Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

1980. május 15. Képújság 5 FIATALOK mm FIATALOK FIATALOK Javában tombol Európá­ban a görkorcsolyaláz, és ez a könnyűzene világára is ki­hat. Egyre-másra születnek a témával foglalkozó dalok, táncversenyeket, bemutató­kat rendeznek a sportesz­közzel. Újításként a legjob­ban görkorcsolyázó és kicsit énekelni tudó hölgyekből I összehoztak egy énekegyüt­test, Scool néven. Első da- . lünk a „Roll Baby Roll”, amely máris sikert hozott a lányoknak,, akik bemutatói­kon természetesen kedvenc sporteszközükön táncolva lépnek fel. * Bon Scott halála óta óriási mennyiségben fogynak az ausztrál AC—DC lemezei. Mint köztudott, az énekes februárban halt meg alkohol­mérgezésben, amikor is új albumuk munkálatainak befejezését ünnepelték. * Több népszerű együttes le­mezét jelentette meg az Ariola lemeztársaság. Közü­lük az egyik legjobban várt Uriah Heep: Conquest című albuma. Náluk jelentkezett dalaival a Sparks. A két testvér, Run és Russel to­vábbra is az ismert diszkó- producerrel, Giorgio Moro- derrel dolgozik. Az Ariolá- hoz tartozó „M” együttes is megjelentette első albumát. A „Moonlight and Music” című nagylemezen szerepel az elmúlt évi sikerdal és a „Pop music”. * Boldog szórakoztató hang — így jellemezhető a LUV, a A hús iparba mennek Ezen az őszön 112, a len­gyelt szakmunkásképző inté­zetből kikerült fiatal kezdi meg munkáját a kertésze­tekben, a gépműhelyekben, az állattenyésztési telepeken és a húsiparban. Az intézet tanulóinak 86 százaléka társadalmi ösztön­díjas, a húsfeldolgozó, szak­mában tanulók pedig mind. Az itt végző ötvennégy szak­munkás az épülő szekszárdi húskombinátba kerül. A tanulók, míg a kombinát nem készül el, gyakorlati foglalkozásokra a kaposvári húskombinátba, a Dalmandi Állami Gazdaság, a Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat és a Hőgyészi Állami Gazda­ság húsüzemébe járnak. A szakmunkásképző intézetben 1975 óta folyik a húsfeldol­gozó szakmunkások képzése, az idei lesz a harmadik tur­nus, amely megkapja az erről szóló szakmunkás oklevelet. A korábban végzett fiatalok zöme a kaposvári, a pécsi és a szegedi húskombinátba került dolgozni, s csak akkor Piroska István: szeretnék továbbtanulni jönnek a megyeszékhelyre, ha majd a szekszárdi is mű­ködik. Az iskola társalgójában el­sőként Piroska István máso­dikos húsfeldolgozó szakmun­kástanulót faggatom tervei­ről. De nem is kell faggat­nom. Bőbeszédű, egyenes te­kintetű, értelmes fiú. — A nyolcadik után két­szer is jelentkeztem Sopron­ba az erdészetibe, egyszer sem sikerült. Addig a bá­tyámnál laktam Bátaszéken. Egyébként Fejér megyei gyerek vagyok, pontosabban fehérvárcsurgói. A bátaszéki szövetkezetben dolgoztam. Aztán a msáodik felvételim sem sikerült. Idejöttem Len­gyelbe. Ha jövőre végzek szeretnék továbbtanulni, megszerezni az érettségit. Tetszik a pálya. A húsipar­ban maradok. Piroska István négyes, ötös tanuló, tanárai is egyet­értenek abban, hogy a fiú elméleti tudása nagyobb, mint a gyakorlati, ő volt a Szentes Ambrus: Azt hi­szem, megtanultam a szak­mát „Ki tud többet a Szovjet­unióról?” vetélkedősorozat lengyelt csapatának egyik erőssége. Eljutottak a területi döntőkig, csak ott maradtak alul a mohácsiakkal szemben, akik később a televízióban is szerepeltek. Szentes Ambrusból nem nézem ki tizenhét évét. Mo­solyogva válaszol kérdéseim­re. — Azt hiszem, ebben a szakmában a kaja volt az, ami megkapott. Húsipar. Ott biztosan jó kaják vannak — mondja nevetve. Szentes