Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

1980. május 18. NfEPÜJSÄG 11 Hiszünk a vésőkén Mint minden esztendőben, az idén is számos fővárosi és vidéki parkban, közintéz­ményben állítanak fel új szobrokat. Az év egyik leg- monumentálisabb köztéri szobra Angyalföldre kerül, a XIII. kerületi MSZMP-szék- ház elé; Marosán László ma­ga faragja kőbe alkotását. Ez a ritkább eset; a nagyobb méretű kő- és bronz szobro­kat ugyanis a Képzőművé­szeti Kivitelező Vállalat való­sítja meg, az idén felállítan- dók közül több mint hetve­net. így például Marton László Rúzsa községbe kerü­lő bronz szobrát, Rétfalvi Sándor Kunfehértó főterére szánt felszabadulási emlék­művét, Szathmáry György Garára, Papakrisztosz And- reasz Aszódra készített kő­szobrát. Itt kivitelezik Gyur- csek Ferencnek a magyar és a horvát nép életét idéző, s a barcsi határállomáson fel­állítandó kompozícióját, Vígh Tamásnak Esztergom ezer­éves jubileuma alkalmából készült alkotását, Melocco Miklós Radnótiját, amely Győrbe kerül, Csikai Márta Zalaegerszegre szánt Tán- coló-ját, a Szentesnek szánt Borsos-művet: Horváth Mi­hály portréját, Pátzay Pál Hódmezővásárhelyre kerülő Bethlen Gábor-mellszobrát, Varga Imre Veres Péter- szobrát Debrecennek, Liszt portréját Mecseknádasdnak. Ismeretes, hogy a megren­delt szobrok a Városligetben követelmények szigorúak; fe­gyelmezettség, az alkotóval való szellemi azonosulás ké­pessége, fizikai erő. Volt; aki tizennégy éves, cérnavékony gyerekként került ide, de a naphosszat használt kilós fa­kalapács izmossá fejlesztette. Nehéz —• fizikai-szellemi — tevékenység ez, csökkentett, ötnapos, 42 órás a munka­hetük, a kerésetük jó. A kő­szobrász: megbecsült szak­ember. — Külföldön géppel viszik át, vagy nagyítják fel a mű­vet a kőbe. Mi hiszünk a vésőben, kalapácsban. A bronzöntőben, amit lehetett, modernizáltunk; gázüzemű olvasztónk van, darupálya végzi a nehéz munkát. Talán némileg érzékelteti a bronz és a kő ebbeli különbségét, hogy az öntött szobornál a munka 70—80 százaléka a ci- zellálás — s a kisplasztika ki­vételével mindent mi cizel­lálunk —, a kőfaragásnál pe­dig mintegy 80 százalékos ké­szenléti állapotúra faragjuk meg a szobrokat, a végső si­mítást a művész végzi rajtuk, hogy érződjön a keze nyoma. A vállalat évi kapacitása 80—100 kő- és bronzszobor. A legnagyobb méret? Esz­tergomnak négyméteres em­lékmű készül, a Gellérthe­gyen látható Felszabadulás­szobor szovjet katona alakja tízméteres. Gödöllőre készül egy négyméteres falat telje­sen beborító bronz dombor­mű, Amerigo Tot műve; száz darabból öntik — de a szál­lítás, a kapun való bevitel, az összeszerelés — ahány fel­adat, annyiféle program. A szocialista országokban általában nincs ilyen profilú üzem. Sok *— és sokfelől ér­kezik — a külföldi megbízás. Nemrég szállították el Po­zsonyba a Klement Gottwald- emlékművet, de Ausztriától Szíriáig lenne megrendelés több is, minden adottság megvan, csak a munkaerő kevés. Legújabb sikerük: nemzet­közi pályázaton — olasz, francia, osztrák résztvevők között — a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat ajánlata bizonyult minden tekintetben a legmegfelelőbbnek, így 1981 májusában az általuk kivitelezett Kemal Atatürk- szobrot állítják fel Ankara parlamentje előtt az állam­férfi születésének százéves évfordulóján. PERELI GABRIELLA „Sakuntala”... „Falusi la­kodalom”... „Házi tücsök”... Szívbemarkolóan édes meló­diák. Goldmark Károly re­mekművei, aki 1830. május 18-án született Keszthelyen. A zseniális zeneszerző, aki csak öreg korában élvezhet­te munkáinak gyümölcsét: forradalmár egyéniség volit. Neve kitörölhetetlenül szere­pel a magyar nép szabadság- harcában is. Az 1848-as for­radalom muzsikusalakja mint nemzetőr vett részt a nép jo­gokért vívott küzdelemben. Édesanyja huszonnégy gyer­meknek adott életet. Betegség, járvány is pusztított akkor­tájt a vidéken, és a Gold- mark gyerekeknek csak a fe­le maradt életben. A tizen­két csemete is elég gondot adott az apának. Németke- resztúr községbe költöztek át, onnan küldte az idős Gold- mark Bécsbe Károly fiát, hogy tanuljon valamilyen hangszeren. Goldmark József, a legidősebb fiú akkor már a „császárvárosban” élt, és vegyésznek készült az 'egye­temen. Goldmark Károly tizen­négy éves korában szakadt el a szülői háztól, és Bécsbe gyalogolt. Fivérénél lakott takarításért, kisebb házi­munkák elvégzése fejében. Szabad idejében Jansa he­gedűművésznél tanult. Kom- ponálgatott is. Apja minden hónapban elküldte a tandí­jat. Egy napon azonban megírta: nőttek anyagi gond­jai, nem tudja többé támo­gatni. Goldmark Károly úgy érezte, hogy a zenéről le kell mondania. Alkalmi munkákat vállalt, majd be­iratkozott a bécsi technikai szakiskolába. Aztán elkövet­kezett az 1848-as esztendő. Ekkor értek Bécsbe a párizsi forradalom hírei. Bécs lakos­sága gyűlölettel fordult Metternich kancellár kor­mányzata ellen. Az osztrák nép elégedetlenségéből nyílt forradalom lett, amely 1848. ten szolgáltatták a zenét. Nyomorúságos fizetést adtak. Goldmark éhezett és bete­geskedett. Hét esztendeig tartott hihetetlen nyomora. De ezalatt már szorgalma­san komponált, összekupor- gatta gázsiját, hogy önálló hangversenyt rendezhessen. Kinyomtatta a falragaszokat, de a közreműködő muzsiku­sok nem menték el, a kon­certet lé kellett mondani. Mérgében elégette valameny. nyi szerzeményét. Ezt szinte ugyanabban az időben tette Antonin Dvorzsák is Prágá­ban: a részvétlenség és nem­törődömség miatt. A magyar zenészek felfi­gyeltek a szerény, dolgos és nagyon tehetséges Goldmark. ra. Volkmann Róbert, Mo- sonyi Mihály is kezdte em­legetni, végül tudomást vett róla Erkel Ferenc. Magához hívatta, meghallgatta szer-, zeményeit, további munkára biztatta és rendelt tőle egy vonósnégyest. Erkel támoga'- tásávol 1859. április 13-án az Európa Szállodában végre megrendezhette első szerzői estjét. Ábrányi Kornél akkor azt írta róla, „zseniális zene­költő”. De közben a zene­költőnek nem volt miből ebédelnie. Az erkölcsi siker így arra késztette, hogy Bécsben kísérletezzék. Az akkori Bécs mozgalmas zenei élete opera megkomponálá- sára ösztönözte. Mennyi kop­lalás fűződik a Sába király­nője partitúrájához! Ugyan­is ezt a művét írta meg ak­kor. Száraz kenyeret evett és csak egy-két tanítványá­nak szüleinél jutott olykor rendes ebédhez. Végre meg­tört a jég — váratlan segít­ség érkezett. Erkel köz­benjárására a magyar köz- oktatásügyi miniszter 800 fo­rint segélyt utalt ki számá­ra. Ha ezt nem kapja meg, akkor a szó szoros értelmé­ben éhenhal, és sohasem szü­letik meg a Sába királynője, az operairodalom egyik gyöngyszeme. Persze a küz­delemnek művészi vonalon nem volt vége. Bécs közis­mert kritikusa. HansLick le­kicsinyelte Goldmark művét. Kijelentette, hogy nevetséges szövegekre komponál. Gold- marknak azonban olyan erős támogatója akadt, aki Bécs­ben minden nehézségen át­segítette: Liszt Ferenc. Az ő beavatkozására mégis be­mutatták a Sába királynő­jét. amely világsikert ara­tott. Goldmark elindult a si­ker útján. Kevés zeneszer­zőnek adatott meg, hogy késő aggkoráig úgy megőrizhesse alkotóereje teljességét, mint Goldmark. 1915 január 2-án hunyt el Bécsben. Remek­műveket hagyott hátra. A mai magyar közönség az utóbbi hetekben felfigyelhe­tett arra, hogy a rádió mű­sorra tűzte legszebb kompo­zícióit. KRISTÓF KAROLY megtekinthetők évente, télen- nyáron. A Városligetben áll a Kivi­telező Vállalat kőszobrászati műhelye is, amelyet az egy­kori Fővárosi Múzeum hábo­rúban tönkrement épületé­nek helyén hozott létre a Képzőművészeti Alap, 1954- ben. Miért ritkaság a nagy­méretű szobroknak a művész általi kivitelezése? Mert eh­hez bonyolult apparátus, nagy hely és hatalmas testi erő kell; s a kivitelezésre for­dított idő az alkotómunkától vonja el a művészt. S ha va­lakiben felmerül a kérdés: vajon mesterség, vagy művé- szet-e a szoborkivitelezés? Kell, hogy minden művész­nek a kisujjában legyének a megvalósítás fogásai, a mes­terségbeli tudás; s éppúgy kell, hogy a kivitelező művé­sze legyen a szakmájának. Füleky Miklós termelési és kereskedelmi főosztályvezető így fogalmaz: — Négyszáz-négyszázötven munkavállaló közül három­száznyolcvan manuális tevé­kenységet végez. Sokféle úton-módon kerülnek ide. Nyolc általános után felvéte­livel; természet utáni rajz­ból, mintázásból vizsgáltat­ják, s ha felveszik, délutánon- kint végzi