Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

1980. április 20. NÉPÚJSÁG Hűtővíz az iparban nmnMBm mmmmmmMMmammmm Üj hibrid kukorica iA Belgrad 'környéki Zemun Polje kukoricavetőmag-ter- melő kutatóintézetében szá­mos új kukoricafajtát készí­tenek elő az idei vetésre. Kö­zülük a. legtöbbet ígérő az SK 704 jelű hibrid, amely “kísér­leti parcellákon — 105 má­zsás hektáronkénti termésát­lagot ért el Jugoszlávia kukoricatermő vidékének ezért több mint a felén ez évben már az új hib-. ridet vetik. Ez több mint kétmillió hektár vetésterüle­tet jelent. Az „SK 704” dús levélzetű, bőtermő fajta. Bár késő ősz­szel takarítják be, magjai nem őrzik a nedvességet, gyorsan száradnak és ez megkönnyíti a tárolást. A Zemun Polje-i vetőmag­vak keresettek külföldön is. Az itt termelt ihibridkukorica- vetőmag mennyisége évente eléri az 50 000 tonnát, amiből 35 000 tonnát exportálnak. Múlt évben például 70 mil­lió dollárt jövedelmezett az export. (BUDAPRESS—TANJUG) Juhtenyésztés Az állattenyésztés legelter­jedtebb ága Mongóliában a juhtenyésztés. Az állatállo­mány 60 százalékát juhok te­szik ki. A gyapjút és a húst jól hasznosítják. Az utóbbi évek nemesítési kísérleteinek eredményeként 60 mezőgaz­dasági egyesülésben és álla­mi gazdaságban tartanak fi­nomgyapjas juhokat, 9 gaz­daságban pedig, köztük Góbi­megyei szövetkezetekben, asztrahán juhókat. Több he­lyütt meghonosodott már a hazai nemesítésű orhon juh. A szűzföldeken létesülő mon­gol gazdaságóknak a növény- termesztés mellett második legfontosabb üzemáguk a juhtenyésztés. (BUDAPRESS—MONCAME) Steril kamrák a gyógyászatban A műtéti sebek gyógyulá­sának időtartama egy hétre csökkenthető azzal az eljárás­sal, amelyet Jurij Iszakov szovjet akadémikus dolgozott ki. Az Iszakov vezette klini­kán kissé szokatlanul foly­nak a műtétek: hiányzik a fehér köpeny és a steril kesztyű. A beavatkozás csíra- mentességét egy különleges szerkezet biztosítja. A kam­ra rendkívül erős, átlátszó műanyagból készül, egyik ol­dalán két kesztyűben végző­dő ujj van. A műtét előtt a kamrába helyezik a beavat­kozáshoz szükséges műszere­ket. Miután a szerkezetet a beteg testére helyezik, a se­bész „felölti” a két ujjat és elvégzi az első vágást. Ezút­tal nemcsak a bőrt, hanem a kamra falát is felmetszi és a rendkívül vékony hártya szinte pillanatok alatt oda­tapad a sebszélekhez. így a_ seb tökéletesen védett a bak­tériumok ellen. A steril kamrák segítségé­vel bárhol végezhetők műté­tek — utcán, gépkocsiban, repülőgépen. A beavatkozás teljes csíramentessége foly­tán nincs szükség antibioti­kumokra, amelyek egyrészt nem mindig hatásosak, más­részt pedig csökkentik a szervezet ellenállóképességét. (B UDAPRESS—APN) A mélytengerek titkai Az óceánban 1720 méter mélységbe ereszkedett le a „Pisces” nevű készülék két szovjet kutatóval. A merülést a „Dmitrij Mengyelejev” tu­dományos kutatóhajó fedél­zetéről hajtatták végre. Ez a maximális merülési mélység, amelyet az óceán kutatóinak sikerült elérniük az Ausztrá­lia és Indonézia között elhe­lyezkedő Timori-tengerben. A világon 11 „Pisces” el­nevezésű készülék van, de közülük egyik sem volt még ilyen mélységben. Csupán a „Pisces—iV.” mer.lt egyszer 1500 méter, mélyre, kanadai legénységgel a fedélzetén. A „Dmitrij Mengyelejev” útjának programjába geofi­zikai kutatások tartoztak a csendes-óceáni térségben: az áramlások sebességének, a sótartalomnak, a hőmérsék­letnek, a vízben a hang ter­jedési sebességének mérései. Az út során a korábban al­kalmazott szondákon és táv­jelző műszereken kívül fel­használták a „Pisces” mély- vízi készüléket, amely új le­hetőségeket nyitott meg a hidrofizikai kutatásokban. A hajóról kábelen leenge­dett szonda vagy távjelző műszer számos olyan zavaró hatásnak van kitéve, amely nem kapcsolódik magukhoz a mérésekhez. Ide tartozik a hajó "ringása, a haijótest rez­gése, azok a zajok, amelye­ket a vízáramlat okoz a le- bocsátott dróttal érintkezve. Ezenkívül nem egyszérű do­log nagy mélységekbe hatolni felkötött műszerekkel. A mélyvízi készülékben el­helyezett távjelző műszerek a méréseket olyan készülék fe­délzetéről végzik, amelyet semmi sem köt össze a fel­színnel és amely szabadon „esik” alá a mélységbe. ... A „Pisces” megfigyelő ablakaiból a víz alatti világ felejthetetlen képe tárul elénk. Korallzátonyok, hal­rajok úsznak el előttünk. Egy kis cápa, nagy lendülettel ve­ti magát a filmfelvevőgép lencséjére, s a fénytől elva­kítva hirtelen mozdulattal siklik felfelé. A homokos- agyagos talajon halakkal, kü­lönféle rákokkal és tengeri sünökkel találkozunk. A ref­lektor fényében a legkülön­bözőbb színekben ragyognak és összehasonlíthatatlanul szebbék, mint a felszínre emelve. A „iPisces” nehéz manipulátora hatalmas (egy tonnát is elérő) talajminták vételére szolgált és csőrlővel továbbítja azt a hajó fedél­zetére. A kis manipulátorral apróbb talajminták, nem túl mozgékony biológiai objektu­mok szedhetők és rakhatók egy tartályba, hogy aztán a felszínen tanulmányozni le­hessen őket. A mérések idején a lakó­fülkében video-magnetofon rögzíti a távjelző műszerek­től egy speciális automatizált adatgyűjtő rendszereken ke­resztül érkező jeleket. A me­rülés befejeztével a magne­tofonszalagot elektronikus számítógépbe helyezve nyom­ban megkaphatok a mérési paraméterek grafikonjai és a megfelelő programok alapján kiszámított szükséges össze­függések. A mélyvízi merülések már sok értékes információt nyújtottak a tüdősök számá­ra az óceáni hidrófizika, geo­lógia, geofizika, biológia, kő- .zetdinamika tekintetében. A Csendes-óceánban, a Fe­kete-tengerben, a Bajkál-tó- ban végzett merülések után új merülésék következnék kü­lönböző tengerekben és óceá­nokban. Ezek a merülések segíteni fognak bolygónk „fe­hér foltjainak” feltárásában. Üj hőerőmű egyik hűtőtornyának az építése a cseh­szlovákiai Chomutovban hűtendő közeg hőfokától, a hűtőelem kialakításától, vala. mint a hűtővíz sebességétől függően változnak. Az esetek többségében a természetben előforduló vizek minősége megfelel a célnak, csupán a durva hordalékot szűrik ki dob- és szalagszűrőkkel. A nagy hűtővízfogyasztó üzemek természetesen nem egész vízigényüket nyerik egy-egy vízfolyásból, hanem az ún. vízvisszaforgatás elvét alkalmazzák, tehát adott víz- mennyiséget újra és újra fel­használnak. A vízvisszaforga­tás elsősorban a hűtővízellá­tásban vált gyakorivá, mivel a használt hűtővizek csak hővel szennyezettek. A víz visszahatásé hűtőtornyokban történik. A hűteni kívánt vi­zet cseppekre vagy vékony rétegekre bontják a levegő­vel való hatásos érintkezés biztosítása céljából. Ennek érdekében a hűtővizet felfe­lé irányított szórórózsókon vagy nyitott csatornákból szórótányérokon csurgatva oszlatják el. Ha a természe­tes levegőhuzat nem elég, a légáramlás ventillátorral gyorsítható, így a hőátadás növekszik. A fejlődő ipar egyre nö­vekvő vízigényének ésszerű és gazdaságos kielégítése a rendelkezésre álló szalbad vízkészletekből világszerte problémát jelent. A víz túlnyomó részét az ipar hűtővízként használja. A hőerőművek például az ipar összes vízigényéből 70 száza­lékot igényelnek és a teljes vízigényük 95 százalékát a termelt gőz hűtésére fordít­ják. Egy nagyobb hőerőmű hűtővízfogyasztása egy 2 mil­liós város vízfogyasztásának a háromszorosa.' Az erőmű­vekből távozó hűtővizek igen sok hulladékhőt visznek ma­gukkal. Magyarország összes hőerőműveiből annyi hő­mennyiség távozik óránként, ami elvileg félmillió lakás fű­tésére lenne elegendő. Ez a hőmennyiség a felszíni vizek­ben jelentős hőszennyezést okoz. A hőerőműveken kívül a kohászati és vegyipari üze­mek vízfogyasztásuk több mint 80 százalékát, az élel­miszer- és az építőanyag- ipar pedig (kb. 50 százalékát szintén hűtésre használja. A hűtővizek iránt támasztott minőségi követelmények a Merülés a „Pisces”—VII. készülékkel a Bajkál-tavon A gyógyszeripar — mint a vegyipar egy sajátos ága — mindössze 60—80 éves múltra tekint vissza: gyors fejlődé­sét számos körülmény indo­kolta. A XIX. század termé­szettudományos felfedezései lehetővé tették a betegségek addig ismeretien kórokozói­nak a felfedezését és a hatá­sos gyógykezelés kidolgozá­sát. Ez újabb és újabb gyógy­szerek kutatását vonta maga után, előtérbe került a „cél­zott” gyógykezelés, azaz a ke­moterápia, A gyógyszerter­melés és -fogyasztás növeke­désével azonban nem min­dig tartott lépést a gyógysze­rek hatástani vizsgálata. En­nek a ténynek viszonylag kö- rai felismerése olyan szigorú rendszabályokat eredménye­zett világszerte, amelyek' megszabták a gyógyszerek forgalomba kerülésének módját és biológiai-gyógy- szerhatástani vizsgálatát. A gyógyszeripar régebben elsősorban azt állította elő, amire az orvosoknak szüksé­gük volt, ma az orvos azt ír­ja fel a betegnek, amit a gyógyszeripar előállít. A fej­lődés ütemét jelzi az az ame­rikai adat is, amely szerint a felírt recepték 90 százaléka olyan gyógyszereket nevez még, amelyek 15 évvel ezelőtt ismeretlenek voltak. Hazai gyógyszerkincsünk ugyan nem cserélődik ki ilyen gyor­san, de a folyamat nagyjából hasonló. Egy olyan anyag útja, amely később gyógyszerként kerül forgalomba, nem egy­Szigorú minőségi ellenőrzéssel folyik a gyógyszergyártás — annak minden szakaszában, egészen a csomagolásig — a drezdai gyógyszergyárban szerű. Olyan szűrőkön kell át­jutnia, amelyek a kezelés szempontjából a legnagyobb biztonságot jelentik. A vegyü- letnek, amelyről bizonyos gyógyszerhatást tételeznek fel, elsősorban egér- és pat. kánykírésleteken kell átesnie. Az állatkísérletek kedvező eredményei után kerül sor a klinikai vizsgálatokra. A kí­sérlet itt már önkéntes beteg­anyagon folytatódik, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. Ezt követik a kórházi-klinikai vizsgálatok, ahol a próba már szélesebb beteganyagon folytatódik. Csák a gyógyszer törzskönyvezése után kerül sor a gyártásra, melynek minden fázisát szigorú ké­miai ellenőrzés mellett foly­tatják.

Next

/
Thumbnails
Contents