Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-22 / 69. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. március 22. A rómaiak idején is lakott hely. A honfoglalás után a Szák-nemzetség veszi birtokába. A XII. században már egyházas hely. 1214-ben Merő János birtokában találjuk. Egy 1298-ban kelt oklevél templomáról tesz említést. A XIV. század második felében Tikai István és Niko Miklós osztoznak a határ birtokában. A török hódoltság itt is csak pusztulást hagyott maga után. A XVII. század első felében újra benépesült, főként ide- telépített német családokkal. Területe 1940-ben 1869 katasztrális hold, házainak száma 235, lélekszáma 1129. A mostani népszámlálás adatai szerint jelenleg a községben 183 házban 533-an laknak. . Olt ODA SOK Kapós a naposkacsa Ivóvíz tartálykocsiból r+ ► ■ lAAv.. Gyurmáznak a gyerekek — Jó napot kívánok! Guten Tag! — harsogják az ovisok, amint belépünk a terembe. Pillanatok alatt zsivaj támad, az apróságok körbefognak, s hol németül, hol magyarul mondják óvodai élményeiket. Húsz szakadáti gyerek jár az óvodába, mindannyian egy csoportba. Két év óta németül is tanulnak, amivel megalapozzák az iskólái nyelvtanulásukat. Nem kell unszolni őket, kört alakítanak, egy kislány középre guggol és máris mondják, játsszák a Nyuszi ül a fű- ben-t, németül. Húsz alsó tagozatos Nyúltenyésztők A háztájiban inkább nyúltenyésztéssel foglalkoznak az emberek. A régi, hatalmas istállóépületekben tartják őket, ott elférnek bőven. Valamikor a községben nagy hagyománya volt a szarvasmarha-tartásnak.. Akik azelőtt nevelték az állatokat, már kiöregedtek. Szolár Miklós a termelőszövetkezetben magtáros, öt éve foglalkozik nyulak- kal. Jelenleg 9 „anyája” van, legszívesebben a magyar vadas fajtát tenyészti. — Ezzel kevesebb a baj — mondja. A napokban fialt két anya, így az állomány kb. 65—70-re tehető. Évente 210—220 nyúl leadására van szerződése. — A nyáron baj volt a tápellátással. Igaz, az én nyulaim szénát is kapnak, de amikor nem volt táp, nagy volt az elhullás. A kukoricát nem ették, hiába volt előttük. Ha nincs táp, abból nekünk tenyésztőknek van kárunk. Ha meg ráfizet az ember, nem érdemes foglalkozni a tartással. Schultz Ádám címzetes igazgatót, az iskola vezető tanítóját szünetben kerestük meg. Most húsz gyereket tanít az osztatlan iskolában. A félsősök körülbelül 16—17-en a gyönki általános iskolába járnak, ősztől pedig már a kicsik is bejárók lesznek. Az igazgató 1940-ben kántortanítóként került a faluba. Arról érdeklődtünk tőle, hogy a művelődési ház falán lévő Petőfi kör emléktábla mikor és miért került oda? — A mai művelődési ház 1926-ban épült, úgynevezett katolikus gazdakörnek. 1948- ban a jubileumkor nevezték el Petőfi körnek, s akkor tették ki a táblát. Igazi jelentősége sajnos nincs. Petőfi nem járt a mi falunkban, pedig sokan érdeklődtek e felől, sokakat megtévesztett az emléktábla. Az iskola folyosóján alakulóban van egy helytörténeti gyűjtemény. Kenderfésűk, rokkák, régi agyagedények, korsók sorakoznak a polcokon. A gyűjtemény még hiányos, de az igazgató — aki ősztől nyugdíjas lesz — tervezi, hogy a gyűjtést tovább folytatja, s talán néhány év múlva az iskola, az akkor már volt iskola, egyik tantermében egy szép helytörténeti múzeumszobát alakíthat ki, ahol az arra járók megnézhetik a régi svábok munkaeszközeit, használati tárgyait. AkS marad Száznyolcvanketten járnak el a községből dolgozni. Gyönkre, Hőgyészre, Paksra és legtöbben Szekszárdra. Napközben az idős embereken és a gyesen lévő kismamákon kívül kevesen tartózkodnak otthon. Fetzer Klárával is csak azért találkoztunk, mert délutánra ment dolgozni, a gyönki Eleganciához. Huszonkét éves, Szekszárdon az 505-ösben végzett, női szabó. Munkahelyén 3 ezer forint az