Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

A KÉPÚJSÁG 1980. március 20. Numizmatikai gyűjtemény Értékes numizmatikai gyűjtemény került a Kalocsai Viski Károly Múzeum tulajdonába. Az első felmérések szerint csaknem nyolcezer-ötszáz fémpénzből és igen sok régi emlékéremből áll a gyűjtemény. Az első felmérések sze­rint kétezerre tehető a római korból származó pénzek szá­ma, jelentős a magyar vonatkozású pénzanyag is, amely az Árpád-házi kortól 1949-ig terjed. Gondos restaurálás és felmérés után hamarosan állandó kiállításon mutatják be a gyűjteményt. Uj Futrinka-sorozat Elkészült a Futrinka utca „lakóiról” szóló népszerű gyermekmese-sorozat újabb, tizenhárom epizódból álló filmje a televízió új bábstú­diójában. Bálint Ágnes me­sehőseivel húsvéttól szomba­tonként találkozhatnak a té­vé képernyőjén a gyerekek. Uj szereplőkkel egészült ki a bábsorozat. Buksi ku­tya Havas Gertrúd hangjá­val szólal meg, Sompolyogi róka B. Kiss István, Rókica a rókalány pedig Meixner Ibolya segítségével kel élet­re. A régi kedves ismerősök közül ismét találkozhatnak a Szarkakettős a horgon Hangzavar a szekszárdi Skála rendészszobájában. Rémült arcot vágó (vagy erőltető) asszonyok sikoltoznak, esküdöz- nek. Az „isten szerelmére, a gyerekeik nevére, a saját éle­tükre”, hogy ők most loptak életükben először, s többet soha nem tesznek ilyent. Hogy ijedt arcuk, eszeveszett kiáltozásuk, zokogásuk va­lódi-e, nem tudom megítélni. Még nem találkoztam szemtől szembe bunbocsánatért esedező tolvajokkal. Éber Imre, az áruház főrendésze a tapasztalat szemüvegével nézi a két asszonyt, miközben lopásaik részleteit kérdezgeti, írja a jegyzőkönyvet. Ö képviseli most a társadalmat, amelyet meg kell védeni a két nőszeméllyel és a hozzájuk ha­sonló, sajnos szép számú, enyves kezűvel szemben. A rendészek irodájában lépni is alig lehet. Hely híján a földre rakosgatták a két szarka által összehordott holmit. Minden árukupac más-más szekszárdi boltot jelez. Kanalak, kések, villák, máj- és húskrémek, grúz tea, Omnia és Ka­raván kávé, golyóstollak, Violetmilk arckrém, fonott kalács, vaj, vaníliás cukor, sütőporok, likőraromák, 46 forintos cso­koládé nyuszik, drága cigaretta, papírzsebkendő és bagarol cipőkrém, s még lehetne sorolni a kupacokba halmozott, vagy a szintén lopott fémtálcákra pakolt árut, a két nősze­mély napi „termését”. Reggel, a korai busszal jöttek be Szekszárdra. Mint kide­rült, első útjuk a 160-as alatti csemegébe vezetett. Ott ala­posan sikerült megszedniük magukat, s a „jó munka, meg a sikerélmény” a Garay ételbárba sürgette őkét, ahol ká- : véztak és szendvicseket ettek. Nem tudni, hogy a további ha­ditervet is egyeztették-e, de mentek a papírboltba, majd az Otthonba. Az utóbbiban mindkét önkiszolgáló részleget fel­keresték, s amit tudtak, bezsebeltek. Mindketten magukhoz vettek egy-egy divatos, fából készült gyöngyöt is. — Láthatják, hogy nem voltifhk magunknál — sipítja az egyik, s ideges mozdulatokkal cibálja nyakán a pulóvert. — Nem- hordunk mi ilyen haszontalanságokat... A lopott holmit (megint szerintük: véletlenül magukkal ho­zott átlátszatlan) táskáikba pakolták, s irány a Skála. Itt is az élelmiszerrészen „dolgoztak”. A drágább áru ment a sza­tyorba, a három kifli meg egy-egy csomag cigaretta a kocsi­ba. Itt vette észre „tevékenységüket” két