Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
1980. április 13. NÉPÚJSÁG 7 Diósberénytől Hőgyész felé “az emelkedőn az öreg Trabant hangja sem nyomja el a Stihl-fűrész érces zúgását. A völgyben megszorul a hang, s tekeregve keresi az utat. * Jókai József még az idén nyugdíjba megy. Viccelődik: „oka” is van rá: a neve. Kezében hosszú nyelű fejszét mustrálgat: — Ezzel nehéz lenne regényt írni. Rönkre ülünk, cigarettásdoboz jár körbe, kézről kézre. — Jó, hogy jöttek. Legalább kifújjuk magunkat. Mert olyan ez a cser, hogy még a fejsze helyét is ki kell faragni, máskülönben nem hasad ketté az istennek se — mondja az öreg, s ujjával egy rönk felé mutat. — Mikor is? Január végén kezdtük el az irtást, azelőtt már decemberben jártuk a hegyet. Mi, férfiak döntjük, meg ágazzuk az erdőt, utánunk meg jönnek az asszonyok, aztán égetik a gallyat. De az asszonynép most egy másik kvadrátban legelőt tisztít, szedi a Jézustüskét, meg a gilicetüskét. Van ott galagonya is, azt is ki kell tépni, mert nem megy rá a legelőre a marha. Hunyorgunk. Április első sugarai tűznek a szemünkbe. Genczler István negyedik éve dolgozik a diósberényi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Ha jól tudom, 1968 óta folytat a szövetkezet fakitermelést. Persze, akkoriban még csak egy Druzsba nevű gépük volt, egyetlen fűrészgép, meg a fejsze. Azóta már Van Stihl-fűrészük is. Igaz, a fejsze nélkül nem favágó ma sem a favágó. Nem lehet azt a szerszámot nyugdíjazni. Mindenki a sajátját hozza, úgy élezi, ahogy az neki jó. — Már kopasz a hegy túloldala. Mennyi fát termeltek ki két hónap alatt? — Hát azt én meg nem tudom mondani. Két nap alatt egy holdnyi fát döntünk, ágazunk. Máskülönben nálunk az úgy megy, hogy mindennap kijön a brigádvezetőnk, aztán felméri erdei űrmértékben a teljesítményt. A fatörzseket, a haszonfát traktorra, néha lóhoz kötjük és lehúzatjuk az út szélére és pótkocsival elszállítjuk. Az ágfát a szövetkezet a herényieknek, meg amióta egyesültünk a szakadátiakkal, a szakadátiaknak kiméri. — A gallyat muszáj eltüzelni? Nem kell a lakosságnak? — A szövetkezet korábban kihirdette: mehet aki akar, és összeszedheti a gallyat. Nem kell az már senkinek. Pékség sincs a falukban, mire a gally? Második cigarettára gyújtunk, az öreg Jókai bemutatót tart, hogy is kell hasítani a csert. — Mi már csak így vagyunk — mondja. — Amott a tetőn, a Csicsoli tetején — merthogy így hívják az itteniek ezt a hegyet —, van egy kimustrált buszunk. Az a mi menedékházunk Ha erősen hull a hó, vagy zuhog az eső, ott húzódunk meg, míg le nem csillapodik. — Télen sokat vannak a tűz mellett, s tüzelni is van mit... — Hogy sokat vagyunk tűz mellett? Nemigen. Ha ott lennénk, nem lenne pénz. Meg különben is, épp elég melegünk lesz a favágástól, fűt az bennünket rendesen. — Az ebéd? Mint a mesékben ? Szalonna, vöröshagyma... Jókai József somolyog. — Nekem ma palacsinta lesz. Nem bírom a zsírosat. No, persze, legtöbbször azért szalonna az ebéd. Nyárson. Alattunk az úton, nagy dübörgéssel egymás után két kamion húz el, hallgatunk, míg újra meg nem ül a csend. — Ha kivágják a fákat, újra telepítenek? — Á, dehogy — mondja Genczler József. — Kihajt az gyökérről. Ami a gyökérről hajt, azt meghagyjuk, ami máshonnan, azt kivágjuk. Ezen a fél holdon van csak a cser, amarra már tiszta akác a hegy. — Nyáron is ez a mesterségük? A favágás? — Nem. Nem. Mondtuk már, hogy január végén jöttünk az erdőre. Mi a szövetkezet növénytermesztő brigádja vagyunk. Nyáron egészen más a mi munkánk. * A Csicsoli gerincén asszonyok vonulnak a falu felé. — Mennek haza ebédelni — mutat feléjük Jókai József. Nekünk ez nem lenne bolt. Három kilométer ide a falu. Naponta háromszor megtenni ezt az utat? Ki vágná akkor a fát? — Reggel gyalog jönnek, este gyalog mennek? — A fenét... Az elnök elvtárs Ladája hoz bennünket, meg az is visz. ♦ Búcsúzunk. Kérges, repedezett, cserzett tenyerekkel fogunk kezet. Lentről az útról még egyszer visszanézünk. Felzúg a gép, csattannak a fejszék. öt ember fát vág a Csicso- lin. SÁRKÖZI JANOS Fotó: Steiner Favágók a Csicsolin ...ez a cser. Meg a fejsze helyét is ki kell faragni. Jó, hogy jöttek, legalább kifújjuk magunkat Az utóbbi öt év üzemi baleseti helyzetét vizsgálva, semmi okunk a megnyugvásra, pláne a megelégedésre. A statisztika hullámzó, a különböző intézkedések hatására a tavalyi és a tavaly- előtti évben a gyakoriságban valamelyest javulás következett be, a helyzet azonban korántsem jó. Különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek és a kiesett munkanapok száma emelkedett az elmúlt két évben. Csökkenésről mégis azért beszélhetünk, mert az utóbbi négy-öt évben a balesetek