Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-26 / 97. szám
A KÉPÚJSÁG 1980. április 26. A község határában több kőkori és kelta emlék került felszínre. A népvándorlás korának nomád lovas népei a jó legelők és vadban gazdag erdők miatt keresték fel e vidéket. A honfoglalás után a Gut-Keled nemzetség szal- lásbirtokainak egyike. A község legrégibb névalakja Za- ka, Szaka, Száka. Az 1015-ös pécsváradi oklevél birtokjegyzékében már nyoma van. Egy 1565-ös török adójegy- zék szerint Szálka két részből állt: Wég-Szaka 10 házzal, és Felső-Szaka 5 házzal. A törökdúlások idején a magyar lakosság elpusztult, helyükbe rácok települtek. Az első német telepesek 1776-ban jöttek a faluba. Az 1784-es népszámlálás idején az összlakosság 709 lélek. 1818-ban egy egyházmegyei kimutatás szerint pedig 1565. A lakosság zömmel szőlőtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Jelenleg 168 házban 551-en laknak. Szép kirándulóhely Nitrátos a víz A vizet szállító tartálykocsi árván álldogál az utcán. A szálkaiak csak ritkán nyitják meg csapjait, hogy szekszárdi vizet vigyenek haza. Pedig a szálkai kutak vize nitrátos, s nem tesz jót sem gyereknek, sem felnőttnek. Sőt, az orvosok kifejezetten tiltják hároméves korig a fogyasztását. Lapunk is már sokszor foglalkozott a szálkái vízgonddal, ezért nem részletezzük. De egyetlen kérdést elkerülhetetlen föltenni: évekkel ezelőtt demi- zsonokban Szekszárdról hordták az ivóvizet a szálkaiak. Most, hogy a víz kiszállítása megoldódott, miért csak az óvoda, iskola veszi igénybe? A magánháztartások pedig csak elvétve... Lemaradnak a munkában Farkas Istvánt, a szálkai kerület erdészét otthon találtuk. Az időjárásra panaszkodott. A szálkai tó kedvenc kirándulóhelye a környék lakóinak, rendszeresen felkeresik a horgászok, a friss levegőre vágyók 3100 kötet könyv A tejcsarnokot 1973-ban alakították át könyvtárnak. Végre két termet tudhat magáénak: a kölcsönzőt és az olvasót. A szépen berendezett könyvtár tiszteletdíjas könyvtárosa Pappert József- né. — Az olvasók száma 110. Jelenleg 3100 kötetünk van. Magyar és német nyelvű könyveink is vannak. Végre ifjúsági regényekből is kedvükre válogathatnak az iskolások. A könyvtár hétfőn, szerdán és szombaton tart nyitva, délután 5 és 7 óra között. Nemrég diavetítővel gazdagodtak, s azóta rendszeresen vetítenek az iskolásoknak, akik nemcsak mint olvasók, hanem a könyvtárismereti óra hallgatóiként is eljárnak a könyvtárba. Az alsó tagozatosoknak környezetismereti órát tartanak a könyvtárban, a legkisebbek, az óvodások pedig látogatóként járnak a betűk birodalmába. Hűi a divat? Nagy Ferencnének női és férfifodrász üzlete van, ami hetenként kétszer — hétfőn és szombaton — tart nyitva. Törzsvendégek járnak ide. Akiknek hét végén programjuk van, azok szombaton csináltatnak frizurát, akik Szekszárdon dolgoznak, hétfőn szépítkeznek, így egész héten csinosan járnak dolgozni. A férfiak pedig általában havonta egyszer nyíratkoznak. — Mi a divatfrizura Szálkán? — A dauerolt, laza hullámos hajviseletet kedvelik — mondja a fodrásznő. — Hajszínben pedig a vöröses árnyalatot. A faluban egyetlen asszony, lány sem szőkíti a haját. Komlósi Jánosné női szabó. Varrógépe fölött polcsor, rajta annyi divatlap, hogy tán egy hét sem lenne elegendő átnézésükre. — A kuncsaftoknak én ajánlok fazont. 1941 óta varrók, van tapasztalatom, s bátran merek javasolni. Tudom, kinek mi áll jól alakjához, egyéniségéhez — mondja — miközben egy drappQs, bordás kosztümkabát tisztázásával foglalatoskodik. — Különben nemcsak az itt lakóknak varrók, hanem jönnek hozzám Szekszárdról, Simontornyáról, Mözsről, Öcsényből, sőt már külföldre is varrtam. — Hány menyasszonyi ruhát készített eddig? — Sajnos, nem számoltam össze. De mióta itt vagyok Szálkán, már unokáik is vannak azoknak, akiknek én varrtam ruhát az esküvőjükre. — Milyenek a kedvelt anyagok és fazonok? — Változatlanul a jersey viszi a pálmát. Ezt követi a dióién és a selyem. Sok a kosztüm- és a kötényruha- megrendelés. Szálkái magazinunkat irta V. Horváth Mária és Pordán Jánosné, a fényképeket Kapfinger András és Szepesi László készítette. Munkatársaink legközelebb, április 28-án Mucsfára látogatnak. — Körmünkre ég a munka! Ma sem tudtunk kimenni, pedig a csemetekertben luc- és erdeifenyő- magot kellett volna vetni. Nincsenek még befejezve az „erdősítési" munkálatok sem. Az is igaz, Hogy az eső kell a kiültetett csemetékre, viszont a másik munkákban visszaesést hozott. Szóval, most már el- állhatna! A napokban Bajára kellett fenyőcsemetéket szállítanunk, $ hogy adott szavunkat teljesíteni tudjuk, a ZIL-t lánctalpassal vontattuk ki. — A múlt héten 25—30 asszony dolgozott kint. Munkásainkat naponta utaztatjuk Ófaluból, Bátaapá- tiból, Sióagárdról. Dolgoznak nálunk falubeliek is. Mindjárt eszembe jut Magnóval vezerelt matematikatanulas Az iskolába 67 alsó és felső tagozatos gyerek jár, ahol részben osztott oktatás folyik. Négy tanteremben tanítanak. Van még egy tornaszobájuk, egy napközis, illetve ebédlőtermük és ehhez kapcsolódnak még a mellék- helyiségek. Az iskola jól felszerelt. Hét képesített nevelő foglalkozik a gyerekekkel, akik közül kettő „visszajött” a községbe. Az eredményeik jók. A nyolcadikosok közül mindenki szeretne továbbtanulni. Került már ki a tanítványok közül orvos, mérnök, tanár, gyógyszerész, katonatiszt. Hozzászólások Szálkán is ezekben a napokban tartják a tanácstagi jelölőgyűléseket. A hozzászólások közül egy téma feltétlenül kiemelésre érdemes: szinte minden jelölőkörzetben többen is foglalkoztak a falu köztisztaságával. Elmondták, hogy a községet átszelő kis patak néha felér egy szemétteleppel. A belehordott szemétnek persze nincs gazdája. A falu lakói remélik, hogy kapcsolódva a Hazafias Népfront település- tisztasági akciójához, megváltozik a falukép, s a szemetet ezután mindenki a kijelölt helyre hordja. Egyébként a porták előtt sorra alakulnak a virágoskertek, itt-ott már nyílik a jácint és a tulipán. Traktorosok és juhászok A szálkai Fejlődés Termelőszövetkezet 1970-ben egyesült az őcsényi Kossuth Tsz-szel. A szövetkezetnek 20 szálkai tagja és 36 nyugdíjasa van. A három Rába— Steigert két műszakban, 6 traktoros vezeti, közülük négyen szintén Szálkaiak. A szövetkezet juhászata — ötszáz birka — is Szálkán van, s szintén idevalósi a hat juhász közül három. Korábban az őcsényi és a szálkai tsz-tagók szinte alig- alig voltak kapcsolatban egymással. Mióta a termelőszövetkezet megvásárolta az autóbuszt, s rendszeresen ki- rándultatják dolgozóikat az ország szép tájaira, megváltozott a tagok viszonya. Legutóbb kétnapos kiránduláson voltak Hajdúszoboszlón és Budapesten. Nőnapi jutalomként rendszeresen külföldre kirándulnak a szövetkezet nődolgozói. Idén Csehszlovákiában voltak. Turistajelzés Ha valaki vállalkozik arra, hogy egy szép „gerinctúrát” tegyen, Szálkán a papiak mögött lévő úton kanyarodjon be és nem bánja meg. Ha szerencséje van, láthat őzet, szarvast, fácánt, s közben turistajelzés vezeti több kilométeren át, egészen Sötétvölgyig. A vb-titkár Csótár Lajosné vb-titkár Mindössze huszonhat esztendős a szálkai községi tanács vb-titkára, Csótár Lajosné. — Igaz, most már nem én vagyok a legfiatalabb vb- titkár a megyében, de négy évvel ezelőtt, kinevezésemkor én voltam. — Hogy lesz valakiből vb- titkár? — Pályafutásom nem nevezhető tipikusnak. Bátaszé- ken érettségiztem, a főiskolára előfelvételivel vettek föl. Egy évig a tanácson dolgoztam adminisztrátorként. Érdekesnek, izgalmasnak találtam a tanácsi munkát, így nem mentem a tanárképzőre. Azután, hogy mondjam, minden összejött... Felvettek a tanácsakadémiára. Egy évig nappali tagozaton tanultam, majd levelezőn folytattam... mivel férjhez mentem. Egy ideig a szekszárdi Járási Hivatal pénzügyi osztályán dolgoztam, majd kineveztek vb- titkárnak. — Milyen érzés volt titkárként először hivatalos okmányt aláírni? — Furcsa, de felemelő. Jól emlékszem. Először egy testületi jegyzőkönyvet írtam alá. Csótár Lajosné röviddel a „titkári szék” elfoglalása után szült. (Most négyéves a kislánya.) Azt mondja, hogy tulajdonképpen alig-alig volt szülési szabadságon... Mivel lakásuk a tanács épületében van, mindennap, ha csak néhány percre is, de bement munkahelyére. — Kezdő voltam, tanulni akartam, s nem szerettem voltam „kihagyni” a falu életéből egyetlen mozzanatot sem. Hírek, apróságok, információk — Az egyetlen szórakozási lehetőség a faluban a mozi — az is ritkán — hetenként egy alkalommal van vetítés, amelyen szép számban vesznek részt a községbeliek. * — A vegyesboltban havonta 260—280 ezer forintnyi áru fogy el, jelenleg hiánycikk a Kossuth és a Munkás cigaretta. ♦ — Rádió, televízió 137 van a faluban, újságra 356-an fizetnek elő, Tolna megyei Népújságra 93-an, postatakarékban 4 millió forintot tartanak a . községbeliek. * — Személygépkocsi 41, kismotor 19 van a településen. * — Száztizenegy nyugdíjas van a községben, akik főleg az iparban szerezték meg a nyugdíjjogosultságukat. * — Március elején a tanács 8 TIT-előadásból álló sorozatot szervezett; „Növény- védelem, növénytermesztés, állategészségügy, állattartás” címmel. * — A közlekedés jó, 16 buszjárat van, az első reggel háromnegyed ötkor indul, míg az utolsó este likőr van a faluban. * — Három szilárd burkolatú utca van a községben. A Petőfi és a Kossuth a KPM kezelésében, míg a Táncsics — 360 méter hosz- szú — a községi tanácséban. * — A ravatalozót 1975-ben építették, 130 ezer forintba került. A község lakói — a társadalmi munkán túl — 12 ezer forintot fizettek be a tanács számlájára, 150— 200 forintos címletekben. * — Az elmúlt évben az egy főre eső társadalmi munka értéke 340 forint volt a faluban.
