Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2. NÉPÚJSÁG 13 w Érkezési sorrend Jancsi a hétvégét nagy­szüleinél, falun töltötte. A városi gyerek számára nagy örömet jelentett, hogy sza­badon csatangolhatott a ré­ten, a gyümölcsösben, élvez­te a langyos tavaszi napsu­garakat és hallgatta a ma­darak énekét. A magasban keringő mezei pacsirta hang­ját nyomban felismerte ar­ról a lemezről, amit legutóbb az iskolában hallgatott végig és nem okozott sok nehéz­séget a tocsogós rét felett csapongó bíbic azonosítása sem. Már hazafelé tartott, amikor a domboldalon, egy még levél nélküli bokor csú­csán, apró madarat pillan­tott meg. Kisebb volt, mint a veréb, fekete feje, két ol­dalt a fehér nyakfoltja és gesztenyevörös melle távo­labbról is jól látszott. Vala­hogy nagyon ismerősnek tet­szett, Jancsi mégsem tudta eldönteni, mi lehet. A ma­dárka néha felemelkedett a levegőbe, énekelt egy sort, közben ide-oda repkedett, mintha csak táncolt volna, azután ismét visszaereszke­dett a bokor csúcsára. Otthon Jancsi első dolga volt, hogy megkérdezze nagyapját, milyen maradat látott. Tudta jól, hogy nagy­apa ismeri és szereti a ma­darakat, biztosra vette, hogy ezúttal is segíteni fog. Nagyapa mosolyogva hall­gatta a kisfiút, azután ba­rackot nyomott a fejére. — Cigánycsukot láttál, Jancsi — mondta. — Hát nem emlékszel már, tavaly nyáron együtt nézegettük őket. Akkor is ott tanyáz­tak azon a domboldalon. Jancsi kicsit szégyenkezve bólintott. Most már ő is em­lékezett arra a nyári napra, és restellte, hogy nem jutott eszébe. — A bíbic, a mezei pacsir­ta és a seregély érkeznek el­sőnek — mondta a nagypa­pa. — A cigánycsuk csak utánuk következik, de már­cius első felében már min­dig ott üldögélnek a kis domb galagonyáin. Őt követi a kis füzike, a vörösbegy, a barátka, április elején a fü­lemüle és sorban a többiek, egészen a sereghajtó gyur­gyalagig és sárgarigóig. — De hiszen ez valóságos menetrend! — kiáltott fel Jancsi. Nagyapa bólintott. — Igen, a madarak nagy­jából mindig azonos időben érkeznek vissza téli szállá­sukról. Hideg időben persze késnek, éppen úgy, mint a vonatok, amikor nagy hava­zások vannak. Igaz, ha szép meleg napok járnak, koráb­ban is megérkezhetnek. Eb­ben viszont már nem hason­líthatók a vasúti szerelvé­nyekhez. SCHMIDT EGON Óriás teknős Az utóbbi időben minden­napos vendégek a portugál tengerparton az óriási tenge­ri teknősök. A közelmúltban lisszaboni strand közelében a halászok 700 kilogramm súlyú, két méter 20 centi­méter hosszú teknősbékát fogtak. A szakemberek sze­rint kora 300 év. Az óriást a lisszaboni állatkertbe akar­ták vinni, de az állat nem tudta elviselni a szállítási vi­szontagságokat és útközben elpusztult. A könnyűbúvár barlangkutató visszatér felfedezíőútjáról (Aj barlangkutatók mindig is hősies munkáit végezitek egy-egy barlang felfedezésé­vel, vagy egy-egy alig jár. ható ág bejárásával. Minden fáradozásukat megakadá­lyozhatta azonban egy olyan helyzet, ahol a barlang pa­takjába „beleér” a barlang- járat „plaifonija”’, útját állva