Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-28 / 74. szám
Befejezte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Kádár János összefoglalója és zárszava - Megválasztották a vezető testületeket Az első hozzászóló Lendvai Miklós, az MSZMP Zalaegerszegi járási Bizottságának első titkára, Zala megye küldötte volt. Elmondta, hogy a párt vezető szerepe érvényesítésének nagyon fontos színtere a járási pártbizottság. A járások területén történt változások azonban — a fejlődéssel együtt — egy sor ellentmondást is felszínre hoztak. Ilyen például, hogy a köz- igazgatási és a termelőszövetkezeti egység nem mindenütt esik egybe, ezért a pártszervek és -szervezetek nehezen tudják a község- és gazdaságpolitikai feladatokat irányítani, összehangolni. A fejlődés szükségszerű változásai — mindenekelőtt a jelentős gazdasági, közigazgatási és kulturális koncentráció — fokozottan érintették a társközségek pártszervezeteit is. A koncentráció magával vitte a székhelyközségekbe azt a szellemi bázist is, amely a kisközségekben korábban eleven befolyásoló tényező volt. Ahol a székhelyközségek hatása még nem megfelelő a kisközségek irányába, ott joggal vetik fel, hogy számukra kedvezőtlenebbek lettek a feltételek, nehezebb lett a politikai munka. A továbbiakban kifejtette, hogy a pártalapszervezetek munkájának további fejlesztése nem képzelhető el az őket irányító pártszervek munkájának egyidejű fejlesztése nélkül.' Ez pedig megköveteli a pártirányítás, a politikai tevékenység kultúrájának a fejlesztését. Meggyőződésem — mondta —, hogy a munkastílusunk, munkamódszerünk minőségében van a legnagyobb tartalékunk. Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatója, budapesti küldött rámutatott, hogy a magyar tudomány elismerésre méltó eredményeket ért el a nemzetközi tudományos versenyben. Sikereit megbecsülik külföldön is, barátaink és ellenfeleink egyaránt, persze ki-ki a maga módján. Büszkék lehetünk arra, hogy a KGST országaival, elsősorban a Szovjetunióval jelentős tudományos együttműködésünk van. A nemzetközi tudományos közvélemény a magyar kutatókról több egyenletet, modellt nevezett el, s a „budapesti iskola” névvel illetik elméleti magfizikusaink eredményeit. Ha a tudományos élet nemzetközi eseményeit a sport- versenyek mintájára rendeznék, akkor magyar kutatókat is láthatnánk dobogón és néha a magyar Himnuszt is hallhatnánk az eredményhirdetéskor, s az eredmények láttán érzett öröm fontos dolog, hiszen az önbecsülés lényeges tényezője további előrehaladásunknak. A maguk módján reagálnak sikereinkre ellenfeleink is. Az amerikai sajtóban például időnként hisztéria tör ki, ha egy nehéz technológiában túl közel kerülünk hozzájuk. Az Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete a Csepel Művekkel együttműködve például kifejlesztett egy olyan numerikus vezérlésű szerszámgépet, amelynek li- cencét nem adták el nekünk. Ez a magyar gép megjelent a chicagói kiállításon és a piacon is. * — Az általános pozitív értékelés természetesen nem jelenti azt, hogy a színvonal az eredményesség a kutatási tevékenység teljes egészére érvényes. A tudomány termelőerővé válásának három fő tényezője van: a kutatás, a gyakorlat és az irányítás. Mind a három szférában vannak eredményeink, de van bőven javítanivalónk is. vei, és még inkább a határozat következetes végrehajtásával újább jelentős lépéseket teszünk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A határozati javaslat megfelel annak a lenini követelménynek is, hogy a konkrét helyzet konkrét eleimzése alapján jelölje ki soronlevő feladatainkat. A határozati javaslat nem légvárakat épít, hanem reális, elérhető célokat tűz ki. — A határozat, amit elfogadásra ajánlunk, kongresz- szusunk állásfoglalásának megfelelően és . a magyar kommunistáknak, egész népünknek óhajával egyezően megerősíti a párt több mint két évtizede folytatott bevált politikai irányvonalát. Az eddigi politikai irányvonal folytatását támogató számos felszólalás közül most csak Veszprémi István elvtársnak, Komárom megye küldöttének felszólalására szeretnék hivatkozni, aki hangsúlyozta: a határozati javaslat biztosíték arra, hogy csaknem negyed- százados következetes politikánk folytatódni fog. A szerkesztő bizottság egyetért azzal is, amit Veszprémi elvtárs hozzáfűzött ehhez: a kongresszus után legyen gyorsabb a folytatás, fordítsunk nagyobb gondot a végrehajtásra. — A kongresszus előtt lévő javaslat bizonyítja azt is, hogy politikai irányvonalunk töretlen folytatása nem jelent változatlanságot, konzervativizmust. Kádár János elvtárs éppen a kongresszusi előkészületek idején, a budapesti pártaktíva értekezletén mutatott rá, hogy saját korábbi nézeteinket sem tekinthetjük dogmának. A határozati javaslat elvi alapokra épül, ugyanakkor gyakorlatiasan és mindenféle álmodozástól