Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

e Képújság 1980. március 27. Tejipari tervek Felvásárolnak 107 millió liter tejet Az egészségügy pillére: a körzeti orvos A Tolna megyei Tejipari Vállalatnál éveik óta rend­szeres elemző munka folyik annak érdekében, hogy a la­kosságot minél jobban ellát­hassák termékeikkel, ugyan­akkor kihasználják az expor­tálása lehetőségéket. A tej­ipari gazdálkodás alapja végeredményben a mezőgaz­dasági üzemekben teremtő­dik meg, hiszen nem mind­egy, hogy mennyi és milyen minőségű tej érkezik a fel­dolgozó üzemekbe. Amikor a kormány meg­hirdette a szarvasmarha- programot, Tolna megyében is elkészítették a fejlesztési terveket: új telepek építése, korszerű technika bevezetése az üzemekben, majd pedig Szekszárdon egy új kombi­nát felépítése. A mezőgazda- sági üzemekben a szarvas­marha-program teljesítésében jó eredményeket értek el, ám ez az utóbbi két évben megtorpant, mintha elége­dettség lett volna úrrá a gaz­daságok vezetői körében. És ez meghatározza a feldolgo­zóipar termelési tervét és műszaki fejlesztését is. 1980-ra sem változtak a vállalatnál a gazdálkodás alapvető tervei, tehát: 1. A szabványnak megfelelő tej felvásárlása; 2. A lakosság vásárlói igényének kielé­gítése a választék bő­vítése mellett, a kereske­dőikkel meglévő szerző­dések korszerűsítése; 3. Több exportminőségű sajt terme­lése; 4. A kisgazdaságok tá­mogatása; 5. A társvállala­tokkal több árucsere lebo­nyolítása; valamint 6. Az új üzem beruházási feladatai­nak idei szervezett végrehaj­tása. összességében a termelé­kenység növelésére töreksze­nek, a szigorúbb költséggaz­dálkodás révén. Idén összesen 107 millió li­ter tejet alkarnak felvásárol­ni, ez a bázishoz viszonyítva 2,1 százalékos növekedést je­lent. A tejtermelés növelésé­ben a keresztezett tehénállo­mány növekvő termelése kedvező helyzetet eredmé­nyez. Ugyanakkor várható, hogy a kisgazdaságokban az értékesítésre felkínált tej mennyisége 1 százalékkal ke­vesebb lesz. Tovább növelik a válasz­tékot, így várhatóan a lakos­ság ellátása tejtermékekből jobb lesz. Az édesített tej­termékekből 9 százalékkal akarnak többet forgalmazni. A beruházások területén is messzemenően figyelembe vették a „lehetőségeket”, hi­szen az újabb gazdasági sza­bályozók arra ösztönöznek, hogy a termelői beruházás minél hatékonyabban, gyor­sabban megvalósuljon és ol­csóbb legyen. Az új beruházási program idén a következőképpen ala­kul: építésre 115 millió fo­rintot, gépberuházásra 120 millió forintot költenek. Idén bértömeg-szabályo­zást alkalmaznak, ez szigo­rúbb létszámgazdálkodási kö­vetelményt támaszt a válla­lattal szemben, ugyanakkor élőm u nk a-megt aka rít ás ra ösztönöz. A Tolna megyei Tejipari Vállalat 623 sze­méllyel akarja feladatait megoldani. Idén a tervezett termelési érték 775 millió forint, egy főre 1 millió 245 ezer forint jut. Ez — kerek számokban — 54 ezer forint/fő növeke­dést mutat a bázishoz viszo­nyítva. A Tolna megyei Tejipari Vállalatnál az 1980-as ter­vek teljesítését széles körben ismertették, hiszen minden termelési egységben a konk­rét tennivalókat is meghatá­rozták, ezen belül pedig a szocialista murikaverseny célkitűzéseit is kijelölték. Minden munkabrigád és minden műszak ismeri fel­adatát, s a vállalások is a vállalati központi elképzelé­sek teljesítését segítik elő. A kongresszusi munkaverseny eddigi szakaszában — amint a termelési értekezleten megállapították —, jól szol­gálta a terv teljesítésének, a lakosság