Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
1980. április 20. NÉPÚJSÁG Hűtővíz az iparban nmnMBm mmmmmmMMmammmm Üj hibrid kukorica iA Belgrad 'környéki Zemun Polje kukoricavetőmag-ter- melő kutatóintézetében számos új kukoricafajtát készítenek elő az idei vetésre. Közülük a. legtöbbet ígérő az SK 704 jelű hibrid, amely “kísérleti parcellákon — 105 mázsás hektáronkénti termésátlagot ért el Jugoszlávia kukoricatermő vidékének ezért több mint a felén ez évben már az új hib-. ridet vetik. Ez több mint kétmillió hektár vetésterületet jelent. Az „SK 704” dús levélzetű, bőtermő fajta. Bár késő őszszel takarítják be, magjai nem őrzik a nedvességet, gyorsan száradnak és ez megkönnyíti a tárolást. A Zemun Polje-i vetőmagvak keresettek külföldön is. Az itt termelt ihibridkukorica- vetőmag mennyisége évente eléri az 50 000 tonnát, amiből 35 000 tonnát exportálnak. Múlt évben például 70 millió dollárt jövedelmezett az export. (BUDAPRESS—TANJUG) Juhtenyésztés Az állattenyésztés legelterjedtebb ága Mongóliában a juhtenyésztés. Az állatállomány 60 százalékát juhok teszik ki. A gyapjút és a húst jól hasznosítják. Az utóbbi évek nemesítési kísérleteinek eredményeként 60 mezőgazdasági egyesülésben és állami gazdaságban tartanak finomgyapjas juhokat, 9 gazdaságban pedig, köztük Góbimegyei szövetkezetekben, asztrahán juhókat. Több helyütt meghonosodott már a hazai nemesítésű orhon juh. A szűzföldeken létesülő mongol gazdaságóknak a növény- termesztés mellett második legfontosabb üzemáguk a juhtenyésztés. (BUDAPRESS—MONCAME) Steril kamrák a gyógyászatban A műtéti sebek gyógyulásának időtartama egy hétre csökkenthető azzal az eljárással, amelyet Jurij Iszakov szovjet akadémikus dolgozott ki. Az Iszakov vezette klinikán kissé szokatlanul folynak a műtétek: hiányzik a fehér köpeny és a steril kesztyű. A beavatkozás csíra- mentességét egy különleges szerkezet biztosítja. A kamra rendkívül erős, átlátszó műanyagból készül, egyik oldalán két kesztyűben végződő ujj van. A műtét előtt a kamrába helyezik a beavatkozáshoz szükséges műszereket. Miután a szerkezetet a beteg testére helyezik, a sebész „felölti” a két ujjat és elvégzi az első vágást. Ezúttal nemcsak a bőrt, hanem a kamra falát is felmetszi és a rendkívül vékony hártya szinte pillanatok alatt odatapad a sebszélekhez. így a_ seb tökéletesen védett a baktériumok ellen. A steril kamrák segítségével bárhol végezhetők műtétek — utcán, gépkocsiban, repülőgépen. A beavatkozás teljes csíramentessége folytán nincs szükség antibiotikumokra, amelyek egyrészt nem mindig hatásosak, másrészt pedig csökkentik a szervezet ellenállóképességét. (B UDAPRESS—APN) A mélytengerek titkai Az óceánban 1720 méter mélységbe ereszkedett le a „Pisces” nevű készülék két szovjet kutatóval. A merülést a „Dmitrij Mengyelejev” tudományos kutatóhajó fedélzetéről hajtatták végre. Ez a maximális merülési mélység, amelyet az óceán kutatóinak sikerült elérniük az Ausztrália és Indonézia között elhelyezkedő Timori-tengerben. A világon 11 „Pisces” elnevezésű készülék van, de közülük egyik sem volt még ilyen mélységben. Csupán a „Pisces—iV.” mer.lt egyszer 1500 méter, mélyre, kanadai legénységgel a fedélzetén. A „Dmitrij Mengyelejev” útjának programjába geofizikai kutatások tartoztak a csendes-óceáni térségben: az áramlások sebességének, a sótartalomnak, a hőmérsékletnek, a vízben a hang terjedési sebességének mérései. Az út során a korábban alkalmazott szondákon és távjelző műszereken kívül felhasználták a „Pisces” mély- vízi készüléket, amely új lehetőségeket nyitott meg a hidrofizikai kutatásokban. A hajóról kábelen leengedett szonda vagy távjelző műszer számos olyan zavaró hatásnak van kitéve, amely nem kapcsolódik magukhoz a mérésekhez. Ide tartozik a hajó "ringása, a haijótest rezgése, azok a zajok, amelyeket a vízáramlat okoz a le- bocsátott dróttal érintkezve. Ezenkívül nem egyszérű dolog nagy mélységekbe hatolni felkötött műszerekkel. A mélyvízi készülékben elhelyezett távjelző műszerek a méréseket olyan készülék fedélzetéről végzik, amelyet semmi sem köt össze a felszínnel és amely szabadon „esik” alá a mélységbe. ... A „Pisces” megfigyelő ablakaiból a víz alatti világ felejthetetlen képe tárul elénk. Korallzátonyok, halrajok úsznak el előttünk. Egy kis cápa, nagy lendülettel veti magát a filmfelvevőgép lencséjére, s a fénytől elvakítva hirtelen mozdulattal siklik felfelé. A homokos- agyagos talajon halakkal, különféle rákokkal és tengeri sünökkel találkozunk. A reflektor fényében a legkülönbözőbb színekben ragyognak és összehasonlíthatatlanul szebbék, mint a felszínre emelve. A „iPisces” nehéz manipulátora hatalmas (egy tonnát is elérő) talajminták vételére szolgált és csőrlővel továbbítja azt a hajó fedélzetére. A kis manipulátorral apróbb talajminták, nem túl mozgékony biológiai objektumok szedhetők és rakhatók egy tartályba, hogy aztán a felszínen tanulmányozni lehessen őket. A mérések idején a lakófülkében video-magnetofon rögzíti a távjelző műszerektől egy speciális automatizált adatgyűjtő rendszereken keresztül érkező jeleket. A merülés befejeztével a magnetofonszalagot elektronikus számítógépbe helyezve nyomban megkaphatok a mérési paraméterek grafikonjai és a megfelelő programok alapján kiszámított szükséges összefüggések. A mélyvízi merülések már sok értékes információt nyújtottak a tüdősök számára az óceáni hidrófizika, geológia, geofizika, biológia, kő- .zetdinamika tekintetében. A Csendes-óceánban, a Fekete-tengerben, a Bajkál-tó- ban végzett merülések után új merülésék következnék különböző tengerekben és óceánokban. Ezek a merülések segíteni fognak bolygónk „fehér foltjainak” feltárásában. Üj hőerőmű egyik hűtőtornyának az építése a csehszlovákiai Chomutovban hűtendő közeg hőfokától, a hűtőelem kialakításától, vala. mint a hűtővíz sebességétől függően változnak. Az esetek többségében a természetben előforduló vizek minősége megfelel a célnak, csupán a durva hordalékot szűrik ki dob- és szalagszűrőkkel. A nagy hűtővízfogyasztó üzemek természetesen nem egész vízigényüket nyerik egy-egy vízfolyásból, hanem az ún. vízvisszaforgatás elvét alkalmazzák, tehát adott víz- mennyiséget újra és újra felhasználnak. A vízvisszaforgatás elsősorban a hűtővízellátásban vált gyakorivá, mivel a használt hűtővizek csak hővel szennyezettek. A víz visszahatásé hűtőtornyokban történik. A hűteni kívánt vizet cseppekre vagy vékony rétegekre bontják a levegővel való hatásos érintkezés biztosítása céljából. Ennek érdekében a hűtővizet felfelé irányított szórórózsókon vagy nyitott csatornákból szórótányérokon csurgatva oszlatják el. Ha a természetes levegőhuzat nem elég, a légáramlás ventillátorral gyorsítható, így a hőátadás növekszik. A fejlődő ipar egyre növekvő vízigényének ésszerű és gazdaságos kielégítése a rendelkezésre álló szalbad vízkészletekből világszerte problémát jelent. A víz túlnyomó részét az ipar hűtővízként használja. A hőerőművek például az ipar összes vízigényéből 70 százalékot igényelnek és a teljes vízigényük 95 százalékát a termelt gőz hűtésére fordítják. Egy nagyobb hőerőmű hűtővízfogyasztása egy 2 milliós város vízfogyasztásának a háromszorosa.' Az erőművekből távozó hűtővizek igen sok hulladékhőt visznek magukkal. Magyarország összes hőerőműveiből annyi hőmennyiség távozik óránként, ami elvileg félmillió lakás fűtésére lenne elegendő. Ez a hőmennyiség a felszíni vizekben jelentős hőszennyezést okoz. A hőerőműveken kívül a kohászati és vegyipari üzemek vízfogyasztásuk több mint 80 százalékát, az élelmiszer- és az építőanyag- ipar pedig (kb. 50 százalékát szintén hűtésre használja. A hűtővizek iránt támasztott minőségi követelmények a Merülés a „Pisces”—VII. készülékkel a Bajkál-tavon A gyógyszeripar — mint a vegyipar egy sajátos ága — mindössze 60—80 éves múltra tekint vissza: gyors fejlődését számos körülmény indokolta. A XIX. század természettudományos felfedezései lehetővé tették a betegségek addig ismeretien kórokozóinak a felfedezését és a hatásos gyógykezelés kidolgozását. Ez újabb és újabb gyógyszerek kutatását vonta maga után, előtérbe került a „célzott” gyógykezelés, azaz a kemoterápia, A gyógyszertermelés és -fogyasztás növekedésével azonban nem mindig tartott lépést a gyógyszerek hatástani vizsgálata. Ennek a ténynek viszonylag kö- rai felismerése olyan szigorú rendszabályokat eredményezett világszerte, amelyek' megszabták a gyógyszerek forgalomba kerülésének módját és biológiai-gyógy- szerhatástani vizsgálatát. A gyógyszeripar régebben elsősorban azt állította elő, amire az orvosoknak szükségük volt, ma az orvos azt írja fel a betegnek, amit a gyógyszeripar előállít. A fejlődés ütemét jelzi az az amerikai adat is, amely szerint a felírt recepték 90 százaléka olyan gyógyszereket nevez még, amelyek 15 évvel ezelőtt ismeretlenek voltak. Hazai gyógyszerkincsünk ugyan nem cserélődik ki ilyen gyorsan, de a folyamat nagyjából hasonló. Egy olyan anyag útja, amely később gyógyszerként kerül forgalomba, nem egySzigorú minőségi ellenőrzéssel folyik a gyógyszergyártás — annak minden szakaszában, egészen a csomagolásig — a drezdai gyógyszergyárban szerű. Olyan szűrőkön kell átjutnia, amelyek a kezelés szempontjából a legnagyobb biztonságot jelentik. A vegyü- letnek, amelyről bizonyos gyógyszerhatást tételeznek fel, elsősorban egér- és pat. kánykírésleteken kell átesnie. Az állatkísérletek kedvező eredményei után kerül sor a klinikai vizsgálatokra. A kísérlet itt már önkéntes beteganyagon folytatódik, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. Ezt követik a kórházi-klinikai vizsgálatok, ahol a próba már szélesebb beteganyagon folytatódik. Csák a gyógyszer törzskönyvezése után kerül sor a gyártásra, melynek minden fázisát szigorú kémiai ellenőrzés mellett folytatják.
