Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

Befejezte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Kádár János összefoglalója és zárszava - Megválasztották a vezető testületeket Az első hozzászóló Lendvai Miklós, az MSZMP Zalaegerszegi já­rási Bizottságának első titká­ra, Zala megye küldötte volt. Elmondta, hogy a párt ve­zető szerepe érvényesítésé­nek nagyon fontos színtere a járási pártbizottság. A járá­sok területén történt válto­zások azonban — a fejlődés­sel együtt — egy sor ellent­mondást is felszínre hoztak. Ilyen például, hogy a köz- igazgatási és a termelőszö­vetkezeti egység nem minde­nütt esik egybe, ezért a párt­szervek és -szervezetek ne­hezen tudják a község- és gazdaságpolitikai feladatokat irányítani, összehangolni. A fejlődés szükségszerű változásai — mindenekelőtt a jelentős gazdasági, közigaz­gatási és kulturális koncent­ráció — fokozottan érintet­ték a társközségek pártszer­vezeteit is. A koncentráció magával vitte a székhely­községekbe azt a szellemi bá­zist is, amely a kisközségek­ben korábban eleven befo­lyásoló tényező volt. Ahol a székhelyközségek hatása még nem megfelelő a kisközségek irányába, ott joggal vetik fel, hogy számukra kedvezőtle­nebbek lettek a feltételek, nehezebb lett a politikai munka. A továbbiakban kifejtette, hogy a pártalapszervezetek munkájának további fejlesz­tése nem képzelhető el az őket irányító pártszervek munkájának egyidejű fejlesz­tése nélkül.' Ez pedig meg­követeli a pártirányítás, a politikai tevékenység kultú­rájának a fejlesztését. Meg­győződésem — mondta —, hogy a munkastílusunk, munkamódszerünk minőségé­ben van a legnagyobb tarta­lékunk. Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatója, buda­pesti küldött rámutatott, hogy a magyar tudomány el­ismerésre méltó eredménye­ket ért el a nemzetközi tu­dományos versenyben. Sike­reit megbecsülik külföldön is, barátaink és ellenfeleink egyaránt, persze ki-ki a ma­ga módján. Büszkék lehetünk arra, hogy a KGST országai­val, elsősorban a Szovjet­unióval jelentős tudományos együttműködésünk van. A nemzetközi tudományos köz­vélemény a magyar kutatók­ról több egyenletet, modellt nevezett el, s a „budapesti is­kola” névvel illetik elméleti magfizikusaink eredményeit. Ha a tudományos élet nem­zetközi eseményeit a sport- versenyek mintájára rendez­nék, akkor magyar kutatókat is láthatnánk dobogón és né­ha a magyar Himnuszt is hallhatnánk az eredményhir­detéskor, s az eredmények láttán érzett öröm fontos do­log, hiszen az önbecsülés lé­nyeges tényezője további elő­rehaladásunknak. A maguk módján reagál­nak sikereinkre ellenfeleink is. Az amerikai sajtóban pél­dául időnként hisztéria tör ki, ha egy nehéz technológiá­ban túl közel kerülünk hoz­zájuk. Az Akadémia Számí­tástechnikai és Automatizá­lási Kutató Intézete a Cse­pel Művekkel együttműköd­ve például kifejlesztett egy olyan numerikus vezérlésű szerszámgépet, amelynek li- cencét nem adták el nekünk. Ez a magyar gép megjelent a chicagói kiállításon és a pia­con is. * — Az általános pozitív ér­tékelés természetesen nem je­lenti azt, hogy a színvonal az eredményesség a kutatási te­vékenység teljes egészére ér­vényes. A tudomány termelőerővé válásának három fő tényező­je van: a kutatás, a gyakor­lat és az irányítás. Mind a három szférában vannak eredményeink, de van bőven javítanivalónk is. vei, és még inkább a hatá­rozat következetes végrehaj­tásával újább jelentős lépé­seket teszünk a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek útján. A határozati ja­vaslat megfelel annak a le­nini követelménynek is, hogy a konkrét helyzet konkrét eleimzése alapján jelölje ki soronlevő feladatainkat. A határozati javaslat nem lég­várakat épít, hanem reális, elérhető célokat tűz ki. — A határozat, amit elfo­gadásra ajánlunk, kongresz- szusunk állásfoglalásának megfelelően és . a magyar kommunistáknak, egész né­pünknek óhajával egyezően megerősíti a párt több mint két évtizede folytatott bevált politikai irányvonalát. Az eddigi politikai irányvonal folytatását támogató számos felszólalás közül most csak Veszprémi István elvtársnak, Komárom megye küldöttének felszólalására szeretnék hi­vatkozni, aki hangsúlyozta: a határozati javaslat biztosíték arra, hogy csaknem negyed- százados következetes politi­kánk folytatódni fog. A szer­kesztő bizottság egyetért az­zal is, amit Veszprémi elv­társ hozzáfűzött ehhez: a kongresszus után legyen gyorsabb a folytatás, fordít­sunk nagyobb gondot a vég­rehajtásra. — A kongresszus előtt lé­vő javaslat bizonyítja azt is, hogy politikai irányvonalunk töretlen folytatása nem je­lent változatlanságot, kon­zervativizmust. Kádár János elvtárs éppen a kongresszusi előkészületek idején, a buda­pesti pártaktíva értekezletén mutatott rá, hogy saját ko­rábbi nézeteinket sem te­kinthetjük dogmának. A határozati javaslat elvi alapokra épül, ugyanakkor gyakorlatiasan és mindenfé­le álmodozástól mentesen egy felelős, tapasztalt párt poli­tikáját tükrözi. Az elvi szi­lárdság és a helyzet követel­te változtattásök nem zárják ki egymást. — A szerkesztő bizottság áttekintette a fővárosi, a me­gyei és megyei jogú pártér- tekezléteken elfogadott aján­lásokat ’is. Megállapította, hogy ezek túlnyomó többsé­ge összhangban van a hatá­rozati javaslat szövegével. A bizottság mégis szükségesnek tartotta, hogy ezek figyelem- bevételével néhány — a mon­danivaló politikai lényegét nem érintő — módosítást hajtson végre. Övári Miklós azután is­mertette azokat a módosítá­sokat, amelyekhez a szerkesz­tő bizottság a kongresszus hozzájárulását kérte, majd bejelentette: a szervezeti sza­bályzat módosítására nem kaptak újabb javaslatokat. A szerkesztő bizottság ajánlja a beterjesztett szöveg változta­tás nélküli elfogadását. Ez­után így folytatta: — A kongresszusi felkészü­lés időszakában és :itt a kong­resszusi vitában is számos fontos más javaslat is el­hangzott. Ezek egy része nem kerül be a határozatba, mert nem igényli a kongresszus döntéséti Az elmúlt hónapok­ban sök levél is érkezett a Központi Bizottsághoz és a területi pártszervekhez, párt­tagok és pártonkívüLiek ír­ták meg véleményüket, ész­revételeiket, javaslataikat. Értékesnek, a bizalom jelé­nek tartjuk ezeket a hozzá­szólásokat is, és minden biz­tató szóért, hasznos tanácsért kongresszusunk fórumáról is köszönetét mondunk. Fontos­nak tartjuk, hogy egyetlen jó észrevétel se vesszen kárba. (Folytatás a 2. oldalon.) A szerkesztő bizottság jelentése — Sok kutató jelentkezett konkrét gazdasági célokat szolgáló kutatási feladatra. Nyugodtan mondhatom, hogy választásuk motivációja az elkötelezettség, a tenni aka­rás. Most azt kérik, hogy az értelmes munka kibontakoz­tatásához kapjanak nagyobb lehetőséget. Azt kérjük a kongresszustól, határozatai­val segítse elő, hogy még ha­tékonyabban működjenek azok a szép emberi energiák, amelyek a szocialista Ma­gyarország szolgálatára ké­szen állnak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — Óvári Miklós, a szerkesztő bizottság veze­tője terjesztette elő a bizott­ság jelentését. — A vitáiban felszólaló elvtársak kivétel nélkül ki­fejezték egyetértésüket a be­terjesztett határozati javas­lattal — mondotta a többi között. — A felszólalásokkal teljes összhangban a szer­kesztő bizottság is arra az egységes következtetésre ju­tott, hogy a határozati ja­vaslat tükrözi a kongresszus állásfoglalását: megfelel marxista—leninista elveink­nek, jól szolgálja szocialista céljainkat, népünk és hazánk érdekeit. — A határozati javaslat összhangban van a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal, ésbíz- vást mondhatjuk, hogy a ja­vaslat határozattá emelésé­Negyedik munkanapját kezdte meg csü­törtökön reggel kilenc órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kong­resszusa. Az elnöklő Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a kül­dötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a kongresszust köszöntő táviratok, itthon és határainkon túl is nagy figyelem­mel kísérik a magyar kommunisták küldöt­teinek tanácskozását. Ma reggelig — mondotta — csaknem hét­száz távirat, levél érkezett. Köszöntik ta­nácskozásunkat a többi között a Május 1. Ruhagyár nyolcszoros aranykoszorús Asz­talos Sándor szocialista brigádjának tagjai, a Csepel Autógyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Szerszámgépipari Művek Marógépgyára, a Dunai Vasmű, a Báta- széki Fémipari Szövetkezet és az Egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói. Eredményes tanácskozást kívánnak a kongresszusnak a polgárdi, Egyetértés Tsz, a makói József Attila Tsz és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szocialista brigádjai. Nagy fi­gyelemmel kísérik a kongresszus munkáját és sok sikert kívánnak a János Kórház dol­gozói, a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Központ munkatársai, valamint a szolnoki 1. számú Postahivatal szocialista brigádjának tagjai. Újabb üdvözletek érkeztek a külföldi testvérpártoktól és más haladó szervezetek­től is, többek között az Angolai MPLA— Munkapárttól, a Bolíviai Kommunista Párt­tól, a Guatemalái Munkapárttól, az Indiai Kommunista Párttól, a Japán Kommunis­ta Párttól, a Jordániái Kommunis­ta Párttól, a Mozambiki Felszabadí- tási Fronttól, a Panamai Néppárttól, a Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afri­kai Függetlenségi Pártjától. Losonczi Pál bejelentette, hogy összesen 156-an jelentkeztek felszólalásra, s az első három napon 55-en kaptak szót. A tanács­kozás résztvevői ezután — a kongresszus elnökségének javaslatára — egyhangúlag úgy döntöttek, hogy még két küldött-társu­kat hallgatják meg. A többiek írásban nyújthatják be felszólalásukat a kongresz- szus titkárságához, mert a vitát lezárják. Kádár János összefoglalja a négynapos kongresszus vitáját. (Képtávírónkon érkezett.) Óvári Miklós elvtárs jelentést tesz a kongresszusnak a szerkesztő bizottság munkájáról.

Next

/
Thumbnails
Contents