Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

1980. március 25.

^ÉPÜJSÁG 7

Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa

(Folytatás a 6. oldalról.)

hoz méltóan él, s a szocialista építőmunka nehezebb feltételei (közepette is helytáll. Határozottabban Lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendet, fegyelmet, következetesebb cselekvést igényelnek. Elutasítják a társadalmunktól idegen megnyilvánulásokat.

Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akik megsértették a pártfegyeknet. A két kongresszus közötti időszakban több mint harmincezer párttag részesült pártbüntetésben. Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érintette. A pártbüntetésben részesítettek száma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegyelem állapotát.

A pártfegyelem , erősítése állandó feladatunk. Nemcsak azért, mert a pártban az elmúlt öt évben is voltak olyanok, akik megsértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert. a jövőben az eddiginél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor oldhatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytállnak, szilárd fegyelmet tanúsítanak. A párt egysége, tisztasága, a párttagság fegyelme nem csupán a párt belső ügye, hanem egyik feltétele a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatának is.

A Központi Ellenőrző Bizottság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a - jelenségeket, amelyek a pártfegyelmet befolyásolják. Azt a következtetést vonta le, hogy a pártfegyelem erősítésében^ döntő a párt politikájának, határozatainak egységes értelmezése és képviselete, mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban ölt testet.

— Az öt év alatt szinte alig akadt pártellenes tevékenységet, frakciózást folytató párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek maradtak, a párttagok körében nem találtak visszhangra. Ez is a párttagság érettségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politikájának, az egyes határozatoknak önkényes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák ellenzékieskedésre, a párthatározatokkal való szembehelyez- kedésre, a párt eszméinek és politikájának nem megfelelő képviseletére is. Esetenként párttagok is, főleg antimar- xista nézetek, áramlatok hatására, valóságunkat eltorzítva látták, az eredményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúlozták.

A továbbiakban hangsúlyozta: állandó feladat a párt ideológiai, politikai egységének megőrzése és további erősítése. Minden párttagnak kötelessége a párt eszméit, a párt politikáját, határozatait képviselni és védelmezni. Ez a követelmény nem zárja ki, hanem feltételezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van, amíg a döntés vagy határozat megszületik. Azután már csak a végrehajtás módján lehet és szabad vitatkozni.

A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt végre kell hajtania. A párttagok kötelessége az is, hogy ehhez megnyerjék környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépe- lődésre — egységesen tenni kell! A többség így is cselekszik, de még további szemléletváltozásra és ha kell; íelelősségrevonásra is szükség van.

A cselekvési egység erősítése számos tényezőtől függ, de mindenekelőtt az irányító tevékenység jellegétől, minőségétől. Ennek gyengeségei, ellentmondásai hátráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a

Brutyó János, a KEB elnöke előterjeszti a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját.

(Képtávírónkon érkezett)

határozatok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példamutatását. A vezetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követelményeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek.

— Kötelességünk — mondotta a KEB elnöke — segíteni a politikailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alkotóképes vezetőket, akik szót értenek a dolgozókkal, de megkövetelik a fegyelmet, a rendet is.

Napjaink fontos politikai kérdése, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a pártfegyelmet, a szocialista erkölcsi normákat. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, mert csak így követelhetnek másoktól is fegyelmet, helytállást.

A vezetők körében előforduló fegyelemsértésekről szólva kifej tétté, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennek minden megnyilvánulása kárt okoz. A hatalmat

— amelyet a párt, a társadalom, a nép javára kell gyakorolni — senki nem használhatja fel önös érdekei céljából. A hatalommal visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráruházott hatalommal. Ma

— mutatott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kezdeményezzen, felelősséggel éljen a hatalommal, megalapozottan és időben döntsön. A nagyobb önállóság, a több kezdeményezés egyben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem a dolgozó kollektíváktól is.

Minden vezető kisebb vagy nagyobb hatalommal van felruházva. Ez a hatalom azonban nem más, mint eszköz a nép szolgálatára. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ilyen címen vállalt és kapott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlanná vált, az nem maradhat vezető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a nagyobb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg visszaéléseik folytán váltak méltatlanná tisztségükre. Aki pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiakban erre ne legyen lehetősége.

A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésében nagy szerepe van világnézetünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésének.

— Helyeseljük azt — mondotta Brutyó János —, hogy a Központi Bizottság erőteljesen fellép a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelem- szerzés a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyenlősdi ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalatai is alátámasztják, hogy a munka nélküli vagy a munkával nem arányos jövedelemszerzésnek még nem sikerült teljesen gátat vetni, jóllehet számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztességgel a munkáért járó béren túli külön -juttatás, csúszópénz és hálapénz igénye.

Az egyén, közösség, társadalom érdekegységében a gyakorlatban olykor az egyén vagy a szűkebb kollektíva érdekei javára billen a mérleg. Egyes esetekben a nép- gazdasági érdek helyett a csoport- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másiknak, vagy éppen a vásárlóknak kárt okozzon.

Ezután az anyagiasság, a nagyobb lehetőségekkel való visszaélés okozta károkról szólt, majd így folytatta:

— A szerénytelenség, a nagylábon élés idegen a párttól. E téren erősödik az egészséges szemlélet és gyakorlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor,, ha nem a saját zsebükről van szó.

A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója a továbbiakban hangsúlyozta: a párt élcsapat szerepéből fakad, hogy a kommunisták történelmi küldetése szocialista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenséget, ügyszeretetét, helytállást igényel a kommunistáktól. A nép odaadó szolgálata feltétele annak, hogy a nép is elkötelezetten támogassa a pártot. A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, hanem társadalmi tevékenységükkel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista példamutatásnak hatalmas vonzereje van, hiánya viszont árt ügyünknek.

A pártlfegyélmi büntetések csaknem egyötödében az erkölcstelen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet. akkor válik közügy- gyé, ha az nem példás, ha kárt okoz a családnak, a közösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit.

A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erősítésének, hanem minden társadalmi tevékenységnek lényeges feltétele.

— E téren van bizonyos fejlődés — állapította meg —, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékenyA főváros párttagsága a Központi Bizottság kongresz- szusi számadását az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról és az előttünk álló feladatokról egyetértéssel fogadta. A vitában részt vettek pártonkívüliek is. Véleményük egyezik a párttagságéval. Ezért bátran mondhatjuk: a párt politikája a nép akaratának kifejezése — 'kezdte felszólalását a budapesti pártbizottság első titkára.

— A párttagok és a pártonkívüliek elismeréssel szóltak róla: pártunk, miközben következetes munkát végez azért, hogy a változó feltételekhez igazítsa tevékenységét, ragaszkodik politikai fő vonalához, munkastílusának kipróbált, elvi jelentőségű vonásaihoz. Őrködik a néphatalom szilárdságán, érvényesíti a párt vezető szerepét, erősíti a szocializmus építésének platformján a dolgozó nép összefogását. Fejleszti a szocialista társadalom termelőerőit, egész tevékenysége azt szolgálja, hogy a dolgozó emberek élet- és munka- körülményei javuljanak, békében és biztonságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista demokrácia, a tudomány és a kultúra eredményei minél szélesebb rétegekhez jussanak el.

A főváros kommunistái — együtt a város egész lakosságával — helyeslik a párt és a kormány tevékenységét, amelyet a külpolitikában, a nemzetközi munkásmozgalomban folytat. Ez a politika a magyar nép elemi érdekeire épül, a béke megőrzését szolgálja, következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmushoz, hosszú távra szóló elvi politika. Tartópillérei: a magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlesztése, a Varsói Szerződés szervezetében és a KGST-ben tömörült szocialista országok kapcsolatainak erősítése. Ez a politika biztosította népünknek a szocializmus építésének békés feltételeit eddig. és ez fogja biztosítani a jövőben is.

A budapesti kommunisták egyöntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede

resszustól kapott megbízatása alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Brutyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi, a takarékossági előírásokat figyelembe véve gazdálkodtak, s ez a tevékenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfelelt. A párttagok fegyelmezetten teljesítették tagdíjfizetési kötelezettségüket. A Központi Ellenőrző Bizottság jelenti a kongresz- szusnak — mondotta —, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fegyelem szilárd, a párt. vagyonának védelme megfelelő.

A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke a következőkkel fejezte be a beszámolóját:

— Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tudjuk, hogy még további nehéz küzdelmek várnak ránk. Ezért . a Központi Ellenőrző Bizottság úgy látja, hogy a következő években még nagyobb szükség les’z a párttagok helytállására. Arra, hogy a kongresszus határozatainak megvalósításáért odaadással dolgozzanak, nyerjék meg hozzá a tömegeket, erkölcsi n ormáink szerint éljenek és dolgozzanak.

Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — megkezdődött az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett; Az első - felszólaló Méhes iLajos, az iMSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára volt.

kipróbált politikájának útján haladjon tovább.

Az elmúlt négy évben — folytatta — a budapesti ipar 70 ezres létszámcsökkenés mellett 16,6 százalékkal növelte termelését. — A gazdaságos termelési és termék- szerkezet alakításában — ha ütemével elégedetlenek vagyunk is — az előrelépés a

ami volt, és szüntelen változásban élnek ma is legnagyobb munkáskerületeink: Angyalföld, Csepel, Újpest, Kőbánya. Folytatódik Kispest, Pestlőrinc, Pesterzsébet, Óbuda korszerűsítése is.

Természetesen szeretnénk, ha a város dinamikus fejlődése folytatódna. Tudjuk, hogy Budapestnek vonzás- körzetével együtt, összehangoltan kell fejlődnie. Tudjuk azt is, hogy nekünk, budapestieknek az eddiginél többet kell letennünk a nemzet asztalára ahhoz, hogy városunk tovább gyarapodjon.

Méhes Lajos ezután a nemzetközi politikai életben és a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokat elemezte, majd rámutatott:

A pártunk kongresszusát előkészítő vitában a párt politikájával való egyetértés mellett a leggyakrabban e politika következetes folytatását szorgalmazták. Ezért volt pártértekezletünk központi gondolata, hogy mit kell tennünk e politika következetesebb végrehajtásáért. Ám amikor a végrehajtás következetességét hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy már nincs szükség tisztázó, építő vitára. Úgy vélem, éppen az egységes cselekvéshez kell világossá tenni, hogy meddig fogadhatunk el valamit, meddig mehetünk a tűrésben, és hol kezdődik az, ami ellen már tiltakoznunk, harcolnunk kell.

Most az-elért gazdasági vívmányok, az elért életszínvonal megtartása és megszilárdítása a cél.

A jövő megalapozása végett egyet kell érteni azzal, és a pártszervezeteknek azt kell támogatniuk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál az első helyet a termelő beruházások kapják.

Egész politikánk következetesebb végrehajtásában elvi és gyakorlati jelentőségű, hogy az elosztás szocialista elve jobban érvényesüljön. Ehhez világos mércére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkateljesítményt honoráló bér- és jövedelempolitika és az érték- arányos árrendszer. Az éves

Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára felszólal a kongresszuson. (Képtávírónkon érkezett.)

jellemző. Tudatában vagyunk a budapesti pártszervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hiszen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari exportjának a felét. A külkereskedelmi egyensúly javításában tehát meghatározó a budapesti dolgozók szerepe.

Nagy öröm számunkra, hogy a világban és hazánkban jelentkező és oly sokszor hangoztatott gondok közepette ebben az ötéves tervben a főváros építésében még kiemelkedőbb eredményeket értünk el,- mint az előző tervidőszakban. Soha nem volt olyan öt esztendő Budapest történetében, amikor több lakás, óvoda, iskolai tanterem épült, mint most.

Sok mindennel gazdagodott a főváros. Természetesen jól tudjuk, sok a gond is. Ismerve és rtem felejtve ezeket, különös örömmel tölt el bennünket, hogy a város pereme amelyről József Attila oly megrázóan írt, már nem az,

bérfejlesztés többségének a hatékonyabb munkára ösztönzést kell szolgálnia.

A minisztériumoktól, a főhatóságoktól azt kér|jük, gyorsabban döntsenek a megérett kérdésekről.

A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és értelmiségiek értik és helyeslik pártunknak a munkás— paraszt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Hazánk 35 esztendős fejlődésére visz- szatekintve, az egyik legnagyobb változás: a falu és a város közötti különbségek csökkenése, a munkásosztály és a parasztság közeledése, összefonódása'. Társadalmunk két alapvető osztálya egyaránt a szocializmust tekinti jelenének és jövőjének. A budapesti dolgozók saját ellátásuk javulásán keresztül is meggyőződtek a párt agrárpolitikájának helyességéről.

(Folytatás a 8. oldalon.)

Méhes Lajos felszólalása

ség elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek (terjesztését, a 'hibák feltárását és kijavítását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepe! , hogy olykor nem elég tervszerű, összehangolt, nem eléggé segíti a végrehajtást, a feladatok, a munka számon-, kérését.

Ezután a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke jelentette, hogy a XI. kong-