eladónő, s. innen kísérték őket a rendészekhez. — Mit gondol, milyen érzés volt lopkodni? Úgy remegett a gyomrom meg a kezem, hogy majd rosszul lettem — kiál- tozik a hangosabb. — Különben is, négy gyerekem van és a fizetésem annyi, hogy hideg vízre sem elég. A tolvajtárs csendre inti a handabandázót, aki hirtelen harcmodort változtat és könyörgőre fogja a szót: — Csak most az egyszer engedjen el, tisztelt rendész úr! Rólunk soha az életben nem fog hallani! Becsületem rá! Hát nem hisz nekem? De miért? • Éber Imre a telefonhoz lép és a rendőrséget hívja. Né­hány perc és megérkezik a két rendőr, átveszik a lopott holmit, a leltáríveket és a két nőt... Egyik 36, a másik 39 éves. Mindketten férjezettek, s van munkahelyük. Egyikük pénztárcájában ezerkétszáz, a másikéban hatszázvalamennyi forint van. nézők Morzsa kutyával Si- mándy József és Cicamicá- val, Szőllősy Irén hangjával. Nem szerepel viszont ebben a sorozatban a gyerekek és a felnőttek kedvence, Böbe baba. A 10—15 perces epizódok — amelyek ezúttal kifejezet­ten a legkisebbeknek szól­nak — egy kölyökkutya hétköznapjait rajzolják meg, Lévai Sándor báb-és díszlet- tervező közreműködésével. Húsz éve jelentkeztek elő­ször a képernyőn a Futrinka utca lakói. Akkor tizenhét, félórás mesét és számtalan, néhány perces műsort állí­tottak össze Bálint Ágnes történeteiből. A mostani so­rozatot már az írónő uno­kái is végigizgulhatják. A tervekben további tör­ténetek megírása szerepel. (MTI) A szamuráj Hét év után ismét új sze­repben lép a közönség elé Fülöp Viktor, az Állami Operaház Kossuth-díjas ki­váló művésze. A győri balett vendégeként A szamuráj című produkció címszerepét táncolja. A 40 perces kompo­zíciót Markó Iván, a győri együttes vezetője japán nép­zenére, elektronikus zenére, madárhangokra és ütőhang­szerekre komponálta. A jel­mezek készítője Gombár Judit jelmeztervező. Fülöp Viktor egyébként az első vendégművésze a nem egészen egy éve műkö­dő győri balettnek. A sza­murájt A nap szerettei című balettesten mutatják be. A premier március 20-án lesz. Vetélkedő Battonyától Nemesmed- vesig címmel és témakörben rendez történelmi vetélkedőt, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére, március 22-én a faddi műve­lődési ház „Tini-klub”-ja. FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Hazánkban egyre nagyobb arányú a magánerőből tör­ténő építkezés: az elmúlt tíz évben készült lakások egy- harmada családi ház. E há­zak Hagyományos módon történő építését temérdek akadály nehezíti és ráadásul az építkezés évekig is el­húzódik. Mindezen változtat­ni szeretne a Nyugat-ma­gyarországi Fagazdasági Kombinát és a Dunai Vasmű együttműködése, amely az egyedi építkezések számára is korszerű megoldást ígér. Fabetonból építenek családi házakat. A fabeton tulajdonképpen vasportland cement és kü­lönféle kötésszabályozók se­gítségével gyártott faforgá- csos készítmény. Előnye töb­bek között, hogy nem csupán könnyű, hanem egyúttal ki­váló hang- és hőszigetelő is. Véshető, szegecselhető, ég­hetetlen és az időjárásnak is jól ellenáll. Az építkezésnél történő felhasználásához azonban különleges megol­dás is szükséges. Ezt dol­gozta ki a Dunai Vasműben néhány szakember. A megoldás lényege min­denekelőtt az, hogy nem fa­lon kívüli tartószerkezet, hanem úgynevezett beton­falba épített