Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

1980. március 25. ^tsÜÉPÜJSÁG 3 Megkezdte munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) eszméje és a békés egymás mellett élés elve határozza meg. Népünk teljes mérték­ben támogatja nemzetközi törekvéseinket, külpolitikán­kat. A jövőben Is arra törek­szünk, hogy jó hazai munká­val adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így ■szolgáljuk népünk, hazánk érdekeit, s egyben az általá­nos haladás és a béke ügyét. A társadalmi viszonyok fejlődése, szövetségi politikánk A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyen­súlyozott, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma szilárd. Társadalmunk életében a párt vezető szerepe érvénye­sül, a párt és a tömegek vi­szonyát a kölcsönös bizalom határozza meg. A párt poli­tikáját népünk cselekvőén tá­mogatja; erősödik a szocia­lista nemzeti összefogás. Tár­sadalmunk politikai egysége nagy történelmi vívmá­nyunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építő mun­kának éppen úgy, mint ha­zánk kedvező nemzetközi megítélésének. Népünk a beszámolási idő­szak öt esztendejében is ma­gas fokú politikai érettséget, nagy felelősségérzetet és fe­gyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista építő- munkában, a bonyolult hely­zetekben, a nehéz feladatok megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizo­nyítéka, az elemi kötelesség­teljesítésen túl, a szocialista munkaversenyben, a nemes, közösségi célú, önzetlen tár­sadalmi munkában megnyil­vánuló, növekvő számú fel­ajánlás és ezek teljesítése. ,A teljes képhez hozzá tartozik, hogy tapaszta­lunk közvéleményünkben a gazdasági problémákkal kap­csolatban, s az utóbbi időben a nemzetközi feszültség nö­vekedése következtében bizo­nyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban fellelhető negatív jelenségek miatt kri­tikai észrevételeket is. A párt, a Központi Bizott­ság, kormányzatunk a biza­lom alapján a valóságos helyzetet tárja közvélemé­nyünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségek­ről is, és figyelembe veszi a megalapozott, jogos bírálatot. Ettől az sem tart bennünket vissza, hogy társadalmunk­ban törpe kisebbségben ugyan, de akadnak olya­nok is, akik szocialista rend­szerünkkel, politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem értenek egyet; sőt egyesek kritikátlanul át­veszik az imperialista propa­ganda szólamait, lebecsülik népünk eredményeit, kételye­ket igyekeznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az irányelvek or­szágos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egysé­ges, eltökélt és bizakodó. Kö­zös törekvésünk, hogy a he­lyes határozatokat következe­tesen hajtsuk végre, határo­zottabban lépjünk fel a szo­cialista építőmunkát hátrál­tató, a közösség érdekeit sér­tő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész po­litikánk következetes megva­lósítására, azoknak a tervek­nek, intézkedéseknek támo­gatására, amelyektől várható vívmányaink megszilárdítása, az ország gondjainak megol­dása, a további fejlődést és fölemelkedést akadályozó kedvezőtlen jelenségek le­küzdése. Kádár János ezek Után rá­mutatott, hogy a társadalom osztáiytagozódása a legutóbbi öt évben nem változott. A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pár- tonkívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egy­ségbe tömörülve, egyetértés­ben dolgoznak a közös szo­cialista célokért. Fejlődésün­ket a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség alap­vető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműkö­dése, egymáshoz való közele­dése jellemzi. A^ jelenlegi kedvező helyzet kialakulása-' ban meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és ha­tározott folytatása pártunk­nak, népünknek egyaránt ér­deke. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be vezető szerepét. Po­litikai súlya, állásfoglalása, aktivitása és kezdeményező­készsége, szemlélete és ma­gatartása jó irányban befo­lyásolja az egész társadalom szemléletét és magatartását. A Központi Bizottság a XI, kongresszus útmutatásait kö_ vetve rendszeresen foglalko­zott :a munkásosztály élenjá. ró szerepének erősítésével, a munkások, különösen a de­rékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szó. cializmus építésének elenged­hetetlen feltétele, népünk ér­deke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erő­södjék. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a párt-, a társadal­mi és az állami szervek ve­zető tisztségeiben, a válasz­tott testületekben a jelenle­ginél nagyobb arányban le­gyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a .társadalmi tevékeny­ségben is aktívak, a terme­lésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meggyor­sult, a munkásosztálynak szi­lárd szövetségese, becsülettel helytáll az építőmunkában. A mezőgazdasági termelés ipa­rosodása, a munka és az el­osztás jellegében bekövetke­zett változások is közelítik a parasztságot a munkásosz­tályhoz. A jövőben is elő kell segíteni a parasztság po­litikai öntudatának, közéleti aktivitásának növekedését, élet. és munkakörülményei­nek javulását. Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, amelynek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdé. ke. Az értelmiség tevékeny ré_ sziese a szocializmus építésé­nek, szorosan kötődik a mun­kásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értelmiségiek munkáját. Sze. repük társiadaimun.k általá. nos fejlődésével, a tudomá­nyos-technikai haladással, a kultúra jelentőségének nőve. kedésével szoros összefüggés, ben fokozódik. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szel­lemi erőforrásainkat, a szak­tudást, a felkészültséget min. den területen jobban, gazda, ságosabban és szervezetteb­ben (hasznosítsuk, s fokozot­tan igényeljük és biztosítsuk az értelmiség részvételét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan cél. ja,- hogy az osztályok és a ré. tegek tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi érdek elsődle­gessége alapján: érvényesül­jenek, tovább csökkenjen a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti különbség. Pártunk a beszámolási idő szakban is megfelelően fog­lalkozott a nők helyzetével. Az idei népszámlálási ada. tokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban 51,5 száza, ■lék; közülük a munkaválla­lási korban levők 79 száza­léka munkaviszonyban van, az aktív keresők­nek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszusa. Képünkön: (balról jobbra) Andrej Kirilen­ko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kádár János és Németh Károly. (Képtávírónkon érkezett.) családban, ;a 'közéletben nö­vekvő hozzáértéssel, tiszte­letre méltó szorgalommal és becsülettel tej lesi tik a rájuk háruló kötelezettségeket. Tár­sadalmi egyenjogúságuk egy­re jobban kiteljesedik. Még­sem lehetünk elégedettek, változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzeté, re: tovább kell javítani egyenlő esélyeiknek, vala­mint a kereső foglalkozás és az anyaság együttes vállalá­sának gazdasági, kulturális és tudati feltételeit. Ezt előkeli segíteni szakképzettségük emelésével, szociális intézke­désekkel, a szolgáltatások-bő­vítésével, a nők társadalmi szerepét lebecsülő maradi né­zetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a tár. sadalomban elfoglalt szere­püknek megfelelően nőve. ked-jék a vezető -beosztások­ban- és a választott tisztsé­gekben. Pártunk megítélése szerint a ma-gyár ifjúság döntő több­sége híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövő. jét. Helyzetében, -magatartá­sában a társadalom általános állapota is tükröződik. Fel. készültségével és tetteivel bi­zonyítja, -hogy lehet rá szá­mítani, 'helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel tel­jesíti honvédelmi kötelezettsé­gét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületének, kezde­ményezőkészségének, új irán. ti fogékonyságának, tehetsé­ge kibontakozásának tág te­ret nyújt szocialista rendsze­rünk. Az ifjúságnak ezeket a tulajdonságait az eddiginél is jobban kell fejleszteni. Ügy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendít­hetetlen hívei és lelkes építői legyenek.. Az is helyénvaló, hogy a fiatalok — életkori sajátos­ságaiknak megfelelően — sze­retnek szórakozni, fontos azonban, hogy szabad idejü­ket is értelmesen és tartal­masán töltsék el; ehhez min­den lehetséges támogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a, fiatalok körében is ta paszí'ailhatunk olyan negatív jelenségeket, mint a közöm­bösség, egyeseknél a ciniz­mus, a könnyelmű életre való hajlam. Ezek megváltoztat, ható tulajdonságok. Nem sza­bad lemondanunk egyetlen fiatalról sem, azoknak is se­gítő kezet 'kell nyújtaim; akik rossz -befolyás alá kerültek, a