Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-21 / 68. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 68. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. március 21., péntek Mai számunkból megyénket KÉPVISELIK (3. old.) FELKÉSZÜLVE A CSELEKVÉSRE (3. old.) A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRA EMLÉKEZVE... (5. old.) (3. old.) HÚSKOMBINÁTÉPÍTKEZÉS A munkaerőgazdálkodás egyik tartaléka Évről évre visszatérő gond, Ihogy az ipari terme, lésben a kisegítő tevékenységeknél — elsősorban az anyagmozgatásban — indokolatlanul sok munkaerőt foglalkoztatnak, s mégis éppen ezen a területen gyakori a munkáskéz'hiánya. Ennek fő oka, ihogy a kise_ gítő tevékenységek gépesítésében — az utóbbi évek valóiban számottevő fejlődése ellenére —, még nem ki. elégítő a színvonal. A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó vizsgálata is azt igazolja, hogy az iparban a közvetlen termelőtevékenység kiszolgálását indokol a tlianull nagy létszámmal valósítják meg és ezen a területen az elmúlt években sincs kedvező irányú változás. Ez részben abból fakad, hogy a beruházások során és a re. konstrukciók alkalmával általában a termelő folyamat gépesítése, korszerűsítése áll a középpontban, a járulékos tevékenységek gépesítését gyakran elihanya. golják, ezek „megtakarításával” kívánják a befektetések összegét mérsékelni. Ennek nyomán — 1972-höz képest — 1978-ban a kisegítő tevékenységet folytatók száma több mint 7 százalékkal nőtt, miközben az alap. tevékenységét folytatók létszáma lényegében nem változott, sőt, több területenj csökkent. A termelőifolyamat gépesítésének gyors növekedése az elmúlt 5 év. ben jelentősen bővítette a karbantartási szükségletet, s az ott foglalkoztatott munkaerő számának mintegy 14 százalékos növelését tette szükségessé. A népgazdasági terv 1980-ra mérsékelt gazdasági növekedést irányoz elő, s a beruházások bővítésének lehetőségeit is szűkebben szabja meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy a termelés minőségi oldalai kerülnek előtérbe. Szorosan kapcsolódik ehihfez, hogy a kisegítő tevékenységek a termelőifolyamathoz igazodva hatékonyabbak legyenek. Ennek egyik feltétele a kiszolgáló tevékenységek jobb megszervezése az anyagmozgatásban, a raktározásban, a karbantartásban. Ebben fontos szerep hárul a termelés programozására, amely a tevékenységek ütemességének javítását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló szerényebb beruházási lehetőségek is alkalmat kínálnak a kisegítő, kiszolgáló és karbantartó munka fokozott gépesítésére. E gépesítésnek szorosan össze kell kapcsolódnia az alkalmazott szervezési módszerrel, illetve a hatékonynak ítélt és bevezetésre kerülő szervezési renddel. A gépesítés alacsony foka ugyanakkor azit is maga után vonja, hogy a vállalatok a termelési biztonságra való törekvés (jegyében gyakran az indokoltnál na. gyobb kisegítői létszámot tartanak állományban, mert a vállalátok közötti kooperáció fogyatékosságai ezen a területen is gondot okozhatnak a folyamatos termelésben. De például ezért magas a tank-létszám, mert attól tartanak, hogy a javításokra szakosodott vállalat nem végzi el megrendelés szerinti időben a szükséges munkát, vagy nem vállalja a meghibásodások gyors kijavítását. S hasonló megfontolásból duzzad fel a vállalatok tulajdonában lévő szállítóeszköz-állomány, és országos méretekben kihasználása alacsony szintűvé válik. iMindéblből az következik, hogy javítani kell a vállalatok közötti kooperációnak ez irányú tevékenységét iS. Az MSZMP XII. kongresszusának irányelvei a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő közötti jobb összhang megteremtését és ennek érdeké, ben a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosítását és átképzését jelöli meg célul. Nem kétséges, hogy e .folyamatban fontos láncszem, a kisegítő tevékenységnek e termelési folyamat, tál való összehangolt gépesítése, s ezeknek a tevékenységeknek jobb megszervezése számottevő munkaerő- tartaSé'kot szabadíthat fel. Ennek megoldása nemcsak vezetési, szervezési és pénzkérdés, hanem szemléleti változást is igényelő feladat. A vállalati vezetésben — nem kismértékben az elmúlt évtizedekben érvényesült gazdaságirányítási követelmények miatt — a végtermékcentrikus gondol, kodá-s vert gyökeret, ami a termelékenységnövellő feladatokat is közvetlenül ebhez kötődően alakította ki. Kevesebb figyelem jutott a kiszolgáló tevékenységek racionális megszervezésére, ezen a területen a munka, termelékenység tartalékainak feltárására. Nemcsak az irányításban és a vállalati vezetésben kéül megteremteni a szükséges szemléleti változásokat, hanem a dolgozók körében is. Az anyagmozgatásban például, ahol a dolgozók viszonylag kis szakmai fel. készültséggel, gyakran igen nehéz fizikai munkával, magas bérekért dolgozhatnak, a gépesítés nemcsak a létszám csökkentésével jár. A munka fizikai terheinek jelentős csökkentését hozó gépesítés a szakmai képzettséggel szemben is új köve tél menyeket támaszt. A vállalat szakmai vezetésének és társadalmi aktivistáinak nagy szerepe van abban, hogy mennyire válik zökkenő nélkülivé az átcsoportosítás és átképzés folyamata, milyen gyorsan szabadul fel e területen a más feladatok megvalósításához oly szükséges és hatékonyabban alkalmazható munkáskéz. YV. I. Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnökhelyettes vezette gazdasági kormányküldöttség magyar- országi látogatásáról és tárgyalásairól, amelynek során aláírták a két ország közötti gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésének hosszú távú programját. A Miniszter- tanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. A kormány elfogadta a beruházásokra vonatkozó hatósági előírások és eljárási rend egyszerűsítéséről szóló jelentést. Megállapította, hogy a Minisztertanács 1979. évi határozatának megfelelően a hatósági előírások differenciáltabbak, gazdaságosabb megoldásokat tesznek lehetővé. Az eljárási rendszer egyszerűsödött, csökkent az engedélyhez kötött munkák száma és a közreműködő szakhatóságok köre. A kormány tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének jelentését a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területi állami irányításának átszervezési tapasztalatairól, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének ezzel kapcsolatos tájékoztatóját. Megállapította, hogy az átszervezés nyomán erősödött az egységes ágazati szemlélet és a létszám csökkentése mellett javul az irányítómunka színvonala. A Minisztertanács jóváhagyta a mezőgazdaság ez évi felkészüléséről szóló jelentést. Jóváhagyólag' tudomásul vette, hogy a-mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter felhívja az állami vállalatokat és a szövetkezeteket: a tervcéloknak megfelelően fordítsanak gondot a szervezettség javítására, a hatékonyság fokozására és tegyenek külön erőfeszítéseket az exportelőirányzatok teljesítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Leningrádba utazott a nicaraguai küldöttség Csütörtökön Moszkvából Leningrádba utazott a nicaraguai párt- és kormányküldöttség, amely Moises Has- sannak, a nemzeti újjáépítés ideiglenes kormánya kormányzó tanácsa tagjának vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A delegációt a repülőtéren Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Lemondott az olasz kormány Róma, Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán késő este lemondott az olasz kormány. Francesco Cossiga keresztény- derppkrata—szociáldemokrata—liberális koalíciója nem szerezte meg a parlament bizalmát — a szocialisták és a kommunisták bejelentették, hogy új kormányt akarnak. Sandro Pertini államfő felkérte Cossiga kormányát, hogy a folyó ügyek intézéséCossiga kormánya tavaly augusztus óta irányította Itáliát, a köztársasági Olaszország 38. kabinetjeként. Kezdettől fogva kisebbségben volt a parlamentben és csak a szocialisták tartózkodásával volt képes hivatalban maradni. Legfontosabb intézkedései közül kiemelendő az „eurorakétákkal” kapcsolatos, amelyet Craxi szocialista pártjának egyetértésével hoztak: Olaszország beleegyezett abba, hogy miközben az amerikai szenátus meghatározatlan időre elnaponta a SALT— II. egyezmény ratifikálását, olasz földön amerikai szárnyas rakétákat helyezzenek el. A terv ellen csak az OKP lépett fel. A Cossiga-kormány nevéhez fűződik az antiterro- rista szükségtörvény is. Ennek értelmében Olaszországban megkülönböztetett határé maradjon hivatalában. lommal ruházták fel Dalia Chiesa csendőrtábornokot, a terroristák ellen létrehozott különítmény főparancsnokát, és hatáskörébe vonták az olasz csendőrség jelentős részét. A terrorizmus ezzel együtt nem szűnt meg, sőt az utóbbi időben megint fellángolt. A héten három bírót öltek meg: a salernói főügyészt, a római semmítő- szék főtanácsosát és egy milánói vizsgálóbírót. A kongresszusra vállalták - teljesítették Tegnap délután Pakson, az atomerőmű-építkezésen rövid ünnepségen jelentették be, hogy a kongresszusi munkaversenyben vállaltakat határidő előtt teljesítették az itt dolgozó szocialista brigádok. Hegedűs György, a nagyberuházás pártbizottságának titkára köszöntötte a mintegy 30 szocialista brigád vezetőit, valamint a meghívott vendégeket. Az ünnepségen megjelent K. Papp József, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Rigóczki István, a városi pártbizottság titkára és Szabó Benjamin kormánybiztos. Hegedűs György köszöntője után Baranya Sándor, az ÉVM miniszteri biztosa bejelentette, hogy a kollektíva teljesítette a 18,90-es szint födémjének lezárását, valamint az első gőzgenerátor szereléséhez a munkaterületet. Az eredeti tervek szerint 1980 április közepére kellett volna a munkát elvégezni, de az elmúlt évben kialakult kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-vállalásban az itt dolgozók vállalták, hogy ezt a feladatot március végére teljesítik. Később a Sziklai Sándor szocialista brigád által kezdeményezett 420 perces mozgalomhoz csatlakozva, a vállalást úgy módosították, hogy a reaktortér födémjét március 24-re* a kongresszus első napjára teljesítik. — Olyan kooperáció alakult ki a vállalatok között, ami örvendetes és követésre méltó — mpndotta a miniszteri biztos. — Olyan példás együttműködést valósított meg a 22-es Állami Építőipari Vállalat, a Siófoki Kőolajipari Vállalat, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat és még több üzem, amilyen eddig még nem alakult ki Magyar- országon. Ez az együttműködés biztosíték a jövőre, biztosíték arra, hogy az atomerőmű működése kifogástalan lesz. Sok segítséget nyújtott a vállalás teljesítéséhez a KISZ és a honvédség is. Ezután Baranya Sándor ünnepélyesen jelentette a megyei pártbizottság első titkárának, hogy a vállalat határidő előtt négy nappal, azaz tegnap reggel teljesítették kongresszusi vállalásukat az atomerőmű építői. A következőkben K. Papp József köszönetét mondott az építőknek és hozzászólásában- Kádár János szavait idézve hangsúlyozta: Az itt kialakult munkamódszer, a nemzetközi építőgárda paksi munkája jelenti azt is, hogy megteremtődött az atomerőmű-építők nagy kollektívája. Köszönetét mondott a szocialista brigádoknak, hogy teliesítették vállalásukat. És ígéretet tett arra, hogy minderről beszámol a kongresszuson. A szocialista brigádok kollektívája ezután megbízta K. Papp Józsefet, a megyei párt- bizottság első titkárát, hogy jelentse a kongresszusnak, hogy határidő előtt teljesítették vállalásukat. Befejezésül Faggyas János szocialista brigádvezető javaslatára bejelentették, hogy felhívást intéznek az ország szocialista brigádjaihoz, hogy az 1980-as évet nyilvánítsák a kongresszus évének és ennek szellemében tegyenek újabb vállalásokat az eddig is eredményesen dolgozó szocialista brigádok. hj—gk Baranya Sándor jelentette a megyei pártbizottság első titkárának, hogy négy nappal a határidő előtt teljesítették vállalásukat. Faggyas János, a 22-es vállalat szocialista brigádjai nevében újabb felajánlások tételére hívta fel a brigádokat.
