Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

Képújság 1980. április 6. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Washingtonban megerősítették, hogy Carter elnök két üzenetet is küldött az iráni vezetőknek. — A Salvador! junta terrorintézkedései a Romero érsek temetése során előző nap történt vérfürdőt követően. Kedd: A KGST Végrehajtó Bizottsága összeült Moszk­vában. — A Francia Kommunista Párt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt április végére Párizsba összehívta az európai kommunista és munkáspártoknak a béke és a le­szerelés ügyével foglalkozó találkozóját. — Kilenc afrikai ország csúcsértekezlete Lusakában. Szerda: Feszültség Irak és Irán között az iraki minisz­terelnök-helyettes ellen Bagdadban elkövetett merénylet miatt. — Kansas és Wisconsin államokban ismét Carter, illetve a republikánus Reagan győzött az előválasztáson. Csütörtök: Bécsben véget ért a haderőcsökkentési érte­kezlet huszadik fordulója. — Berlinben közölték, hogy rö­videsen újabb szovjet csapategységek indulnak haza az NDK-ból a Szovjetunióba. — Elnapolták a Biztonsági Ta­nács palesztin vitáját. Péntek: Belpolitikai válság Belgiumban- a Martens- kormány lemondása után. — Az olasz szocialisták hajlan­dók részt venni Cossiga új kormányában a keresztény- demokraták és a republikánusok mellett, így hat év után ismét többségi kormánya lesz Olaszországnak. Szombat: Megújuló harcok a Csád Köztársaság főváro­sában. — Ellentmondó értesülések a teheráni amerikai tú­szok sorsának alakulásáról. Az új olasz kormány összetételéről tárgyalt Cossiga, ki­jelölt miniszterelnök. Ugyanígy állanak a dolgok a köztársaság párti tábor­ban: Reagan szintén behozhatatlan már. A hét 3 kérdése 1. Mi lehet az igazság a teheráni túszügy amerikai—iráni „nyilatkozatháborújában”? Egy hét alatt vagy kéttucatnyi nyilatkozat és ellen­nyilatkozat hangzott el Washingtonban és Teheránban (meg az üzenetközvetítést végrehajtó Svájc fővárosában, Bernben) arról, hogy az USA ismét követelte a túszok sza­badon bocsátását, Irán pedig megint megszabta feltételeit. Először az amerikai üzénetek címzettjeit, illetve küldőit illetően voltak állítások és cáfolatok: Khomeinihez is ér­kezett üzenet? Az elnök küldte, vagy csak a külügymi­nisztérium? Aztán az üzenetváltás tartalmáról szóltak el­lentétes híresztelések: Carter engedékenynek bizonyult vagy — éppenséggel új fenyegetéseket intézett az iráni ve­zetők címére... Az iráni válaszok körül is teljes a bizony­talanság: valóban kilátásba helyezték volna, hogy a tehe­ráni amerikai túszokat kiveszik az iszlám diákok kezéből, és a forradalmi tanács fog értük felelősséget vállalni? S ha igen, akkor ez azt a lehetőséget tartogatja, hogy Irán egy szép napon visszaszolgáltatja a túszokat Amerikának? Ezek szerint november 4-én, az elnökválasztás napján Carter és Reagan méri össze erejét most már az elnöki tisztségért, a Fehér Ház birtoklásáért? Igen, hacsak valami szenzációs fordulat vissza nem lép­teti akár az egyiket, akár a másikat, akár — mindkettő­jüket. Ha Cartert — mondjuk — a túszügyben olyan ku­darc éri, ami politikájának teljes csődjét bizonyítja, vagy ha — ismét csak feltevés ez — Amerika belső gazdasági helyzetében jelentkeznek nem várt és már el nem visel­hető gondok-bajok, akkor nem lehetetlen, hogy bedobja a törölközőt. Hiszen ezt tette a vietnami háború okozta cső­döt elismerve annak idején a demokrata Johnson elnök is. A másik oldalon pedig még mindig nincs 100 százalékig kizárva, hogy Gerald Ford, a korábbi elnök, jóllehet úgy nyilatkozott, hogy nem vállalja az elnökjelöltséget, mégis­csak fellép és valamilyen rendkívüli helyzetre hivatkozva a republikánus párt élére áll. Különben azonban az előválasztások versenysorozata már lefutottnak látszik... 3. Milyen eredményt hozott kilenc afrikai ország iusakai csúcstalálkozója? Mindez csak leegyszerűsített sommázata a tömérdek hír­nek és cáfolatnak, aminthogy az iráni belső erőviszonyok­ról is csupán egysíkú kép alakul ki, ha valaki Khomeini és a köztársasági elnök, Baniszadr szembenállását feltéte­lezi. Persze tény, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság ki­kiáltásának első évfordulóján a teheráni tömeg nagy­része Banszadr beszédét tiltakozó közbekiáltásokkal za­varta meg, míg tetszésnyilvánítással kísérte az ajatollah üzenetét, amelyet a főpap fia olvasott fel. Khomeini sze­rint Carter hiába tanúsít megbánást az USA által a múlt­ban elkövetett hibák miatt, az Irán elleni bűncselekmé­nyek miatt, ha közben továbbra is védelmébe veszi a sa- hot. Az ajatollah üzenete az iráni nép fő ellenségének vál­tozatlanul az Egyesült Államokat jelölte meg. S itt említhetjük meg, hogy Khomeini a Leonyid Brezs- nyevhez intézett táviratában szintén említést tesz az USA- nak Irán elleni fenyegetéséről. (Az ajatollah válaszolt a A salvadori Nemzeti Gárda és a rendőrség civilruhás fegy­veresei felelősek a Romero érsek temetésén lezajlott vér­fürdőért — jelentette ki Julio Flores, a baloldali erők koor­dinációs bizottságának szóvivője (középen). Képünkön: a bizottság tagjai egy nemzetközi sajtókonferencián. szovjet államfőnek az iráni évforduló alkalmából küldött jókívánságaira.) 2. Hogyan áll az amerikai elnökválasztási versenyfutás az újabb előválasztások után? Bár még két hónap van hátra az amerikai „primary”-k, az előválasztások befejezéséig, gyakorlatilag már eldőlt, hogy Carternak lesz a legtöbb voksa a demokrata párti elnökjelölő konvención, az ellentáborban pedig a republi­kánusoknál, Ronald Reagannek. A héten Kansas és Wisconsin államokban újra csak Carter győzött Kennedy ellenében, illetve Reagan Ander­son ellen. A demokrata pártiak 2:1 arányban szavaztak Carter elnökre, mint elnökjelöltre, így aztán tovább nőtt Carter előnye a már megszerzett voksok tekintétében, Kennedynek 70—75 százalékos győzelmeket kellene aratnia — sportnyelven szólva: „zsinórban” — a hátralévő elő­választásokon, hogy utolérhesse. Ami pedig már kizártnak látszik... Idestova két évtizede már, hogy Afrika népei sorra- rendre megtanulni kénytelenek: nem minden a független­ség kikiáltása, a saját zászló, az önálló parlament, az ab­ból létrehozott kormány. A szuverenitás fontos eleme a gazdasági függetlenség! Lusakában, Zambia fővárosában a héten kilenc afrikai ország vezetői gyűltek össze, hogy éppen a gazdasági füg­getlenségük megteremtésének stratégiáját próbálják ki­dolgozni. (Zambiáról tudnivaló, hogy valaha Észak-Rhodesiának hívták, szomszédja is a most függetlenné váló Zimbabwé- nak, korábbi néven Dél-Rhodesiának, illetve Rhodesiának.) Angola, Botswana, Mozambik, Tanzánia, Zambia, Zim­babwe és Szváziföld állam- és kormányfői, valamint Ma­lawi és Lesotho miniszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a kilenc ország szorosabb gazdasági együtt­működését, s a Dél-Afrikától való gazdasági függőségük csökkentését irányozták elő. Fejleszteni kívánják egymás között a közlekedést, a szállítást, a távközlést. Elfogadták a térség ipari és energetikai fejlesztési tervét. Egybehan­golták oktatási és tudományos programjukat. A mezőgaz­daság terén állategészségügyi intézkedésektől kutatóintéze­tek létrehozásáig szintén megtalálták az együttműködés formáit. Észre lehet venni, hogy a térség gazdasági integrációjá­nak létrehozásához a lökést most Zimbabwe függetlenségé­nek kikiáltása adja meg. Az új Salisbury-i kormány pedig több területen próbálja az új ország gazdasági alapjait megteremteni. A brit nemzetközösséghez csatlakozik poli­tikailag, míg gazdaságilag a Közös Piachoz közeledik, an­nak úgynevezett „társult állama” lesz. Ennek mintegy ellensúlyozására keresi -a kapcsolatokat az afrikai orszá­gokkal, hogy kialakuljon a Fekete-Afrika gazdasági in­tegrációja is. PALFY JÓZSEF Baniszadr iráni elnök az iszlám köztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmából tartott teheráni nagygyűlésen az amerikai túszok ügyéről is beszélt. A képen Baniszadr és mellette (balra) Khomeini fia. Befejeződtek a csehszlovák -nicaraguai tárgyalások Nicaragua párt- és kor­mányküldöttsége szombaton befejezte Csehszlovákiában tett négynapos hivatalos, ba­ráti látogatását. A küldött­ség, amelyet Moises Hassan, a nicaraguai kormányzó- tanács tagja és Tomas Borge Martinez, a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front or­szágos vezetőségének tagja, a kormány belügyminisztere vezetett, megbeszéléseket folytatott Josef Kempnyvel, a CSKP KB elnökségének tag­jával, a KB titkárával, és az általa vezetett csehszlovák tárgyaló delegációval. A látogatásról kiadott kö­zös közlemény szerint a kül­döttségek részletesen megtár­gyalták a kétoldalú kapcso­latok szélesítésének és elmé­lyítésének lehetőségeit. A fe­lek a látogatás idején keres­kedelmi megállapodást írtak alá, továbbá keretegyezményt a műszaki-tudományos, vala­mint a kulturális együttmű­ködésről. A nemzetközi kérdések megvitatása során széles kö­rű véleményazonosság nyil­vánult meg. Egyetértettek abban, hogy folytatódnia kell a nemzetközi enyhülési fo­lyamatnak, s ehhez társulnia kell a katonai enyhülésnek és a fegyverkezési verseny meg­szüntetésének. Súlyos aggo­dalmukat fejezték ki amiatt a reakciós kampány miatt, amely az afganisztáni esemé­nyekkel kapcsolatban a fe­szültség csökkentése és a vi­lág békéje ellen indult. Pham Van Dong Indiába látogat Zalai István, az MTI tudó­sítója jelenti: „Időszerűnek és nagyon fontosnak” minősítette hét­főn kezdődő hivatalos indiai látogatását Pham Van Dong vietnami miniszterelnök. A vietnami szokások szerint az utazás megkezdése előtt hi­vatalosan búcsúztatták Ha­noiban a VSZK utazó kor­mányfőjét, s ez alkalom volt annak demonstrálására is, hogy milyen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a vietna­mi fővárosban az indiai lá­togatásnak. A búcsúztató ün­nepségen Le Duannal, a VKP KB főtitkárával az élen meg­jelentek a vietnami párt, ál­lam és kormány vezetői. (MTI) Súlyos harcok Csádban Keselyűk lakmároznak az utcákon heverő tetemeken Csád fővárosában, amely a két hete folyó polgárháború következtében szinte teljesen elnéptelenedett. Csádban az ország elnöke és hadügyminisztere közötti viszály okozta fegyveres el­lenségeskedésnek becslések szerint eddig mintegy ezer halálos áldozata van, de a háború még nem dőlt el. Egyelőre mindkét fél saját küszöbönálló győzelmét jó­solja, és igyekszik megerősí­tett állásokat kiépíteni a városban. A N’djamenai repülőtér közelében lévő rendőrségi laktanyákat az elnökhöz hű csapatok foglalták el, míg a főváros afrikaiak lakta ne­gyedét a hadügyminiszter katonái ellenőrzik. Az elnép­telenedett európai negyedet viszont mindkét sereg lőtte. Az elnöki palotát a libériái és az amerikai nagykövetsé­get találatok érték. A város lakossága negyedmillióról tízezerre csökkent, a lako­sok nagy része Kamerun te­rületére menekült A mint­egy 1100 főnyi francia ka­tonai személyzet támaszpont­jára húzódva várja leszámo­lás befejeződését. PANORÁMA MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ratifi­kálta a Szovjetunió és az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya kö­zött, a korlátozott létszámú szovjet katonai egységek af­ganisztáni ideiglenes állomá­sozásának feltételeiről kötött szerződést. KABUL Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság Forradal­mi Tanácsának elnöksége jóváhagyta a Szovjetunió és Afganisztán kormánya között létrejött szerződést a korlá­tozott létszámú szovjet kato­nai egységek Afganisztánban való ideiglenes állomásozásá­nak feltételeiről. A Bahtar hírügynökség közleménye szerint a szerződést korábban a minisztertanács is megerő­sítette. MOSZKVA Április 3-án és 4-én mun­katalálkozót tartottak Moszk­vában, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának székházában, a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Forradalmi Néppárt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egység­párt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt képviselői. A találkozón az agitációs- propaganda munka néhány kérdéséről folytattak véle­mény- és információcserét. RÓMA Pertini olasz köztársasági elnök pénteken délután beik­tatta az új olasz koalíciós kormányt, amelynek minisz­terelnöke a keresztényde­mokrata Francesco Cossiga. Az új kormány jóváhagyá­sát jelentő parlamenti bizal­mi szavazást április 14-én vagy 15-én ejtik meg. HANOI Hanoiban pénteken elte­mették Ton Duc Thangot, a Vietnami Szocialista Köztár­saság elnökét. BUKAREST A román—csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalásokról kiadott közös közlemény sze­rint megállapították, hogy Románia és Csehszlovákia között kedvezően fejlődnek a kölcsönösen előnyös kapcso­latok. Románia és Cseh­szlovákia a jövőben bő­víteni kívánja gazdasági együttműködését minden té­ren. A találkozó során meg­erősítették : Románia és Csehszlovákia továbbra is következetesen elmélyíti kapcsolatait a többi szocia­lista országgal, segíteni kí­vánja a béke, az enyhülés és az együttműködés politikájá­nak előmozdítását. Chnoupe- ket fogadta Nicolae Ceauses- cu köztársasági elnök, az RKP főtitkára.

Next

/
Thumbnails
Contents