Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

XXX. évfolyam, 90. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. április 18., péntek Mai számunkból LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSUNK AZ EMBERI TUDÁS, A CSELEKVÉS (3. old.) EL.aLT SZÜLÖK GYERMEKE (4. old.) OKTATÓ BÖLCSÖDÉ (5. old.) MEGYEI KÉZILABDA­BAJNOKSÁG (6. old.) Megkezdődtek a képviselők és tanácstagok jelölőgyűlései Kádár János hatodszor Angyalföld képviselőjelöltje Bizalom a bizalmiaknak Kongresszusra készülnek a magyar szakszervezetek. A készülés szerves része a különböző testületek meg­újítása. Megerősítik tiszt­ségükben azokat, akik közmegelégedésre végez­ték társadalmi munkáju­kat, felváltása azoknak, akik megfáradtak az el­múlt években, vagy eljárt fölöttük az idő. A tisztújítás a bizalmi­választásokkal kezdődött. Javában benne vagyunk ebben a munkában. Me­gyénkben is folyik, ezek­ben a napokban vagyunk derekán a bizalmiválasz­tásnak. Nem könnyű feladat. A bizalmi személyének igen nagy a szerepe a szakszervezeti mozgalom­ban. Ö fogja össze, szerve­zi és vezeti a szakszerve­zeti csoport életét, képvi­seli a szakszervezetet és a dolgozókat a munkahely gazdasági vezetése előtt. Az üzemi demokrácia ér­vényre juttatása szem­pontjából is rendkívül fontos a szerepe a bizal­minak. Rajta keresztül ér­vényesül a dolgozók bele­szólása a vezetésbe, az élet- és munkakörülmé­nyeket érintő alapvető kér­dések eldöntésébe. A bi­zalmi jelentős feladatot lát el a törvények, a rendele­tek helyi végrehajtásának segítésében és ellenőrzé­sében. Ügyel a kollektív szerződés betartására és betartatására. A megnövekedett fel­adat- és hatáskör növeli a bizalmi felelősségét, 'véle­ményének súlyát a gazda­sági vezetők és a szakszer­vezeti bizottság előtt. Meg­követeli, hogy az egyet­értést, vagy az egyet nem értést határozottan; bátran kifejezze előttük és a vita során meg tudja magya­rázni, mivel ért egyet és mivel nem, mit tart igaz­ságosnak, helyesnek, mit nem. A bizalminak, munkája közben, szüntelenül arra kell törekednie, hogy meg­felelően egyeztesse az egyéni érdeket a csoport-, végső soron a népgazda­sági érdekkel. Eközben természetes, hogy vitás kérdések adódhatnak, de ha valamennyi fél törek­szik az elvtársi-munkatár­si együttműködésre, ha tiszteletben tartják egymás véleményét, ha sajátjukat nem akarják mindenáron ráerőszakolni másokra, ha megfelelő tájékoztatást adnak és kapnak, ha a tevékenység folyamatos és összehangolt, akkor a munka eredményes lesz. A feladatok nagyok, egész embert kívánnak. A bizalmiválasztások eddigi tapasztalatai optimizmus­ra jogosítanak, fel. Az ese­tek túlnyomó többségében olyan személyekre esett a választás, akik bírják dől- • gozó társaik bizalmát és akik kellő szakmai és po­litikai felkészültséggel ren­delkeznek tiszteletre mél­tó feladatuk ellátására. Csütörtökön országszerte megkezdődtek a jelölőgyűlé­sek. A választópolgárok a következő két hétben — kp- rilis 30-ig — döntenek arról, hogy az egyes választókerü­letekben kiket jelölnek or­szággyűlési képviselőnek, ta­nácstagnak. Ezzel a közelgő általános választások előké­szítésének újabb szakaszához érkeztünk. E fontos, az egész társadalmat cselekvő részvé­telre ösztönző közéleti ese­ménysorozat első mozzanatai Angyalföldön, Szigetszent- miklóson, illetve a Csepel Autógyárban, Salgótarjánban és Debrecenben zajlottak le. Angyalföldön, Budapest 38. számú választókerületében, a Láng Gépgyár művelődési központjában csütörtökön or­szággyűlési képviselőjelölő gyűlést tartottak, amelyen is­mét — immár hatodszor — Kádár Jánost, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát jelölték a XIII. kerület egyik képviselőjének. A művelődési központ be­járatánál Kádár Jánost a he­lyi párt- és állami vezetők fogadták; a házigazdák so­raiban volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára is. A jelölőgyűlésen mintegy nyolcszázan vettek részt: a gyár munkáskollektívájának képviselőin kívül Angyalföld más üzemeinek, intézményei­nek dolgozói, köztük a Ma­gyar Hajó- és Darugyár, a Az egy hete tartó meleg időjárás hatására a talajhő­mérséklet elérte a kukorica vetéséhez szükséges hőfokot. A hét elején megyeszerte el­kezdték a gazdaságok ezt a fontos munkát. A Paksi Ál­lami Gazdaság gerjeni ke­rületében a cukorrépavetés befejezése után, szerdán Kender-Jutagyár, az Elzett Művek, az Akkumulátorgyár, a Forgácsoló Szerszámok Gyára, a Csavaripari Válla­lat küldöttei, valamint a vá­lasztókerület lakói. A gyűlés elnökségében fog­lalt helyet Angyalföld köz­életének, a nagymúltú mun­káskerület gyárainak számos képviselője. Matuz László, a Hazafias Népfront XIII. ke­rületi bizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára, a jelölőgyűlés előadója tartotta meg beszédét. Emlékeztetett a most zá­ruló országgyűlési ciklus ide­jén az országban és a kerü­letben elért eredményekre, a közelmúlt kiemelkedő belpo­litikai eseményére, az MSZMP XII. kongresszusára. Elmondotta: az angyalföldi munkáskollektívák cselekvő aktivitással vesznek részt az építőmunka feladatainak megvalósításában. Kezdemé­nyezések, vállalások, újítások egész sora fémjelzi a szocia­lista brigádok és kollektívák tevékenységét. Legfőbb tö­rekvésük a gazdasági célok elérésében való részvétel, amelyet olyan konkrét ada­tok bizonyítanak, mint az, hogy például az utóbbi öt esztendőben a kerületi gyá­rak és vállalatok teljes ter­melése több mint 50 száza­lékkal, a termelékenység 46 százalékkal, a külpiaci érté­kesítés 49 százalékkal nőtt. Hasonló fejlődés jellemzi a kezdték a kukorica vetését. Az idén Gerjenben 600 hek­táron vetnek kukoricát, két korai érésű fajtát, az Sze TC 344-est és a Pioneer 3764-est. A munkát nyújtott műszakban, reggel 6-tól es­te 6-ig végzik, május 3-ára szeretnék befejezni. munkáskerületet. A lakosság kötődése a kerülethez. An­gyalföld hagyományainak őr­zése a biztosíték arra, hogy a főváros XIII. kerületi ta­nácsa a jövőben is számíthat a lakosság önkéntes munká­jára. Mindez kifejeződött a választók és a választottak — a tanácstagok — korábbi ta­lálkozóin és a helyi tanács ülésein — hangsúlyozta a ke­rületi pártbizottság első tit­kára. Kovács Károly ezután a Hazafias Népfront Budapesti és XIII. kerületi bizottsága nevében javasolta, hogy Ká­dár Jánost, a Központi Bi­zottság első titkárát jelöljék a 38-as választókerület or­szággyűlési képviselőjévé. Kádár János képviselői jelölt­ségét támogatva felszólalt a gyűlésen Balogh Lajos an­gyalföldi veterán, Harsányi Jánosné, a Kender-Jutagyár pártbizottságának titkára, Borszéki György, a Láng Gépgyár mérnöke, Diós Sán- dorné elsőválasztó, a Volán 20-as számú Vállalatának dolgozója, Kolláth Pál, a Magyar Hajó- és Darugyár szakmunkása, Nagy Ferencné nyugdíjas, Szabó Jánosné, a Thällmann utca 47. szám alatti általános iskola igaz­gatója és dr. Kemény Pál, a Madarász utcai gyermekkór­ház igazgató főorvosa. A jelölőgyűlés résztvevői — egyhangúlag elfogadva a ja­vaslatot — országgyűlési kép­viselőnek jelölték és hosszan tartó tapssal köszöntötték Ká­dár Jánost. Kádár János köszönetét, mondott a bizalomért, a je­lölésért,- szólt az országgyű­lési és tanácsválasztások je­lentőségéről, kiemelte a kép­viselők munkájának felelős­ségét. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Front programja a béke és a szocializmus ügyét szolgálja. Áz előttünk álló feladatokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy most a minőségi követelmények ke­rülnek előtérbe nemcsak a gazdasági munkában, hanem az élet minden területén. Aki dolgozik, az bizakodhat, ez­után is boldogulni fog, és ez egyaránt érvényes az egyé­nekre, és egész népünkre. Vé­gül kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy a választások tovább erősítik népünk egy­ségét, tettrekészségét, s to­vábbi lendületet adnak szo­cialista építőmunkánknak. * Pest megye 18. számú vá­lasztókerületének lakosai a Csepel Autógyár művelődési központjában tartották meg jelölőgyűlésüket. A gyűlésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitká­ra, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság el­ső titkára és Mondok Pál, a megyei tanács elnöke is. Dé- kány Sándor, a Hazafias (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a KGST Végre­hajtó Bizottságának 94. ülé­séről. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedé­seket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó felada­tok végrehajtására. A Minisztertanács titkár­ságának vezetője és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke beszámolt a kormány 1979. évi ellenőr­zési tervének végrehajtásá­ról. A jelentés megállapítja, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek ellenőrzései elősegítették a központi feladatok megvaló­sítását és hozzájárultak a gazdálkodás hatékonyságá­nak javításához. A Minisz­tertanács a beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról és ellenőr­zési tapasztalatairól. A népi ellenőrök az előirányzott feladatokat eredményesen megoldották, s nagyszámú terven felüli vizsgálatot is végeztek. Olyan fontos népgazdasági feladatok — mint a gazda­ságos export növelése, a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése, a készletgazdálkodás ja­vítása — végrehajtásának ellenőrzése mellett kiemel­ten foglalkoztak a közérde­kű bejelentésekkel, pana­szokkal és javaslatokkal. A kormány a jelentést jóvá­hagyta, egyben felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a feltárt tapasztalatokat. A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyta a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját és feladattervét. Elismerés­sel állapította meg, hogy a megyében a tanácsi szervek tevékenysége az elmúlt években jól szolgálta a me­gye társadalmi-gazdasági fejlődését, a lakosság élet- körülményeinek javítását. A Minisztertanács felhívta a végrehajtó bizottságot, hogy a megnövekedett követel­mények és feladatok telje­sítése érdekében tegyen to­vábbi intézkedéseket az irá­nyító munka színvonalának növelésére, egyben kötelez­te a minisztériumokat és az országos főhatóságokat, hogy ehhez nyújtsanak hat­hatós támogatást. (MTI) Gromiko a hónap végén Francianrszágba látngat A francia kormány meghí­vására Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere április vé­gén látogatást tesz Francia- országban . — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Vetik a kukoricát Ideális talajba helyezheti a magot a vetőgép Kiss Ferenc és Konoroth József maggal, illetve grafit­porral tölti fel a gépet

Next

/
Thumbnails
Contents