Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
1980. május 15. Képújság 5 FIATALOK mm FIATALOK FIATALOK Javában tombol Európában a görkorcsolyaláz, és ez a könnyűzene világára is kihat. Egyre-másra születnek a témával foglalkozó dalok, táncversenyeket, bemutatókat rendeznek a sporteszközzel. Újításként a legjobban görkorcsolyázó és kicsit énekelni tudó hölgyekből I összehoztak egy énekegyüttest, Scool néven. Első da- . lünk a „Roll Baby Roll”, amely máris sikert hozott a lányoknak,, akik bemutatóikon természetesen kedvenc sporteszközükön táncolva lépnek fel. * Bon Scott halála óta óriási mennyiségben fogynak az ausztrál AC—DC lemezei. Mint köztudott, az énekes februárban halt meg alkoholmérgezésben, amikor is új albumuk munkálatainak befejezését ünnepelték. * Több népszerű együttes lemezét jelentette meg az Ariola lemeztársaság. Közülük az egyik legjobban várt Uriah Heep: Conquest című albuma. Náluk jelentkezett dalaival a Sparks. A két testvér, Run és Russel továbbra is az ismert diszkó- producerrel, Giorgio Moro- derrel dolgozik. Az Ariolá- hoz tartozó „M” együttes is megjelentette első albumát. A „Moonlight and Music” című nagylemezen szerepel az elmúlt évi sikerdal és a „Pop music”. * Boldog szórakoztató hang — így jellemezhető a LUV, a A hús iparba mennek Ezen az őszön 112, a lengyelt szakmunkásképző intézetből kikerült fiatal kezdi meg munkáját a kertészetekben, a gépműhelyekben, az állattenyésztési telepeken és a húsiparban. Az intézet tanulóinak 86 százaléka társadalmi ösztöndíjas, a húsfeldolgozó, szakmában tanulók pedig mind. Az itt végző ötvennégy szakmunkás az épülő szekszárdi húskombinátba kerül. A tanulók, míg a kombinát nem készül el, gyakorlati foglalkozásokra a kaposvári húskombinátba, a Dalmandi Állami Gazdaság, a Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat és a Hőgyészi Állami Gazdaság húsüzemébe járnak. A szakmunkásképző intézetben 1975 óta folyik a húsfeldolgozó szakmunkások képzése, az idei lesz a harmadik turnus, amely megkapja az erről szóló szakmunkás oklevelet. A korábban végzett fiatalok zöme a kaposvári, a pécsi és a szegedi húskombinátba került dolgozni, s csak akkor Piroska István: szeretnék továbbtanulni jönnek a megyeszékhelyre, ha majd a szekszárdi is működik. Az iskola társalgójában elsőként Piroska István másodikos húsfeldolgozó szakmunkástanulót faggatom terveiről. De nem is kell faggatnom. Bőbeszédű, egyenes tekintetű, értelmes fiú. — A nyolcadik után kétszer is jelentkeztem Sopronba az erdészetibe, egyszer sem sikerült. Addig a bátyámnál laktam Bátaszéken. Egyébként Fejér megyei gyerek vagyok, pontosabban fehérvárcsurgói. A bátaszéki szövetkezetben dolgoztam. Aztán a msáodik felvételim sem sikerült. Idejöttem Lengyelbe. Ha jövőre végzek szeretnék továbbtanulni, megszerezni az érettségit. Tetszik a pálya. A húsiparban maradok. Piroska István négyes, ötös tanuló, tanárai is egyetértenek abban, hogy a fiú elméleti tudása nagyobb, mint a gyakorlati, ő volt a Szentes Ambrus: Azt hiszem, megtanultam a szakmát „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedősorozat lengyelt csapatának egyik erőssége. Eljutottak a területi döntőkig, csak ott maradtak alul a mohácsiakkal szemben, akik később a televízióban is szerepeltek. Szentes Ambrusból nem nézem ki tizenhét évét. Mosolyogva válaszol kérdéseimre. — Azt hiszem, ebben a szakmában a kaja volt az, ami megkapott. Húsipar. Ott biztosan jó kaják vannak — mondja nevetve. Szentes Ambrus bonyhád- börzsönyi fiú, tervei szerint Szekszárdon telepedik le. Itt fog dolgozni a kombinátban, talán még ide is nősül. Ö is jó tanuló. — Harmadikos vagyok, jó volt itt a suliban, azt hiszem, megtanultam a szakmát — és megintcsak mosolyog. Kari Győző eljutott „A szakma kiváló tanulója” verseny zalaegerszegi országos Kari Győző: Élmény volt a disznótor döntőjére, ahol a harminc- nyolc tagú mezőnyben szép eredményt ért el. Harmadikos; négyes, ötös tanuló. — Váralján lakom, szüleim minden évben disznót vágtak. Nekem nagy élmény volt a disznótor, mindig sü- rögtem-forogtam. Nem kellett nekem semmiféle propaganda, tudtam, hogy hentes leszek. Az szerettem volna lenni. Most úgy hívják, hús- feldolgozó szakmunkás. Később majd továbbtanulok a szakmában. A négy fiú közül a legcsendesebb Gegely Laci, aki Cikóról jött az intézetbe. Hamarosan ő is szakmunkás lesz, Szekszárdra jön, csakúgy mint társai. — A húsipari vállalat szakmai kiállítást rendezett az iskolába. Gondoltam, megpróbálom, úgyis úgy voltam a választással, hogy hentes leszek, vagy szakács. Aztán ide jöttem, és nem bántam meg. Szép volt ez a három év. sárközi Gegely László: Hentes vagy szakács akartam lenni Hétköznap! öröm Suzy Quatro három tagú holland női énekegyüttes nagylemeze. A „True LUV”-on tizenkét dal kapott helyet. A zeneileg nem értékes felvételekre a könnyed hangvétel jellemző. * Sorra jelenteti meg új dalait Suzy Quatro. A népszerű amerikai énekesnő ismét a rock ritmusaiban dolgozik. Most megjelent felvétele a „Mama’s Boy”, hangzásában újra a régi Su- zyra emlékeztet. összeállította: Kindl Gábor Stier András és felesége néhány hónappal ezelőtt költözött be új, kétszobás lakásukba Szekszárdon, a Bottyán-hegyen. Stier András, a Tolna megyei Tejipari Vállalat oktatási előadója, felesége óvónő a Rákóczi utcai óvodában. Nyolc éve házasok, egy kislányuk van, Barbara, aki most hét éves. De hamarosan megszületik Barbi testvére is. — Tamásiban volt az esküvőnk — mondja a férj, — s nem sokkal később So- mogyapátiba, Baranya megyébe kerültünk. Ott kaptam állást a művelődési otthonban, mint népművelő. Az akkori szolgálati lakásunk óriási dolog vol*t, alig pár forintot fizettünk érte, nem kellett albérletbe mennünk. Aztán, hogy megszületett Barbara, a lakás szűknek és egészségtelennek bizonyult. Törtük a fejünket, mit tegyünk, hova menjünk. Úgy voltunk vele, hogy legszívesebben hazajönnénk. Minden hozzátartozónk Tolna megyei és Somogyapátiban, vagy Szigetváron aligha tudtuk volna megoldani lakás- problémánkat. Szekszárdra jöttünk, én a városgazdálkodásnál helyezkedtem el, csak két év múlva kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Stierék közel kilencvenezer forintot fizettek be a lakásba, szülői segítséggel, még 1977ben. Albérletben laktak két évig. — Tudom, hogy nem mi voltunk az egyetlen házaspár aki így kezdte — mondja a feleség — és éppen ezért nem is igen panaszkodunk. Kifogtuk, jó albérletünk volt. Igaz, egy ezrest legomboltunk minden hónapban, de az első évben is ezer forintot fizettünk, meg a negyedik évben is. Máshol volt, aki először ezret, később kétezret fizetett. A legnehezebben mégiscsak a kulcsátadást vártuk. Csúszott a határidő, nem is egyszer. Ebben az épületben jóformán csak fiatalok laknak. Itt a lakótelepen is a családok nagy része fiatal. És az az igazság, hogy elégedettek vagyunk. Örömünkben minden addigi harag elszállt belőlünk, amit az