acélvázszer­kezet tartja az épületet. Méretezése és minősége nem csupán a házra nehezedő szélnyomás és hóteher vise­lésére alkalmas, hanem jár­ható födém — tehát beépít­hető, lakható második szint — kialakítására is. A 16—18 centiméter vastag oldalfalak hőszigetelő képessége maga­san meghaladja a téglafa­lakét, és az újabb, szigorú hőszigetelési előírásokat. A betonalap elkészítési idejét nem számítva, a százötven négyzetméteres prototípus családi ház három hét alatt készült el teljesen, ezt az időt a számítások szerint egy hétre is le lehet rövi­díteni. Az érdeklődés máris rend­kívül nagy. A fő törekvés most az, hogy az építkezés ne legyen költségesebb az eddigi építési megoldások­nál. Ha ez sikerül, akkor valóban nagy jelentőségű, kedvező változás vár az építtetőkre. PETŐFI NÉPE A tavalyinál 160 hektár­ral nagyobb területen, ösz- szesen 1584 hektáron ter­mesztenek zöldségféléket a dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövetkezetben. Fel­használják az újabb kutatá­si eredményeket, és ezek figyelembevételével alakítják a zöldségtermesztési techno­lógiát. A növények nagyobb részét félig vagy teljesen feldolgozzák. Főként szárít- mányokat készítenek. Két Binder szárítóval májustól decemberig petrezselymet, kaprot, zellert, tárkonyt, fű- szerpaprikát szárítanak. A fűszernövények egy részét nyugati országokba exportál­ják. Az idén terveik szerint 1500 tonna zöldségszárít- mányt értékesítenek. SOMOGM'*^ Megkezdődött a hetedik or­szágos diákszínjátszó napok előkészülete Csurgón. A népművelési intézet javasla­tára a kiemelt minősítésű és a két .arany minősítéssel rendelkező csoportokat hív­ják meg a négynapos talál­kozóra. A május 1—4-e kö­zött megrendezendő Csoko­nai diákszínjátszó napokra tizennégy középiskolai együt­tes utazik Csurgóra. A meghívottak már ké­szülnek a találkozóra: ma­gyar és külföldi szerzők mű­veit mutatják be. Az előadá­sokat a Csokonai művelődési központban tartják. A cso­portok lehetőséget kapnak arra, hogy a környező te­lepüléseken is szerepelhesse­nek. A közeli községeken kí­vül Nagyatád is várja a kö­zépiskolás színjátszókat. DunqntQU napló A Mecsek-Tourist rende­zésében március 30-án kéz­műves kirakodó vásárt ren­deznek Pécsett, a vásárcsar­nokban. A vásáron mintegy 150 kisiparos és népi ipar­művész vesz részt az ország különböző részéből. A húsyéti ajándékozás je­gyében rendezett vásáron felvonulnak a kézimunka- • készítők, keramikusok, faze­kasok, fafaragók, szűcsök, bőrdíszművesek, kosárfonók, mézeskalácsosok, játékkészí­tők, bazárosok és sok más szakma mesterei, köztük öt­vös, aranyozó, tűzzománc­készítő, csizmadia, csontfa­ragó, bocskorkészítő és cite- rakészítő. Lesz tojás, és vi­rágvásár, és kinyitnak ter­mészetesen a pecsenyesütők is. ® THMBOBCKa«l nPRBan Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda részlete­sen beszámol arról az ün­nepségről, amelyen átadták a Hatvanéves a Lenini Kom- szomol Szovhoz dolgozóinak a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa, a Szakszerve­zetek Tanácsa és a Komszo- mol Központi Bizottsága vö­rös vándorzászlaját. A szov­hoz dolgozói az elmúlt év­ben, az < ötéves terv eltelt négy évében kiváló eredmé­nyeket értek el a gazdálko­dás minden területén. Túltel­jesítették tervüket mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben és je­lentős