társadalom peremére szorul tak. Az új nemzedékről törté­nő gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van eb­ben az iskolának, a munka­helynek, a társadalmi szer­veknek. és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövet­ség is. A fő felelősség azon ban változatlanul a -családé, amely társadalmunknak a legkisebb, -de a jövő szem­pontjából is döntő jelentősé­gű közössége. Pártunk, szo­cialista államunk védi és tá­mogatja a család intézmé. nyét. Arra kell- törekedni, hogy növekedjék a család szerepe a személyiség kiala­kításában és a szocialista életforma általánossá tételé­ben. Pártunk ismeri a fiatalok valós gondjait. Azért tevé­kenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanak egyenlőbb esélyt a tan-ulásban, a pályaválasztás­iban, a képzettségüknek meg­felelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás-, a lakáshoz jutás, az otthonte­remtés. -fettételeit.-Társadalmunk kiegyensú­lyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony ás, amely sok figyelmet igényelt és igé­nye] mind az államtól, -mind az egyházaktól. Az állam az alkotmány szellemében biz­tosítja a lelkiismereti sza badságot _ és az egyházak autonóm * működésének -fel. tételeit. A vallásos emberek egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit-, támo­gatják az országépítő mun­kát. Az egyházak vezetői ép­pen a közelmúltban állapi tották meg, bogy az állam és az egyházak kapcsolata az utóbbi években tovább fej­lődött, és ma már nem egy. szerűen rendezett viszonyról van. szó, hanem a nép javá­ra végzett közös munkáról. Az állam és az egyházak mai rendezett viszonya a közösén kialakított megállapodások korrekt -megtartásának alap­ján jött -létre, és így fejlőd­het tovább a jövőben is. A magunk részéről, elvi alapo. kon, ezen az úton -kívánunk tovább járni. A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefo­gásnak fontos része, hogy az itt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgáraként vesznek részt az építőmun­kában, a politikai életben. Anyanyelvűket szabadon használják, nemzeti kultúrá­juk ápolásához és fejleszté­séhez megfelelő segítséget kapnak. A nemzetiségek ott­honra leltek, jól érzik ma­gukat hazájukban, a szocia­lista Magyarországon. Pár­tunk a lenini nemzetiségi po­litika következetes érvénye­sítését fontos elvi kérdésnek tekinti. Mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek tovább­ra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünk­nek, megőrizzék és gazdagít­sák nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat. Arra törek­szünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, ro­mán nemzetiségiek és a szomszédos szocialista orszá­gokban élő magyar nemzeti­ségiek hozzájáruljanak né­peink barátságának és inter­nacionalista együttműködésé­nek elmélyítéséhez. Népünk történelme úgy alakult, hogy a magyarság­nak mintegy harmada az or­szág határain kívül él; a földkerekségnek szinte min­den táján élnek magyarok. Rájuk gondolva jó tudni, hogy legtöbbjük lehetőségei­hez mérten őrzi, ápolja anya­nyelvét, nemzeti kultúráját, hagyományait, becsüli a szo­cialista Magyarországot. Tő­lük azt várjuk, hogy nemzeti kultúrájukat ápolva országuk tisztességes állampolgárai le­gyenek, s a társadalmi hala­dást, a népek barátságát se­gítsék elő. Szocialista hazánk demok­ratikus politikai rendszeré­ben jelentős szerepük van a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömegszer­vezeteknek és -mozgalmak­nak. Pártunk nagyra értéke­li, hogy a Hazafias Népfront, a szakszervezetek1, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgalom és más társadal­mi és tömegszervezetek tevé­kenységükkel segítik a fejlett szocialista társadalom építé­sét. Növekedett aktivitásuk és társadalmi felelősségük, erősödtek munkájuk szocia­lista vonásai. Alkotó módon hozzájárulnak társadalmunk szocialista fejlődéséhez, a né­pi hatalom politikai, gazda­sági és kulturális -alapjainak erősítéséhez, a szocialista de­mokrácia kibontakoztatásá­hoz. A párt a szocialista nem­zeti egység erősítése érdeké­ben folvtatja -bevált szövet­ségi -politikáját. Ez elenged­hetetlen feltétele az előttünk álló bonyolult és nehéz fel­adatok megoldásának. A nemzeti összefogás társadal­mi céljainknak, az e célok­hoz vezető utaknak, a fejlő­dés során felvetődő új kér­déseknek eszmei tisztázásá­val, a közös munkában va­lósul meg és erősödik. Törek­vésünk, hogy jó