a további haladásnak. A könny űbú vár-fels zerel és tö­kéletesedése tette lehetővé, hogy ilyenkor bekapcsolód, tak a kutatómunkába a bú­várok. A víz alatt végzett kutatás azonban veszélyes munka. Veszélyes akkor is, ha vilá­gosban, nyílt víztükör alatt folyik a merülés, de barlan­gokban a kockázat megs ok. saorozódik. Az alámerülő ku­tató eltűnik egy üregben, a társai ezután csak a dereká­ra erősített kötél húzódásé, ról sejthetik, hogy halad-e vagy megállt. Maga a kőtél sem ér sokat már 40—50 mé­ter után: egyre jobban, súr- lódik a falakhoz, akadályoz­za a búvárt a haladásban, s a rángátássial- adott jelzések egyre bizonytalanabbul ér­keznek a kötél végére. Mindig szerencse, ha újabb „levegős” termet fe­deznek fel a kutatók. Ez — ha a víz nem túlságosan mély, s ha netán még száraz partja is van — állomásul szolgálhat a további mun. kákhoz. De a levegős termek nem vehetők igénybe korlát. Iámul, mert bár az áramló víz lassan, cseréli a levegőt, a ku­tatók azt hamar elhasznál­ják. A legnagyobb veszélyt aiz jelenti a vízzel teljesen kitöltött barlangjáratokban, hogy itt készülékének meg­hibásodása esetén nem tud á felszínre úszva kiemelkedni, a szabad levegőre felbuteni, mert a feje felett nincs lég­tér, csak tömör, áthatolhatat­lan sziklaboltozat. Ezért sok. szoros gondosságra, elővigyá. zaitosságra van szükség és ki­fogástalan. felszerelésre. Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj Volt egyszer egy szegény ember, annak volt három fia. A legnagyobbikát Nyakig­lábnak, a másodikat Csupa- hájnak, a legkisebbiket Má- lészájnak hívták. Ezek any- nyit tudtak enni, hogy az ap­juk még kenyérből sem tu­dott nekik eleget adni. Egy­szer azt mondja nekik, hogy menjenek már szolgálni, ke­ressék meg a maguk kenye­rét. Kiették már őt mindené­ből! Elindult a legnagyobbik, Nyakigláb. Ment, ment soká. Találkozott egy öregember­rel, az felfogadta szolgának egy esztendőre. Ahogy múlt az esztendő, az öreg azt mondja neki: — Adok neked egy asztalt, amiért jól szolgáltál. Ennek csak azt kell mondanod: te­ríts, teríts asztalkám — és lesz rajta mindenféle! Elfo­gadod? — El, el! Nyakigláb alig várta, hogy kiérjen a faluból. Egy bo­kor mellett előveszi az asz­talt, s mondja tüstént neki: — Teríts, teríts asztalkám! Hát lett azon annyi min­den, ennivaló, innivaló, hogy Nyakigláb szeme-szája is el­állt a csodálkozástól. Jól is lakott mindjárt, de úgy, hogy majd kirepedt. Azzal indult hazafelé. Talált útjában egy kocsmát, oda is betért. Be­ment mindjárt egy szobába. Terített az asztallal. Jólla­kott, aztán kért egy pohár bort. De amíg benn volt, a kocs- máros megleste, hogy mit csinál. Látta, hogy milyen asztala van ennek a le­génynek. Hű, ha az ő kocs­májában olyan volna! Ahogy este lett, lefeküd­tek. Nyakigláb is jó mélyen elaludt. A kocsmáros meg csak belopózott, és a csoda­asztalt kicserélte egy másik­kal, amelyik pontosan olyan volt, mint Nyakiglábé. Másnap reggel Nyakigláb újra elindult. Addig ment, míg haza nem ért. Otthon el­dicsekedett, hogy milyen asz­tala van