átlagkeresete, s november 7-én kiváló dolgozó lett. Szüleivel él Sza- kadáton, s nem szándékozik elköltözni a községből. Szabadságát általában külföldön tölti. Járt már Lengyel- országban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Ausztriában. Nemrégiben Párizsról látott egy filmet, s annyira megtetszett neki a város, hogy elhatározta; az idén Párizsba megy. Már járt is Szekszárdon az IBUSZ-ban, ahol ígéretet kapott, befizethet egy ötnapos útra. Egy kicsit izgul, mert még nem utazott repülőgéppel. Az életét egyelőre nem tudja más településen elképzelni. Viszik az egészséges ivóvizet A kézséget a Donát patak egyik ága szeli ketté. 1978. június 4-én felhőszakadás volt, a patak kiöntött, egy Zsigulit a híd alá sodort a víz, s elmosta a búcsút. A kutak akkor sárral teltek meg. A szakadátiak megfeszített munkával 7-én estére kitisztították a kutakat. 8- án ismét felhőszakadás volt, a kutak megint teljesen be- iszapolódtak. Már korábban is cólisak voltak a szakadáti kutak, de azóta hiába minden, a vizsgálati eredmények nem javulnak, a legtöbb kútra ki- tehetik a táblát, hogy „Nem ivóvíz”. Most mindennap fél 10-től fél 11-ig tartálykocsi hozza a faluba az ivóvizet. Az óvodába naponta száz litert vesznek le, a lakók pedig igény szerint. A paksi ÁFÉSZ dunaszent- györgyi keltetőjéből hoztak ottjártunkkor az ÁFÉSZ felvásárlójához 200 naposkacsát. Az asszonyok szerint még kicsit koraiak, s több lesz velük a dolog, de ha azt akarják, hogy búcsúkor kacsapecsenye is kerüljön a vendégek elé az asztalra, vesződni kell velük. Kenyérellátás Fél 11-kor mentünk a kenyérboltba. Az asszonycsoport türelmesen várakozott. — Várjuk a kenyeret vagy all órai zárást — szól egyikük. — Ugyanis elő-előfor- dul, hogy zárásig nem érkezik meg a kenyér, s ilyenkor délután újból jövünk. Az üzlet a kenyeret Gyönk- ről kapja, naponta 60 2 kilósat, a hét végén pedig ennek dupláját. A mennyiség vagy elég, vagy nem. Ha valakinek nem jdt, beutazik Gyönkre . .. A bolt polcai egyébként roskadoznak az árutól: almasampontól a diavetítőig minden megtalálható. A forgalom jó, havi 240—250 ezer forint. Elhagyott... A valamikor módos házból elhaltak lakói. Seszták József, a Csepel Műveknél dolgozik Budapesten, s az örökölt tulajdont nem adta el. Nyaranta lejárnak a fővárosból, s az udvaron vernek sátrat. Nekik itt a kemping. Sajnos, a községben nem ez az egyedüli üres ház, ezenkívül vati még tizenhárom. A Rákóczi utcában csak hét házban laknak, a többi üresen áll. A házakra alig akad vevő, pedig negyven-negyvenöt ezer forintért már elég jó állapotban lévőt lehet kapni.------------------------------------------------------------1 Ha ez a ház mesélni tudna... Mikor ki a soros.. A kihalt utcán tehenet vezet egy férfi. A faluban ez ritka látvány. Ugyanis mindössze 6—7 gazda tart csak egy-egy tehénkét^Persze, tavasztól őszig azért kihajtják az állatokat a legelőre. Mindennap más-más őrzi a „csordát”, kire mikor kerül sor. Sörösüveggyűjtemény A község egyetlen „nyilvános szórakozóhelye”, a kocsma reggel és a kora esti órákban tart nyitva. A forgalom havi nyolcvanezer forint. A szakadátiak legszívesebben söröznek, nyáron hetente 15 hektó is elfogy. A pult mögött takaros polcsorok, rajtuk sörösüvegek sorakoznak szinte a világ minden tájáról. Haiser Henriké, az üzletvezetőé’ a gyűjtemény, melyhez még több tucat sörösüvegcímke és emblémás alátét is tartozik. Az italboltvezető mondja: — A forgalom nagy, viszont verekedés, civakodás soha nincs, öt éve vagyok a vezető, de az URH-t még nem kellett kihívni. Címkék és üvegek a világ minden tájáról Szakadáti magazinunkat írta: V. Horváth Mária, Pordán Jánosné. A fényképeket Kap- finger András készítette. Munkatársaink legközelebb, március 24-én Bonyhádva- rasdra látogatnak.
