Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

1980. április 20. , NÉPÚJSÁG 3 Erősödjék a sxociafíxmust építő népek egységei _____________________________;_____________________________________________' A küldöttértekezlet javaslatai Olcsóbb jól megépíteni Feladatterv a megyei tanácson A járási jogú megyei ta­nácsi pártbizottság végre­hajtó bizottsága önálló napi­rendi pont keretében tért vissza a küldöttértekezleten elhangzott felszólalásokra. Az elhangzott felszólalások, kritikai észrevételek alapján feladattervet fogadtak el, mind a saját maguk számá­ra, mind pedig a hatáskö-* rükbe tartozó KlSZ-bizott- ság, illetve az alapszerveze­tek számára is meghatározva a jövendő tennivalók egy ré­szét. Több szempontból is figye­lemre méltó ez az eljárás. A XII. kongresszus határozata­it, a maga területén ennek a pártbizottságnak és'alapszer­vezeteinek is végre kell haj­tani, és hogy a saját tenni­valójukat ezen belül ponto­san meg tudják határozni, ahhoz segítséget nyújt ez a feladatterv. A kongreszuson elhangzot­tak, és határozat ismereté­ben kiderül, hogy a járási küldöttértekezleten elhang­zottak mennyire összecsen­genek a kongreszusi felszó­lalások egy részével. A végrehajtóbizottság fel­adatterve eljut az alapszer­vezetekhez, a hozzászólók is tudomást szerezhetnek róla, hogy amit elmondtak, az nem volt hiábavaló, hiszen egy sor intézkedés született ennek alapján. Kivehetik a részüket a javaslataik meg­valósításából is, amelyek közül nem egy csak hosszú kitartó politikai munkával valósulhat meg. Itt van például mindjárt a tanácsi ügyintézés, az ak­tatenger, közismert nevén a bürokrácia • kérdése. Több felszólaló beszélt róla, intéz­kedéseket sürgetve, a kong­resszuson is szóba került, majd pedig a határozatba is bekerült a bürokrácia visz- szaszorításának szükségessé­ge — nemcsak a tanácsi munka területén, Mit tehet itt a pártbizott­ság, illetve maga a végre­hajtó bizottság? Saját maga számára feladatul határozta meg, hogy kérjen folyamato­san tájékoztatást a hivatal- vezetéstől a munka egysze­rűsítéséről, esetleg egy-egy osztálytól javaslatot ennek megvalósítására. A lényeg az, hogy a vb folyamatosan kísérje figyelemmel milyen intézkedések születtek, szü­letnek az' egyszerűsítés, il­letve az ügyintézés gyorsítá­sa érdekében a papírtenger lecsapolására. A témához tartozik más oldalról az intézményi lét­számcsökkentés kérdése, ha ugyanis valóban csökken az „aktagyártás”, akkor lehet­séges csökkenteni a létszá­mot, amire egyébként van­nak érvényes rendelkezések Ezek végrehajtásának ta­pasztalatairól is tájékoztatás fog kérni a végrehajtó bi­zottság, mint ahogy az előb bi kettő egy harmadik vo natkozását is figyelemmel kí-j vánja kísérni, nevezetesen a lakossági ügyintézés színvo­nalát, különös tekintettel a a már működő ügyfélszol­gálati irodák munkájára. Keresni kell a megfelelő formákat — tűzi ki maga elé is a testület a feladatot — a párttagság minél gyor­sabb, alaposabb tájékoztatá­sára, különösen a bonyolult nemzetközi kérdésekben. Itt is mint több más járási pártértekezleten felvetődött az információáramlás javítá­sának a kérdése, az oda- és visszatájékoztatás fontos­sága. Az újonnan megválasztott pártvezetőségekbe kerültek olyanok akik előzőleg még nem voltak pártvezetőségi tagok, felmerült az ő felké­szítésük szükségessége a pártértekezleten is. Ezért el­határozta a vb, hogy képzé­sükről gondoskodik, ugyan­akkor a feladattervben meg­erősítette, hogy a régebbi pártvezetőségi tagok törőd­jenek a bevezetésükkel a pártmunkába, segítsék a re­szortfeladatok megismerését, törődjenek a pártmunka arányos elosztásával. A pártszervezetek számára meghatározott feladatok kö­zött szerepel, hogy meg kell erősíteni a pártcsoportok munkáját. Sok szó esett a pártérte­kezleteken a munkahelyi fe­gyelemről, a munkaidő jobb kihasználásáról, a végrehaj­tó bizottság ajánlja az alap­szervezeteknek, hogy tár­gyalják me’ saját munka­helyük ilyen irányú gondja­it, estleg a pártcsoportokban is essen szó erről a fontos kérdésről. A pártszervézetek ifjúsági felelőseitől is számon kell kérni, ha a KISZ munkája visszaesik, szögezi le a párt vb határozatában, "de ezzel együtt megfogalmazza azt is, hogy — miben kell erősíteni a KISZ-bizottságnak a tevé­kenységét. Elsősorban is