Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Mai számunkból

XXX. évfolyam, 58. szám

ÁRA: 1,60 Ft

1980. március 9., vasárnap

Atomtörvény

Egy törvény megalkotása mindenkor többet jelent annál, mint, hogy eggyel növekedett a hatályos jogszabályok száma. Mindenekelőtt azt jelzi, hogy az ország számára a kérdéskör annyira fontossá vált, hogy nem fér bele többé a meglévő jogi keretekbe. Rendszerint jelez ezzel együtt változásokat, vagy változások szükségességét szemléletmódunkban is. Hogyan is állunk tehát a most megalkotott atomtörvénnyel?

Szó sincs arról, mintha eddig nem alkalmaztuk volna az atomenergiát, a radioaktív anyagok által kibocsátott sugárzásokat — vagy ezek közeli „rokonát”, a röntgensugarakat a gazdasági, tudományos életben, vagy. a gyógyítómunkában. Ezek segítségével eddig is gyógyítottak nálunk betegeket, tenyésztettek ki új, nagyhozamú növényfajtákét, végeztek enélkül el sem képzelhető orvosi és tudományos vizsgálatokat és műszaki méréseket. És ezek a tevékenységek, ezen anyagokkal való biztonságos bánásmód alapkövetelményei eddig is szabályozva voltak. Tizenöt évvel ezelőtt adott ki a kormány egy rendeletet, amely voltaképpen ma is megállja a helyét. Az eddigi és a várható fejlődés eredményeként mégis elérkezett most az ideje a kérdés legmagasabb szintű jogi rendezésének.

Nem is csak azért, mert most építjük a paksi atomerőművet. Hiszen szükségünk van nem is „csak” egy vagy két ilyen erőmű, hanem arra, hogy birtokba vegyünk egy egészen új energiatermelő ágazatot, amely sokban különbözik a nálunk eddig ismertektől, megszokottaktól.

Egészen más nagyságrendű problémákról van szó. Atomreaktorunk eddig is volt. De Pakson már az első reaktorok mindegyike is 260-szor több energiát szabadít fel, mint a csillebérci kutatóreaktor. Erőművet egyébként is más mércével mérnek: termelnie kell — éjjel és nappal. És a gazdaságossági követelmények súlya is ennek megfelelően sokszorozódik. Biztosítani kell tehát, hogy az új energiaforrás alkalmazása közben soha senki meg ne feledkezhessen az ezzel járó új felelősségről, a biztonsági követelmények betartásáról.

Sokan felvetik a kérdést, hogy kell-e nekünk egyáltalán atomenergiával villamosáramot előállítani. Kell. Nem tudunk megélni, nem tudunk termelni energia ( és még jó sokáig: mind több energia) nélkül. Növekvő lakosságunkat enélkül még az alapvető mezőgazda- sági termékekkel is bajosan tudnánk ellátni. És az sem megy, hogy sok energiát igénylő anyagok, ipari termékek előállításánál arra hagyatkozzunk, hogy a villamos áramot termelje csak más, mi pedig majd valahogyan beszerezzük. A baráti országok lehetőségei sem korlátlanok. Egyre több energia kell tehát, amelynek ára mind magasabbra szökik: Olajból: több idehaza nincs. Szénből: van — kell is!. De a villamos energia előállításánál most már nem lehetünk meg az atomenergia nélkül, és ráadásul ma már olcsóbb is a hagyományos energiaforrásoknál.

Ettől, per$ze, még méglehetnénk új törvény nélkül, bár az új törvény azt is jelzi, hogy az atomenergiának tulajdonítunk legalább olyan jelentőséget, mint a gáznak vagy a villamos energiának, amelyekkel külön törvények foglalkoznak. Most ezen a területen is megért az idő arra, hogy törvény tekintélyével és súlyával hir- ' dessük és, biztosítsuk, hogy ez az új, ami most mindinkább belép országunk életébe, csakis népünk javát szolgálhassa.

A most megalkotott atomtörvény arra szolgál, hogy biztosítsa a rendkívül igényes biztonsági követelmény- rendszernek a kellő jogi alátámasztást. Akkor is, ha ezzel nem könnyítjük meg az atomerőművek építőinek és üzemeltetőinek dolgát. Hiszen nekik sok gondot és fáradságot kell fordítaniok emiatt olyan feltételezett veszélyek elhárítására, amelyek a valóságban alig fordulhatnak elő — talán egyszer-egyszer sok-sok erőmű több évtizedes üzemeltetése közben. Nagy képzelőerővel előre kell látniok „lehetetlen” eseményeket is — és gondoskodniok arról, hogy ezek sem okozhassanak kárt.

A törvény tudtára adja ország-világnak, hogy el vagyunk szánva arra, hogy ezen a téren csak a lehető legjobbat és mindenkori ismereteink szerint legbiztonságosabbat fogadjuk el. És ennek eredménye nem csak hazánkat érinti. Hiszen egy radioaktív felhő nem állna meg az országhatárnál, és egy elszennyezett folyó is végigfutná útját a tengerig.

És ugyanígy nem áll meg határainknál annak jelentősége, hogy e törvénnyel újból és az eddiginél is nyomatékosabban hitet teszünk az atomenergia békés felhasználása mellett.

Az atomenergiával az emberiség 1898-ban ismerkedett meg, amikor a Curie házaspár előállította az első adag rádiumot. Azóta mind több tapasztalatot szereztünk vele.

Nem csoda, hogy azóta az emberek különösen éberen figyelnek fel mindenre, aminek köze van az atomenergiához. így aztán az 1954-ben indult első atomerőműtől kezdve az atomipar számára minden más ágazatnál szigorúbb biztonsági előírásokat szabtak mindenütt.

Ez úgy értendő, hogy mind az erőmű dolgozóinak, mind pedig a körzetében élő lakosságnak a védelmére minden atomerőműben többszörös „falak” közé zárják a veszélyes anyagokat és ezek sugárzásait. Nem engedik kilépni őket az ember környezetébe. Ezt szolgálja a most elfogadott törvény is.

LENDVA1 OTTO

Kádár János a budapesti pártértekezleten

Szombaton, az angyalföldi ,pár tszékházban 600 küldött és több mint 100 meghívott részételével megkezdődött a budaipesti pártértekezlét. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Po. litikíai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.

Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki. egészítést a pártbizottság írásos előterjesztéséhez. A budapesti pártszervezetek nagy erőifeszítéssel és eredménye, sen dolgoztak az élet minden területén a XI. kongresszus határozatai, valamint az 1975. évi budapesti pártértekezletén kijelölt feladatok megvalósításáért — állapította meg a beszámoló. — Az eredmények alapja, hogy to_ vább fejlődött a- párt vezető, kezdeményező, irányító szerepe, erősödött egysége, nőtt a kommunisták felelőssége a határozatok előkészítésében és végrehajtásában.

A főjváros az utóbbi öt esz. tendőben nagyobb ütemben fejlődött, mint bármelyik korábbi tervidőszakban. A láikosság életkörülményei —

a meglévő és ismert gondok ellenére — jelentősen javultak. Ennek egyik legfőbb mu_ tatója, hogy öt év alatt 86— 87 ezer lakás épült, illetve épül Budapesten, tízezerrel több, mint' a negyedik ötéves tervben.

Folytatódott a legnagyobb munkáskerületek korszerűsítés« is. A pártbizottság első titkára szólt arról, hogy négy és fél hónappal az eredeti határidő előtt, ez év jú_ nius 15-ig befejeződik a Pe_ tőfi-Md teljes felújítása. Ezt a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukban vállalták a dolgozók, csakúgy mint' azt, hogy a metró Nagyvárad tér—Kőbánya—Kispest közötti szakaszát — a felszíni rendezés nélkül — még ebben a hónapban átadják.

Méhes Lajos részletesen foglalkozott a szocialista demokrácia erősítésével, aszó. cialista emberi kapcsolatok fejlesztésével is, megállapít, va, hogy e téren az utóbbi öt esztendőben az üzemi demokrácia kibont a kozás ában történt a legjelentősebb előrelépés:

Méhes Lajos beszdée után megkezdődött a vita az írás. beli beszámoló és szóbeli kiegészítése felett. A budapesti pártértekezlet vasárnap folytatja munkáját. (MTI)

MEGYÉNKET KÉPVISELIK (3. old.)

VITÁINK ÉS EGYSÉGÜNK (3. old.)

A SZPUTNYIK VÁRJA A VILÁG FIATALJAIT (9. old.)

JÓ HANGULAT, KEDV KELL A MODELLÉPÍTÉSHEZ (4. old.)

EMBEREK ÉS ESETEK (4. old.)

MÜLTUNKBÓL (6. old.)

A SZOCIALISTA ÁTALAKULÁS ÜTJÄN (9. old.)

ÉS A GYORSVONAT ROBOG TOVÁBB (10. old.)

FESTŐ A SZŐLŐHEGYEN (11. old.)

KÖNYVTARBÖVlTÖK (7. old.)

HÁZASSÁG — MEGHIRDETVE (7. old.)

A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ OLAJVÁLSÁG (8. old.)

lathatatlan•

SZEMÜVEG

(13. old.)

OLAJ A TENGERBŐL (12. old.)

A PETRÓLEUMLÁMPÁTÓL AZ ATOMREAKTORIG (8. old.)

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁSBAN (8. old.)

A BATUMI DELFINARIUMBAN

(13. old.)

UTAZÁS

A VASMADÁRRAL (13. old.)

VILAGCSÜCS-ESŐ MELBOURNE-BEN (14. old.)

Irodagepiauítok

A meztelen írógép legtöbbünk számára szokatlan látvány. Ám azoknak, akik Szekszárdon, a Széchenyi utcai, volt kisiparosudvarban kialakított ideiglenes műhelyekben az írógépeket s az irodai munkát megkönnyítő sok száz más gépezetet javítják, természetes. Míg ők dolgoznak, a masinákon nincs burkolat, őket a sokszor makrancos szerkezet érdekli. Sokoldalú, bonyolult munkájukról készült képeink láthatók lapunk ötödik oldalán.