építők iránt éreztünk akkoriban. Szép, világos, modern lakást kaptunk. Stier Andrást a lakásszövetkezeti tagság, még a kora tavaszi taggyűlésen háztömbbizalminak szavazta meg. • A kis Barbara aludni készül: Még megmutatja új. hálóingét amit anyutól kapott, puszit biggyeszt anyja arcára, még egyszer megci- bálja apja szakállát, aztán becsukja maga mögött birodalma ajtaját, aludni tér, a — gyerekszobába. Mezőgazdászok Mindenki által jól ismert jelenség, hogy aki diplomát szerez, értelmiségi pályára lép, igyekszik városban letelepedni még akkor is, ha addig falun élt. Ennek természetesen több oka is van; egyrészt a felsőfokú végzettséget igénylő állások nagy része városban található, másrészt a város alkalmas a nagyobb kulturális (kulturált életmód iránti) igény kielégítésére. Persze nem ilyen egyszerű a dolog, sok egyéb tényező is közrejátszik, az mindenesetre tény, hogy a falunak, mint korszerű településformának éppen úgy, ha nem még inkább) szüksége van értelmiségiekre, mint a városnak. Ebből a szempontból tehát különösen érdekes egy értelmiségi pálya, mely garantálja a vidéken élést, hiszen másutt nem is gyakorolható; a; mezőgazdászé. Ki megy el ma mezőgazdásznak? A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen például évről évre a hallgatók harminc százaléka a fővárosból érkezik. Pedig a hallgatók zöme számol azzal, hogy falun, esetleg egy tanyaközpontban, vagy majorban fog lakni. Tehát a pályát választó fiatalok nem (idegenkednek eleve a vidéki élettől, hiszen az agráregyetemeken sem kisebb a túljelentkezés, mint az egyéb mérnökképző felsőiskolákon. Mégis szembetűnő jelenség, hogy a fiatalok szívesebben telepszenek le agrármérnökként vidéken, mint más felsőfokú végzettség birtokában. A jelenség egyik oka bizonyára az, hogy ezen a területen a szakmai előrehaladásra tág tér mutatkozik. Egy jó képességű agro- nómus öt, maximum tíz év alatt általában fontos beosztásba kerülhet, ahol van módja egyéni képességeit kibontani. Igaz ugyan, hogy ez csak átmeneti állapot, a a mezőgazdaság szakemberekkel való viszonylagos telítetlenségét mutatja. Élen járó tsz-eink az állami gazdaságaink már az iparéhoz hasonlóan nagy számmal alkalmaznak ag- ronómusokat, sőt gépész-, vegyész-, építészmérnököket is. Egyelőre azonban még az a jellemző, hogy a gödöllői egyetem mezőgazdaságtudományi karán tavaly a hatvan végzős álláskereső több mint háromszáz felkínált állás közül válogathatott. Hosszú ideig, (sőt tulajdonképpen még ma is) a pálya egyik vonzereje volt az azonnal megkapható lakás. Ezt általában ma is megígéri minden szakembert kereső gazdaság, de az ígéretet egyre nehezebben váltják be. A szakma telítődése természetes, sőt szükségszerű folyamat. Ha azonban ez súlyosodó lakásproblémával párosul, ez a szakma népszerűségét is veszélyeztetheti. A gondokat alapvetően még az sem enyhíti, hogy köztudottan jól fizetett szakma a mezőgazdászé. Annál kevésbé sem, mert valójában nem olyan kiugró ma már a kezdő mezőgazdászok fizetése, (még ha felül is múlja a néhány más szakterületen elérhe- tőt), a mezőgazdászok nagyobb jövedelme a pluszként- vállalt, háztájiban végzett munkából származik. Sok múlik a mezőgazda- rületükön túlmenően is. ság szakemberein, szakte- - Nem mindegy tehát, hányán és hogyan) jobb híján-e vagy hivatásként) választják ezt az életpályát. Hiszen ők egyúttal a falusi életforma jövőjét is tartják a kezükben. BENCSIK GABOR A lakótelep, ahol Stierék is élnek