szóval, vitá­val, meggyőzéssel mindenkit megnyerjünk a közös gondol­kodásra. az együttes cselek­vésre. A szocializmus a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom alapján az egész nép közreműködésével, az egész nép javára épül. A gyakorlatban igazolódott szilárd elvi álláspontunk, hogy a szocialista fejlődés egész korszakában nélkülöz­hetetlen az állam intézmé­nyeinek jó működése, a gaz­dasági. a kulturális építést elősegítő szervező munkája és védelmi funkciója. A be­számolási időszakban a XI. kongresszus határozatainak szellemében tovább erősödött az állam irányító szerepe a gazdasági és a kulturális fel­adatok megoldásában, a hon­védelem szervezésében. Ál­lamszervezetünk intézmé­nyei rendeltetésüknek meg­felelően működnek, népi ál­lamunk betölti hivatását. A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista tör­vényesség. Kájdár János a továbbiak­ban az országgyűlés, a Mi­nisztertanács, valamint a ta­nácsok munkájával, foglalko­zott és méltatta hazánk fegy­veres erőinek és testületéinek helytállását. Az állami munkában is kulcskérdés a szocialista vo­nások erősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgá­lata. Minden állami intéz­ményben emelni kell a mun­ka színvonalát, következete­sebben kell érvényesíteni a társadalmi érdeket. Kívána­tos, hogy a kormány még jobban összpontosítsa figyel­mét a fő folyamatok irányí­tására, a végrehajtásra, a sze­mélyes felelősség érvényesí­tésére, az ágazati irányító munka és az állami' fegyelem javítására. A központi és a helyi állami szervek éljenek jobban hatáskörükkel, jobban hangolják össze tevékenysé­güket. Az állami munka fej­lesztésének alapvető felada­tai között kell számon tartani a még jócskán fellelhető bü­rokrácia további visszaszorí­tását. Állami életünk fejlesztésé­nek nélkülözhetetlen feltéte­le a törvényes rend szilárdí­tása, a törvények megtartása és megtartatása, az állam- polgári fegyelem növelése. Közös érdekünk, hogy őr­ködjünk a közélet tisztasá­gán, és leplezzünk le, szorít­sunk vissza minden társada­lomellenes magatartást. Társadalmi rendszerünknek lényegi vonása a kapitalista elnyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődését, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocialista demokrácia. Pár­tunk a legutóbbi években is nagy figyelmet fordított a fejlesztésére. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a lakos­ság véleményének nyilvání­tásával, javaslataival, kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vesz részt a köz­életben. A XI. kongresszus határozatának megfelelően létrehozott szakszervezeti bi­zalmi és főbizalmi testüle­tek jól betöltik szerepüket. Erősödött a szövetkezeti de­mokrácia, formái fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. A lakó­helyi fórumok is gazdagítják a közéletet. A szocialista demokrácia érvényesülésének eddigi eredményeivel még nem le­hetünk megelégedve. Gon­doskodni kell róla, hogy a szocialista demokrácia fóru­mai rendeltetésüknek meg­felelően, tartalmasán működ­jenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egység­ben növekedjék a dolgozók részvétele áz ügyek intézé­sében, és ez egyaránt ter­jedjen ki a véleményezésre, a javaslattételre, az ellenőr­zésre, valamint — mindazok­ban az esetekben, ahol lehet­séges és szükséges — a dön­tésekre is. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egysze­mélyi felelősséget. Nem he­lyes az a gyakorlat, hogy sokszor a kollektív felelős­ségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket, vagy megfoghatatlanná válik a felelősség a rossz döntése­kért. A szocialista demokrá­cia nem lehet a kötelesség­mulasztók vagy a fegyelme­zetlenek mentsvára. Egy­idejűleg jelent rendet és fe­gyelmet, összhangot a köte­lességekben és a jogokban, megfontolt beleszólást a köz- ügyekbe, tevékeny részvé­telt a munkában, személyes felelősségérzetet és felelős­ségvállalást a köz javára. Foglalkozni kell azzal is, hogy az egyszemélyi felelős­ség fokozott érvényesülése mellett hogyan lehetne a ki­nevezett vezetők tevékeny­ségét érdemibb társadalmi ellenőrzés alá vonni. Ennek érdekében pontosabban kell meghatározni, hogy a veze­tők milyen beszámolási kö­telezettséggel tartoznak a de­mokratikus fórumoknak, és azt is, hogy hogyan érvé­nyesülhet jobban a dolgozó közösségek véleménye a ve­zetők kinevezésekor. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents