Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-24 / 95. szám
XXX. évfolyam, 95. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. április 24., csütörtök Mai számunkból TESTVÉRMEGYÉK BARÁTSÁGA (2. old.) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS TOLNÁN (3. old.) KASZAKO (3. old.) MÉG EGYSZER A VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEKRŐL (6. old.) 4 A KÁPOLNAI CSATAHELYEN (4. old.) Perdöntő a minőség A gazdasági fejlődésnek az az üteme — öt év alatt 20 százalék körüli —, amelyet ebben a tervidőszakban teljesíteni tudunk, jócskán kivesebb a megszokottnál, például annál, amelyet a hatvanas évtized első felében elértünk. Nem véletlen, hogy a növekedési ütem mérséklődését mindennapi életében is érzékelő társadalmunkat, annak minden rétegét, a szó szoros értelemben vett egészét, esztendők óta foglalkoztatja a hogyan tovább kérdése, a közel- és a távolabbi jövő perspektívája. Nos, az új évtized első felére az MSZMP XII. kongresszusa, a tényekkel, a reális lehetőségekkel számolva mintegy 15—17 százalékban jelölte meg a további fejlődés mértékét. Nincs értelme, haszna szépíteni, megmagyarázni a helyzetet, avagy abban keresni megnyugvást, hogy világjelenségről van szó, mindenütt, más szocialista országokban is a korábbinál jóval szerényebb gazdasági növekedést tartanak reálisnak, megvalósíthatónak. Fontosabb azt felismerni, s a szerint dolgozni, cselekedni, ami segíti, teljesíthetővé teszi a soron következendő esztendők feladatait. A közgondolkodás és a gazdaság kapcsolatában időnként fáziskülönbség léphet fel. Úgy tűnik, hogy napjainkban sem a teljes harmónia jellemzi viszonyukat. Alig vitatható, hogy a magyar gazdaság idestova már egy évtizede maga mögött hagyta az extenzív fejlődés időszakát, rá kellett lépnie az intezív fejlesztés útjára. Ennek időszerűségét és következményeit a világgazdaságban bekövetkezett korszakváltás még fokozta. Mindez a gazdaságban nemcsak a követelményeket, egyszersmind a cselekvések és folyamatok értékrendjét is módosította. Sommásan ezt úgy lehet meghatározni, hogy a kvantitatív — mennyiségi — mutatók jelentőségét és szerepét megelőzték a kvalitatív — a gazdasági folyamatok minőségi változásait, javulását kifejező — mutatók. Példaszerűen: a termelékenység, a gazdaságosság, a hatékonyság, a termelés és a termékek műszaki-technikai színvonala, az export versenyképessége és gazdaságossága, a munka és az üzem szervezettsége. A gazdaságban tőlünk függetlenül kialakultak a kívánatos és egyedül lehetséges cselekvés, gazdálkodás kritériumai, de vajon követte ezt a közgondolkodás is, amely azután ily módon megújúlva visszahat a gazdaságra, előreviszi annak folyamatait, fejlődését? Erre nem mi vagyunk hivatottak válaszolni, az illetékes a gazdaság. Illetékesek az említett mutatók, amelyek részben konkrétan, részben a végeredményben jelzik, érzékeltetik hozzájárultak-e és milyen mértékben a gazdálkodás minőségi változásai a fejlődéshez. Nagy elfogultság kellene ahhoz, hogy a tényekből, gazdaságunk elmúlt esztendőkbeni fejlődéséből kiolvasható választ pozitívnak, avagy legalább kielégítőnek minősítsük. Azért alapvető és szükséges a közgondolkodás és a gazdasági valóság, a szűkebb és tágabb értelemben vett gazdasági munka értékrendjének és a 'követelményeknek az egysége, összhangja, mert enélkül egyének és kollektívák, beosztottak és vezetők téves, sőt irreális következtetésekre juthatnak. A gazdaságfejlesztés korábbi időszakaiban olyan meghatározások születtek, mint a feszített terv, ütemgyorsítás, s ezekhez nagyobb, fokozott erőfeszítés társult. Ilyesfajta gondolat- menettel, szemlélettel a ma és a közeljövő nem értelmezhető és nem érthető meg. rv Az ellenkezője az igaz; nehezebb lesz, többet és eredményesebben kell dolgoznunk. A gazdasági növekedés klasszikus erőforrásai — többletberuházás és munkaerő — tekintetében adottságaink, lehetőségeink determináltak és korlátozottak; nem a több, hanem csak a gazdaságos befektetés és a termelésnél nagyobb mértékben javuló termelékenység lehet egy-egy szerény összetevője a haladásnak. Szerény és nem elegendő, mert néhány tucat új beruházás bizonyíthatóan jobb hatásfoka és működése még nem boldogít, érdemben nem változtatja meg az egész magyar gazdaság hatékonyságát. Ebben a tervidőszakban példának okáért az iparban és a mezőgazdaságban — az export- fejlesztési hitel igénybevételével — kisebb-nagyobb beruházások egész sora valósult meg, amelyek ebben az évben majd 1 milliárd dollár értékű gazdaságosan értékesíthető áruval gyarapítják kivitelünket. Abban rejlik a ma és a holnap gazdaságfejlesztésének nehézségi foka, s egyben kulcsfeladata, hogy a már meglévő magyar gazdaság valamennyi anyagi termelő ágazatában folyamatosan és minél nagyobb mértékben javítani kell a ráfordítás—hozam viszonyt, a gazdasági hatékonyságot. Jelképesen szólva: a vállalatok többségét kapun belül kell az előbbi tekintetben újjáépíteni, átalakítani, s elsődlegesen nem is beruházásokkal. Ennek hangsúlyozására ide kívánkozik az előbbi példa: az exportfejlesztő beruházásokkal létrehozott, s gazdaságosan exportáló árualap forint értéke kb. 30—31 milliárd, ez az anyagi termelő ágazatok összproduktumának 4—5 százaléka. Kell-e még bizonyítani a tágabb értelemben vett minőségi mutatók perdöntő szerepét, valamint azt, hogy az általuk mért, jelzett teljesítmények a haladás, a gazdasági növekedés legfőbb mozgatói, összetevői? Mindez nemcsak a népgazdaság egészére, minden vállalatra érvényes. A társadalom csak azokat a vállala- tokat^ ismerheti el fejlődőknek, a gazdasági növekedés segítőinek, amelyek javítják tevékenységük hatékonyságé GARAMVÖLGYI Gromiko Párizsban A szovjet külügyminisztert a párizsi Orly repülőtéren Olivier Stirn francia külügyi államtitkár fogadta Negyvennyolc órás munka, látogatásra szerdán délben Párizsba érkezett Andrej Gromiko, az SZKiP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. Az Orly repülőtéren a szovjet diplomácia vezetőjét Oliver Stirn francia külügyi államtitkár, Bruno de Leüsse, a külügyminisztérium főtitkára és Sztyepan Cservo- nyenko, a Szovjetunió párizsi nagykövete fogadta. Párizsi látogatása során Andrej Gromiko tárgyalásokat. folytat Jean Francois- Poncet francia külügyminiszterrel és fogadja őt Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök. Az Elysée-palo- tába csütörtökön délelőtt látogat el a szovjet' külügyminiszter. A francia külügyminisztériumban szerdán délután megkezdődtek a francia'— szovjet tárgyalások. Szovjet részről a megbeszéléseken Andrej Gromiko, Georgij Kornyijenko és Sztyepan Cservonyenko, francia részről Jean Francois-Poncet külügyminiszter, Olivier Stirn, Bruno de Leüsse de Syon, a külügyminisztérium főtitkára, Henry Froment- Meurice, Franciaország moszkvai nagykövete, valamint mindkét részről több külügyi funkcionárius vesz részt. Szerda este munkavacsorán folytatódtak a tárgyalások a Quai d’Orsay-n, csütörtökön reggel Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök fogadja a munkalátogatásra érkezett szovjet vendéget, majd délután újabb tárgyalásokra kerül sor a külügyminiszterek között. Andrej Gromiko utoljára 1978. októberében járt hivatalos látogatáson Francia- országban, míg Jean Francois-Poncet 1979. februárjában tett moszkvai látogatást. Franciaország az első vezető nyugati hatalom, amely az év eleje óta vendégül látja a szovjet diplomácia Vezetőjét és így jelzi szándékát a Szovjetunióval folytatott dialógus fenntartására a nehezebb nemzetközi helyzetben is. Program az úttörőknek Szerdán ülést tartott a Magyar Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A testületet Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára tájékoztatta a XII. pártkongresszusról. Az országos tanács örömmel nyugtázta, hogy a párt legmagasabb fóruma nagy szeretettel és a felnövekvő generáció fejlődéséért érzett felelősséggel foglalkozott az ifjúság, a gyermekek helyzetével, a nevelésükkel összefüggő kérdésekkel. Ezután Feith Bence, az úttörőszövetség titkára ismertette a gyermekek egyenlőbb társadalmi esélyeinek megteremtéséért folytatott mozgalmi munka eddigi eredményeit, s az országos tanács állást foglalt az úttörőszövetség ezzel öszefüggő további teendőiről. A mozgalom éves programjai mindinkább arra ösztönöznek, hogy az eltérő körülmények között élő gyermekek megfelelő feladatot, megbízatást kapjanak, érdek, lődésüknek, bontakozó tehetségüknek megfelelő tevékenységet végezhessenek. Folytatódtak a ■ r • |#f* rra r ■ kepviselojelolo gyűlések Jelölő- és csatlakozógyűlés Pakson K. Papp József katonák között Tovább folytatódtak szerdán az országgyűlési képviselőjelölő gyűlések. Pécsett, a közép-meszesi városrész József Attila Művelődési Házában tartották meg a pécsi 1. számú választókerület kópviselőjelölő gyű. lését, amelyen jelen volt Aczél György, az 'MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Részt vett a gyűlésen Lukács János, a Baranya me. gyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke is. Ádám Antalnak, a megyei népfrontbizottság elnökének megnyitó szavai után Szentirányi József, a városi párt- bizottság első titkára szólt Pécs és a nagyrészt bányász- lakosságú közép-meszesi városrész fejlődésének eredményeiről. Ezután a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának nevében javasolta, hogy ismét Aczél Györgyöt jelöljék a pécsi 1. sz. választókerület ország- gyűlési képviselőjének. A jelölést támogató felszólalások után a gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták Aczél György jelölését, aki köszönetét mondott a bizalomért. A Bács megyei 8. számú választókerület lakosai Kiskunfélegyházán, a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet sportcsarnokában tartották országgyűlési képvisé- lőjelölő gyűlésüket, amelyen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Horváth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöke. A gyűlés résztvevőit Dobos Gézáné, a Hazafias Népfront városi titkára köszöntötte, majd Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára 6zólt Kiskunfélegyháza mezőgazdaságának és iparának eredményeiről, a város fejlődéséről. Ezután Cseh László, a városi népfrontbizottság elnöke javasolta, hogy a választókerület Korom Mihályt jelölje ország- gyűlési képviselőjének. Ezt több felszólalás követte, majd a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a javaslatot. A jelölés után- Korom Mihály mondott köszönetét a jelölésben megnyilvánuló bizalomért. Vas megye 6. sz. választó- kerületének országgyűlési képviselőjelölő gyűlésére a sárvári Városi Tanács nagytermében jöttek össze a választópolgárok. A gyűlésen részt vett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára. A megjelenteket Szabó Miklós, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Horváth Miklós szólt az ország, a megye és a választókerület fejlődéséről, eredményeiről, a XII. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokról. Az előadó a megyei és a városi népfrontbizottság nevében javasolta a jelenlévőknek, hogy Sarlós Istvánt jelöljék a választókerület országgyűlési képviselőjének. Több felszólalás után egyhangúlag elfogadták a javaslatot, Sarlós István pedig köszönetét mondott a választópolgároknak a bizalomért. ■Pakson kettős esemény, tanácstagi és országgyűlési kép. viselőjelölc gyűlés, illetve csatlakozógyűlés részesei voltak az atomerőmű építkezésén dolgozó katonák. A lakótelepen lévő Munkás étteremben rendezett gyűlésen megjelent K, Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Rigóczky István, a paksi városi párt- bizottság első titkára. Elsőként tanácstagi jelölőgyűlést tartottak, melyen az alakulat parancsnokát, , Káldy Zsigmond alezredest jelölték városi tanácstagnak. Ezután a tanácskozás csatlakozógyűléssé alakult. Ä Pakson dolgozó katonafiatalok csatlakoztak a iPAV-nál hétfőn délután megtartott jelölőgyűlés egyhangú döntéséhez, mellyel a 9. sz. választókerület országgyűlési képA genfi leszerelési bizottság szerdai ülésén döntést hozott a bizottságban korábban elhatározott négy munkacsoport kérdésében. A fórum dr. Kőmíves tlmre nagykövetet, Magyarország állandó genfi képviseletének vezetőjét bízta meg a radiológiai fegyverek eltiltásával foglalkozó munkacsoport elnöki teendőinek ellátásával. A vegyi fegyverekkel foglalkozó munkacsoport elnöke viselőjelöltjévé K. Papp Józsefet, a megyei pártbizottság első titkárát választották. Az ugyancsak egyhangú csatlakozást megelőzően Kpmény Zsigmond őrnagy ismertette a képviselőjelölt életútját, tevékenységét. A csatlakozó- gyűlés vitájában számos katonafiatal kért szót. A választókerület ország- gyűlési képviselőjelöltje, miután megköszönte a jelölésben megnyilvánuló bizalmat, közvetlen hangulatú, bensőséges beszélgetést folytatott a jelenlévőkkel. Szólt — egyebek között — arról is, hogy milyen nagyra értékeli a katonák tevékenységét, helytállásukat az atomerőmű építésén végzett munkában és a városfejlesztés társadalmi összefogást igénylő feladatainak végrehajtásában. a japán képviselő, az általános leszerelési programmal foglalkozó munkacsoport vezetője a nigériai elnök, és végül az atomfegyverrel nem rendelkező országoknak adandó biztonsági garanciákkal foglalkozó munkacsoport elnöke az egyiptomi küldöttség vezetője lett. Az említett munkacsoportok a jövő héten kezdik meg tevékenységüket. Genfi leszerelési bizottság Magyar munkacsoportelnök
