Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Mai számunkból KIVÁLÓ LETT A SZEKSZÁRDI ÁLLAMI GAZDASÁG (3. old.) AZ ö VÁROSUK (4. old.) RÜGYFAKADÁ£ LEÁNYVÁRON (7. old.) „HA MEGTANÍTOD HALÁSZNI” (9. old.) W SZÁMÍTÓGÉPEK MINDENÜTT (12. old.) Az alkotás, a munka ünnepén Jakab Sándor rádió-és televízióbeszéde Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese május 1 -ét kössön tő ünnepi beszédet mondott a Kossuth rádióban és a televízióban. ' IMagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Nép köz társa­it Ságunk kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében §\ ia munkásosztály nagy nemzetközi ünnepének előestéjén tisztelettel (köszöntőim mindannyiukat, munkásokat, termelőszövetkezeti parasz­tokat, értelmiségieket, hazánk minden dolgozóját. Kilencven esztendővel ezelőtt, 1890-tben a magyar proletárok buda­pesti első májusi harcos tüntetésének szónoka mondotta: „A társadalom leghasznosabb tagjai vagyunk, de nekünk nincs abból hasznunk; az állam­nak polgárai vagyunk, de védtelenül állunk; vérben és pénzben adózunk, de nekünk nincsenek jogaink!” Azóta a májusi menetben nemzedékek sokasodó seregei indultak harc­ba az őket megillető jogokért. Az első győztes állomás: 1919, a Tanács- köztársaság. A dolgozók bizakodva köszöntötték T919. május 1-ét, mert érezték, oroszországi és európai testvéreik szolidaritását. A proletárdiktatúra pél­dája negyedszázadon át erőt adott, lelkesített az elnyomók elleni harcban. József Attila így fogalmazta meg milliók vágyát: „(Bátorság! Lesz még olyan munkád, amelyben kedved lelheted.” A kor, amelyről a költő szólt, 1945 tavaszán elérkezett. 35 esztendeje az alkotás, a munka ünnepe, a dolgozók nagyszerű meg­mozdulása minden május elseje. A fejlett szocializmust építő társadalmunkban több nemzedék mun­kálkodik együtt. Köztük vannak még azok, akik nagy áldozatvállalással, forradalmi hittel utat törtek mai, szabad életünknek. Növekvő számban, mind gazdagabb tudással folytatják ezt a munkát a fiatalok. Kedves elvtársak! Közismert, hogy csak a pontosan szervezett, szív vei-lélekkel végzett munkával fejlődhetünk tovább, csak minden erőnk latbavetésóvel jutha­tunk előbbre. Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmisé­günk döntő többsége tehetségének és képességeinek legjavát adva dolgo­zik céljainkért. Ma, amikor gazdasági építőmunkánk külső feltételei a korábbinál kedvezőtlenebbek, hazai feladataink pedig bonyolultabbak, különösen fon­tos, hogy lehetőségeinket jól hasznosítsuk, adottságainkkal megfelelően éljünk. Csakis a munkában becsülettel helytállókra, a jó szellemű köz­véleményre támaszkodva teremthetjük meg azt a közérzetet, amely újabb lendületet ad további fejlődésünkhöz, a szocialista, demokrácia gazdagítá­sához. A hazához, a szocialista rendszerünkhöz való hűségünk, az orszá­gunk boldogulásáért érzett felelősségünk mércéje napjainkban a jobb, eredményesebb murika, a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodás. Gon­doskodnunk kell arról, hogy társadalmunk figyelme, teljes elismerése övez­ze a jó munkát, és életünk minden területén érvényesüljön az elv: aki többet, s jobbat ad, többet is kapjon, mert ez nemcsak a társadalom előrehaladásának a meghatározója, hanem az egyén boldogulásának is forrása. A közös tevékenységben érdekelt, a jó munkáért elismert ember jól érzi magát. Meggyőződésem, hogy június 8-a, az országgyűlési képviselő- és ta­nácstagválasztás is népünk, nemzetünk egységének méltó megnyilvánulása lesz, kifejezi rendszerünk demokratizmusát és azt, hogy a szocializmus építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem a Hazafias Népfront prog­ramja, minden állampolgár sajátja. Kedves elvtársak! Szaktársak! Május 1-e évrőL évre országonként, és világméretekben demonstrálja annak az osztálynak a növekvő súlyát, amelynek történelmi küldetése a