Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
1980. március 25. ^tsÜÉPÜJSÁG 3 Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) eszméje és a békés egymás mellett élés elve határozza meg. Népünk teljes mértékben támogatja nemzetközi törekvéseinket, külpolitikánkat. A jövőben Is arra törekszünk, hogy jó hazai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így ■szolgáljuk népünk, hazánk érdekeit, s egyben az általános haladás és a béke ügyét. A társadalmi viszonyok fejlődése, szövetségi politikánk A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Társadalmunk életében a párt vezető szerepe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősödik a szocialista nemzeti összefogás. Társadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építő munkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási időszak öt esztendejében is magas fokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fegyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista építő- munkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz feladatok megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi kötelességteljesítésen túl, a szocialista munkaversenyben, a nemes, közösségi célú, önzetlen társadalmi munkában megnyilvánuló, növekvő számú felajánlás és ezek teljesítése. ,A teljes képhez hozzá tartozik, hogy tapasztalunk közvéleményünkben a gazdasági problémákkal kapcsolatban, s az utóbbi időben a nemzetközi feszültség növekedése következtében bizonyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban fellelhető negatív jelenségek miatt kritikai észrevételeket is. A párt, a Központi Bizottság, kormányzatunk a bizalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvéleményünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségekről is, és figyelembe veszi a megalapozott, jogos bírálatot. Ettől az sem tart bennünket vissza, hogy társadalmunkban törpe kisebbségben ugyan, de akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünkkel, politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kritikátlanul átveszik az imperialista propaganda szólamait, lebecsülik népünk eredményeit, kételyeket igyekeznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az irányelvek országos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egységes, eltökélt és bizakodó. Közös törekvésünk, hogy a helyes határozatokat következetesen hajtsuk végre, határozottabban lépjünk fel a szocialista építőmunkát hátráltató, a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész politikánk következetes megvalósítására, azoknak a terveknek, intézkedéseknek támogatására, amelyektől várható vívmányaink megszilárdítása, az ország gondjainak megoldása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen jelenségek leküzdése. Kádár János ezek Után rámutatott, hogy a társadalom osztáiytagozódása a legutóbbi öt évben nem változott. A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pár- tonkívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért. Fejlődésünket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműködése, egymáshoz való közeledése jellemzi. A^ jelenlegi kedvező helyzet kialakulása-' ban meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és határozott folytatása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét. Politikai súlya, állásfoglalása, aktivitása és kezdeményezőkészsége, szemlélete és magatartása jó irányban befolyásolja az egész társadalom szemléletét és magatartását. A Központi Bizottság a XI, kongresszus útmutatásait kö_ vetve rendszeresen foglalkozott :a munkásosztály élenjá. ró szerepének erősítésével, a munkások, különösen a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szó. cializmus építésének elengedhetetlen feltétele, népünk érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödjék. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szervek vezető tisztségeiben, a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a .társadalmi tevékenységben is aktívak, a termelésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a munkásosztálynak szilárd szövetségese, becsülettel helytáll az építőmunkában. A mezőgazdasági termelés iparosodása, a munka és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a parasztságot a munkásosztályhoz. A jövőben is elő kell segíteni a parasztság politikai öntudatának, közéleti aktivitásának növekedését, élet. és munkakörülményeinek javulását. Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, amelynek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdé. ke. Az értelmiség tevékeny ré_ sziese a szocializmus építésének, szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értelmiségiek munkáját. Sze. repük társiadaimun.k általá. nos fejlődésével, a tudományos-technikai haladással, a kultúra jelentőségének nőve. kedésével szoros összefüggés, ben fokozódik. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szaktudást, a felkészültséget min. den területen jobban, gazda, ságosabban és szervezettebben (hasznosítsuk, s fokozottan igényeljük és biztosítsuk az értelmiség részvételét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan cél. ja,- hogy az osztályok és a ré. tegek tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi érdek elsődlegessége alapján: érvényesüljenek, tovább csökkenjen a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti különbség. Pártunk a beszámolási idő szakban is megfelelően foglalkozott a nők helyzetével. Az idei népszámlálási ada. tokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban 51,5 száza, ■lék; közülük a munkavállalási korban levők 79 százaléka munkaviszonyban van, az aktív keresőknek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa. Képünkön: (balról jobbra) Andrej Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kádár János és Németh Károly. (Képtávírónkon érkezett.) családban, ;a 'közéletben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel tej lesi tik a rájuk háruló kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elégedettek, változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzeté, re: tovább kell javítani egyenlő esélyeiknek, valamint a kereső foglalkozás és az anyaság együttes vállalásának gazdasági, kulturális és tudati feltételeit. Ezt előkeli segíteni szakképzettségük emelésével, szociális intézkedésekkel, a szolgáltatások-bővítésével, a nők társadalmi szerepét lebecsülő maradi nézetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a tár. sadalomban elfoglalt szerepüknek megfelelően nőve. ked-jék a vezető -beosztásokban- és a választott tisztségekben. Pártunk megítélése szerint a ma-gyár ifjúság döntő többsége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövő. jét. Helyzetében, -magatartásában a társadalom általános állapota is tükröződik. Fel. készültségével és tetteivel bizonyítja, -hogy lehet rá számítani, 'helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületének, kezdeményezőkészségének, új irán. ti fogékonyságának, tehetsége kibontakozásának tág teret nyújt szocialista rendszerünk. Az ifjúságnak ezeket a tulajdonságait az eddiginél is jobban kell fejleszteni. Ügy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendíthetetlen hívei és lelkes építői legyenek.. Az is helyénvaló, hogy a fiatalok — életkori sajátosságaiknak megfelelően — szeretnek szórakozni, fontos azonban, hogy szabad idejüket is értelmesen és tartalmasán töltsék el; ehhez minden lehetséges támogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a, fiatalok körében is ta paszí'ailhatunk olyan negatív jelenségeket, mint a közömbösség, egyeseknél a cinizmus, a könnyelmű életre való hajlam. Ezek megváltoztat, ható tulajdonságok. Nem szabad lemondanunk egyetlen fiatalról sem, azoknak is segítő kezet 'kell nyújtaim; akik rossz -befolyás alá kerültek, a társadalom peremére szorul tak. Az új nemzedékről történő gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van ebben az iskolának, a munkahelynek, a társadalmi szerveknek. és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövetség is. A fő felelősség azon ban változatlanul a -családé, amely társadalmunknak a legkisebb, -de a jövő szempontjából is döntő jelentőségű közössége. Pártunk, szocialista államunk védi és támogatja a család intézmé. nyét. Arra kell- törekedni, hogy növekedjék a család szerepe a személyiség kialakításában és a szocialista életforma általánossá tételében. Pártunk ismeri a fiatalok valós gondjait. Azért tevékenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanak egyenlőbb esélyt a tan-ulásban, a pályaválasztásiban, a képzettségüknek megfelelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás-, a lakáshoz jutás, az otthonteremtés. -fettételeit.-Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony ás, amely sok figyelmet igényelt és igénye] mind az államtól, -mind az egyházaktól. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti sza badságot _ és az egyházak autonóm * működésének -fel. tételeit. A vallásos emberek egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit-, támogatják az országépítő munkát. Az egyházak vezetői éppen a közelmúltban állapi tották meg, bogy az állam és az egyházak kapcsolata az utóbbi években tovább fejlődött, és ma már nem egy. szerűen rendezett viszonyról van. szó, hanem a nép javára végzett közös munkáról. Az állam és az egyházak mai rendezett viszonya a közösén kialakított megállapodások korrekt -megtartásának alapján jött -létre, és így fejlődhet tovább a jövőben is. A magunk részéről, elvi alapo. kon, ezen az úton -kívánunk tovább járni. A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefogásnak fontos része, hogy az itt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgáraként vesznek részt az építőmunkában, a politikai életben. Anyanyelvűket szabadon használják, nemzeti kultúrájuk ápolásához és fejlesztéséhez megfelelő segítséget kapnak. A nemzetiségek otthonra leltek, jól érzik magukat hazájukban, a szocialista Magyarországon. Pártunk a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését fontos elvi kérdésnek tekinti. Mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, megőrizzék és gazdagítsák nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román nemzetiségiek és a szomszédos szocialista országokban élő magyar nemzetiségiek hozzájáruljanak népeink barátságának és internacionalista együttműködésének elmélyítéséhez. Népünk történelme úgy alakult, hogy a magyarságnak mintegy harmada az ország határain kívül él; a földkerekségnek szinte minden táján élnek magyarok. Rájuk gondolva jó tudni, hogy legtöbbjük lehetőségeihez mérten őrzi, ápolja anyanyelvét, nemzeti kultúráját, hagyományait, becsüli a szocialista Magyarországot. Tőlük azt várjuk, hogy nemzeti kultúrájukat ápolva országuk tisztességes állampolgárai legyenek, s a társadalmi haladást, a népek barátságát segítsék elő. Szocialista hazánk demokratikus politikai rendszerében jelentős szerepük van a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Pártunk nagyra értékeli, hogy a Hazafias Népfront, a szakszervezetek1, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgalom és más társadalmi és tömegszervezetek tevékenységükkel segítik a fejlett szocialista társadalom építését. Növekedett aktivitásuk és társadalmi felelősségük, erősödtek munkájuk szocialista vonásai. Alkotó módon hozzájárulnak társadalmunk szocialista fejlődéséhez, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális -alapjainak erősítéséhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A párt a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében folvtatja -bevált szövetségi -politikáját. Ez elengedhetetlen feltétele az előttünk álló bonyolult és nehéz feladatok megoldásának. A nemzeti összefogás társadalmi céljainknak, az e célokhoz vezető utaknak, a fejlődés során felvetődő új kérdéseknek eszmei tisztázásával, a közös munkában valósul meg és erősödik. Törekvésünk, hogy jó szóval, vitával, meggyőzéssel mindenkit megnyerjünk a közös gondolkodásra. az együttes cselekvésre. A szocializmus a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom alapján az egész nép közreműködésével, az egész nép javára épül. A gyakorlatban igazolódott szilárd elvi álláspontunk, hogy a szocialista fejlődés egész korszakában nélkülözhetetlen az állam intézményeinek jó működése, a gazdasági. a kulturális építést elősegítő szervező munkája és védelmi funkciója. A beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatainak szellemében tovább erősödött az állam irányító szerepe a gazdasági és a kulturális feladatok megoldásában, a honvédelem szervezésében. Államszervezetünk intézményei rendeltetésüknek megfelelően működnek, népi államunk betölti hivatását. A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista törvényesség. Kájdár János a továbbiakban az országgyűlés, a Minisztertanács, valamint a tanácsok munkájával, foglalkozott és méltatta hazánk fegyveres erőinek és testületéinek helytállását. Az állami munkában is kulcskérdés a szocialista vonások erősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgálata. Minden állami intézményben emelni kell a munka színvonalát, következetesebben kell érvényesíteni a társadalmi érdeket. Kívánatos, hogy a kormány még jobban összpontosítsa figyelmét a fő folyamatok irányítására, a végrehajtásra, a személyes felelősség érvényesítésére, az ágazati irányító munka és az állami' fegyelem javítására. A központi és a helyi állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, jobban hangolják össze tevékenységüket. Az állami munka fejlesztésének alapvető feladatai között kell számon tartani a még jócskán fellelhető bürokrácia további visszaszorítását. Állami életünk fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a törvényes rend szilárdítása, a törvények megtartása és megtartatása, az állam- polgári fegyelem növelése. Közös érdekünk, hogy őrködjünk a közélet tisztaságán, és leplezzünk le, szorítsunk vissza minden társadalomellenes magatartást. Társadalmi rendszerünknek lényegi vonása a kapitalista elnyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődését, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocialista demokrácia. Pártunk a legutóbbi években is nagy figyelmet fordított a fejlesztésére. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lakosság véleményének nyilvánításával, javaslataival, kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vesz részt a közéletben. A XI. kongresszus határozatának megfelelően létrehozott szakszervezeti bizalmi és főbizalmi testületek jól betöltik szerepüket. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. A lakóhelyi fórumok is gazdagítják a közéletet. A szocialista demokrácia érvényesülésének eddigi eredményeivel még nem lehetünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista demokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően, tartalmasán működjenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dolgozók részvétele áz ügyek intézésében, és ez egyaránt terjedjen ki a véleményezésre, a javaslattételre, az ellenőrzésre, valamint — mindazokban az esetekben, ahol lehetséges és szükséges — a döntésekre is. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egyszemélyi felelősséget. Nem helyes az a gyakorlat, hogy sokszor a kollektív felelősségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket, vagy megfoghatatlanná válik a felelősség a rossz döntésekért. A szocialista demokrácia nem lehet a kötelességmulasztók vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jelent rendet és fegyelmet, összhangot a kötelességekben és a jogokban, megfontolt beleszólást a köz- ügyekbe, tevékeny részvételt a munkában, személyes felelősségérzetet és felelősségvállalást a köz javára. Foglalkozni kell azzal is, hogy az egyszemélyi felelősség fokozott érvényesülése mellett hogyan lehetne a kinevezett vezetők tevékenységét érdemibb társadalmi ellenőrzés alá vonni. Ennek érdekében pontosabban kell meghatározni, hogy a vezetők milyen beszámolási kötelezettséggel tartoznak a demokratikus fórumoknak, és azt is, hogy hogyan érvényesülhet jobban a dolgozó közösségek véleménye a vezetők kinevezésekor. (Folytatás a 4. oldalon.)