jobb ellátásának ügyét. Természetes az is, hogy a vállalatnál rendsze­resen nyilvántartják, értéke­lik a szocialista munkaver- ,senyt, a legjobbakat példa­ként állítják munkatársaik elé. PÁLKOVÁCS JENŐ Kongresszusi verseny Szilárd tüzelésű kályhák exportra (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Vasipari Szö­vetkezet vezetése, közgyűlé­sen pedig az egész tagsága elhatározta, hogy új termé­kekkel,, Ikifogásitalian minősé­gű munkával, a ként, határ­idők előtti szállítással, tovább növeli a tőkés piacon, meg­szerzett hírnevét és termelé­sét. ,Legutóbb március 3-án, je­lentkezett egy NSZK-beli cég szilárd tüzelésű önitöttlyas kályhává®. Nem is, kell, hogy öntöttvas légyen, csiak a célnak felejen, meg — mondták —, és tíz n;ap alatt kiét mintadarab elkészüljön, viheslsék... A technológusok és az aranykosizonús Vörösmarty szocialista brigád négy laka­tosa sok új ötlettel, nagy lel­kesedéssel nyolk: nap alaitit elkészült a két mintadarab­bal. Ilyen gyorsaságot: és ki­vitelezést imég nem tapasz­taltunk, mondták a külkeres­kedelem képviselői, de a nyugatnémet partner is. Azonnal* lalláíríták a .megren­delésit: április '20-ig egy, má­jusban két1, júniusiban há­rom vagánnyá menyiség, de ha leheti, akikor több... A lakatosműhely szocialis­ta brigádjai a XIII. kong­resszus tiszteletére vállalták, hogy áprilisban, kéjt vagon­nal gyártanak — az elsőt már, 10-e előtt —, májusban három,, júniusban pedig ött vagonnyi mennyiséget. Ez a vállálás egymaga a0 tavaly tőkés piaciria szállítóét érték egyhairmaidáit adja. (Reális célt tűzött a tagság elé a közgyűlés döntése: 1980-ban a tőkés exportot értékben legalább megkétsze­rezzük. GÖLTZ JANOS Továbbtanulás & A tanév vége még odébb van, de 3250 diák — most végző nyolcadikos — már a jövő szeptemberben kezdődő iskolaévre készül. Az elmúlt napokban zárult le a jelent­kezési időszak. Hol tanul­hatnak tovább ezek a fiata­lok, kérdeztük dr. Vadas Fe­rencet, a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya vezető­jét. — Százzal több diák vé­gez idén a megye általános iskoláiban, mint tavaly. A végzősök 93—94 százaléka ta­nul tovább. Nagyjából ugyan­annyian a középiskolában, mint szakmunkásképzőben. — A középiskolákban hogy oszlik meg azok aránya, akik szeptemberben kezdik tanul-, mányaikat? — Gimnáziumokba vala­mivel kevesebben mennek mint szakközépiskolákba, bár a fakultáció eredményeként ott is nőtt az elmúlt években az érdeklődés. — Milyen szakosodást je­lent ez a fakultáció? — Egyrészt a későbbi felső­fokú továbbtanulást megala­pozandó, egyes tárgyakat magasabb óraszámban ta­nulnak. Bővebb ismereteket szerezhetnek így többek kö­zött nyelvekből, matematiká­ból, biológiából, földrajzból, és sorolhatnám tovább. De vannak új, speciális szakok is, például a gépjárműveze­tői ismeretek, államigazgatá­si ismeretek, gépírás. — Minden jelentkezőt fel­vesznek középiskolába? — A megnőtt számú je­lentkezések ellenére, Szek- szárd kivételével, igen. Itt a gimnáziumba csak szekszár­diakat vesznek fel, kivéve a nyelvi tagozatokat, ahova a környező településekről is jö­hetnek diákok. A jelentkező­ket felvételi beszélgetésre hívják be. — És hol a legnagyobb a túljelentkezés? — A szekszárdi óvónőkép­zőbe háromszor, a szekszárdi egészségügyi szakközépisko­lába másfélszer annyi diák adta be a jelentkezési lapot, mint amennyi hely van. A Rózsa Ferenc és a palánki mezőgazdasági szakközépis­kolába pont annyian jelent­keztek, ahányan megkezdhe­tik a tanulmányaikat