mentesen egy felelős, tapasztalt párt politikáját tükrözi. Az elvi szilárdság és a helyzet követelte változtattásök nem zárják ki egymást. — A szerkesztő bizottság áttekintette a fővárosi, a megyei és megyei jogú pártér- tekezléteken elfogadott ajánlásokat ’is. Megállapította, hogy ezek túlnyomó többsége összhangban van a határozati javaslat szövegével. A bizottság mégis szükségesnek tartotta, hogy ezek figyelem- bevételével néhány — a mondanivaló politikai lényegét nem érintő — módosítást hajtson végre. Övári Miklós azután ismertette azokat a módosításokat, amelyekhez a szerkesztő bizottság a kongresszus hozzájárulását kérte, majd bejelentette: a szervezeti szabályzat módosítására nem kaptak újabb javaslatokat. A szerkesztő bizottság ajánlja a beterjesztett szöveg változtatás nélküli elfogadását. Ezután így folytatta: — A kongresszusi felkészülés időszakában és :itt a kongresszusi vitában is számos fontos más javaslat is elhangzott. Ezek egy része nem kerül be a határozatba, mert nem igényli a kongresszus döntéséti Az elmúlt hónapokban sök levél is érkezett a Központi Bizottsághoz és a területi pártszervekhez, párttagok és pártonkívüLiek írták meg véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. Értékesnek, a bizalom jelének tartjuk ezeket a hozzászólásokat is, és minden biztató szóért, hasznos tanácsért kongresszusunk fórumáról is köszönetét mondunk. Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen jó észrevétel se vesszen kárba. (Folytatás a 2. oldalon.) A szerkesztő bizottság jelentése — Sok kutató jelentkezett konkrét gazdasági célokat szolgáló kutatási feladatra. Nyugodtan mondhatom, hogy választásuk motivációja az elkötelezettség, a tenni akarás. Most azt kérik, hogy az értelmes munka kibontakoztatásához kapjanak nagyobb lehetőséget. Azt kérjük a kongresszustól, határozataival segítse elő, hogy még hatékonyabban működjenek azok a szép emberi energiák, amelyek a szocialista Magyarország szolgálatára készen állnak. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — Óvári Miklós, a szerkesztő bizottság vezetője terjesztette elő a bizottság jelentését. — A vitáiban felszólaló elvtársak kivétel nélkül kifejezték egyetértésüket a beterjesztett határozati javaslattal — mondotta a többi között. — A felszólalásokkal teljes összhangban a szerkesztő bizottság is arra az egységes következtetésre jutott, hogy a határozati javaslat tükrözi a kongresszus állásfoglalását: megfelel marxista—leninista elveinknek, jól szolgálja szocialista céljainkat, népünk és hazánk érdekeit. — A határozati javaslat összhangban van a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal, ésbíz- vást mondhatjuk, hogy a javaslat határozattá emeléséNegyedik munkanapját kezdte meg csütörtökön reggel kilenc órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Az elnöklő Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a kongresszust köszöntő táviratok, itthon és határainkon túl is nagy figyelemmel kísérik a magyar kommunisták küldötteinek tanácskozását. Ma reggelig — mondotta — csaknem hétszáz távirat, levél érkezett. Köszöntik tanácskozásunkat a többi között a Május 1. Ruhagyár nyolcszoros aranykoszorús Asztalos Sándor szocialista brigádjának tagjai, a Csepel Autógyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Szerszámgépipari Művek Marógépgyára, a Dunai Vasmű, a Báta- széki Fémipari Szövetkezet és az Egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozói. Eredményes tanácskozást kívánnak a kongresszusnak a polgárdi, Egyetértés Tsz, a makói József Attila Tsz és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szocialista brigádjai. Nagy figyelemmel kísérik a kongresszus munkáját és sok sikert kívánnak a János Kórház dolgozói, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ munkatársai, valamint a szolnoki 1. számú Postahivatal szocialista brigádjának tagjai. Újabb üdvözletek érkeztek a külföldi testvérpártoktól és más haladó szervezetektől is, többek között az Angolai MPLA— Munkapárttól, a Bolíviai Kommunista Párttól, a Guatemalái Munkapárttól, az Indiai Kommunista Párttól, a Japán Kommunista Párttól, a Jordániái Kommunista Párttól, a Mozambiki Felszabadí- tási Fronttól, a Panamai Néppárttól, a Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjától. Losonczi Pál bejelentette, hogy összesen 156-an jelentkeztek felszólalásra, s az első három napon 55-en kaptak szót. A tanácskozás résztvevői ezután — a kongresszus elnökségének javaslatára — egyhangúlag úgy döntöttek, hogy még két küldött-társukat hallgatják meg. A többiek írásban nyújthatják be felszólalásukat a kongresz- szus titkárságához, mert a vitát lezárják. Kádár János összefoglalja a négynapos kongresszus vitáját. (Képtávírónkon érkezett.) Óvári Miklós elvtárs jelentést tesz a kongresszusnak a szerkesztő bizottság munkájáról.