tegyék kö­vetkezetesebbé a párttaggá nevelő munkát és segítsék a tanácsi apparátusba kerülő fiatalok beilleszkedését. A témakörök sokrétűsége, szinte az egész párt- és hi­vatali munkát átfogó jelle­ge is indokolttá tette, hogy a végrehajtóbizottság önálló napirend keretében még egyszer áttekintette a párt- értekezleten elhangzottakat és felhívta a figyelmet a tennivalókra. IHÁROS1 JJiOLY A Dombóvár környéki napok 1980 Bémutatkoxnak a V üzemei (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Egy hétig szabad jelzést adott minden látogatónak a dombóvári művelődési ott­hon előtt felállított vasúti fénysorompó. Stílusosan ad­ták tudtára a. lakosságnak, hogy április 14. és 25. között „vasútüzemi hét” van, mely­nek látnivalóit érdemes fel­keresni. A bemutatkozásra már he­tekkel előbb lelkesen készül­tek a szervezők, a dombóvá­ri MÁV Üzemfőnökség és a többi szolgálati ág vezetői és dolgozói. Bebizonyosodott, hogy Dombóvár vasutassága olyan imponáló egységet al­kot, amely alkalmas a be­mutatásra. Az egy hétig tartó rendezvénysorozat minden napján biztosítottak érdekes­ségeket. Az állandó vasút- történeti kiállítás mellett szakmai előadások és bemu­tatók, filmvetítések, beszélge­tések voltak. Igen sikeresnek bizonyult az ingyenes sze­mélygépkocsi diagnosztikai vizsgálat, amit számos gép­kocsitulajdonos igénybe vett. A szakemberek megfelelő se­gítséget is adtak a vizsgálati A vasúttörténeti kiállítás eredmények alapján feltárt hibák kijavítására. Dicsérendő az a szabadtéri vasúti kisgép bemutató kiál-' lítás is, amelyet a művelődé­si otthon belső udvarában rendeztek. Üzemelés közben magyarázták el a látogatók­nak például a sínlecsavaró gép működését. A bemutatkozás ezzel nem ért véget. Az ifjúság is kapott egy napot. Szombaton dél­előtt a dombóvári vasúti cso­mópont fiatal műszaki szak­emberei várták beszélgetésre az érdeklődőket, majd a ki­Nagy sikere volt a vasút­modell terepasztal bemuta­tónak állítás legnépszerűbb bemu­tatójára került sor. Hatalmas modell vasúti terepasztalon figyelhették meg a látogatók a miniatűr vasúti szerelvé­nyek száguldását. Ma reggel 9 órától a gye­rekeket látják vendégül a rendezők, amikor aszfaltrajz­verseny, görkorcsolyaverseny és még más szórakozást biz­tosítanak számukra. A dombóvári művelődési otthon jó gazdának bizonyul az „Ez a mi munkánk” üze­mi bemutatók megszervezé­sében. Az eddigi bemutatko­zások is pozitív eredményt hoztak, de a mostani minden eddigit felülmúl. Ebben a dombóvári vasúti csomópont több mint háromezer vasutas dolgozójának akarata, lelkes munkája tükröződik. MAGYARSZÉKI ENDRE Fotó: Dombai István a a puding próbája az, hogy megeszik, akkor az épületé 11 az, hogy lakják. A szakácsot a tényáron hagyott étel n mennyisége, az építőipari vállalatot a garanciális javí­tások nagysága minősíti. A jogban ismert az éves és a hároméves, úgynevezett szavatossági kötelezettség. A gyakor­latban ezeket összevontan és tömören csak garanciának hív­ják — így szerepel e cikkben is —, bár ez jogilag mást jelent. Az egyéves időtartam alatt valamennyi hibát ki kell javítania a kivitelezőnek, míg ezen túl a harmadik év végéig csak az Úgynevezett alkalmatlan szolgáltatásáért áll fenn a felelőssé­ge. Ekkor már az ajtóról lepergett festék a lakó kára, de a vetemedett ajtólap kicserélését követelhetik a vállalattól. A vállalatok garanciális részlegei többnyire elkülönült szervezetben, az átlagosnál jobb szakmunkásokkal dolgoznak. Az elkülönülés azonban nagyon viszonylagos, két okból is. Egyrészt okulásképpen, a garancia tapasztalatait és költségeit valamiképpen vissza kell csatolni a termelőegységekhez, más­részt a munkacsúcsokban — leginkább november-december táján — maguk a garanciális munkások is új értéket terme­lőkké válnak. E két ok nagyon is összefügg. Egy, évente másfél milliárd forintot termelő vállalatnál a garanciális költség nem több 10—15 millió forintnál, tehát nem lépi túl az egy százalékot. Az arány talán érzékelteti, hogy a vállalatnál a másfél milliárd, tehát az új lakások épí­tése lesz a szívügye mindenkinek — nem utolsósorban azért, mivel a zsebük teltsége is ettől függ. Ezután csoda, ha sem a jellemző hibákat bemutató, fotókkal illusztrált előadások, sem a termelők-garanciálisok közös béralapja nem változtat a