ősszel, itt szakokon belül van elto­lódás. Ezért ott belső átirá­nyítás lesz szükséges. — És mi lesz a sorsuk azoknak, akik nem jutottak be az óhajtott középiskolá­ba? — Azoknak a jelentkezé­sét a másodiknak megjelölt helyre küldik tovább. Ha ilyen nincs, felkínál az isko­la, illetve az osztályunk más, esetenként megyén kívüli to­vábbtanulási lehetőséget. — Melyek ezek? — Például a paksi atom­erőműhöz képeznek speciális szakembereket Pesten és Pé­csett. — A megyében nem? — Azt a középiskolát a következő években kell meg­építeni Pakson. — És mikorra kapnak ér­tesítést a jelentkezők általá­ban a felvételről? — Legkésőbb május 8-ig. — S végül, beleértve a szakmunkásképzőket is, há­nyán tanulhatnak tovább a háromezerből ? — Tavaly három diáknak nem tudtunk megfelelő he­lyet találni. Idén sem vár­ható rosszabb arány. — szepesi — Hazánkban 1952. november 1-én hozták létre a körzeti orvosi hálózatot. Kezdetben mintegy 2900 körzeti orvos működött, számuk azóta je­lentősen nőtt.. Jelenleg 2500 lakosra jut egy körzeti orvos. (Első pillantásra ez a szám túlságosan nagynak tűnik. De gondoljunk arra, hogy a körzeti orvosok az egészség­ügy rendszerében olyanok, mint az előretolt alakulatok, ök találkoznak először a be­tegséggel, ők veszik feli el­sőként a harcot a betegért, az életért. Mögöttük erősebb, jobban gépesített egységek sorakoznak fel: a körzeti szakrendelők, a kórházak, gondozók, szanatóriumok há­lózata és végül az egyetemi klinikák. Alig másfél éve annak, hogy a WiHO, az ENSZ Egészségügyi Világszerve­zete Alima-Atában világkon­ferenciát rendezett az egész­ségügyi alapellátásról. A konferencián számos előadás elhangzott, amely rádöbben­tette a világot arra, hogy Földünk lakosságának 4/5-e számára az orvosi alapellátás elérhetetlen vágyálom. INGYEN VAN, HAT KIHASZNÁLJUK? Ami számunkra természe­tes és megszokott, hogy bár­mikor felkereshetjük a kör­zeti orvost — állampolgári jogaink alapján vagyunk va­lamennyien biztosítottiak —, az a fejlődő országokban, egyes tőkésors,zágokban ko­rántsem megoldott kérdés. Mi pedig, ezt a borítékon kívüli juttatást igyekezünk a végsőkig kihasználni. Igen — meg merem kockáztatni —, a zsúfoltság a körzeti or­vos várójában azért akkora, mert sokan igazán nyomós ok nélkül keresik fel az or­vost. 'Legalábbis erre ut al az összehasonlító statisztika. Képzeljük el, hogy Magyar- országon évente mind a 10 és fél millió lakos tizenöt­ször fordul meg valamilyen egészségügyi intézményben. A Szovjetunióban a városi lakosság csak 11,3-szer ke­resi fel- az orvost, a falusi lakosság, főként a nagy tá­volságok miatt, lényegesen kevesebbszer. A fejlett kapi­talista országokban évente 7—8 alkalommal fordulnak az emberek orvoshoz. Ezek a számok arra utal­nának, hogy a magyar nép betegebb, kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben, mint más államok lakossá­ga? Szó sincs róla! Inkább azt, hogy egyesek a körzeti or­vosi rendelőt a társasági élet egy részének tekintik, ahol véleményt cserélnek és igénybe veszik az orvos ide­jét. MINDEN PERC ARANYAT ÉR Az ideje pedig nagy .kincs, mert abból jut. éppen ezért egyre kevesebb a betegekre. Gyakran csak két-három perc. Ez pedig szomorú tény. Ezalatt még írnia kell: re­ceptet, statisztikát, naplót, és isten tudja még mennyi mást, beutalót a szakrende­lőbe, laboratóriumi és rönt­Fáradhatatlanul látogatja a betegeket a falusi körzeti orvos gén beutalót, vérnyomást mérni, meghallgatni a szív és a tüdő zörejeit, elvégezni a szokásos belgyógyászati rutinvizsgálatot. Ezután jön a táppénzes papír, a ifelül- vi Zsigától utalvány kitöltése, amí g vég re ki üzenhet az asszisztensnővel: kérem a következőt... S ha csak ennyi volna! A körzetorvos napi teendői kö­zé tartozik a fekvőbetegek látogatása. Sokan kilométe­rekét gyalogőlnak hóban, sárban, annyi lépcsőt, mász­nak egy nap, hogy egyvég- tében magasabbra vezetne, mint az Eiffel-torony, közben a beteg ráköhög, rátüsszent és mivel ő is csak ember — megbetegszik. IRIGYELT FOGLALKOZÁS? (Lehetséges. Ne feledjük viszont* hogy azt nem lehet másként csinálni, mint a legmagasabb fokú hivatás­tudattal, humánummal.. Itt nem lehet tévedni. Nem le­het elkésni, gyakran a per­ceken «múlik az emberélet. A zsúfoltság ellen az el­múlt években valamit tenni kellett.. A körzeti orvosoknál a gyógyszerrendelés reformja óta 'kissé enyhült a betegára- doit:: évente fcb. 5 millióval kevesebben várakoznak ná­la. Elmaradnak azok, akik egyszerű gyógyszerüket re­cept. nélkül kaphatják meg a patikában. A szakrendelők, a járó- beteg-gondozók is rendkívül zsúfoltak. Évente 105 mil­lióan keresik fel a szakren- delő-initézetekiet és ez azért van így, mert a körzeti or­vos a jelenlegi helyzetben nem képes befejezett ellátást biztosítani a betegeknek, Hazánkban elég sűrű a szak­orvosi hálózat: minden la­kott településtől 40 kilomé­teres körben elérhető egy szakrendelő:. . A JÖVÖ ÜTJA Az elmúlt években egyre több szó esett az egészség- ügyi integrációról. Ennek lé­nyege az, hogy a betegek ér­dekében közös tanácsi irá­nyítás alá vonják egy-egy terület minden egészségügyi intézményét: a kórházat, a szakrendelőt, és a körzeti or­vost.. A szakrendelő és a körzeti orvos munkáját a csoportvezető főorvos han­golja össze, aki azelőtt csak a keresőképesség1 elbírálásá­val foglalkozott. Az integrá­ción belül feladatkörük bő­vül: a kórház, a rendelő- intézet és a körzeti orvos munkálj,áti egy sokéves, szak­mai tapasztalattal rendelkező vezető főorvosi gárda segíti, amely bonyolult kérdésekben tanácsot ad a körzeti orvos­nak is. A múlt évben Pécsett, meg­alakult az Országos Körzeti Orvosi Intézőt, melynek cél­ja a körzeti orvosi munka tudományos elemzése mellett a szervező, módszertani ku­tatótevékenység. Kialakultak egy új orvosi szakképzettség megszerzésének feltételei: megfelelő gyakorlat után. ál­talános szakvizsgát tehetnek azok a fiatal orvosok, akik körzeti orvosi pályán akar­nak tevékenykedni. KÖRZETI ORVOSI KÖZPONTOK Lassan kibontakoznak .a körzeti orvosi hálózat fej­lesztésének irányai is. A V/I. ötéves tervben főként a vidéki orvosi ellátást kíván­ja továbbfejleszteni az Egészségügyi Minisztérium. Több kis település egészség- ügyi központját egy helyi­ségben akarják létrehozni, ahol esetleg több körzeti or­vos letelepítésére van lehető­ség. A betegek rendelkezésé­re áll a fog- és a gyermek- orvos is, a laboratórium a szívvi'zsgálatihoz szükséges EKG-berendezés, a gyógy­szertár, és minden más, ami­re szükség iehet. Biztos, hogy e terv meg valósi tásá- nak számos anyagi és sze­mélyi feltétele van, de a fa­lusi lakosság jobb ellátása nem tűr- halasztást. BERMANN ISTVÁN Rendeltetési hely: a moszkvai olimpia Az Egyesült Izzó adó­csőgyárában készülnek azok az ún. haladóhullá­mú csövek és fókuszáló szerelvények, amelyeket a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohulllámú összekötte­tést a moszkvai olimpiával. Jelenleg az átjátszó relék tartalékcsöveit gyártják.

Next

/
Thumbnails
Contents