el a Képző- és Iparművészeti Szakközépisko­lát. Mások szakmunkás­érettségi után próbálkoznak, s aki beválik,'itt marad. A március 13-án tört ki. Gold- mark Károly is ott volt a tüntető néptömegben, test­vérbátyja, József pedig a forradalom tevékeny tagja lett. Néhány nappal később a Pestről érkező utasok el­mesélték, hogy ott már meg­jelent a szabad sajtó első terméke. Goldmarkék boldog örömmel olvasták a Bécsbe csempészett Nemzeti dalt és a „Tizenkét pont”-ot. Sajnos a császáriak Bécsben erő- sebbnelv bizonyultak a forra­dalmároknál. Goldmark Jó­zsefet körözni kezdték mint az egyetemi forradalmár csa­pat vezetőjét. Menekülnie kellett. Azt a tanácsot adta öccsének, hogy azonnal szök­jék haza Németkeresztúrra, mert bajba keveredhet miat­ta. Ö is ott volt a csapatban, amely szétkergette Jellasics seregét. Égő falvak jelezték Jellasicsék menekülésének útját. Goldmark a csaták után leszerelt, és a soproni színházban lett hegedűs. A következő nyáron a társulat Győrbe utazott vendégsze­repelni. Ott díszelőadást ren­deztek a győzelem örömére. Ezen az előadáson játszott Goldmark szólistaként elő­ször pódiumon. Közben oda- hallattszott a távoli ágyú­szó. 1849. június 28-án meg­kezdődött Győr mellett a csata. A császáriak szoron­gatni kezdték a várost, amelynek egy részét bevették. Az elfoglalt városrészben Schmidt evangélikus kántor lakásán tartózkodott éppen Goldmark Károly, akit mint rebellist őrizetbe vettek a ne­ve miatt. Ugyanis személyé­ben József fivérét, a bécsi forradalmárt vélték kézre- keríteni. A muzsikust egy Dehmuth nevű őrnagy en­gedte szabadon, mert mága is zenész volt „civilben”. Goldmark ezután Budára költözött és a Várszínházban hegedült. A társulat olyan szegény volt, hogy csak ket­U I MŰVÉSZÉT Kőfaragók munkában Százötven éve született Goldmark Károly Trák művészeti kiállítás Könyvtárpalota A KNDK fővárosa, Phen- jan szívében új könyvtár­palota épül. A környezetbe harmonikusan illeszkedő, ha­gyományos koreai stílusban tervezett épület 72 méter magas és összesen 124 000 négyzetméter alapterületű. A könyvtártermeket, nagy olvasótermet, kisebb kutatói szobákat, irodákat, járulékos helyiségeket magába foglaló palotát minden kényelem­mel felszerelik. A könyvek kiemelése és visszasorolása a legkorszerűbb gépi berende­zések segítségével történik. Az olvasótermek berendezése és felszerelése is jól szol­gálja és tanulást, olvasást. A belsejében teljesen mo­dern, külsejében pedig a hagyományokhoz hű palota a Kim ír Szen-tér dísze lesz. A „Trák művészet és kul­túra bolgár földön” című kiállítás világkörüli útján meghódította már Moszkva és Leningrád, Párizs és Bécs, Mexikó és Havanna közönségét. A gyűjtemény szebbnél-szebb ezüst és arany tárgyai a Balkán-fél­szigeten két évezreddel ez­előtt élt néptörzs emlékét, a trákok kultúráját hirdetik. A bolgár földön végzett ásatások eredménye egyedül­álló kultúra létét bizonyít­ja a Balkán-félszigeten; olyan civilizációét, amely a „Királyok völgyének” leletei­nél is régibb. Szakemberek véleménye, hogy a trák mű­vészet mesterei önállóságu­kat; eredetiségüket meg tud­ták őrizni olyan korban is, amikor a rómaiak szabták meg az ízlést, a divatot, Ibé­riától Babilonig, a Rajnától a Nílusig. A Bolgár Népköztársaság­ban a régészet, a műemlék­védelem össz-nemzeti ügy. A bolgár régészek módszeres, pontos munkája lehetővé te­szi, hogy a már ismert fel­becsülhetetlen értékű lelete­ket évről évre újakkal egé­szítsék ki és ezáltal gazda­gítsák az1 emberi kultúra történetét. A különböző ásatások ered­ményeiről folyamatosan be­számolnak idegen nyelven megjelentetett folyóiratok­ban és könyvekben is. A bol­gár régészeti tanulmányok mellett külföldi kiadók szá­mos kiadványa is foglalkozik a trák kultúra bulgáriai emlékeivel, így többek kö­zött Ljudmila Sivakova mo­nográfiája, „A kazanlaki sír­hely” és I. Geraszimov és I. Venedikov műve, a „Trák művészet”. Ez évben is, az újabb városokból' érkezett meghívásoknak eleget téve, a trák művészeti kiállítás folytatja világjáró „turné­ját”. Goldmark Károly portréja Készülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeum díszkövei A keszthelyi nemzetőr

Next

/
Thumbnails
Contents