Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-29 / 75. szám
a Képújság 1980. március 29. Határában bronzkori, \kelta és római emlékeket találtak. A honfoglalás után a Hedr-nemzetség tette rá a kezét. - 1245-ben Zilin János birtokában volt. Egy pápai tizedjegyzék a XV. század elején, mint népes községet tartja számon. Ugyanekkor temploma is van. A török hódoltság itt is csak üszköt és romot hagyott maga után. A XVIII. század végén kezd benépesülni. Lakói akkor túlnyomóan német anyanyelvűek. Az 1900-as évek elején még Tolna- varasd néven szerepel, 1904-től JBonyhádvarasd. 1940-ben házainak száma 131, lélekszáma 712. Jelenleg 135 házban 586-an laknak. Öltöxő, társadalmi munkában • • Ot évig nem fizettek Legnagyobb eseményként arról beszéltek a faluban hétfőn, amikor ott jártunk, hogy mindkét labdarúgócsapat győzött, a felnőtt és az ifjúsági. Sok a szurkoló, nagy volt az összefogás a sportöltöző megépítésében is: kizárólag társadalmi munkában készül. Már csak a belső szereléseket kell elvégezni. A sportkör a nevében is kifejezi hovatartozását. A bélyegzőn ez áll: „Bonyhádva- rasdi Falusi Sportegyesület”. Csaknem valamennyi sportoló eljár dolgozni máshova, tehát ingázó. Ugyanígy a labdarúgók edzője, Domokos Márton, aki nemrég még futott a pályán, „most hízott ki” a csapatból, ahogy mondják. önkéntesen, kedvből csinálnak mindent, ami összefügg a testkultúrával, tehát a sportolást és annak támogatását egyaránt. önálló termelőszövetkezet 1960-tól 1975-ig volt a faluban, akkor egyesült a teveli- vel. Mind a 16 évben Bányai Márton vezette a kis szövetkezetét, mint elnök. Óriási küzdelmekről beszél. Az első öt évben nem tudtak fizetni a tagoknak, volt olyan zárszámadás, hogy semmi mást nem kaptak az emberek, mint személyenként két pohár sört. Mégsem mentek el más munkahelyre. Kitartó, szorgalmas munkájuknak egy évtized alatt szép eredménye született: amikor egyesültek Tevellel, már új épületekből álló major, géppark és négymillió forint tartalék volt a birtokukban. Ezt tudhatta magáénak a 75 emberből álló szövetkezet tagsága. Bányai Márton azt mondja, a falu fejlődése, anyagi gyarapodása akkor kezdődött, amikor a tsz már tudott fizetni, 1965—68-tól. A közös szövetkezetben még tovább erősödtek, a tavalyi év zárszámadása egészen kiváló eredményt mutatott: az évi Bányai Márton munkabér 23 százalékát kaptáit a tagok kiegészítő részesedésként a zárszámadáskor. Nyugdíjasként is tevékenyen él Bányai Márton, szőlőt és 90 gyümölcsfát gondoz családjával együtt a 700 öles kertben. Szeret vadászni, a Völgységi Nimród Vadásztársaság tagja. Az ember fél kezével Pál András élete egy regény. Bár ő biztosan nem fogja megírni, mert a jelek szerint inkább élni akarja. Azonkívül nem minden re-, génynek van olyan mondanivalója, amilyet Pál András a. puszta életével fölmutatott. Több nyelvet beszél, több hazát kipróbált, nem saját akaratából, a sors, a történelem hozta így. Húszéves volt, amikor Ha- dikfalváról kitelepítették a székelyeket, így kerül Bácskába. Negyvenkettőben bé- vonultatták és a háborúból, a hadifogságból fél kézzel tért haza. Megint új hazát kellett keresni — ezúttal Magyarországon. Megint új életet kellett kezdeni — immár fél kézzel. Bonyhádvarasdon költözhettek be egy házba. Pál András természetesen nem adta fel, miután a Pál Andrásoknak ez nem szokása. Helyrehozta a házat, tizenöt évig dolgozott a tsz- ben az anyakocák mellett, és felnevelt három fiút a feleségével, és ismételni kell — a fél kezével. Azért tehette ezt, mert egyértelműen teljes értékű embernek tartotta magát, mint ahogy az is. Hogy mennyi energia, önfegyelem és más egyéb kell ahhoz, hogy valaki megtanuljon újra írni — bal kézzel —, hogy megtanuljon dolgozni egy kézzel és egy csonka karral, hányszor kell földhöz vágni a kalapácsot és fél óra múlva megpróbálni megint, mire az ember megtanulja a szeget kiegyenesíteni: ez meghaladja a képzeletemet. Erről Pál András nem beszél, csak annyit mond; szerinte három év kell ahhoz, Pál András hogy az idegrendszer átálljon. Nincs egy éve, hogy a kert mögött egy fiú beleesett a kútba. Pál András akkor ért oda, mikor már álltak a kút körül, de lemenni nem mertek a gyerekért. Pál András rákötötte a kötelet a derekára. Leereszkedett a kútba és felhozta a kisfiút. Életet mentett, nem nézve a sajátját. Hallani kéne, milyen hangon mesél erről, és meggyőződése lesz az embernek, hogy nála természetes, adekvát cselekvés az emberi magatartásból eredően, hogy segít. A felesége szerint frászt kap, ha neki akarnak segíteni. Ö erre azt mondja, hogy az a legjobb, ha én csinálom, akkor tudom, hogy van megcsinálva. Ezek után egyet tehetünk: hinnünk kell neki. Egészségügy Szépen karbantartott épületben van az orvosi rendelő, a csecsemőgondozó és a könyvtár. A kisdorogi körzeti orvos jár ki hetenként egyszer — szerdán — a községbe, a másik napokon'busz- szal járnak át a szomszéd faluba. Csecsemőtanácsadás hetente kétszer van, és havonta egyszer a főorvos is kijár Bonyhádról megnézni az apróságokat, akik szép számmal vannak ebben a községben. A születések száma az utóbbi években 17—18. Székely lakodalom A vőfélyt gazdának nevezik a székelyek. Jelenleg Forrai Pál a gazda, 25 lag- zit vezetett le a faluban. A lánykérés meg az esküvő utáni esemény ugyanolyan, akár templomban történik a szertartás, akár társadalmi esküvőt rendeznek. Forrai Pál, aki nyugdíjas bányász, elmondta röviden, mi jellemző a lakodalmaikra. Esküvő után ezt mondja a vőfély, vagyis a gazda: — Drága jó uraim, kedves asszonyaim, mint látják, nem volt hiábavaló a fáradozás, mert a vőlegény mel— A községben Tolna megyei Népújságra 63-an fizetnek elő. Rádió 124, televízió 136 található a faluban. A lakosság 6 millió forintot tart postatakarékban. — Az elmúlt évben az egy főre eső társadalmi munka értéke 489 forint volt. * — A Petőfi utcában — a lakosság kezdeményezésére — szilárd burkolatú út építését tervezik. A lakók felajánlották, hogy pénzzel és társadalmi munkával járulnak hozzá a terv megvalósításához. * — Az elmúlt évben új, sziázpaHíackois gá-aosereteüep épült a községben. lé szép menyasszonyt kaptunk. Kezdődik a lakodalom. Tisztelt ifjú pár, kívánok nektek nagyon szép házaséletet, erőt, egészséget és három fiúgyereket. Délelőtt megkezdődik a vendéglátás, a fogadás. Az ebéd délután 4 vagy 5 órakor van a „kultúrházban”, itt tartják az összes lakodalmat. Minden étel előtt mond versikéket a gazda. A menü: leves, főtt hús tormával; töltött káposztái, pecsenye, rétes, torta. Az éjféli menyasszonytánc után ülnek le vacsorázni, disznótoros Egyetlen szórakozóhely van Bonyhádvarasdon, az italbolt. Szükségesnek tartottuk megnézni és bemutatni. Rend, tisztaság és kevés vendég volt délelőtt. Palkó Gergely, aki nyolc éve italboltvezető itt, elmondta, évente két-három alkalommal rendeznek bált, továbbá, hogy „sörös a falu, ha nincs sör, meghalt az üzlet”. Palkó GerBonyhádvarasd társközség, Tevelhez tartozik, tehát nincs önálló tanácsa, tsz-e, és megszűnt az iskolája. Csak posta, vegyesbolt, italbolt van a faluban és természetesen óvoda, sok gyerekkel. A lé- lekszámhoz viszonyítva jó ételhez. A két étkezés között egyébként állandóan lehet enni, egy kisebb szobában mindig terítve néhány asztal. A legjobb otthoni ízek előteremtéséhez kemencét építettek a művelődési otthon udvarán, ebben sütik a húsokat és a tésztákat is. A művelődési házban a lakodalmakon kívül nagyobb rendezvény ritkán van. Hetenként kétszer filmvetítés, továbbá a fiatalok zenés összejövetelei jelentik a szépen felújított régi ház életét. gely gondoskodik róla, hogy mindig legyen. Ottjártunk alkalmával négyféle sörrel rendelkezett. Tavaly egész évben mindössze három napig nem tudott sört adni a vendégeknek. Ez kiváló, mondhatni balatoni színvonalú ellátás. Az egyéb ellátás milyenségéről nem tudtunk meggyőződni, mert a bolt leltározott. szám, hogy 55 óvodást tanít a három óvónő. A legtöbb háznál két gyermek születik, ritka az egyke. Lényegesen nem gyarapodik a falu lakossága, de nem is fogy, mint sok más hasonló nagyságú (Ikiestaységű!) helyein. A víz nitrátos, ezért mindennap tartálykocsi szállítja az egészséges ivóvizet a faluba. Ezt kapják a csecsemők. A tanács tervezi, hogy a három községnek — Tevel, Bonyhádvarasd, Kisdorog — területi vízmüvet építenek. Addig is marad a hagyományos megoldás, a régi, lefedett kutakból használni a vizet, ami lassan már csak mosásra és öntözésre alkalmas. Cérnametélt, kockatészta — Már nagyon régen szerettünk volna venni egy kis „tésztagyártót”. A szomszé- domék Szekszárdon jártak, s a bizományiban láttak egy kis ügyes gépet. A férjem másnap bement Szekszárdra, s még mindig megvolt, rögtön meg is vette. Nagyon könnyű vele dolgozni. Nem bántuk meg, hogy megvettük. Lehet vele kockatésztát, halászlétésztát és cérnametéltet készíteni. — Most vasárnap is összebeszéltünk a barátnőmmel, gyúrtunk 40 tojásból és 4 kiló lisztből masszát, s jó két óra alatt már készen is voltunk. Az egyikünk a gépet hajtotta, a másik pedig szedte le a tésztát. Most aztán mindkettőnknek lesz egy jó ideig késztésztája. Ha elfogy, újból csinálunk. Nézze meg, milyen szép sárga, meg ízletes is — mondja Szabó Mihályné. A községről készült magazinunkat irta: Gemenci József, Por dán Jónosné, Steiner István. A fényképeket Gottvald Károly készítette. Munkatársaink legközejebo, március 31 -én Szárazára látogatnak. Röviden fHtalaban két gyerek Kedvből csinálnak mindent Kerekes kutat szinte alig találni a községben Sörös falu Területi vízmű
