Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

1980. április 10. Képújság 5 Kisdobosok Bukásmentes orsok Nyolcadikos koromban he­tente két-három alkalommal Gézáék felé vettem az utam. Tanulópárok voltunk, szám­tanból kellett kisegítenem őt. Sikerült is javítania év vé­gén. Máig is megmaradt bennem a jó érzés, hogy tá­mogatásommal elkerülte az újabb kudarcot. No, meg nemcsak számtanoztunk. Gézáék lent laktak a folyó­parton a csónakházban, s ta­nulás után elkötöttünk egy- egy ladikot, lecsurogtunk ve­le hosszan a folyón. A tanulópárok rendszere ma is él, sok úttörőőrsben pártfogásukba veszik a gye­rekek a gyengén tanulókat, elmagyarázzák a nehezen érthető anyagrészeket, segí­tenek nekik a lecke elkészí­tésében. Nem egyszer ma is a megértéssel van baj. Len­ne hozzá esze a pajtásnak, de nem igyekszik, elhanya­golja a tanulást. Ilyen eset­ben a meggyőzés az elsődle­ges feladat. Megértetni, hogy szégyen, ha egy úttörő csak úgy átbukdácsol egyik osz­tályból a másikba, ha nem képességei szerint tanul. A legfontosabb úttörőmunka az iskolai feladatok becsületes elvégzése, minden más csak ezután következik. Mennyit levon tevékenységének érté­kéből, ha egy gyerek ügyes őrsvezető, de csak kettes ta­nuló. Bizony nem sokáig lesz tekintélye a többiek előtt. Ha egy őrs jól együtt van, tagjai igaz barátok lettek, nem szívesen válik meg sen­kitől az összeszokott együt­tesből. Márpedig ez a veszély fennáll, ha nem segítitek a gyengébb tanuló társaitokat. Megbukhat év végén, s ek­kor számára elveszett a vi­dám úttörőnyár minden kel­lemetessége. Táborozás, foci, fürdés, kirándulás helyett bújhatja a könyveket a rek- kenő hőségben. De még az is megeshet, hogy osztályt kell ismételnie. Én egyetér­tek azokkal, akik azt mond­ják, a bukott tanuló az őrs szégyene, a sikertelenségért nemcsak ő, az őrs minden tagja felelős. Ezt értették meg azok a pajtások, akik elindították a „bukásmentes őrs” majd a „végezzük el együtt a nyolcadik osztályt” mozgalmat. Valóban, ha el lehet kerülni, hogy megfo­gyatkozzon nyolcadikra az őrs, ha meg lehet akadályoz­ni, hogy az évek során egy- egy pajtás lemaradjon, ak­kor ezt vállalni igazi úttörő­feladat. S az év végi bukás, javítóvizsga... Ha nyáron két hónap alatt fel lehet készül­ni az egész évi anyagból, miért ne lehetne ugyanezt megtenni a tanév tíz hónap­jában? Mit tehet az őrs gyengén tanuló tagjai érde­kében? Említettük, hogy,első feladat, megér. ?tni velük, hogy a tanulás legfőbb köte­lességük. Másodszor rábírni őket, hogy a tanórákon fi­gyeljenek, ne foglalkozzanak mással, dolgozzanak fegyel­mezetten. Bizonyára számta­lanszor tapasztaltátok már, hogy amit órán jól megértet­tetek, azt szinte gyerekjáték otthon megtanulni, szinte csak a bevésés, és az igényes felmondás feladata maradt. Nos, a meggyőzés, a fegyel­mezett óra alatti munka után következik a tanulópárok megszervezése. Kinek kell segíteni és milyen tantár­gyakból? Lesz bizonyára olyan pajtás, akivel többen is foglalkoznak, mindenki abból, ami erős oldala. De ne feledkezzetek el a buzdí­tás mellett a dicséretről sem. ÁTÁNYI LÁSZLÓ „Mindent bele” , Szekszárdiak a tévé képernyőjén A jelszó — Mindent bele! — hangulata először a néző­téren uralkodott el. Szavaló­kórusok, dobok, kereplők, sí­pok, gyerektorkok százai mérkőztek egymással, hogy ki tudja csapatát hangosab­ban, lelkesítőbben biztatni. Március 18-án a pécsi sport­székházban tetőpontjára há­gott a hangulat. Még el sem kezdődött a verseny, a tévé­sek még a kábelek, a lámpák beállítását végezték, amikor a nézőtér már hangos volt a szurkoló gyerekek biztatásá­tól. A három csapat — a va­siak képviseletében a szom­bathelyiek, a Veszprém me­gyeiek nevében a balaton- földváriak és a Tolnát kép­viselő szekszárdi II. számú Általános Iskola úttörőinek — biztatására, vetélkedőjé­nek megtekintésére gyerekek százai utaztak Pécsre. Szek­szárdról különvonattal mint­egy ötszáz úttörő ment le biztatni, lelkesíteni a csapa­tot, végigizgulni a „Mindent bele!” tévésvetélkedő közép­döntőjét. Azóta már a televízió köz­vetítette a vetélkedőt, így tudjuk, hogy a megyénket, képviselő szekszárdi pajtások nem jutottak a három leg­jobb közé, de ott voltak az ország kilenc legjobb csapa­ta között. Hogy ez milyen szép eredmény, milyen nagy szó, azt felesleges méltat­nunk. Nemes vetélkedésben, izgalmas küzdelemben, mini­mális pontszámkülönbséggel maradtak alul. Emlékeztetőül közlünk né­hány képet, ami a verseny izgalmas pillanatait, illetve a megyénket képviselő pajtá­sokat ábrázolja. Tamási Hoki söprűvel, görkorcsolyával Bevonuláshoz sorakozik a szekszárdi csapat A feladat: lekvárral meg­kenni a palacsintát Ember és természet A Tolna megyei Úttörő­elnökség rendezésében tar­tották március végén a szek­szárdi úttörőházban a „tu- dományos-tecnikai” út­törőszemle megyei fordulóit. Központi témaként az „Em-» bér és természet” viszonya szerepelt. Valamennyi ver­senyszámban a járás és vá­ros első helyezett háromfős csapatai vettek részt, össze­sen kilencvenkilenc pajtás. Minden kategóriában írásbe­li, szóbeli és gyakorlati fel­adatok szerepeltek. A tár­sadalomkutató úttörők verse­nyében a történelem tükrén keresztül tekintették át a művészeti, irodalmi és nap­jaink politikai, gazdasági vo­natkozású témáit. Ebben a versenyben a szekszárdi „Zó- ja” úttörőcsapat érte el a legjobb helyezést. Az orosz nyelv barátai versenyében nem a lexikális nyelvi tudás volt a döntő, hanem a tár­salgási beszélgetés. Ezenkí­vül még feladatuk volt kü­lönböző műsorok szerkeszté­se. Az orosz nyelv barátai versenyében a bonyhádi Zrí­nyi úttörőcsapat lett az első Tulajdonképpen elmondható, hogy a technikusok, termé­szetkutatók és a német nyelv kategóriákban színvonalas, kemény küzdelem döntötte el az elsőbbséget. Az orosz nyelv barátainak országos versenye e hónapban Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában kerül meg­rendezésre. A technikusok Szegeden mérhetik össze tu­dásukat a többi megye pajtá­saival. A többi versenyszám színhelye Budapesten, illetve Csillebércen lesz, június 24-e és 28-a között. Vándorláboros programok Tolnában Remek verseny volt Egyre nagyobb népszerű­ségnek örvend az úttörők körében a néhány éve élő akció, az úgynevezett gya­logos vándortúra. Eddig az ország minden táján ren­deztek vándortáborokat, me­lyeken Tolna megyei gyere­kek is részt vettek. Idén el­ső alkalommal kapcsolódik be megyénk oly módon is az akcióba, hogy a megyei út­törőelnökség nálunk is „ván- dortáboroztat” gyerekeket. Ez annál is örvendetesebb, hogy az ország természet­kedvelő úttörői nyári túrá­zásaik alkalmával eggyel több megyét ismerhetnek meg. Temesi Ágnestől, a megyei úttörőelnökség elnökétől kaptunk tájékoztatást arról, hogy Tolna megyébe június közepétől augusztus köze­péig — az ország minden részéből — harminc cso­portban kilencszáz gyerek jön táborozni. A Tolna me­gyei táborozás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy már most szinte minden tur­nusban „telt ház” van. A csoportok programja a következő lesz: a gyerekek Szekszárdon, az ipari szak­munkásképző kollégiumában kapnak szállást, másnap pe­dig Decsre kirándulnak, ahol egyebek között a tájházat és a padlásmúzeumot nézik meg. A következő napon Kerékhegy, Sötétvölgy, Grá- bóc útvonalon mennek Szál­kára, s közben pihenésképp a sötétvölgyi úttörőtáborban ebédelnek, s ismerkednek ott nyaraló pajtásaikkal. Az ötödik napon érkeznek Vár­aljára, ahol Bonyhád hama­rosan átadásra kerülő út­törőtáborával ismerkednek, szállásuk pedig a tábor mel­lett, sátrakban lesz. A gya­logtúra hetedik napján in­dulnak Öbányára, a Tolna megyei KISZ-bizottság kul­csos házához. A csodálatos környezetben lévő kirán­dulóhely környékén gyalog­túrát tesznek. Ezután Ma- gyaregregyre, majd a tizen­egyedik napon Sikondára mennek, ami egyben a gya­logtúra utolsó állomása is. Sikondáról autóbusszal egy­napos kirándulásra viszik Pécsre a csoportokat. A ti­zennegyedik napon Komlón, illetve Pécsen keresztül utaz­nak haza. A Tolna megyei gyerekek pedig ugyanebben az idő­szakban szintén gyalogtúrán ismerkednek az ország más tájegységeivel, s mint az úttörőelnökségen megtud­tuk, eddig harminc csoport (900 úttörő) jelentkezett me­gyénkből a túrára. A gyalogostúrákban a gyerekek számára az a leg­izgalmasabb, hogy legtöbb helyen maguk főznek, s ter­mészetesen maguk is terve­zik meg a menüt. Nem valószínű, de előfor­dulhat, hogy a szülőkben felmerül a kérdés, hogy nem lesz-e gyermekeik számára megerőltető a többnapos tú­ra és a cipekedés. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a gyerekek örömmel vesznek részt eze­ken a hangulatos túrákon, s a fogadó megyék kitűnően felkészülnek — sátrakat, ágyneműt biztosítanak —, hogy a gyerekek minél ké­nyelmesebben tölthessék pi­henőnapjaikat, s hogy csak a legszükségesebb holmikat kelljen magukkal vinniük. A vándortáborok költsé­gekben sem megterhelőek. Egy-egy gyerek túrája 450 forintot tesz ki, amiből az Állami Ifjúsági Bizottság 300—300 forintot vállal. Az úttörők pedig már előző ősz­szel megkezdik a készülődést a nyári táborozásra, s az őszi betakarításból, papír- gyűjtésből összegyűlt forin­tok ki is teszik a különbö­zeiét. A szabályosság-pontosság jegyében zajlott le Szekszár­don március 23-án a megyei KISZ-bizottság, a megyei út­törőelnökség és a megyei közlekedésbiztonsági tanács rendezésében a nemzetközi iskolakupa közlekedésbizton­sági verseny. Kilenc órakoí került sor az ünnepélyes megnyitóra az úttörőházban, majd ezt követően az úttörő­pajtásoknak és a KlSZ-esek- nek tesztlapok kitöltése volt az elméleti feladatuk. Né­hány kiemelkedően jó ered­mény született (pl. Király Zsolt, Zala Anikó őcsényi pajtásoké). Ezt követően a versenyzők kivonultak az MHSZ új rutinpályájára a gyakorlati feladatok végre­hajtására. A zord, télies idő­járás nem vette kegyeibe a versenyzőket, de jó felké­szültségüket a szemerkélő eső ellenére is be tudták mutat­ni. Nemcsak ügyességi fel­adatot kaptak, hanem a fel­festett útvonalon elhelyezett utasítást, illetve útbaigazí­tást adó táblákat is ismer­niük kellett. A verseny nem időre ment, hanem, mint már a bevezetőben elhangzott, a szabályosság és a pontosság volt a döntő. Az úttörőpajtá­soknak kerékpárral, a KISZ- eseknek pedig Babetta típusú kismotorral kellett vetélked­ni. Az eredmények a követ­kezők lettek: az úttörő lá­nyoknál az őcsényi Zala Ani­kó lett az első, a fiúknál Dé­vényi Zoli paksi pajtás, míg a KISZ-eseknél Reining Ernő győzött. Csapatversenyben az őcsényi általános iskola lett az első. A székesfehérvári országos versenyt: követően a nemzetközi versenyt Lon­donban fogják megrendezni. A dombóvári Piros Éva az egyik akadálynál A gyönki csapat

Next

/
Thumbnails
Contents