Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
1980. április 17. Képújság 5 Mit tehetnénk? Program a fiataloknak A magyar nyelv hete a tanítóképző főiskolán FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Pophírek Európa új kedvence a Goombay Dance. Band. Az Oliver Bendt vezetésével létrejött zenekar dallamos, jó zenét játszik. Első felvételük a „Sun of Jamanica”, a nagyszerű vokális énekkel Európa legkedveltebb diszkófelvétele. A nálunk is jól ismert Toto együttes „99” címmel új nagylemezt jelentetett meg. A népszerű amerikai zenekar 1978-ban alakult, stúdiózenészekből. A két billentyűssel dolgozó csoport nevét „Hydra” nagylemezük egyik felvételéről kapta. Beatles-album jelent meg Nyugat-Európában. Az új összeállításon főleg olyan dalok szerepelnek, amelyeket még sohasem adtak ki. A lemezen néhány német nyelvű felvétel is helyet kapott. A dalok többsége az együttes kezdeti időszakából származik. A felvételek még mono technikával készültek. Befejezte első albumának felvételi munkálatait az elmúlt nyáron Freinreisz Károly vezetésével létrejött rock trió, az új Skorpió. Az együttes eddigi mérlege hatvan hazai és húsz külföldi koncert, valamint az elmúlt év végén megjelent kislemezük, az „Uj generáció”. A hetekben NDK-beli turnén szerepelnek, majd Nyugat- Berlin és Hamburg következik. KINDL GABOR ■ it tehetnénk? A fiatalok többségét foglalkoztatja ma ez a kérdés. Ök is érzékelik, hogy gazdasági helyzetünk nehezebbé vált, érthető, ha szeretnének tenni valamit azért, hogy minél hamarabb jobbra forduljanak a dolgok. Többet, jobban, hatékonyabban kell dolgozniuk a fiataloknak is — ez a „minimális program”. Sok fiatal azonban ennél jóval többet tesz. Az üzemben egységesen lépnek föl — s ez hatalmas erőt jelent. Ezen az úton kell tovább haladni. Hogyan? A KISZ 1980—81-es akcióprogramja konkrétan eligazít ebben a kérdésben is. Az akcióprogram elsősorban a KISZ-tagok számára készül, de számít a mozgalmon kívüli fiatalokra is. Hogy mi mindenben? Nemcsak „elvi síkon” esik szó a dokumentumban a munka hatékonyabbá tételének kívánalmáról, jó néhány mozgalmi forma szolgálja ezt a célt. A „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!”, a „Munkád mellé add a neved!”, az Alkotó Ifjúság pályázat, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa és mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom nyit teret a fiatalok javító szándékú törekvéseinek. A dolog lényege azonban az, hogy igazán jól ezek a törekvések csak a közösség demokratizmusa révén valósulhatnak meg. Kevés az, ha egy-egy jószándékú fiatal észrevesz néhány problémát, s azt szóvá teszi. Az egész közösségnek ügyelnie kell arra, miként tudnánk energiájukat jobban kamatoztatni. Ezen a ponton kapnak politikai töltést a gazdasági munkát segítő törekvések. Kulcsfontosságúnak tartja az akcióprogram a politizá- lóbb, demokratikusabb légkör megteremtését. Természetesen, ha egy vállalati KISZ-bizottság határozottabban kíván élni a jogaival, először a mozgalmi munkát kell fegyelmezettebbé és demokratikussá tenni. Ha egy KISZ-titkár azt akarja, hogy a gazdasági vezetés partnernek fogadja el, ahhoz elengedhetetlen, hogy testületi véleményt képviseljen, méghozzá megalapozott és előrevivő véleményt. Más kérdés — és erre a dokumentum is kitér —, hogy ha a KISZ-bizottság már kialakította a véleményét, akkor érvényesítse is az akaratát. A fiataloknak, kötelességük teljesítése után, bátrabban kell élni jogaikkal. El kell érni például, hogy a fiataloknak adható munkáslakások elosztásában a KISZ-nek legyen döntő szava. A KISZ határozottan és egyértelműen fogalmazza meg a véleményét akkor is, ha olyan vezetőt kívánnak kinevezni, aki sok fiatalt irányít majd. Mert nemcsak arra kell ilyenkor ügyelni, hogy az illető megfelel-e a szakmai, erkölcsi, politikai követelményeknek, hanem előzetesen azt is mérlegelni kell; várhatóan hogyan kezeli majd az új vezető a fiatalok speciális problémáit? Észreve- szi-e például, hogy sokan közülük kisgyerekes anyák, akik lakás híján albérletben szoronganak? Vagy érzi-e, hogy a fiatalok újat akarása nem valamiféle felforgató erő, hanem az értelmes rend velejárója? S tudja-e beosztottait úgy irányítani, hogy a fiatalok alkotó képessége valóban ki is bon- takozhassék? Szükséges, hogy a bérek differenciálásának ügyében is — a szakszervezet, s a pártvezetőség álláspontjával egyeztetve véleményét — hallassa szavát az ifjúsági mozgalom. Mert nagyon sok helyen jól dolgoznak a fiatalok, és szívesen dolgoznának még jobban, ha erre a jobb szervezés módot adna. A KISZ-bizottságok kötelessége, hogy erre a gondra fölhívják a gazdasági vezetés figyelmét. S jól teszik, ha mindjárt javaslattal is előállnak, mit kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a termelés az üzemben racionálisabbá, tehát mindany- nyiunk számára jövedelmezőbbé váljék. Az egyik nagyberuházás építkezésén a KISZ-titkár gondok egész sorával fordult az igazgatóhoz. Elmondta, hogy a munkások egyéb lehetőség híján dissousgázzal fűtenek; hogy szerteszét hevernek az építkezés területén az alkatrészek; hogy több helyen állnak a markológépek, másutt pedig a munka áll, mert hiányzik a markológép — és így tovább. A KISZ-esek szívesen működnének közre e hibák fölszámolásában, nemcsak azért, mert a pazarlást mindannyiunk zsebe bánja, hanem mert a szervezet tekintélyének is használ, ha részt vállal a gyakorlati gondok enyhítésében. it tehetnénk? A fiataloknak a jelenleginél önállóbban, a helyi sajátosságokból kiindulva kell megtalálniuk az általános kérdésre a konkrét választ. SZUNYOGH SZABOLCS (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Immár harmadik tavasz- szal lehettünk részesei, egyben házigazdái is a szekszárdi tanítóképző főiskolán a magyar nyelv hete rendezvénysorozatának. Ezekben a napokban anyanyelvűnk előtt tisztelegtünk: előadásokat hallgattunk, hogy jobban megismerjük, játszottunk vele, hogy élvezettel érezzük, mások és magunk gyönyörködtetésére használtuk, hogy mélyebben szeressük. Talán még a mindennapi beszédben is igényesebbek voltunk. Az április 8-i megnyitón dr. Grétsy László, a nyelv- tudományok kandidátusa tartotta meg első előadását a nyelvművelés eddigi eredményeiről. Valódi eredményekről beszélhetett, hiszen nem hiábavaló munka nyelvünk ápolása, védelme. Választott hivatásunkkal mi is magunkra vállaltuk ezt az állandó készenlétet, felkészülést kívánó feladatot. A magyar nyelv találékonysága, hajlékonysága, mégis szigorú szerkezete számtalan anyanyelvi játékra ad alkalmat. A játék pedig jó lehetőséget nyújt a feladat teljesítésére az általános iskolában. A módszer számos fajtáját ismertük meg a „Játék a szavakkal” csapat- verseny keretében, melyet maga Grétsy László vezetett. Igazi örömöt és izgalmat nyújtott nemcsak a versenyzőknek, de a megjelentek mindegyikének is. Nem távoztunk csalódottan és üresen a következő nap eseményeiről sem. (Ezt a külső résztvevők: felnőttek és középiskolás diákok is tanúsíthatják.) Grétsy László folytatta nyelvművelő előadását, kiemelve a hibákat, melyekkel az újságok, a feliratok árasztanak el bennünket. Beszélt nyelvünk fejlődéséről hang-szó-mondat viszonylatában, majd a megszólítás és a köszönés nyelvi szokásairól. A diáknyelv támogatandó újdonságait is érintette, melyek gazdagítják szókincsünket. ' Az előadásokat követően a „Szép magyar beszéd” és a mesemondó versenyeket bonyolítottuk le. Az előbbi csak főiskolások körében, az utóbbi már városi érdeklődéssel zajlott le: működő pedagógusok és középiskolások is bemutatták mesemondó rátermettségüket. A zsűriben országos hírű mesélők is helyet kaptak. E mozgalmas hetet a gyakorló általános iskola tanulói zárták vers- és mesemondással. Az ünnepélyes díjkiosztás után a magyar nyelv hetének összegzéseként és zárásaként Tompa László Anyám könnyű álmot ígér című műsorát hallgattuk meg. Ady Endrét, Bessenyei Györgyöt, Illyés Gyulát, Fábry Zoltánt és Sütő Andrást idézve mondta el, mit jelent az anyanyelv és köteléke a hovatartozásban egy nemzet és minden nemzetiségi ember számára. Ne veszítsük el ezt a köteléket, sőt gyarapítjuk, őrizzük! Ezért tettük hagyománnyá a magyar nyelv hetét SÁNTHA GYÖRGYI ,,Hiúságból kezdtem a szőlővel” Mayer Mátyás a nagy szakáll és a nagy termés híve. Ezenkívül a lágy, bársonyos borokat szereti, nem is annyira inni, mint csinálni — de erről majd később. Nem úgy indult a kezdet kezdetén, hogy szőlőtermelő lesz. Szakmát tanult, nevezetesen a cipészmesterséget. Miután semmit nem szeret félvállról venni, ezt is megpróbálta jól csinálni; kétszer volt a szakma ifjú mestere. Hétévi cipészkedés után esztergált három évig, majd megszerezte a hivatásos jogosítványt és sofőr lett. Közben azonban megnősült és úgy gondolta, hogy az érzelmek mellé némi pénz is kellene a családalapításhoz. Édesanyjának volt pár száz négyszögöl szőlője a szekszárdi hegy Sió csárda feletti részén. Miután ezt kivágták, Mayer Mátyás kukoricát termesztett benne, akkor ugyanis disznóhizlalással próbált lendíteni anyagi helyzetén. Egyszer aztán eltűnt a kukorica a szőlők közül-, két ok miatt; — Egyrészt befuccsoltam a disznókkal. Eleinte minden ragyogóan ment, akkor korszerűnek mondható lapályfajtákkal foglalkoztam. Később nem sikerült semmi, leginkább a szaporulat nem akart úgy alakulni, ahogy kellett volna. Abbahagytam az egészet. Másrészt körbe kell csak nézni a hegyen; mindenütt szőlő. Én csúfkodok csak itt a kukoricával. Úgyhogy hiúságból ráálltam a szőlőre. Eladtam a disznókat, mezőgazda- sági hitelt vettem fel. Kétszáz oszlop a támrendszernek, hat mázsa drót, 7,50 volt egy gyökeres oltvány — boldog idők — és persze szerves trágya, forgatás. Ki is ürült a kasz- sza. Közben ahogy tellett, átépítettük a tanyát, most már lakható, itt élünk. Tíz éve telepítettem a hatszázhetven négyszögölet — mondja Mayer Mátyás. A szőlő néhány év múlva termőre fordult, de közben baj történt, meglehetősen nagy baj. Mayer Mátyás 77 őszén balesetet szenvedett — motorral. A lába tönkrement. Most harminchárom éves és rokkantnyugdíjas. Több operáció után járni tud, de ez a szőlőhöz kevés. Márpedig a kétezernégyszáz forint nyugdíj is kevés neki és a családnak, a gyesen lévő asszonynak és a két kislánynak. A szőlővel tehát napszámosok árán is foglalkozni kell. Közben Mayer Mátyás megszerette a szőlőt. Csinálja és nem is akárhogyan. Hetvenötben kapott először érmet a boraiért és azóta minden évben a különféle borversenyeken, aranyat is jócskán ... A falak egy része ilyen oklevelekkel van tapétázva.' Persze, ezt nem adják ingyen: — Amikor belefogtam, arra gondoltam, hogy itt Szek- szárdon legalább ezer ember foglalkozik szőlővel, készít bort, mégpedig nem is akármilyent. Ha én jó akarok lenni, akkor nekem valami újjal kell próbálkozni, mert csak úgy lehetek jobb az átlagnál — gondoltam. És a jelek szerint jól gondolta. Az akkori legújabb szisztéma szerint telepített .kordonra, modern fajtákkal. „A szomszéd már úgy csinálja, ahogy én” Azóta minden újdonságot kipróbál, legyen az fajta, metszési eljárás, vagy éppen hormonhatású vegyszer. Tiszteli a hagyományokat, de legalább annyira a legújabb módszereket. Amit büntetlenül fel lehet rúgni a tradíciók közül, azt ő felrúgja. Az eredményei eddig őt igazolják. Évjárattól függetlenül, eddig még minden évben több szőlőt termett a terület, mint a megelőző évben. Ennek következtében évről évre több bort csinál és az oklevelek szerint kiváló minőségben. Amikor tavasszal a kertbarátkor tagjainak metszési bemutatót rendeztek a szőlőjében, a régebbi gazdák szörnyűlködve szemlélték a méteres szálvesszőket, hogy egy tőkén akár ötven rügyet is hagy. Tőkegyilkos — mondogatták és azt jósolták neki, hogy tíz év múlva ezek a tőkék földobják a talpgyökerüket. A hagyományos terméshez szokott gazdák iszonyodva hallgatják, hogy ezen a területen száz mázsa szőlőt termel és biztosak abban, hogy ezzel a terheléssel úgymond megszakítja az ültetvényt. A termelők másik része az első csodálkozás után megkérdezi, hogy is kell ezt csinálni és a hasznosítható, hasznosítandó tapasztalatokat átveszi. Hogy is van ez? — Nem gondolom, hogy ezek a tőkék száz évig fogják bírni. Ha a termést és a területet nézzük, akkor ez durván négyszáz mázs ás hektáronkénti termésnek felel meg — többszöröse a nagyüzemi táblák átlagának, a hagyományos művelésű kertekről ne is beszéljünk. De én azt mondom, hogy amíg terem a szőlő, addig teremjen, ne csak teremgessen. Évente tizenkét mázsa műtrágyát szórok ki és egy mázsa levéltrágyát. Most éppen azt próbálom ki, hogy a műtrágyát ledarálom, esővízben feloldom és ezt az oldatot öntöm a tőkék mellé. Ez több mint nagy adag műtrágya, de a szőlő viszonylag egyszerű képlet. Amennyit beviszel, csak any- nyit kapsz vissza. Igyekszem megadni mindent, csak akkor várhatok nagy termést. — Ügy mondják, hogy a nagy termés elviszi a minőséget. Vagyis a mázsák árnyékában a termés úgymond fölhígul; gyengébb lesz a bor. — Tavaly négy arany-, négy ezüst- és két bronzérmet hoztam el a borversenyről. Nem biztos, hogy ez a fölhígulást jelentené. Nálam éppen a termés következménye, hogy több a fürt, de kisebbek. így kevesebb a lé — viszonylag — és több a héj. Ebből következik, hogy a több bogyóból — héjból — több anyag forr ki — magasabb az egzakt tartalom, ami az egyik lényeges meghatározó — mondja Mayer. Nem mindenki foglalkozik többféle borral, általában a termelők nem tartják kifizetődőnek a két fajtánál többet. Külön kell szüretelni, kezelni, tárolni. És mint tudjuk, a bor kényesebb, mint a tej. Mayer Mátyás vállalkozik rá. Szereti a lágyabb, bársonyos borokat és a vöröst természetesen, ennek van piaca és az sem mellékes, hogy Szekszárdon vagyunk. „Szentségtörésnek” számít az is, hogy másfél száz (!) fajta szőlője van, és ősz- szel 'nyolc turnusban bonyolítja a szüretet. A forrást meggyorsítandó, ötven fokra felfűti a helyiséget, így a csö- möge szinte rotyog és öt nap alatt elforr. A préselés elmarad, helyette a cefrét kifőzeti és martinit csinál belőle — többek között. A termesztésben mindent gépesített, amit lehet és bár a kékfrankos minden borban legalább ötven százalékig alapanyag, felsorolhatatlan mennyiségű a választék. 77- ben a kaposvári kistermelők kiállításán kiváló kistermelői oklevelet kapott. Még annyit, hogy ha valami szakmailag új, azt minimum kipróbálja. Harminchét szakkönyve van, tagja a szekszárdi kertbarátkömek, és ismeri a borszakma javát. Mindez mint mondja, nem elég; levelezőn végzi a palánki szakközépiskola első évét. Steiner—Gottvald A pincében a tisztaság az első