őneki. — No, lássuk! — azt mond­ják. — Épp jó éhesek va­gyunk, mint mindig! Mondta szegény Nyakigláb az asztalnak, hogy „Teríts, teríts, asztalkám!”, de biz az nem terített. Az egész csa­lád meg már várta, hogy jól­lakjanak. Hogy Nyakigláb így becsapta őket, még üre­sebbnek érezték a hasukat. Kapták magukat, jól elverték Nyakiglábot. Elindult most már a má­sodik gyerek, a Csupaháj. Az is ahhoz az öreghez érkezett, akinél Nyakigláb szolgált, öt is megfogadták egy eszten­dőre. Mikor kitelt az idő, az öreg őt is magához hívta. — Fiam, a szolgálatodért neked is adok valamit. Itt van egy szamár! Ennek csak azt kell mondani: „Tüsz- szents, tüsszents, csacsikám!” — s annyi aranyat tüsszent neked, amennyit csak akarsz! Elfogadod? — Egy ilyen jószágot? Csupaháj nagyon megörült a szamárnak. El is indult ve­le hazafelé. Útközben ő is betért a kocsmába. Evett, ivott, amennyi a bőrébe fért, és azt mondta, hogy majd csak reggel fizet. De a sza­marat magával vitte a szo­bájába. Ahogy este lett. oda­állította maga elé, és azt mondta neki: — Tüsszents, tüsszents, csacsikám! A csacsi hegyezte a fülét, aztán elkezdett tüsszenteni. Tüsszentett is egyvégből olyan sokat, hogy Csupaháj már alig fért a sok aranytól. Felszedte az aranyat és le­feküdt. De a kocsmáros a kulcs­lyukon ezt is megleste. Mikor észrevette, hogy Csupaháj már alszik, bement a szobá­ba hozzá, és a szamarat is elcserélte egy másikkal. Csupaháj vitte haza a csa­csit, ő is nagyra volt vele, hogy mit szolgált. De mikor rászólt a szamárra, hogy tüsszentsen, az bizony egyet­len aranyat sem tüsszentett a padlóra, hiába várták. Csu­paháj se vitte el szárazon, ót is jól elverték. Szegény apjuk már két­ségbe volt esve, hogy egyik gyereke sem tud rajta segí­teni. Elindította a legkisebb fiát is, Málészájt. Ez is elvetődött az öreg­emberhez. öt is felfogadták egy esztendőre szolgának. Mikor letelt a szolgálat, azt mondja neki az öreg: — Fiam, jutalom nélkül téged sem eresztelek el. Itt van egy zsák, ebben van egy furkó. Ennek csak azt kell mondani: „Ki a zsákból fur- kócskám!” —, s akkor a fur­kó kiugrik, s azt verhetsz meg vele, akit akarsz. Málészáj a hóna alá vette a furkót és elindult vele ha­zafelé. Neki is útjába esett a kocsma. Már nagyon éhes és szomjas volt. Bement. Evett, ivott, amennyi jólesett. A kocsmáros kérte tőle az árát, de Málészáj nem tudott fi­zetni, mert egy fillérje sem volt. A kocsmáros elkezdett lármázni, hogy ő bizony el­veszi Málészáj gúnyáját, ha nem fizet, vagy pedig oe- csukatja. Erre Málészájt is elfutotta a méreg, elővette a zsákot, és azt mondta: — Ki a zsákból, furkócs- kám! Verd meg a kocsmá- rost! A furkó csak kiugrott a zsákból, neki a kocsmáros- nak, és csihi-puhi elkezdte porolni. A kocsmárosnak ha­mar elege lett a verésből, el­kezdett jajgatni: — Jaj, jaj! Hagyd abba a verést, barátom, visszaadok mindent, amit a bátyáidtól elloptam! Málészáj csak nagyot né­zett. — Mit lopott el kend az én bátyáimtól? — Hát a teríts-asztalt meg az aranytüsszentő szamarat! De a furkó még folyvást