kizsákmányolás és az elnyomás végérvényes felszámolása, a szocialista tár­sadalom megteremtése. Földünk egynegyedén a hatalomra jutott munkás- osztály eredményesen építi az új társadalmat. A szocialista országok dolgozó tömegei büszkén tekinthetnek vissza a megtett hatalmas útra, és hittel, bizalommal nézhetnek a jövőbe. A tőkés és a fejlődő országok munkásosztálya, dolgozói számára ez a nap harci szemle a nép jogaiért és érdekeiért, a nemzetközi monopoltőke uralmának visszaszorításáért és megtöréséért, a nemzeti és a társadalmi felemelkedé­sért vívott küzdelemben. A munkáskezek alkotásait a tőkés elsajátítok a világ több pontján a fenyegetés, a pusztítás eszközeivé változtatják. Történelmi felelősség há­rul ma a nemzetközi munkásosztályra, az emberi haladás legfőbb letéte­ményesére. Meg kell akadályozni, hogy megsemmisüljenek a munkás­generációk alkotásai, hogy pusztulásba sodródjon a civilizáció, az embe­riség. Ehhez ideológiai ellentétektől és politikai különbségektől függetle­nül össze kell fognia a kommunista, szocialista, szociáldemokrata, kérész, tény és más pártállású munkásoknak, dolgozóknak, csakúgy, mint a pár­tokhoz nem tartozóknak. Az elmúlt években kibontakozott a kommunista és a szociáldemok­rata pártok, illetve a különböző irányzatú európai szakszervezetek közötti párbeszéd. Előrehaladt az egy irányba ható, együttes cselekvés lehetőségei­nek feltárása, módszereinek kimunkálása. Meggyőződésünk, hogy a mun­kásmozgalomban erősödő együttműködés hasznosan mozdíthatja elő a nemzetközi feszültség enyhülését, a különböző társadalmi rendszerű or­szágok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak kiszélesedését, végső soron az emberiség közös gondjainak 'megoldását. A magyar munkásosztály — népünk egyetértésével — együtt halad a világ különböző országaiban élő osztálytestvéreivel, az emberiség jövő­jét fenyegető erők elleni harcban. ártunk XII. kongresszusának szellemében munkálkodjunk tovább a szocialista építés külső feltételeinek javításán. Szilárdítsuk tovább testvéri barátságunkat, összefogásunkat a Szovjetunióval, a szocia­lista közösség országaival. Erősítsük internacionalista szolidaritá­sunkat a tőkés és fejlődő országok dolgozóinaik, népeinek imperialista­ellenes küzdelmével. Járuljunk hozzá íhazánk további felvirágoztatásához, az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez. Zászlófelvonás Május elseje, a nem­zetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére szerdán délután a Parla­ment előtti Kossuth té­ren katonai tiszteletadás közepette felvonták az állami zászlót. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját a Gellért-hegyi Felsza­badulási emlékműnél. Kiváló vállalatok ünnepségei Munkásgyűléseken, vál­lalati ünnepségeken újabb gyárak, vállalatok kol­lektívái vették át múlt évi eredményeikért a Ki­váló Vállalat kitüntető oklevelet. A Medicor Mű­vek 13. alkalommal nyer­te el ezt a címet. A Rönt­gengyárban tartott ün­nepségen ott volt Gáspár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára. A Leninvárosi Tiszai Vegyikombinát kollektí­vája ebben az ötéves tervidőszakban immár a negyedik alkalommal kapta meg a Kiváló Vál­lalat kitüntető címet. Az erről szóló oklevelet szer­dán a vállalat székházá­ban Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára adta át Huszár Andornak, a gyár vezérigazgatójának. A várossá válás legfontosabb tényezője Dombóváron is az ipar részarányának túl­súlya. A Láng Gépgyár nyitotta a sort, majd jelentős „tettnek” számított a Csavar­ipari Vállalat letelepedése, ezekkel egyidőben a KIPSZER is meghatározóvá vált. A DOMBCALOR Ipari Szövetkezet a vasasüzemek sorába tartozik, fejlődése a város fejlődésével párhuzamos. Az első és a legdinamikusabban fejlődő vasasüzemről, a Láng Gépgyárról készült összeállításunk az 5. oldalon található.

Next

/
Thumbnails
Contents