számának növekedési aránya kisebb, mint a foglalkoztatott dolgozók számarányának növekedése. Az előbbi nyolc, az utóbbi 15,5 százalék. A balesetek miatt kiesett munkanapok száma 1976- hoz képest nőtt, ami azt jelenti, hogy tavaly és tavalyelőtt a súlyosabb balesetek száma emelkedett. Különösen a MEDOSZ és az ÉDOSZ üzemeiben volt feltűnő az emelkedés, az illetékes szak- szervezeti szervek a javulás érdekében intézkedéseket tettek. A halálos üzemi balesetek számát tekintve 1979 rendkívüli év volt. A tavalyi 23 halálos üzemi baleset mesz- sze meghaladta minden eddigi év átlagát. A nagy arányú növekedés a halálos közúti közlekedési balesetek számának emelkedése miatt történt — ez természetesen egyáltalán nem vigasztaló, hiszen így is elpusztult emberéletekről van szó. A leggyakoribb balesetokozó veszélyforrás a kézi és gépi anyagmozgatás, a gépek kezelése és kiszolgálása, továbbá személyek esése. Az SZMT munkavédelmi osztálya által készített jelentés — amelyből adatainkat vettük — megállapítja, hogy az üzemi balesetet okozó körülményekben és a balesetet közvetlenül kiváltó okokban általában azonos tendenciák érvényesülnek. A baleseti statisztikai elemzésnél megállapították, hogy a személyi feltételek mellett jelentős szerepet töltenek be a tárgyi feltételek hiányosságai is. A tárgyi tényezők és a munka szervezettsége csak részben felelnek meg a biztonságos munkavégzés feltételeinek. A tárgyi tényezők hiányosságai elsősorban még mindig abból adódnak, hogy a gépek és berendezések nem mindenben felelnek meg a műszaki biztonság feltételeinek, ugyanakkor a termelést és munkát irányító vezetők sem mindig tettek eleget ellenőrzési kötelezettségeiknek. A munka- védelmi oktatás és képzés területén is vannak még hiányosságok. Megyénk üzemeiben a balesetvizsgálattal kapcsolatos vállalati tevékenység általában a jogszabály előírásainak megfelelően történik. Ennek ellenére nőtt a vitás "balesetek száma. Tavaly valamelyest javult a balesetbejelentési fegyelem. A balesetek megelőzésére tett intézkedések hatékonysága azonban még mindig nem kielégítő és az intézkedések nem mindig irányulnak a veszélyforrások megszüntetésére. Javulás várható a vállalati munkavédelmi vetélkedők, munkavédelmi hónapok hatásától. A többi között a vállalatok munkát irányító vezetőinek továbbképzését is elősegítették. A szakszervezetek választott testületéi mellett működő munkavédelmi bizottságok tervszerűen segítették a vállalatok baleseteket megelőző tevékenységét. Tavaly az SZMT és a szakmák mellett működő társadalmi munkavédelmi felügyelők 514 esetben ellenőrizték a vállalatok munkavédelmi tevékenységét, 405 esetben tettek intézkedést a hiányosságok felszámolására. Több mint kétszáz ízben vettek részt balesetek vizsgálatában és 39 esetben intézkedtek balesetveszélyes gépek, berendezések üzemeltetésének felfüggesztésére. A munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben 52 esetben kezdeményeztek szabálysértési, fegyelmi, illetve büntető eljárás lefolytatását. Közel kétszáz esetben vettek részt és tettek észrevételt gépek, berendezések használatbavételénél. Tervszerűen folyt tavaly is a munkavédelmi tevékenységet irányító szakemberek felkészítése a megnövekedett feladatok ellátására. A baleseti helyzettel nem lehetünk elégedettek, még akkor sem, ha lényeges rosz- szabbodás nem következett be, sőt relatíve a helyzet javulásáról beszélhetünk. Remélhetően a szakszervezeti szervek határozott intézkedései hozzásegítenek, hogy a jövőben kevesebb ember élete, testi épsége kerüljön veszélybe. L. Gy. Ipar Termelőszövetkezet Balesetek száma 1 417 1 215 Kiesett munkanapok száma 29 459 26178 Csonkulásos balesetek száma rv 11 8 Halálos balesetek száma Os 8 4 Ezer főre jutó balesetek 22 39,8 Balesetek súlyossága 20,8 21,5 Balesetek száma 1 485 1 086 Kiesett munkanapok száma 22 851 24 031 Csonkulásos balesetek száma r12 2 Halálos balesetek száma o 4 3 Ezer főre iutó balesetek 23,1 28,5 Balesetek súlyossága 20,1 22,1 Balesetek száma 1 505 1 004 Kiesett munkanapok száma 30116 21 101 Csonkulásos balesetek száma 13 9 Halálos balesetek száma o 6 6 Ezer főre jutó balesetek 25,1 38,5 Balesetek súlyossága 20,0, 22,0 Balesetek száma 1 606 1 012 Kiesett munkanapok száma 33 324 24 132 Csonkulásos balesetek száma Is* 9 9 Halálos balesetek száma o 8 2 Ezer főre jutó balesetek 23,7 38,8 Balesetek súlyossága 20,7 21,8 Balesetek száma 1 636 952 Kiesett munkanapok száma 34 377 22 070 Csonkulásos balesetek száma 9 8 Halálos balesetek száma o 20 3 Ezer főre jutó balesetek 23,6 38,9 Balesetek súlyossáaa 21,0 23,1 A statisztika szemléletesen mutatja az üzemi balesetek alakulását 1975—1979 között Fönn a Csicsolín