ütötte a kocsmárost ezalatt is. Azt mondja Málészáj: — Jó, ha visszaadod az asztalt meg a szamarat, ak­kor nem bántlak! Vissza, vissza, furkócskám, a zsákba! A furkó visszament, a kocsmáros meg behozta az asztalt meg a szamarat, és odaadta Málészájnak. Málészáj hazament. Ott­hon elmondta a testvéreinek, hogy szerezte vissza az asz­talt is, meg a szamarat is. Volt már mit enni meg inni, volt pénz is, amennyit akar­tak. A szegény ember csa­ládja így aztán nagyon bol­dog lett. ILLYÉS GYULA Vasárnap KOSSUTH RADIO 6.05: Kellemes vasárnapot! 7.23: Baráti körben. 8.10: öt kontll nens hét napja. 8.26: A Nyitni- kék postája. 9.02: Olvastam egy novellát. 9:27:. Régi magyar mu­zsika. 9.50: Balassi Bálint ver­sel. 10.08: Aranygyűrű. Révay József regénye rádióra alkalmaz­va. UjU: Szokolay Sándor: A fonóban — kórusszvit gyermek­karra. 11.16: Jevgenyij Nyeszte- renko énekel, 12.10: Édes anya­nyelvűnk. 12,15: Világhírű zon­goraművészek. 13.15: Tiszta szív­vel. 13.25: My fair Lady. Rész­letek. 14.05: Gondolatjel — fr tói falig. IV. r. 15.13: Berlini le­vél. 15.23: Népdalkörök ország­szerte. 15.43: Régi filmslágereik. 15.59: Régi kövek beszélnek élet­ről és halálról. Franz Werfel Verdi című regénye. 17.10: A gazdaságpolitikai rovat műsora. 17.00: Művészlemezek. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.45: Sport­hírek. Totó. 18.50: Diákkönyv­tár hangszalagon. 19.43: Nagy mesterek — világhírű előadómű­vészek. 20.32: Bizet: Dzsamile. Egyfelvonásos opera. 21.42: Vav- rinecz Béla népzenei feldolgo­zásaiból. 22.20: Dzsesszfelvételek- ből. 22.48: A kamarazene ked­velőinek. 0.10: Három tavasz. Részletek. PETŐFI RADIO 7.30: Marcel Dupré orgonái. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Vasár­napi koktél. 10.00: Szivárvány. 12.00: Jő ebédhez szól a nóta. 12.57: A mozgólépcső vándorai. Tarbay Ede rádiójátéka. 14.05: Joan Sutherland felvételeiből 14.33: Táskarádió 15.30: Jelen- Időben. 16.00: Híres előadók al­buma. 16.40: Slágerek minden­kinek. 17.30: A vasárnap sport­ja. Totó. 18.00: Márciusi tudo­mányos mozaik, lfc.33: Népdal­csokor. 19.15: Méhes László mű­helyében. 19.35: Magnósok, fi­gyelem! 20.20: Szergej Jeszenyin versel. 20.33: Sporthírek. Totó. 20.38: Társalgó. 22.35: Zentai An­na és Varga András énekel. 23.10: Népszerű muzsika — vi­lághírű előadók. III. MOSOR 7.00: A pécsi stúdió szerb- horvát nyelvű műsora. 7.30: A pécsi stúdió német nyelvű mű­sora. 8.08: A vadorzó. Részle­tek. 8.55: Uj lemezeinkből. 10.10: Uj Zenei Újság. 11.06: A prog­resszív beat híres előadói. 11.51: A Wiener Sängerknaber és a bécsi Concertus musicus kama­razenekar tagjainak felvételei­ből. 12.10: Világirodalmi matiné. 13.06: Népszokások muzsikájá­ból. 13.25: Glenn Gould, Jaime Laredo és Leonard Rose felvé­teleiből. 14.47: Kis magyar nép­rajz. 14.52: így láttam Kodályt. 15116: Mozart-művek. 17.05: Carlo Bergonzi énekel. 17.40: Dzsessz- felvételekből. 18.05: Perényi Esz­ter hegedűestje. Közben: kb. 18.45: A magyar széppróza szá­zadai. 101, r. 19.43: A Rádiószín­ház bemutatója. A napló. Csur- ka István hangjátéka. 