Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
1980. április 13. rtÉPÜJSÁG 3 Nemzetközileg elismert kutatómunka folyik a Tolna megyei Állattegészségügyi Állomáson. Volt szerencsénk több alkalommal hírt adni az eredményekről, s a tervekről, amelyek rendre megvalósulnak. Most egy újabb jelentős sikerről adhatunk számot. A tehenek tőgygyulladásos betegsége ellen védekezni nehéz. Ennek oka elsősorban az, hogy a betegség szubklinikai formája nem látható, csak laboratóriumi módszerekkel deríthető fel. A tej minőségét bizonyos mértékben a szubklinikai állapot is befolyásolja, de lényeges a tej mennyiségének a csökkenése. Ekkor még be lehet avatkozni, különösebb gyógykezelés nélkül. Éppen a tehénbetegség okozta nagy károk megelőzése késztette dr. Kováts Jenő c. egyetemi docenst arra, hogy immár másfél évtizede intenzíven foglalkozzon e betegséggel, felderítésével, és gyógyításával. Tulajdonképpen tíz éve kezdték a védekezést Tolna megyében, kezdetben kilenc, ma már 72 telepen. Ellenőrzés alatt tartják a telepeket, s mindegyik telepen a gazdaság önként vállalkozott e munkára, mert nincs még rendelet, amely ezt kötelezővé tenné. Ám amely gazdaságban vállalkoznak erre, ott az állategészségügyi állomás módszerét betartani kötelesek. Az állomás gyűjti be hetente a mintegy ezer tejmintát, s e minták alapján állapítják meg a tehén- állomány tőgyegészségügyi állapotát. Dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója készséggel ad tájékoztatást az új vizsgálati módszereikről: — A tej sejtszámának meghatározása a legalkalmasabb a betegség földerítésére. A tej sejtszáma, ha egy ml-ben 75 000—250 000 között van, akkor egészséges az állat, ha ez az érték félmillió fölé megy, akkor baj van. Ez a szubklinikai gyulladás. Az országban igen nagy az olyan tehenek száma, amelyek magukban hordozzák e betegséget, s előfordulhat, hogy emiatt a tejtermelés tíz százalékkal is csökken egy-egy gazdaságban. A világon jó módszerek vannak már a vizsgálatra, de mindegyiknek van valamely hibája: lassú a minta vétele; zaklatják az állatot; a dolgozónak sok idejét elveszik; körülményes és lassú a vizsgálat a laboratóriumban ; és egy terület összes állományára nem terjedhet ki. Javaslatunkra 1971-ben a MÉM elfogadott egy KLI- NOTEST-módszer néven ismert eljárást, amelynek az a lényege, hogy nem a tőgynegyed tejet, hanem az ösz- szefejt egyedi elegy tejet vizsgáljuk. így vált gyorsabbá a munka. A hatékonyság fokozása, a mérések nagyobb számának biztosítása, no meg az olcsóbb eljárás érdekében kidolgoztam egy új módszert, s műszert szerkesztettük a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola segítségével. Ennek az a lényege, hogy egyszerre húsz mintát tudunk vizsgálni. A jövőben mód van arra —> miután a készülék olcsó, kezelése egyszerű —, hogy a nagyobb tehenészeteket felszereljük, s a helyi vizsgálat magas pozitivitása után megyünk ki az állományhoz a szükséges intézkedések megtételére. A készülék húsz tányé- rocskájába belecsöpögtet- nek minden tejmintából öt cseppet, erre rájön néhány csepp reagens, a készülék ezt az elegyet megkeveri, és a kialakult reakció alapján történik az elbírálás. A műszer alig húszezer forintba kerül. A tőgygyulladás megelőzése is legalább olyan fontos, ha nem lényegesebb, mint a gyógyító munka. Pillanatnyilag talán a gyógyító munka áll előtérben, de a megelőzést szükséges tökéletesebbé tenni. Ide tartozik a jobb takarmányozási feltételek; az egészséges istállók; a fejósi technológiai hibák megszüntetése; a fejési higiénia magas színvonalra emelése; összességében a mind jobb környezeti higiéniára való törekvés. Tehát az állomás dolgozói, kutatói nemcsak a felderítésben, hanem tanácsaikkal a megelőzésben nagy részt vállalnak, így tudnak olyan eredményt elérni, hogy megyénkben a kezdeti 65—70 százalék sejt- számpozitivitást 35 százalékra, a leggyakoribb fertőzést 80 százalékról 10 százalék alá sikerült csökkenteni. Tehát: világos, hogy a tőgygyulladás elleni munka Tolna megyében igen hatásos. A kémiai reakció alapján működő sejtszámlálóhoz nem kell mikroszkópot használni, hiszen a sejtek számát a keverék elszíneződéséből a helyszínen, a telepen is meg lehet állapítani, így a tudományos munka tulajdonképpen az állattartó helyen kezdődhet, azáltal, hogy a tudomány eredménye a gyakorlatban vált alkalmazhatóvá. Éppen ebben van a Kováts-féle vizsgálatnak a lényege. E módszerről a közeli jövőben dr. Kováts Jenő Csehszlovákiában, a brnoi egyetem fennállásának 60. éves jubileuma alkalmával rendezendő ünnepségen, tudományos ülésszakon tart vetített képes előadást, de hazánkban is több alkalommal bemutatják a tőgygyulladás vizsgálatának e műszerét és módszerét. PÄLKOVÄCS JENŐ A laboratóriumban a kis tálcákba öt csepp tejet és a reagenst töltik, majd pedig a gép fél percig keveri, s az elszíneződésből és a keverék konzisztenciájának alakulásából állapítható meg a beteg egyed. A járási párt-vb tárgyalta fl cigánylakesság helyzete Bölcskén avaly temették a hetvenkét éves korában elhunyt bölcskei cigányvajdát. Temetésére az egész országból, sőt külföldről is összegyűltek egykori ismerői, tisztelői. A bölcskeiek megszámoltak hét Mercedest, huszonegy egyéb márkájú nyugati kocsit, és hatvanat az olyanokból, amelyek ma már százezerszámra futnak országútjainkon. Egy hétig tartott a halotti tor, első napján harmincezer forint értékű szeszes ital fogyott el a presszóban, harmadnapra kimerült a teljes árukészlet. Éppen esedékes volt a leltározás. A bizottságnak soha és sehol sem volt ilyen kevés dolga: csak az üres polcokat és a berendezést kellett számba venni. Yan olyan cigánygyerek a bölcskei általános iskolában, aki tízéves létére nemhogy írni-olvasni nem tud, hanem még magyarul sem. A két véglet, és a kettő között sok minden, amiről a paksi járási pártvégrehajtóbizottság ülésén szó esett. Rendhagyó volt ez a vb- ülés. Háromszorosan is. Minden végrehajtó bizottsági tagnak volt kérdése, véleménye egy kivételével. ö azonban igazoltan volt távol: a XII. pártkongresszuson képviselte a járás, a megye kommunistáit. Aztán „Róluk — nélkülük” folyt az igen tartalmas és céltudatos vita. (Ez azonban nem róható fel a testületnek, de az okokról bővebben később.) Végül: Elsötétítették a tanácstermet az ülés megnyitása után, mert az első napirend filmvetítéssel kezdődött. Hermann János dunaszentgyör- gyi tanácselnök nem tagja a végrehajtó bizottságnak, meghívottként vett részt a tanácskozáson, arra kérték fel, hogy vetítse le a maga készítette filmet, amely náluk a „cigánykérdés” megoldásának első lépéseit, az iskolai cigánykollégium életét mutatja be. Bölcske és Dunaszentgyörgy a járásnak e tekintetben legfrekventáltabb területe, ám Duinaszent- györgyön — a még meglévő gondok mellett — már jóval előbbre tartanak. Egy mondat a kísérőszövegből : „Fel kellett ismernünk, hogy saját erőből (mármint a cigányság saját erejéből — JJ) még az igények felismerése sem megy”. Egy másik, a film utáni megjegyzésekből: Az.a cigánygyerek, aki a hét végén hazamegy a putriba, rászól az anyjára, hogy ne főzze az ebédet piszkos lábasban. Sőt: tiszta vizet önt a lavórba és megkéri mamáját, hogy mielőtt ételhez nyúl, mosson kezet. Nem egy kijelentette, hogyha felnő és dolgozik, mindenekelőtt házra, lakásra fog spórolni, mert putriban nem hajlandó élni. Ami a bölcskei helyzetet illeti, itt most teljes terjedelmében idézni lehetne a rendkívül tartalmas jelentést és a vita jegyzőkönyvét, érdekes olvasmány lenne. A bölcskei pártvezetőség — e témával foglalkozó — vezetőségi ülésének és a pedagógus-pártszervezet taggyűlésének jegyzőkönyve hasonlóképp. A Politikai Bizottság 1961 nyarán hozott határozatát követő tíz év alatt Bölcskén nem sok történt, legfeljebb annyi, hogy a Vöröskereszt és az egészségügyi apparátus útján sűrűbbé vált az ellenőrzés. A kenderföldi cigánytelepen ásott — fedett és szivattyúval ellátott — kút létesült. A komolyabb