Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-18 / 115. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXX. évfolyam, 115. szám. ÁRA: 1,60 Ft Gromiko bécsi tárgyalásai Májusban érik a napraforgó A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT (8. old.) PRÁGAIAK VÁROSUKÉRT (8. old.) SZÍNESEBB PROGRAMOK, NAGYOBB KÖZÖSSÉGNEK (14. old.) 1980. május 18., vasárnap Andrej Gromi’ko szovjet és Edmund Muskle amerikai külügyminiszter pénteken Bécsben nyílt eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzetről általában és egy so-r konkrét kérdésről, egyebek között a világ néhány térségéről, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak jelenlegi állásáról. A két külügyminiszter kifejtette nézeteit e problémákról, ismertette álláspontját a nemzetközi feszültség enyhítéséről, és arról, miként tartja lehetségesnek szovjet külügyminiszter Hans- ban jelentkezett nehézségek leküzdését. A Muskie-val folytatott eszmecsere után Gromiko szovjet külügyminiszter Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel találkozott. A találkozót követően Genscher hazautazott az NSZK-ba, Gromiko pedig találkozott Kurt Waldheimmel, az ENSZ főtitkárával. Andrej Gromiko bécsi tartózkodásának utolsó napján, szombaton a reggeli órákban találkozott Emilio Colombo olasz, majd pedig lord Carrington brit külügyminiszterrel. Tárgyalásaikon elsősorban nemzetközi kérdésekről volt szó. A szovjet külügyminiszter utolsó hivatalos programjaként a délelőtt folyamán felkereste hivatalában Bruno Kreisky szövetségi kancellárt. Az osztrák kancellárral szombaton délelőtt folytatott félórás eszmecseréjéről Andrej Gromiko a találkozó után újságíróknak elmondotta: a tartalmas megbeszélésen elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit tekintették át és megalapították, hogy ezek a kapcsolatok kielégítően fejlődnek. Gromiko a továbbiakban kijelentette: „Más kérdésekről is szó volt, azokról, amelyek ma a világot foglalkoztatják. Meggyőződéssé erősödött benyomásom, hogy Ausztria az^ enyhülés, a tartós béke megszilárdításának híve. A Szovjetunió ugyanezt a vonalat követi. Bruno Kreisky ugyancsak elégedetten szólt az osztrák —szovjet kapcsolatokról, amelyeket problémamentesnek minősített. Szombaton délben elutazott Bécsből a szovjet külügyminiszter. Szombaton a délelőtti órákban ugyancsak elhagyta az osztrák fővárost a jubileumi ünnepségek többi meghívott résztvevője is. VÍZTORONY, ELÖREGYÁRTOTT ELEMEKBŐL (3. old.) PÁRTÉPÍTÉSI TERV A KÖVETKEZŐ KONGRESSZUSIG (3. old.) AKTIVAÜLÉS AZ ATOMERŐMŰNÉL (3. old.) RÁDIOKÖZPONT A POSTÁN (4. old.) MINDEN LAKOSNAK EGY KRÉMES (4. old.) NEM KAMPÁNY — FELADAT (5. old.) BEMUTATJUK ÜJ KÉPVISELŐJELÖLTJEINKET (7. old.) KOZMOSZ ÉS BÉKE (9. old.) JÓZSEF ATTILA IDEGEN NYELVEN (10. old.) HISZÜNK A VÉSŐBEN (11. old.) A KESZTHELYI NEMZETŐR (11. old.) SZÁGULDÁS SZUPEREXPRESSZEL (12. old.) BIZTONSÁG A HAJÓZÁSBAN (12. old.) PUFFASZTÓ NAGYIÉK, LÁTOGATÓBAN (13. old.) ATHÉNTŐL MOSZKVÁIG (14. old.) Az évkezdés tanulságai A gazdasági tevékenység, az anyagi termelés folyamata és a naptári időszákok között sajátos összefüggés érvényesül. Ez abban tükröződik, hogy a termelés és az értékesítés egy-egy éven — tervesztendőn — belül hullámvonalat követ, rendszerint az év végén tetőzik, majd az új esztendő kezdetén jócskán visszaesik. Az utóbbi két évben éppenséggel azt tapasztalhattuk, hogy az első negyedév növekedési üteme — a visszaesés ellenére — az ipari termelés éves növekedési ütemét is meghaladta. 1978 első negyedében például az ipari termelés 7,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának teljesítményét, az év egészében 5,2 százalékkal. Az elmúlt év első negyedében 5,2 százalék, éves szinten pedig 2,8 százalék volt a növekedés mértéke. Hogyan illeszkedik ebbe a jelenségképbe az idei évkezdés? Csak részben. Az ipari termelés és értékesítés ezúttal is visszaesett, ám az ár-apály folyamat a szokottnál jóval erőteljesebb volt; az évkezdet, az első negyedév gazdasági teljesítménye az előző év azonos időszakához képest semmiféle többletet, növekedést nem tartalmaz. Kétségtelen, hogy az 1980 évi terv — miként az utóbbi esztendők népgazdasági tervei — nem a gazdasági