20.32: HI-FI varieté. Stanley Clarké együttese játszik. 21.37: A Prágai Kamarazenekar hangversenye. 23.0«: Zenei panoráma. PÉCSI RADIO 17.00: Hírek. 17.05: Operai esték. Dr. Nádor Tamás sorozata. (Puc­cini: Pillangókisasszony c. ope­rája a Pécsi Nenzeti Színházban.) 17.15: A hónap költője: Bertök László versei. 17.20: Vasárnapi kívánságok. Válogatja: Lenk Irén. Közben: Tamás Ervin jegy­zete. 18.25: Sporthírek. 18.30: Szerb-horvát műsor. (A hét he. tedik napja. Zenés vasárnapi ma­gazin.) 19.15: Német műsor. (Ar. cok, műveik a hazai német iro- dialiomiból: Ludwig Fischer. Dr. Oszkár Metzler műsora. — Vi­dám történet nyelvjárásban. — Rudi Enaöl, a citera művészének felvételeiből). 20.00—21.00: „Gruss und Kuss”. Rádió Budapest ze­nés riport-, üzenet- és kívánság­műsora külföldi és hazai néme­tek számára. A műsort szerkesz­ti és vezeti: Hambuch Géza és Hartmamm Helga. MAGYAR TV 8.05: Tévétorna. (Ism.) (SZ) 8.10: Mindenki iskolája. 9.10: Óvodások filmműsora. Kisfilm- összeállítás. 9.35: Reklám. 9.40: A templomos lovagok kincse. Lengyel filmsorozat. 5. ((Ism.) 10.15: Hirek 10.20: A rendkívüli osztály. Csehszlovák ifjúsági film. 11.55: A mi sulink. 12.55: Nótaszó. (SZ) 13.15: Pedagógusok fóruma. A szakmunkásképzés­ről. I. 13.50: Nagy Katalin: In- tőkönyvém története. Tévéjáték. (Ism.) (SZ) 14.55: Reklám. 15.00: Fedettpályás Atlétikai Európa- bajnokság. (SZ) 17.00: Tengerre. NDK tévéfilmsorozat. IX/9. (SZ) 18.10: Műsorainkat ajánljuk! (SZ) 18.35: Reklám. 18.40: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. 18.45: Tévétorna. (SZ) 18.50: Esti mese. (SZ) .19.00: A HÉT. (SZ) 20.00: Hírek. 20.05: Sándor Iván: A párbaj. Tévéjáték. (SZ) 21.20: Sporthírek. 21.30: Kapcsol­tam... ((SZ) 22.00: Hírek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázda. — Faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: A reggelről Is. merni meg a napot. — Gyer­mekműsor. 11.30: Népi muzsika. 12.00: Földművelőknek. 13.00: A tudás — vagyon. 14.00: Kritikus ponit. -14.30: Kalaf és Turandot. — Magyar gyermekfilm. 15.40: Va­sárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Forró szél. — Humoros sorozat. 20.55: Képek a hegységről. — Do- kumemitumfilm. 21.55: Zenei al­bum. 22.05: Sportszemle. II. MŰSOR • 15.00: Sindelfingen: Teremat'é-' tika (közvetítés). 17.00: Kézilab­da : Zeleznicar—Partizán (közve­títés). 18.15: RövlddEUm. 18.30: Ri­port a Partizán—Dinamo labda, rúgó-mérkőzésről. 19.55: Ma este bemutatjuk. 20.00: Hagyaték a ■jövőnek. — Dokumentumsorozat. 20.55 : Huszonnégy óra. 21.15: Bűn • és bűnihődés. — Szovjet film. Hétfő KOSSUTH RADIO 8.25: Schumann: Szimfonikus etűdök. 9.00: Kosztolányi Dezső versei. 9.10: A hét zenemüve. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Rimsz. kij-Korszakov operáiból. 11.23: Bioritmus. 11.43: Ragtime. Doc- torow regénye. 12.35: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.35: A KISZ Mű­vészegyüttes központi énekkara énekel. 14.47: Magyaróra. Jókai Anna novellája. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.10: Haydn: Asz- dúr trió. 15.28: Hívogató. 16.05: Szaibó Ferenc: Hazatérés — con­certo. 16.30: Szocialista brigádok akadémiája. 17.10: Külföldről ér­kezett... 17.30: Kettős könyvelés. 17.54: A Deller énekegyüttes énekel. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Első hétfő. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Világhírű zongoraművészek. 23.37: Zál vodszky Zoltán énekel. 0.10: Mé­száros Agnes táncdallalból. PETŐFI RADIO 8.05: Lehár operettjeiből. 9.00: Slágermúzeum. 9.50: Azt nézzük, hogyan lehet... 10.00: Zenedél- előtt. 12.00: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Lézersugár a Nem­zeti Galériában. Riport. 14.00 : Kettőtől ötig... 17.00: Arfórum. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Ze- neközerben. 19.25: Könnyűzenei Olimpia. 19.55: A Belügyminisz­térium Duna Művészegyüttesé­nek népi zenekara játszik. 20.33: A felnőttkor határán. III. 21.03: Töltsön egy órát kedvenceivel. 22.03: Jolantha. Részletek. 23.15: Verbunkosok, nóták. III. MOSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Beverly Sills énekel. 10.06: Gondolatjel. 11.05: A zeneirodalom remekmű­veiből. 11.51: Barokk szonáták. 12.33: Eric Ericson vezényel. 13.07: A Titanic pusztulása. Részletek. 13.32: Kincses Veroni­ka népdalokat énekel. 13.50: Fi­garo házassága. Részletek. 14.45: Zenekari muzsika. 16.00: Arcok, müvek, korok. 16.30: Huszonöt perc beat. 16.55: Holnap közve­títjük... 17.24: Brahms: g-moll zongoranégyes. 18.00: Zsebrádió, színház. 18.30: A hét zeneműve. 19.05: Mindenki Iskolája. 19.35: Rónay György versel. 19.40: A dalirodallom remekeiből. Köz­ben: Kb.: 20.20: Séta és meditá. ció. Kb.: 21.20: Zuzaraa Ruzicko- vá játszik. 21.39: Láttuk, hallót, tűk. 22.04: Magyar kamarazene. PÉCSI RADIO 17.00: öttől-hatig. Esti hangos újság. Szerkesztő riporter: Ko­vács Imre. 18.00: Déli-dunántúli híradó. 18.15: Zenés percek 18.30: Szerb-horviát műsor. (Hírek. — A felsőiszentivánl népi ' zenekar játszik. — Uj ipari létesítmények falun. Riporter: Franikovics György. — Magyarnótáik horvát nyelvem:. Közreműködik: Dusán Dancsuo. — Esték a klubban. Ze­nés összeállítás a mohácsi sokac klubról). 19.15—20.00: Német mű­sor. (Hétfői magazin: Hírek, tu. dóisitások. — Uj felvételeinkből. — Kisközségek Baranyában: Pó. csa. Riporter: Gráf Vilmos. — perc nyelvművelés. — Újdonsá­gok imnen-onnan). JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-mapló. 17.45: Mesék a nagyapó pipájá­ból. 18.00: Mesét mondunk. 18.15: Művelődési adás. 18.45: Fiatal énekesek és együttesek. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemu­tatjuk. 20.00: Mario Rossi: spa­nyol igény. — Tv-dráma. (Ism.) 21.20: Kiválasztott pillanat. 21.25: Mozaik. 22.25: Makedón ze­neszerzők műveiből. II. MŰSOR 17.30 : Dokumentumfilm. 18.45: Rajzfilm. 18.50: Indirekt. 19.55- Ma este bemutatjuk. 2O.OO: Tu- dolmányos műsor. 21.00: Huszon­négy óra. 21.20: Fekete kenyér — filmsorozat. Barlangkutató könnyűbúvárok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents