Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
1980. április 17. IníÉPÜJSÁG 3 Étjen a marxizmus-feninizmus! 4 tomerömií-építkezés Hegesztik a csőcsonkokat a reaktortartályra H meggyőzés erejével Több százan voltak kí- 'áncsiak Pakson 1980. már- :ius 24-én az erőmű kikötőében a reaktortartály paksi >artra érkezésének. Amikor lz Őrlik hajókjirtje 10 óra 1 perckor jelezte, hogy ma- ;yar földön van az értékes akomány, néma csendben árakoztak még néhány per-' ig az érdeklődők, aztán az innepélyes pillanat után el- ávoztak, s megkezdődtek az ■rtókes berendezés hétköznapjai. Ezután még az ország leg- lagyobb kikötői darujának :gy komoly manővert végre Lellett hajtania. A csőcson- :ok felhegesztésére csak itt, 3akson kerülhet sor. Ezért l kikötőben építettek a tar- álynak egy épületet — ebbe :ellett beemelni a tetőn át 215 tonnás acélmonstru- not —, amelyben a cseh- zlovák szakemberek befe- ezhetik a munkát. Erre zért van szükség, mert az gy is 4 méter 27 centi át- nérőjű berendezés szállítása Skoda-művektől Pozsonyig 81 kilométeres úton történt - vasúton. A csőcsonkokkal gyütt közel öt méter az tmérője a reaktortartály- ak, így a hűtővíz ötszázas tmérőjű csöveinek a csonkáit Pakson kell felhegesz- eni. Amikorra megérkezett a zállítmány, a gyártó vállalat zakemberei értékes gépeikéi berendezkedtek az épükben. Megérkezett az a Drgóasztal, amely segítsé- et nyújt a 215 tonna moz- atásához, az argongázos édelemmel dolgozó hegesz- Dkészülékek, a röntgen- izsgálathoz szükséges mű- zerek és izotópok, valamint 5 szakember: mérnökök, íchnikusok, lakatosok, kü- inleges vizsgával rendelke- 3 hegesztők, szovjet szak- mber, aki a gyártás során égig kísérte és kíséri a tardy munkálatait. Novotny Karel, a munka ezetője elmondta, hogy szálukra is új ez a feladat. Ez z első Csehszlovákiában pártott reaktortartály. Ezért irmészetesen a későbbi lűszaki probléma elkerülé- : végett — a reaktortar- dlyal soha sem lehet sémii műszaki probléma —, issan és megfontoltan dol- iznak. Látogatókat nem fo- idnak — nekünk is egy fél ílelőttnyi időbe került, míg iegkaptuk az engedélyt a myképezésre —, a csarnok rületére nem engednek be letéktelen személyt. Április 16-án délután ülést rtott a szekszárdi Városi anács Végrehajtó Bizottsá- i. Az ülésen először ihmidt András pénzügyi ztályvezető számolt be az '79. évi költségvetési reví- ók tapasztalatairól, majd a Tegnap Szekszárdon ülést rtott a Kereskedelmi Pénz- ;yi és Vendéglátóipari Dol- zók Szakszervezetének me- ei bizottsága, amelyen a bi- tság tagjai jelentést hallgat- k meg a két megyei bizott- gi ülés között végzett mun- iról. Ezután a dombóvári TÉSZ igazgatósági elnöke számolt az új bérszabályo- s bevezetésének hatásáról, A kis csarnokban március 25-től tervszerűen folyik a munka — azért a kis jelző, mert a hatalmas főépülethez képest a 11 méter 80 centis reaktortartályt befogadó, ideiglenes „szállás” eltörpül. A két csőcsonk gyökhegesztésének röntgenvizsgávb megtárgyalta és jóváhagyta a költségvetési üzem elmúlt évi tervteljesítéséről és idei gazdálkodási tervéről szóló írásos jelentést, amelyet Rajcsányi Iván üzemvezető terjesztett a végrehajtó bizottság elé. a bér- és jövedelemalakulásról, az idei várható bérfejlesztési lehetőségekről, a differenciált bérezés érvényesüléséről, továbbá arról, milyen hatása van az új bér- szabályozásnak a létszám- gazdálkodásra. A közgazdasági bizottság vezetője a szakszervezeti bizottságok tevékenységéről adott tájékoztatást. lata bebizonyította, hogy a cseh hegesztők értik a dolgukat. Arra a kérdésre, hogy mikor készülnek el a munkával, Novotny Karel így válaszolt: „Igyekszünk úgy dolgozni, hogy ne hátráltassuk a paksiak munkáját”. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat dombóvári területi központja részére a vetőmagtermesztés szempontjából kedvezőtlen 1979. évi időjárás után sokszoros erőfeszítést jelentett 1980. év tavaszán a három megye — Baranya, Somogy és Tolna — mezőgazdasági nagyüzemeinek és kiskert- tulajdonosainak ellátása. A kitisztított, fémzárolt éves termés mellett szükség volt jelentős tartalékkészletek felhasználására is. Tolna megye mezőgazdasága 85 tonna tavaszi árpa és 38 tonna zab vetőmagot, valamint több mint negyven fajtából 1674 tonna hibridku- ikorica-vetőmagot vett igénybe a vállalat készleteiből. Ez utóbbiból még jelenleg is hat rövid, kilenc közép és kettő hosszabb tenyészidejű fajtából tudják kielégíteni az igényeket. Burgonyából a 158 tonna rendelést kielégítették, az utóbbi napokban azonban A tervek szerint a csőcsonkok felhegesztése után, hosszadalmas és jól megszervezett munka lesz a kikötőből beszállítani a berendezést a főépülethez és onnét a reaktortérbe beemelni. nem tudják teljes mértékben biztosítani a kiskerttulajdo- nosok pótigényeit. Különféle takarmánytermesztéshez 321 tonna vetőmagot vásároltak a nagyüzemek. A megyében 106 bolt foglalkozik a lakosság részére tasakos és kis kiszerelésű zöldségvetőmag-el- adással. E boltok 1980. év tavaszára 1 millió 267 ezer egység ilyen vetőmagot igényeltek, amelynek 97 százalékát kiszállították. Az utó- és másodvetéseket is figyelembe véve jelentős tartalékot képeztek a dombóvári tranzitraktárban a pótigénylések azonnali kielégítésére. A területi központ ajánlja a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek, hogy már most gondoljanak a másodvetéseikre, a fémzárolt vetőmagot rendeljék meg, mert az ország legkülönbözőbb pontjain tárolt készletek diszponálása, szállítása jelentős időt vesz igénybe. ártunk elvi jelentőségű gyakorlata, hogy politikai törekvéseit a meggyőzés eszközeivel igyekszik elfogadtatni, s ez a jövőben sem lesz másként. „Politikánk megvalósítását továbbra is építsük az emberek meggyőzésére” — hívta fel a párt minden szervezetét és tagját a XII. kongresszuson mondott vitaösszefoglalójában Kádár János. Figyelmet érdemlő gondolatmenettel támasztotta alá ezt, mondván: „ ... van erőnk, biztosítani tudjuk a belső rendet, és mégis azt mondom: ne ezzel az erővel, hanem elsősorban politikával és meggyőző munkával biztosítsuk társadalmunk rendjét. Higgyék el, ma is érvényes tapasztalat, amire az egykori illegális munkában tettünk szert, hogy igazán szívből, teljes erejével az van velünk, akit meggyőztünk. Azt, amit egy meggyő- ződéses ember a jó ügy érdekében teljesíteni tud, ugyanazt semmiféle parancsszóra, eligazításra, még kevésbé fenyegetésre nem fogja teljesíteni”. Több évtizedes történelmi tapasztalatra épülnek ezek a megállapítások. Olyan tapasztalatokra, amelyeket a kommunisták idősebb nemzedékei közvetlenül érzékeltek, átéltek, de amelyek a párttagság mind nagyobb többségét kitevő ifjabb generáció számára jobbára már csak a könyvek lapjairól ismertek. Érdemes tehát röviden felidézni őket. Az ellenforradalmi rendszer által föld alá szorított kommunisták számára a dolog természetéből adódóan nem volt, nem lehetett más eszköz az emberek megnyerésére, eszméik terjesztésére, mint a meggyőző, érvelő, felvilágosító szó. A felszabadulás után az illegalitásból kilépő kommunista párt ezekre a hagyományokra támaszkodva indult küzdelembe a dolgozók széles tömegei eszének és szívének megnyeréséért. Hogy a koalíciós időszak^ többpártrendszerének viszonyai között a kommunistáknak viszonylag rövid idő alatt sikerült a munkásosztály túlnyomó többségét, a dolgozó tömegek számottevő részét felsorakoztatni politikai céljaik támogatására, az mindenekelőtt a párt helyes politikájának és okos munkamódszereinek volt köszönhető. Annak, hogy a kommunisták szavaikkal és cselekedeteikkel, személyes példájukkal és áldozatvállalásukkal meg tudták nyerni az emberek bizalmát. E politika eredményeként meggyő- ződéses emberek sokasága teremtette meg a munkáshatalmat, s kezdett hozzá az új társadalom építéséhez. Tudjuk, ez a jó irányú folyamat hamar megtört. Az akkori nemzetközi és hazai viszonyok közepette szükségszerűen kiéleződtek bizonyos belső feszültségek, ám döntő szerepe mindebben az akkori pártvezetés súlyosan hibás gyakorlatának volt. A feszültségeket irreális, át nem gondolt törekvések hevítették izzásig, s a hatalom birtokában, egyedüli kormányzó pártként a félelem légkörének meghonosításával váltva fel azt. Tragikus következményei támadtak mindennek: amilyen gyorsan sikerült a megelőző időszakban megnyerni az emberek millióinak bizalmát, támogatását, ugyanolyan hamar rendült meg ez a bizalom. A szocializmussal szembeforduló erők számára alkalmas talajt nyújtva ellenforradalmi kísérletük megszervezéséhez. E kísérlet leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt igen súlyos helyzetben élesztette fel újra a korábbi munkastílust. Nem habozott élni a hatalmi eszközökkel a szocializmus ellenségeivel szemben, de a tömegeket nem erőszakkal, parancsszóval, hanem vitában, érvekkel, s az ehhez fedezetet nyújtó átgondolt politikával törekedett megnyerni, bizalmukat visz- szaszerezni, a revizionista, ellenforradalmi propaganda által keltett eszmei zűrzavart eloszlatni. Aki átélte ezeket az időket, emlékezhet rá, mennyi türelmet, kitartást, álhatatosságot követelt akkor ez a feladat. De a pártszervezetek, a párttagok vállalták, mert az átélt események mindennél meggyőzőbben tanúsították, hogy csak ez a módszer lehet hatásos, csak ez vezethet célhoz. S valóban, viszonylag rövid idő alatt az MSZMP politikája és munka- módszere révén véghez tudta vinni a politikai konszolidációt, erős, a nép bizalmára épülő, annak támogatását élvező hatalmat tudott teremteni. Ma sincsen ez másképpen. S a párt ez irányú történelmi tapasztalatait épp ezért érdemes felidézni, mert — mint Kádár János is uta.c rá említett beszédében —, a hatalom birtokában a kormányzó pártot mindig fenyegetheti az elbizakodottság veszélye. Megkísértheti a kommunistákat az az érzés, hogy ilyen körülmények között kisebb a szüksége az állandó párbeszédnek, a türelmes érvelésnek. Különösen fokozódhat ez az érzés, amikor a nehezebb nemzetközi, gazdasági körülmények között természetszerűen nő a megválaszolásra váró kérdések száma, erősebb az aggodalom, több az ellenvetés. Ilyenkor mindig fennáll a veszélye., hogy egyes párttagok türelmüket vesztve letorkolják a velük vitába szállót, érveik folytán megpróbálják belefojtani a szót, vagy érdemi polémia helyett „címkéket” ragasztanak rá. Ezzel azonban csak látszateredményeket lehet elérni. Ha azt akarjuk, hogy az emberek miként eddig, ezután is, meggyőződéssel kövessék a pártot, akkor mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a meggyőződés csakis meggyőzéssel alakítható ki és őrizhető meg. A meggyőző munka eredményességének természetesen megvannak a maga feltételei. Alapfeltétele a társadalmi fejlődés szükségleteit kifejező, a munkásosztály, a nép érdekeit megtestesítő, az emberek mindennapi szükségleteire figyelmet fordító politika. Amely egyértelmű és világos, elvi és. rugalmas, nem szakadt el a mindennapi realitásoktól, nem tűz ki követhetetlen célokat, de nem is tér ki a megérett kérdések megoldása elől. Mint a XII. kongresszus határozata .is tanúsítja, pártunk rendelkezik ilyen politikai irányvonallal. S ennek birtokában — ez is feltétele a meggyőző szó hitelének — a kedvezőtlen, nem örvendetes jelenségekről sem fél nyíltan szólni. Tények tanúsítják: az emberek hajlandók elfogadni a magyarázatot adó felvilágosítást még az életviszonyaikat kedvezőtlenül érintő esetekben is, ha tudják, hogy a párt reálisan tárja fel a helyzetet, s van határozott elgondolása a kivezető útról, a további teendőkről.- XII. kongresszus megÄ erősítette, hogy politi- . kájának alakításában és ■ . megvalósításában a párt épít a tömegek tapasztalatára, véleményére, cselekvő támogatására. E törekvés érvényesítésében ezután is múlhatatlanul szükséges élni a kölcsönös bizalmat fenntartó, megóvó politikai módszer, a meggyőzés eszközével. GYENES LÁSZLÓ A városi tanács vb-ülése hj—gk A másodvetésekre is gondolni kell KPYDSZ-ülés A 11 méter 80 centis reaktortartály Nagy figyelmet igényel a csőcsonkok hegesztése