helyzeten? Csodák nincsenek, így megesik, hogy decemberben az a festő mázolja a lakások ablakait, aki előre tudja, hogy a szent átadás nevében pocsékol anyagot, munkát, mert tavasz- szal — amikor jut idő a garanciális munkára is — ő fogja le­kaparni a fagymarta festékréteget. A lakókat bosszantó, időben ki nem javított hibák és a „menteni, ami menthető” elven elnyújtott polgári perek alapja tehát az építés — vagy ahogyan a vállalatoknál hívják, a termelés — az összes fogyatékosságával ékesítve. Mi bosz- szantja a lakót? A gidres-gödrös aljzatra ragasztott, felváló padló, a hullámzó csempe, a máris pattogzó mázolás, a beázó tető és az ablakokon besüvítő szél. A hibák zöme tehát a befejező munkák során keletkezik. Akkor, amikor hajrában készül minden. Ekkor termelődik újra a garanciális részleg feladata. A lakhatást gátló hibák kiküszöbölése címén ők fejezik be az épületeket, majd ki­javítják, az amúgy egyáltalán nem törvényszerű hibákat. A saját mulasztásból vagy éppen „túlzott igyekezetből” eredő hibákról ritkábban beszélnek az építők, mint ahányszor alvállalkozóikra vagy szállítóikra hivatkoznak. A rosszul zá­ródó ablak valóban az épületasztalos-ipar „dicsősége”, de ha a könnyebb, gyorsabb beépítés miatt legyalulják a vitézétől és az eső a szobába csorog, akkor azért erkölcsileg is / a ki­hitelező felel. Országos gond: beáznak a lapos tetők. Ez látszólag víz­szigetelési probléma, amit a jobb minőségű — és drágább, de tartóssága miatt valójában olcsóbb — anyagok alkalmazásá­val ki lehet küszöbölni. De csak részben, mivel a hőtechnika törvényei is súlyosbítják a helyzetet. A belső meleg és a külső hideg találkozásakor ugyanis pára keletkezik. Ha a párát nem szellőztetik ki a tetőből, akkor lecsapódik; az így keletkezett víz pedig utat tör magának. Leggyakrabban ezt éppen a víz- szigetelő réteg felé teszi és felpúposítja azt, ahonnan már csak egy lépés a lyuk, amelyen keresztül az eső a felső lakásokba szivárog. Ha a párakiszellőzés megoldatlan, akkor az újra­szigetelés csak időleges látszatmegoldás. árhonnan is közelítünk a lakóépületek garanciális ja­vításához, egy-két lépcső után az építésig, a termelésig jutunk. Az itteni ütemes, jó minőségi munkában való érdekeltség csökkentheti csak az utólagos javításokat, lakókat bosszantó, bíróságokat terhelő perek számát is. — németh — B És a A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnökségi ülése Szekszárdon A HNF megyei székházá­ban tartotta meg elnökségi ülését a Magyárországi Né­metek Demokratikus Szövet­sége. Az ülésen részt vett István József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Sza­bó Géza, a megyei párt- bizottság' osztályvezetője, s jelen voltak a HNF Oíjpzágos Tanácsa, a Kulturális és az Oktatási Minisztérium képvi­selői. A tanácskozást a szö­vetség elnöke, Krauth János vezette. Az elnökség, hagyomá­nyainak megfelelően, időn­ként az ország nemzetiségi területein tartja ülését. Az első napirendi pont kereté­ben Rittingér Antal, a bony­hádi népfrontbizottság mel­lett működő nemzetiségi munkabizottság vezetője tar­tott tájékoztatót. Elmondta többek között, hogy a bizott­ság 1974-ben alakult meg, 16 tagja van, működtet egy nemzetiségi klubot Bonyhá- don, és kapcsolatot tart a szekszárdi nemzetiségi bará­ti körrel. Bonyhádon és kör­nyékén a lakosság 25 száza­léka németajkú. Jelentős előrelépés történt a nemze­tiségi nyelvoktatás és az anyanyelvi kultúra illetve hagyományápolás területén. * Jól szerepelt a szövetség leg­utóbbi kulturális vetélkedő­jén a mórágyi népi együttes és a bonyhádi úttörőzenekar. Az újonnan meghirdetett ve­télkedő területi fordulója is Tolna megyében, ezúttal Bonyhádon kerül majd meg­rendezésre.' „ Működik a né­met nyelvű óvodai csoport, az általános iskolákban ezer- kétszázán tanulják a német nvelvet, de — érdekes mó­don — többségükben nem nemzetiségi szülők gyerekei. A tervek között szerepel a gimnáziumi német nyelv- oktatás fejlesztése. Ez utóbbi terv már Vida Jánosné tájékoztatójában hangzott el, aki tagja a megyei tanács közművelődé­si bizottsága másfél éve mű- ködcf nemzetiségi albizottsá­gának, és annak tevékenysé­géről számolt be. Régi forgalomirányító eszközök Keszthelyi László oktatótiszt a sínlecsavaró gép működé­sét magyarázza

Next

/
Thumbnails
Contents