Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

1980. április 29. NÉPÚJSÁG 3 Előre ex 1930. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! A béke és barátság hónapjának eseményei SÜTŐ GYULÁNAK, AZ ORSZÁGOS BÉKETANACS TITKÁRÁNAK NYILATKOZATA Politikai közéletünk immár hagyományos nagy tavaszi akciósorozata a béke és ba­rátsági hónap, melynek nyi­tánya május 9-ére, a győ­zelem napjára esik. Az ese­ménysorozatról tájékoztatta az MTI munkatársát Sütő Gyula, az Országos Béketa­nács titkára. — Az idén a béke és ba­rátsági hónap kezdete ha­zánkban egybeesik a Béke­világtanács elnökségének május 8—lil-e közötti, Bu­dapesten tartandó ülésével. Ezt követően kerül sor a „né. pék Világparlamentje a bé­kéért” elnevezésű, Szófiában tartandó világtanácskozás előkészítésére. A hónap or­szágos nyitórendezvénye a budapesti sportcsarnokban tartandó béke-nagygyűlés lesz május 9-én. Az Országos Béketanács által kezdemé­nyezett májusi akciósorozat megszervezésében részt vál­lal a Hazafias (Népfront, köz­reműködnek e munkában a szakszervezetek, a KISZ, a többi társadalmi és tömeg­szervezet, számos intézmény, vállalat, szövetkezet Buda­pesten és vidéken. Városok­ban és falvakban nagygyűlé­seken, munkahelyi tanácsko­zásokon, iskolai rendezvénye, ken kap hangot népünk bé­kevágya, szilárd békepoliti­kánk melletti hite: szolidari­tása Vietnam, Laosz, Kam­bodzsa és Afganisztán népei­vel az önálló állam megte­remtéséért harcoló palesztin néppel, s mindazokkal a sza­badságukért és emberi jogai­kért küzdő népékkel, amelye­ket az imperializmus új of. fenzívája fenyeget, veszélyez­tet. A május 9. és 15-e között tartandó európai hét kereté­ben rendezik meg azokat a fórumokat, amelyeken a la­kosság a helsinki záróokmány érvényre juttatásának teen­dőit, az enyhülés, a leszere­lés, az európai biztonság és együttműködés időszerű kér­déseit vitatják meg. A KISZ ifjúsági békenagygyűlést ren. dez Győrött május 10-én, a következő napon pedig Rad­nóti Miklós emlékére meg­szervezi a Győr—Abda közöt­ti útvonalon a hagyományos békemenetet. Az OBT fejlő­dési bizottsága a Magyar Nők Országos Tanácsával együtt­működve május 30-án Egyen­lőség, fejlődés, béke címmel szervez szemináriumot. Az OBT leszerelési bizottsága — a tudományos ismeretterjesz­tő társulattal közösen és kü­lönböző intézmények bevoná­sával — tudományos konfe­renciát rendez a Varsói Szer­ződés 25 éve címmel', és ugyanez a bizottság szervezi a hónap során azokat a munkahelyi találkozókat, amelyeken a leszerelés kér­déseiről folyik majd az esz­mecsere. A Néprajzi Múzeum ad helyet az OBT „Harmincöt év békében” címmel rende­zendő fotókiállításának. A MOKÉP megrendezi a szo­cialista filmek fesztiválját. Bízunk benne, hogy ren­dezvényeink a szocializmus, a béke, a társadalmi haladás ügyét szolgálják — fejezte be nyilatkozatát az Országos Béketanács titkára. (MTI) MMG-AM, Szekszárd Takarékos hőmérséklet-szabályozó Napjainkban mír kezde­nek „beérni” azok a gazda­sági intézkedések és szabá­lyozók, amelyek a takarékos­ság jegyében születtek. Lé­nyeges kérdés az ország szá­mára az energia, az alap­anyag és az importanyag gazdaságos felhasználása. Az MMG—AM a külön­féle hőmérséklet-szabályozók gyártásában tud, illetve tu­dott eredményt elérni. A te­levíziót rendszeresen nézők emlékeznek még arra a vitá­ra, amely a radiátorszele­pek gyártásáról és beépíté- téséről szólt. Az MMG—AM kifejlesztett egy típust, amely az energiaínséges világban „kincset” ér. A vita eldőlt, s várhatóan az újabb laká­sokban a radiátorokra fel­szerelik a vezérlőszelepeket. A legutóbbi eredmény: megkezdték az új bojler­hőmérséklet-szabályozók gyártását Szekszárdon. Ed­dig bottermosztátokat készí­tettek a Hajdúsági Iparmű­vek részére. Ezeknek az elő­állítása darabonként több mint 200 forintba került tés 35—80 Celsius fok között sza­bályozott. Egy-egy berende­zés tízezer kapcsolásra volt alkalmas. Ebből a termékből 1976-ban 230 ezer, de 1979- ben már csak 130 ezer dara­bot gyártottak. A nyolcvanas megrendelés pedig vissza­esett 50 ezer darabra, ami azt jelenti, hogy csak a ga­ranciális javításokhoz kért a gyár szekszárdi szabályozót. Amennyiben nem „lép” az MMG—AM, elveszti a piacot, mivel a HIM Jugoszláviából dollárért szerezte be a mo­dern és olcsó műszert. Any- nyi még a bottermosztát tör­ténetéhez tartozik, hogy minden egyes darab előállí­tása 60 forint feletti tőkés importot jelentett. Ezek után, pontosabban a jugoszláv műszerek meg­jelenésének idejében kezd­ték meg a budapesti köz­pontban az új műszer fej­lesztését. A dokumentációk elkészítése után Szekszárdon készültek fel a gyártására. A "második negyedévtől már ebből a szabályozóból 140 ezer darabot rendelt a Haj­A műszer gyártásának utolsó művelete a besza­bályozás dúsági Iparművek. A kapil- lárcsöves (folyadéktöltésű) hőmérséklet-szabályozó elő­állítási költsége 180 forint körül van és jelentős az im­portanyag-csökkenés is, a 62 forintos valutaigény 16 fo­rintra csökkent műszeren­ként. A folyadéktöltésű sza­bályozó mérési tartománya 5—80 Celcius fok között van, ami azt jelenti, hogy amikor a bojlert nem használják, vagy hét végén elutazik a tulajdonos, akkor a minimá­lis hőfokra kapcsolhatja. Té­len sem szükséges a beren­dezést vízteleníteni, hanem minimális hőmérsékleten üzemeltetve biztosítható, hogy a rendszer nem fagy be. Az új műszer élettarta­ma is nőtt: 100 ezer kapcso­lásra vállal a gyár garanciát. A szekszárdi műszergyár­ban a kapillárcsöves bojler- hőmérséklet-szabályozó mű­szer sorozatgyártását meg­kezdték. hj—gk 146 A SZOCIALISTA SZEKTOR BERUHÁZÁSAI (milliárd Ft) ,81 -iSLr203 152 ------­AZ IPAR FEJLŐDÉSE 1976-1979 (évi átlag, százalék) Pl <1381 1975 1976 1977 1978 1979 Összes beruházás Üzembe helyezett beruházás A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE 1976-1979 (évi átlag, százalék) jj lpar összesen «•7 J [ Gépipar 5.5 | Vegyipar 8.Z j Élelmiszeripar ___1 A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSE, 1979 (1975= 100) 3,3 115 1975 1979 Kongresszus után „A munkabér nem jelenléti díj” Szokatlan nézőpontból minősítette a kongresszus ta­nácskozását pártmunkás ismerősöm.: „Hol a rádiót, hol a televíziót figyeltem, reggelenként pedig az újságot fu­tottam át, inéhogy elmulasszák valamit. És feltűnt, hogy a legfontosabb kérdések különböző megközelítésben többször is szóba kerültek, de mindig azonos tartalom­mal. Ebből vontam le a következtetést: nem könnyű a helyzet, de tudjuk, mit alkarunk.” Azt hiszem, elfogadható ez a minősítés, hozzátéve, hogy elsősorban dolgozni akarunk, többet és főleg job­ban, mint eddig. Ám ez korántsem olyan egyszerű. A párt első titkára mai munkahelyi viszonyaink egyes jelenségeit kritizálta, amikor így fogalmazott: „A mun­kabér vagy a -munkadíj nem jelenléti díj.”. Alki csak ennyit hallott, az is tudja, mire gondolt az előadó; a termelés hatékonyabbá tételének egyik legfontosabb feltételére, a munkafegyelem színvonalára történt itt utalás. Azt aligha kell hosszasan indokolni, miért különösen időszerű a munka szerinti bérezés szocialista elvének következetesebb érvényesítése. Ismert dolog, hogy az anyagi ösztönzés, ha helyesen élünk vele, megnöveli a termelési kedvet, újabb alkotó energiákat szabadít fel. Erről a pluszról jelenlegi helyzetünkben nem mondha­tunk le, és egy jobb helyzetben is kár lenne lemondani. Ezért kell határozottan szembefordulnunk az egyenlősdi tetszetős, kényelmes és meglehetősen elterjedt gyakor­latával. De nemcsak ezért. A társadalom igazságérzete is azt kívánja, hogy a jelenleginél nagyobb különbségek jöj­jenek létre a munka díjazásában a tényleges teljesít­mény, vagyis a végzett munka mennyisége és minő­sége szerint. Mindez nemcsak a munkásokra, hanem a vezetőkre is vonatkozik. A kongresszusi vitazáróban még markánsabban tér vissza ugyanez a gondolat: „'Meg kell szűnnie az olyan jövedelmek kibocsátásának, helyenként az olyan bérek kifizetésének, amelyek mö­gött nincs teljesítmény. Ha ezt rendesen végezzük, a szocialista építés általános szabálya fog érvényesülni. Ahogyan a szocialista építés előrehalad, úgy emelke­dik rendszeresen a dolgozók életszínvonala. De min­denki tanulja meg, a munkahelyét is, a .munkáját is, a keresetét is becsülni.” Világos beszéd ez, valóban ta­lálkozik a társadalom igazságérzetével. Bármilyen erős is azonban az emberek igazságérzete, ha anyagiakról van szó, olykor bizony csak elvi síkon, általánosságban jelentkezik. Erre utal a párt első tit­kárának egyik megjegyzése, hogy a jövőben valószínű nem lesz „össznépi egység” a teljesítménybérezésben és annak érvényesítésében. És itt jutnak különösen fontos, bár csöppet sem irigylésre méltó szerephez a teljesítménykövetelményeket felállító, majd a végzett munkát konkrétan elbíráló helyi vezetők. ők akkor töltik be azt a funkciót, amelyet elvárnak tőlük, ha egyértelműen meghatározott feladatokat ad­nak Ibeosztottaiknak, ha megteremtik a zavartalan mun­kavégzés feltételeit, és gondoskodnak arról, hogy a munkabér a teljesítményhez igazodjék. Ha eme 'köve­telményeknek mind eleget tettek — nem csekélység, — még azt is vállalniuk kell, (hogy amíg az a bizonyos össznépi egység kialakul, nem mindenki előtt lesznek népszerűek. De nincs más utunk, a vezetőknek hozzá­értően és felelősen kell irányítani ahhoz, hogy a beosz­tottak — akiknek ezt a funkciót kell betölteni — job­ban, a munkaidőt teljesebben kihasználva dolgozzanak. S álljon itt végső sumimázatul, perspektívaként a tisz­tességesen, fegyelmezetten dolgozó embereknek: „Aki dolgozik, az érezze magát biztonságban és legyen nyu­godt, mert ezután is boldogulni fog. Aki azonban mun­kaképes korú, egészséges ember létére nem akar tisz­tességgel dolgozni, az csak legyen nyugtalan.” KÉRI TAMÁS Sorházak - no fines technológiával Bonyhádon, a Mónus Illés utcában újszerű építkezés kezdődik a nyáron. Sorháza­kat készít a Bonyhádi Építő­ipari Szövetkezet, a több­szintes házak építése során nagyszerűen bevált no fines technológiával. Az „öntött házak” terveit most készítik, a Szegedi Tervező Szövetke­zetben. A Fáy András lakásszö­vetkezet tagjai részére épü­lő sorházak több szempont­ból is újdonságot jelentenek. Ezek lesznek az országban az első, öntött betonból készülő sorházak, s ez az ak­ció lesz nyitánya annak is, hogy félkész lakásokat ad át a szövetkezet. Ez azt jelen­ti, hogy a tulajdonos egy kí­vülről teljesen elkészített, bevakolt házat kap, aminek a belső válaszfalait, majd a szerelési munkákat, s a la­kás belsejének kialakítását a tulajdonos végezheti, vagy végeztetheti saját elképzelé­se szerint. Természetesen ehhez is segítséget ad a szö­vetkezet, mivel az építkezés művezetését a teljes befeje­zésig vállalja. Az OKISZ és az ÉyM a központi műszaki fejlesztési alapból támogatást ad a szö­vetkezetnek a könnyen moz­gatható modul rendszerű zsalupark elkészítéséhez, ami a jövőben a változatos el­rendezésű sorházak készíté­sét nagymértékben elősegíti. Az Építéstudományi Intézet közreműködésével pedig itt próbálják ki a gyakorlatban a hazai gyártású, „hőstop” el­nevezésű, külső vakoló-szige- telő anyagot. És új lesz még az is, hogy néhány ilyen új lakásban a szövetkezet kísér­letként kipróbálja az üzem­szerűen előregyártott válasz­falak alkalmazását. A hatodik tervidőszak vé­géig Bonyhádon az építő­ipari szövetkezet 130 ilyen kétszintes lakás szerkezetét készíti el. Az új gyártósor AZ V. ÖTÉVES TERV LEGFONTOSABB BERUHÁZÁSAI

Next

/
Thumbnails
Contents