Ambrus bonyhád- börzsönyi fiú, tervei sze­rint Szekszárdon telepedik le. Itt fog dolgozni a kom­binátban, talán még ide is nősül. Ö is jó tanuló. — Harmadikos vagyok, jó volt itt a suliban, azt hi­szem, megtanultam a szak­mát — és megintcsak moso­lyog. Kari Győző eljutott „A szakma kiváló tanulója” ver­seny zalaegerszegi országos Kari Győző: Élmény volt a disznótor döntőjére, ahol a harminc- nyolc tagú mezőnyben szép eredményt ért el. Harmadi­kos; négyes, ötös tanuló. — Váralján lakom, szüle­im minden évben disznót vágtak. Nekem nagy élmény volt a disznótor, mindig sü- rögtem-forogtam. Nem kel­lett nekem semmiféle propa­ganda, tudtam, hogy hentes leszek. Az szerettem volna lenni. Most úgy hívják, hús- feldolgozó szakmunkás. Ké­sőbb majd továbbtanulok a szakmában. A négy fiú közül a leg­csendesebb Gegely Laci, aki Cikóról jött az intézetbe. Hamarosan ő is szakmunkás lesz, Szekszárdra jön, csak­úgy mint társai. — A húsipari vállalat szak­mai kiállítást rendezett az iskolába. Gondoltam, meg­próbálom, úgyis úgy voltam a választással, hogy hentes leszek, vagy szakács. Aztán ide jöttem, és nem bántam meg. Szép volt ez a három év. sárközi Gegely László: Hentes vagy szakács akartam lenni Hétköznap! öröm Suzy Quatro három tagú holland női énekegyüttes nagylemeze. A „True LUV”-on tizenkét dal kapott helyet. A zenei­leg nem értékes felvételek­re a könnyed hangvétel jel­lemző. * Sorra jelenteti meg új dalait Suzy Quatro. A nép­szerű amerikai énekesnő is­mét a rock ritmusaiban dol­gozik. Most megjelent fel­vétele a „Mama’s Boy”, hangzásában újra a régi Su- zyra emlékeztet. összeállította: Kindl Gábor Stier András és felesége néhány hónappal ezelőtt költözött be új, kétszobás lakásukba Szekszárdon, a Bottyán-hegyen. Stier And­rás, a Tolna megyei Tejipari Vállalat oktatási előadója, felesége óvónő a Rákóczi ut­cai óvodában. Nyolc éve há­zasok, egy kislányuk van, Barbara, aki most hét éves. De hamarosan megszületik Barbi testvére is. — Tamásiban volt az es­küvőnk — mondja a férj, — s nem sokkal később So- mogyapátiba, Baranya me­gyébe kerültünk. Ott kap­tam állást a művelődési ott­honban, mint népművelő. Az akkori szolgálati lakásunk óriási dolog vol*t, alig pár forintot fizettünk érte, nem kellett albérletbe mennünk. Aztán, hogy megszületett Barbara, a lakás szűknek és egészségtelennek bizonyult. Törtük a fejünket, mit te­gyünk, hova menjünk. Úgy voltunk vele, hogy legszíve­sebben hazajönnénk. Min­den hozzátartozónk Tolna megyei és Somogyapátiban, vagy Szigetváron aligha tud­tuk volna megoldani lakás- problémánkat. Szekszárdra jöttünk, én a városgazdálko­dásnál helyezkedtem el, csak két év múlva kerültem a je­lenlegi munkahelyemre. Stierék közel kilencvenezer forintot fizettek be a lakásba, szülői segítséggel, még 1977­ben. Albérletben laktak két évig. — Tudom, hogy nem mi voltunk az egyetlen házaspár aki így kezdte — mondja a feleség — és éppen ezért nem is igen panaszkodunk. Kifogtuk, jó albérletünk volt. Igaz, egy ezrest legombol­tunk minden hónapban, de az első évben is ezer forin­tot fizettünk, meg a negye­dik évben is. Máshol volt, aki először ezret, később két­ezret fizetett. A legnehezeb­ben mégiscsak a kulcsátadást vártuk. Csúszott a határ­idő, nem is egyszer. Ebben az épületben jóformán csak fiatalok laknak. Itt a lakóte­lepen is a családok nagy ré­sze fiatal. És az az igazság, hogy elégedettek vagyunk. Örömünkben minden addigi harag elszállt belőlünk, amit az építők iránt éreztünk ak­koriban. Szép, világos, mo­dern lakást kaptunk. Stier Andrást a lakásszö­vetkezeti tagság, még a kora tavaszi taggyűlésen háztömb­bizalminak szavazta meg. • A kis Barbara aludni ké­szül: Még megmutatja új. hálóingét amit anyutól ka­pott, puszit biggyeszt anyja arcára, még egyszer megci- bálja apja szakállát, aztán becsukja maga mögött biro­dalma ajtaját, aludni tér, a — gyerekszobába. Mezőgazdászok Mindenki által jól ismert jelenség, hogy aki diplomát szerez, értelmiségi pályára lép, igyekszik városban le­telepedni még akkor is, ha addig falun élt. Ennek természetesen több oka is van; egyrészt a felsőfokú végzettséget igénylő állások nagy része városban talál­ható, másrészt a város al­kalmas a nagyobb kulturá­lis (kulturált életmód irán­ti) igény kielégítésére. Per­sze nem ilyen egyszerű a dolog, sok egyéb tényező is közrejátszik, az minden­esetre tény, hogy a falu­nak, mint korszerű telepü­lésformának éppen úgy, ha nem még inkább) szüksége van értelmiségiekre, mint a városnak. Ebből a szem­pontból tehát különösen ér­dekes egy értelmiségi pá­lya, mely garantálja a vi­déken élést, hiszen másutt nem is gyakorolható; a; mezőgazdászé. Ki megy el ma mezőgaz­dásznak? A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen például évről évre a hall­gatók harminc százaléka a fővárosból érkezik. Pedig a hallgatók zöme számol az­zal, hogy falun, esetleg egy tanyaközpontban, vagy majorban fog lakni. Tehát a pályát választó fiatalok nem (idegenkednek eleve a vidéki élettől, hiszen az agráregyetemeken sem ki­sebb a túljelentkezés, mint az egyéb mérnökképző fel­sőiskolákon. Mégis szembe­tűnő jelenség, hogy a fia­talok szívesebben telepsze­nek le agrármérnökként vi­déken, mint más felsőfokú végzettség birtokában. A jelenség egyik oka bi­zonyára az, hogy ezen a területen a szakmai előre­haladásra tág tér mutatko­zik. Egy jó képességű agro- nómus öt, maximum tíz év alatt általában fontos be­osztásba kerülhet, ahol van módja egyéni képességeit kibontani. Igaz ugyan, hogy ez csak átmeneti állapot, a a mezőgazdaság szakembe­rekkel való viszonylagos telítetlenségét mutatja. Élen járó tsz-eink az álla­mi gazdaságaink már az iparéhoz hasonlóan nagy számmal alkalmaznak ag- ronómusokat, sőt gépész-, vegyész-, építészmérnökö­ket is. Egyelőre azonban még az a jellemző, hogy a gödöllői egyetem me­zőgazdaságtudományi ka­rán tavaly a hatvan végzős álláskereső több mint há­romszáz felkínált állás kö­zül válogathatott. Hosszú ideig, (sőt tulaj­donképpen még ma is) a pálya egyik vonzereje volt az azonnal megkapható la­kás. Ezt általában ma is megígéri minden szakem­bert kereső gazdaság, de az ígéretet egyre nehezebben váltják be. A szakma telí­tődése természetes, sőt szükségszerű folyamat. Ha azonban ez súlyosodó la­kásproblémával párosul, ez a szakma népszerűségét is veszélyeztetheti. A gondokat alapvetően még az sem enyhíti, hogy köztudottan jól fizetett szakma a mezőgazdászé. Annál kevésbé sem, mert valójában nem olyan kiug­ró ma már a kezdő mező­gazdászok fizetése, (még ha felül is múlja a néhány más szakterületen elérhe- tőt), a mezőgazdászok na­gyobb jövedelme a plusz­ként- vállalt, háztájiban végzett munkából szárma­zik. Sok múlik a mezőgazda- rületükön túlmenően is. ság szakemberein, szakte- - Nem mindegy tehát, há­nyán és hogyan) jobb hí­ján-e vagy hivatásként) választják ezt az életpá­lyát. Hiszen ők egyúttal a falusi életforma jövőjét is tartják a kezükben. BENCSIK GABOR A lakótelep, ahol Stierék is élnek

Next

/
Thumbnails
Contents