Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXX. évfolyam, 121. szám. ÄRA: 1,60 Ft 1980. május 25., vasárnap Sikeres másfél hónap Jeliszejev a Szaljut—6 űr párosának munkájáról Moszkva, Bokor Pál, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Másfél hónapja: április 9- én indult el a Földről Leo- nyid Popov parancsnokkal és Valerij Rjumin fedélzeti mérnökkel a Szojuz—35. jelzésű szovjet űrhajó. A szombati „kis jubileum” előtt Alekszej Jeliszejev, a földi repülésirányító szolgálat vezetője őszinte elismerését fejezte ki az űrpárosnak az eddig nyújtott kiváló teljesítményért. — A Szaljut—6. űrállomás új személyzete küldetésének első szakaszában azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg az űrhajósok további tartózkodásának feltételeit, s eközben folytassa a korábban megkezdett kísérletsorozatokat. Rjumin és Popov mindkét feladatot maradéktalanul teljesítette — jelentette ki Jeliszejev a sajtó 'képviselőinek. (Folytatás a 2. oldalon) A STARTOLÓ ŰRHAJÓK VAROSA (8. old.) SÚLYTALANSÄG A FÖLDÖN (8. old.) KELET—NYUGATI ENERGIAHÍD (9. old.) KIÁLLÍTÁS DOMBÓVÁRON (11. old.) KÖKORSZAKI GALÉRIA (12. old.) OLAJ HELYETT SZALMA (12. old.) KIJEV — OLIMPIAI VÄROS (14. old.) TEHETSÉG, SZORGALOM, ELISMERÉS (3. old.) RÉGI IDŐK PARLAMENTJE (3. old.) EL SEM KEZDENI (4. old.) VÍZERŐMŰ A VAHS FOLYÓN (9. old.) AZ AGYAG SZERELMESEI (9. old.) TAVASZI BNV (4. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) BEMUTATJUK KÉPVISELŐJELÖLTJEINKET (7. old.) START (10. old.) HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MIHAIL SOLOHOV (10. old.) IRODALOM LEMEZEKEN (11. old.) GYERMEKEINK W Ilii ■ m InH WMm mwk mmm m MMH Hm. Várakozni vagy vállalkozni? „Nem hallok mást újabban, csak azt, hogy vállalkozzak, kockáztassak, merjek újítani, kezdeményezni. Meg kell mondanom, ez akkor mozgósítana igazán, ha társulna hozzá néhány kézzelfogható dolog” — említette legutóbb a nagyvállalat igazgatója. Aztán hosszasan fejtegetni kezdte gondjait, amelyek összefüggésben állnak a határon túli nehéz eladási lehetőségékkel, az itthoni anyagvásárlási problémákkal, a sokszor átszámolt vállalati termelői árakkal. „Ilyen helyzetben az ember inkább töpreng és azon jártat ja az eszét, hogyan lehetne szép csendesen átevickélni a nehéz hónapokon” — jegyezte meg őszintén. Könnyű lenne most elverni a port az igazgatón, s nemcsak szkeptikus hangsúlyaiért, hanem nyíltan megvallott taktikázásáért. Jóllehet, nincs is okunk elhallgatni: az efféle visszahúzódás aligha vezet eredményre, azért azt is kár lenne tagadni — érthető az igazgató közérzete. De mint annyiszor, most is igaz: a puszta mo- ralizálás, a nehézségek, bonyolult összefüggések emlegetése nemigen lendíthet ki a holtpontról. Sőt, az efféle hangulat általában sem kedvez az értékalkotó munkának. így hát ismét csak azt tanácsolhatjuk az igazgatónak, nézzen szembe a problémákkal és — vállalkozzon, hiszen a vállalati gazdálkodás meghatározásában is benne van e fogalom. A gondolatkört azonban itt nem zárhatjuk le. A dolognak ez csak az egyik oldala. Nekünk a másik oldal is legalább ennyire ‘ fontos. Vagyis aZ, hogy ne csak szavakkal, hanem kézzelfogható