sikereket értek el az önköltség csökkentésében is. E szovhoznak a kollektívája a hatodik ötéves terv óta két és félszeresére növelte a szovhoz termelési eredmé­nyeit. Az ünnepségen megjelent és felszólalt, az SZKP Tam­bov megyei Bizottságának első titkára, A. A. Homja- kov is, aki részletesen szólt a szovhozban elért eredmé­nyekről és további sikereket kívánt. Nagytakarítás előtt... Elszomorító képet nyújt Szekszárd számos játszótere. (És nemcsak játszótere, ha­nem megannyi utcája is.) Valahogy úgy tűnik, mintha parancsba lett volna adva a címben foglalt mondat: Sze­meteljünk nyugodtan, mert úgyis nagytakarítás lesz! A közelgő tavaszi tisztogatásig tehát rossz cipőt, ruhát, zsá­kot, töméntelen papírhulla­dékot és egyebet dobáljunk ki a közterületekre, így a társadalmi munkában ké­szült játszóterekre is, hogy majd aztán netán szintén társadalmi munkában össze- gyűjtsük a rengeteg lim­lomot? Nem egészen így van van, de majdnem. Képeink példá­ul a Mérey lakótelepen ké­szültek, tanúbizonyságul ar­ra, hogy mennyire nem tö­rődnek környezetükkel — tisztelet az azért szép szám­ban akadó kivételeknek! Mert Szekszárdon is össze­fog a lakosság, összefognak a szocialista brigádok, ha kell, de azután valahogy nem érzik magukat a játszóterek igazi gazdáinak, olyannak, aki később is törődik mun­kája eredményével. Pedig a városi tanács mű­szaki osztálya erre is törek­szik, miközben célul tűzte ki a meglévő 70 (nem tévedés: hetven) kisebb-nagyobb, ösz- szesen 22 ezer négyzetméter­nyi játszótérnek a tavaszi felújítását, úgynevezett „nagy karbantartását”. Évek óta vissza-visszatérő gond a homokcsere, amely­ről úgy kell gondoskodni, hogy a nehéz szállítójármű­vek ne tegyenek tönkre par­kosított területeket. Ezért a régi homokot az arra vállal­kozók társadalmi munká­ban kihordják majd az szé­lére, ahonnan gépjárművek szállítják el, s hoznak he­lyette összesen 150 köbmé­ter frisset. Ä társadalmi munkásokat március 21-től folyamatosan értesítik a szál­lítások időpontjáról. A korábbi panaszokat megelőzendő az idén jó előre meghatározták, hogy a ját­szótereken mit, milyen szí­nűre fognak majd festeni, hogy rikító színek helyett esztétikus látvány fogadja az arra járót. A költségve­tési üzem novemberben megrendelte az első negyed­évre e célra a festékeket, tfe eddig még nem érkezett szállítmány, tehát nincs mi­vel festeni... A padok cseréjét viszont már megkezdték, s a meg­lévő játszóterekre mintegy 150 ezer forintért vásároltak új felszereléseket, öt ping­pongasztal, tíz sakkasztal és két hinta várja kiszállítá­sát, remélhetőleg nem soká­ig. Ezenkívül a költség- vetési üzem olyan faanya­got is beszerzett, amelyből szocialista brigádjai társa­dalmi munkában hintákat és más játszótereket készítenek majd. A Népek barátsága park­ban elkezdett földmunkákról lapunkban már beszámol­tunk — itt lesz Szekszárd egyik új játszótere —, s augusztusban a Mérey lakó­telepen a Mikszáth parkban kezdenek hozzá egy másik új játszótér kialakításához. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: KAPFINGER ANDRÁS------------------------------------1 K arácsonyfaroncs március derekán------------------------------------------------------.--------------------------------------------­N agytakarítás előtt... Nem könnyű tiszta helyet találni — vhm —

Next

/
Thumbnails
Contents