növekedés ütemét helyezi előtérbe, hanem a külgazdasági egyensúly javítását. A növekedés tervezett ütemei — ez a nemzeti jövedelem esetében 3— 3,5 százalék, az iparban 3,5—4 százalék, a mezőgazdaságban 5—5,5 százalék — a külgazdasági egyensúly javításának anyagi-termelési hátterét, feltételeit vázolják fel. A tervezett növekedési ütem ebben az összefüggésben egyrészt eszköze, s még inkább nélkülözhetetlen feltétele a fő feladat teljesítésének. Mert stagnálás közepette szerfelett bajos növelni az exportteljesítményt, javítani az egyensúlyi helyzetet. Negatív előjellel hangsúlyozzák ezt az évkezdés idevágó adatai is: az ipari termeléshez hasonlóan az összes kivitel értéke sem érte el — osupán megközelítette — az egy évvel korábbit. Mi az oka annak, hogy az ipar, amelynek az idén a tavalyihoz képest fokoznia kellene a növekedés ütemét, szerfelett lanyhán indította termelését és az értékesítést? Ennek fő oka az, hogy január dereka táján az első negyedév — s mellesleg az egész évi — rendelésállomány alacsonyabb volt, mint esztendővel korábban. Igaz, hogy az ipari termelés belföldi kereslete ebben az évben aligha bővül, hiszen a terv az összes belföldi felhasználás 1 százalékos csökkentését irányozta elő — ám az ipari termékek külső piaci értékesítésének mindenképpen és erőteljes ütemben kell növekednie. E tervcélokkal szembesítve az év eleji rendelésállományt, .megállapítható, hogy a nem rubel elszámolású export rendelésállománya felülmúlta az előző évit, s ezzel összhangban az első negyedévben a konvertibilis valutáért értékesített kivitel több mint húsz százalékkal emelkedett. A magyar ipar exportjának zömét azonban a KGST-országokban értékesíti s ebben a relációban a rendelésállomány és a tényleges kivitel rosszul alakult. A rubel elszámolású export alacsony rendelésállományából adódó hátrányokat persze ki lehetett volna küszöbölni oly módon, hogy az ipar a később esedékes belföldi rendeléseket előbb teljesíti. Csakhogy a belföldi — a termelői felhasználással, a belkereskedelmi igényekkel összefüggő — rendelésállománya is foghíjas — a tavalyinál 6—8 százalékkal alacsonyabb — • volt. Mindenekelőtt azért, mer.t az ipar az ár- és szabályozóváltozások okozta bizonytalanságok miatt vonakodott szerződéseket kötni részben az első negyedévre, s méginkább későbbre. Természetesen az ipar magatartása is megmagyarázható, az ok-okozati kapcsolatok további láncszemekkel bővíthetők, de nem változtatnak azon a kedvezőtlen tényen, hogy az ipar az év első negyedében nem állt rá a termelésfejlesztés megfelelő lépcsőfokára. Bizonyossággal állítható, hogy a lanyha évkezdés önmagában még nem teszi irreálissá az ipari termelés 3,5—4 százalékos éves növekedési ütemének teljesítését, ha az év háromnegyedében legalább 5 százalékkal bővül a termelés, s ha ezt a fizetőképes szükséglet, a rendelésállomány is alátámasztja. Van azonban pótolhatatlan vesztesége is a lanyha, a stagnáló évkezdésnek. Nemcsak a termeléssel együtt csökkenő termelékenységre, a kapacitások romló kihasználására, az alacspnyább hatékonyságra gondolunk. Aligha kell bizonygatni," hogy minden gazdasági tevékenységnek időigénye van; a termelést, értékesítést elő kell készíteni, a termelést például előbb specifikált rendelésekkel, majd anyagi-műszaki ellátottsággal, a kooperáció megszervezésével, importtal stb. A lanyha évkezdés, az alacsony rendelésállomány miatt éppen ebben a vonatkozásban — az egész évi termelés-gazdálkodás körültekintő előkészítésében, megalapozásában — olyan időveszteséget okozott, amely nehezen, vagy csak az indokoltnál drágábban pótolható. GÁRAMVÖLGYI ISTVÁN Iregszemcsén, a .Takarmánytermesztési Kutatóintézetben évente többször vetnek. Évtizedek munkáját „rövidítik" meg, de így is sok évig tart egy-egy új növény kinemesítése. A napraforgó, borsó, szója, repce és néhány takarmánynövény nagyobb terméshozamú, az időjárás viszontagságainak jobban ellenálló fajtáit állítják itt elő. Azért itt, mert a talajtani és éghajlati viszonyok Iregszemcsén olyanok, hogy a betegségek, amelyek másutt nem fordulnak elő, itt gyakoriak. Így a kutatóknak nagyobb lehetőségük van a szelekcióra. Az intézet munkáját mutatja képsorunk az 5. oldalon. »