tényekkel, realitásokkal is szorgalmazzuk a vállalkozókat. Miben állhat ez? Abban, hogy a vállalatok feltételeit minden olyan ponton, ahol erre mód van, e kívánalom szerint igazítjuk. Hogy a sokat emlegetett vállalati önállóság kereteit nemcsak elméletben tartjuk szükségesnek, hanem a gyakorlatban, a különféle intézkedések ezt elő is segítik. S hogy ne legyen ködös e megfogalmazás, néhány példát is hadd írjunk le: ha a felettes szerv, betartva az erre vonatkozó rendeleteket, csak az észszerűség igényeinek alávetve szervezi meg az adatkérő akcióikat. Ha a belső irányításban megszülető rendelkezések figyelembe veszik azt a szempontot, hogy már meglehetősen sok rendelet van hatályban, amelyhez igazodni kell... Van persze még érzékenyebb feltétel mindehhez. Nem tagadható, hogy a mai bonyolult világpiaci helyzetben nehezebb meghatározni a népgazdasági ágak legideálisabb működési feltételeit, s ez szükségszerűen kihat a vállalati helyzetmeghatározásokra is. Márpedig ha a vállalat nem képes magát pontosan beilleszteni a jövő képébe, nem is tud pontos terveket készíteni. Arra van szükség, hogy a lehetőségek határain belül minél hamarabb kialakuljanak azok a támpontok, amelyek a vállalatoknak is igazodásul szolgálnának. Ha ez megtörténik, egyrészt megalapozottabban szorgalmazható a vállalkozás, másrészt létre is jön az a kiindulópont, amely elindítja a bátor kezdeményezést. Gazdaságunkban az elmúlt időszak nem mondható könnyűnek. Az ötödik ötéves terv évei telve voltak olyan külpiaci hatásokkal, amelyek rácáfoltak néhány várakozásunkra, és nemegyszer állították a vállalati gazdálkodást fogas kérdés elé. Mit tapasztaltunk? Témánkhoz igazodva most csak a vállalkozás oldaláról közelítjük meg mondanivalónkat. Nos, azt tapasztaltuk, hogy a nehézségeken azók tudtak úrrá lenni, akik a bizonytalan elemeket tudatos, koncepciózus szándékokon, számításokon alapuló, bátor kockáztatással áthidalták. Akik nem megriadtak és visszahúzódtak, hanem az új kihívásra, új lépésekkel válaszoltak, nem egyszer gyorsan váltva terméket és vállalati tervet, piacot. Szükségtelen felsorolni a vállalkozók szerencsére szaporodó táborát. Bábolnától a Medicorig, hiszen vannak mellettük jó néhányan, akik saját tapasztalataik alapján is tanúsíthatják: egyedül a kezdeményezés lehet az ellensúlya a váratlan vagy nem váratlan ballasztoknak. Erre még az is figyelmeztet, hogy az átevidkálásre, a taktikázásra sok idő elmegy, és az elveszett nem pótolható. MATKŐ ISTVÁN „Szemein fénye! Csillagom!” (Képriportunk az 5. oldalon.)Közönségnap a tavaszi BNV-n Szombaton közönségnapot tartottak a tavaszi BNV-n. Már a nyitás előtt hosszú sorok kígyóztak a pénztárak előtt, megteltek a parkolók, vidékről sokfelől külön autóbusszal érkeztek az üzemek, vállalatok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói, hogy megismerkedjenek a legújabb hazai és külföldi műszaki újdonságokkal. A szakmai események is folytatódtak ugyanakkor, a Csepel Művek sajtótájékoztatóján mutatta be a vásáron szereplő szerszámgépeit, közöttük a BNV-nagydíjat nyert, moduláris elemekből összeállított megmunkálóközpontot, mely máris nagy érdeklődést keltett, egy NSZK- cég rendelt belőle.