előrelépés a határozat végrehajtására csak 1972—73-ban kezdődött, majd a járási párt- vb. 1973. novemberi feladatterve adott „lökést”. Azóta többször tartottak cigánygyűlést, filmvetítéseket, itt beszélték meg a cigányokkal a legsürgősebb feladatot, mindenekelőtt munkába állításukat, a gyermekek rendszeres iskolába járását, a felnőttoktatást stb. Azóta sokat változott a helyzet. Sokan Dunaújvárosban vállaltak munkát — egy részük ott kapott lakást, az itt maradóknak a Vasmű adott anyagi támogatást az üzemek szocialista brigádjai segítettek. Húsz éve 280—300 volt a bölcskei cigányok száma. Ma 151. A munkaképes korú férfiak több mint a felének állandó munkahelye van — néhányuk szocialista brigád- tag, elvégezte az általános iskolát. Húsz-huszonkettő alkalmi munkából él. Évről évre újabb családok költöznek el a telepről, a dózer eltakarítja a putrikat. Egyébként ezek az épületek se nem putrik, se nem lakóházak, valahol a kettő között helyezkednek el. Az itt élők közt is egyre többen mutatnak készséget a telepből való „kitörésre’. A „lakások” többségében villanyvilágítás van — mindössze három családnál világítanak petróleum- lámpával. Húsz családnak van mosógépe, négynek- négynek televíziója, hűtőgépe, hálózati rádiója hétnek (a táskarádiókat nem lehet megszámolni). A fiatalabbak válogatás nélkül minden filmet megnéznek a moziban, néha színházi előadásra, műsoros dalestre is járnak, a cigányfiatalság nagy számban vesz részt diszkó- és egyéb szórakozásokban. Sokukat záróráig ki se lehet tenni a presszóból, a negyven éven felüliek törzshelye a kocsma. Tizenhét rendszeres cigány látogatója van a községi könyvtárnak, közülük nyolc a 14 éven aluli (!) Reménysugár? És a sport. Évek óta négyöt cigányfiatal vesz részt a futballedzéseken, játszik mérkőzéseken. Néha zavarban van a sportkör: nem tudnak minden jelentkezőnek szerelést adni. Negyvenöt cigánytanulója van az általános iskolának, az alsó tagozatban cigány- osztály működik, a felsőben nem. Az előbbiben közepes a tanulmányi átlageredmény, a felsőben gyenge. A „kicsik” igénybe veszik a napközis ellátást, a felsősök nem — és nem is tanulnak. Egyikük- másikuk néha két hétre is eltűnik — felpakol a kocsira a család és mennek csigát szedni, vagy valamelyik rokonnak a börtönből való szabadulását ünnepelni. Erőlködik a tanács, hogy a bölcsődét „megtöltse” — valamennyi bölcsődés korú cigánygyereket el tudnák helyezni — számuk pillanatnyilag huszonöt, ám csak egy a bölcsődés. Talán elég is a felsorolásból. A következtetés — amit a végrehajtó bizottság határozatban rögzített: meg kell gyorsítani a cigányok helyzetének javítását, a beszámoló és vita alapján dolgozza ki a pártvezetőség az intézkedési tervét és terjessze a végrehajtó bizottság elé. Tartalmazza ez többek közt a lakásproblémák megoldását a dunaszentgyörgyihez hasonló kollégium létrehozására vonatkozó elképzeléseket (ez egyébként évek óta napirenden szerepel), és törekedjék arra, hogy közülük a közéleti tevékenységbe vonjanak be embereket. Egyébként ez a legnehezebb, eddig csak ezzel küszöbölődne ki a „róluk-nélkülük”. óban eljutottak addig, hogy elvégezzék az általános iskolát, könyvolvasók legyenek, moziba, színielőadásra járjanak, sportoljanak, van köztük néhány szocialista brigádtag is. A közéleti tevékenység azonban itt „kemény dió”. Mert közülük számosán, akik elkerülnek a telepről, utána azt messze elkerülik. „Nem akarunk cigányok lenni — mondta pár éve sírva az egyik asszony e sorok írójának, amikor a meghiúsult házvétel miatt panaszkodott. — Az én Józsim se keveredett volna bele abba a verekedésbe, utána meg a börtönbe, ha nem itt a telepen lakunk”. A megoldás egyik kulcsa pedig ez. Cigány népfrontbizottsági tag, tanácstag, párttag... JANTNER JANOS Épül a KÖJÁL Szekszárd város központjában tovább épül a KöjAL-székház. Jelenleg már a negyedik szintre emeli fel a daru a vasbeton elemeket. Fotó: Gk A Kováts-féle keverő Dr. Kováts Jenő bemutatja a műszert
