Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

© NÉPÚJSÁG 1980. március 19. Ifjúsági nap színes sportműsorral ; W' p#rii fc 1 ß * I * ? *» i A megnyitó a DVSE sporttelepén Irány Kaposszekcső! Nem szerencsétlen szám a 13-as Aranyérem jégtáncosainknak Országos bajnokság Szekszárdi Sí—Dunaújvá­rosi Kohász 1-0 (0-0). Szek­szárdi Kalmár — Stumpf, Papp, Dudla, Hahn, Krasz- nai, Ferkelt, Fekete, Kurt- nacker, Málinger, Molnár. Csere: Sárközi, Pusztai, Schatz. Edző: Újvári Mi­hály. A jobbnál jobb hely­zeteket is elügyetlenkedő sportiskolás serdülők az utolsó percben szabadrú­gásból lőtt góllal nyertek. Gólszerző Ferkelt. Jók: Stumpf, Ferkelt, Dudla. Ganz MÁVAG—Szekszárdi Dózsa 2-1 (0-1). A Dózsa serdülő csapatában a követ­kező játékosok szerepeltek: Töttősi — Újvári, Bogos, UzneV, Papp, Kiss, Hagymá- si, Fodor, Juhász, Kappel, Rudolf. Csere: Siklósi, Szen­tes. Edző: Kovács István. A szekszárdi védelem megin­gásait eredményesen hasz­nálta ki a fővárosi csapat. Gólszerző: Hagymási. Jók: Juhász, Bogos, Újvári. Szekszárdi Sí—Dunaújvá­rosi Kohász 1-1 (1-1). Sz. Sí: Hujbert — László, Bölcs­földi, Komáromi, Endrődi, Bérdi, Papp, Dienes, Spiel, Wirth, Fábián. Csere: Kiss. Kemény, küzdelmes talál­kozón a sportiskola ifistái 11-est is hibáztak. Gólszerző: Spiel. Jók: Dienes, Hujbert, Papp, Wirth. Ganz MÁVAG—Szekszár­di Dózsa 2-1 (1-1). Sz. Dó­zsa ifi: Horvai — László, Horváth, Nagy, Klopcsik, Kálmán, Csobot, Marcsa, Szabó V., Kiss, Szabó Gy. Csere: Puskás, Sörös. Edző: Kovács István. Megérdemel­ten győzött a lelkesebben és jobban játszó vendégcsapat. Hiába támadott többet a * Dózsa, kapura semmi ve­szélyt nem jelentettek. Gól­lövő: Szabó Gy. (11-esből). Csak Horvai teljesítménye dicsérhető a hazaiaknál. Hírek Március 21-én, pénteken 10 órakor Tolnán, a sporttelep mögötti terepen kerül meg­rendezésre a kisdobos és út­törők mezei futóversenye. Egyéni és csapatértékelés lesz, a győztes csapat serleg­díjazásban részesül. * Március 30-án, vasárnap Dombóváron a Vasutas sport- csarnokban kerül sor a Tol­na megyei ökölvívók újonc­körversenyére, valamint a serdülő és ifjúsági megye­bajnokság második forduló­jára. Kezdés: 10.30-kor. * A megyei labdarúgó­bajnokság vasárnapi mérkő­zései és játékvezetői: Tevel— Nagydorog (Rákosi, Köő, Paplauer), Tamási—Nagymá- nyok Fornádon (Kiss, László, Korvicska), Dunaszentgyörgy —Tengelic (Kovács Z., Szabó, Kovács S.), Pincehely—TÁÉV SK (Fritschi, Sebestyén, Stumpf), Dombóvár—Kisdo- rog (Kleiber, Berkes, Geren­csér), Bonyhád—Bátaszék (Kuti, Tóth I., Beck), Fadd— Paks (Kormos, Pauer, Keller), Aparhant—Bogyiszló (Kró­mer, Odor, Lugasi). * Március 23-án, vasárnap kezdődik a megyei serdülő- labidarúgó-bajnokság tavaszi idénye. A mérkőzések: Bo­gyiszló—Bátaszék, Pincehely —Paks, Nagydorog—Tevel, Sz. Sí—Bonyhád, Fadd— Dombóvár, Nagymányok— Kisdorog. Igazán nem panaszkodhat­nak azok a fiatalok, akik sze­retnek válogatni a különbö­ző sportszámokban, akik az utolsó pillanatban döntik el, mibei induljanak. Dombóvá­ron az ifjúsági nap alkalmá­ból, melyet a KISZ Tolna megyei, valamint a dombó­vári városi bizottsága rende­zett, mindenki megtalálta ^zt a sportágat, a játékos vetél­kedőt, mely egyéniségének legjobban megfelelt. A megnyitón Sitkéi Zoltán, a KISZ Tolna megyei Bizott­ságának honvédelmi sport­felelőse, méltatta március 15-t, az 1848-as polgári de­mokratikus forradalom és szabadságharc jelentőségét. Bejelentette: az aranyjelvé­nyesek ötpróbája futószáma a szomszédos Kaposszekcsőig és vissza 14 kilométeres távon lesz. A női versenyzők távja ennek fele. Beszélt az arany­jelvényesek ötpróbájáról, ahol az országos versenyt két megyei verseny előzi meg, te­hát alkalom lesz a felkészü­lésre, a legjobbak kiválasz­tására. A hivatalos megnyitó után Kormos László, a rendező bizottság egyik vezetője is­mertette a versenyszámokat, majd megkezdődött a vetél­kedő. A Béke-parkban tizen­két akadályt kellett leküzde­A Béke-parkban az egyik akadályon „A Német Demokratikus Köztársaságban nincs olyan húsz éven aluli egészséges ember, aki ne tudna úszni. 1990-re nem lesz az ország­nak olyan községe, lakótele­pe, amely ne rendelkezne uszodával, tornacsarnokkal.” (Részlet egy berlini beszél­getésből.) Az NDK sportolói nagysze­rű eredményekkel hívták fel magukra a figyelmet az el­múlt másfél évtizedben. Nem véletlen tehát, hogy a szak­emberek keresni, kutatni kezdték a kitűnő eredmények okát, s elemezni azt az utat, amelyet a világcsúcsokat ost­romló vagy megdöntő spor­tolók megtettek. Sokan egyet­értettek abban, hogy az is­kola (egyes esetekben már előtte az óvoda) jelentős sze­repet tölt be az NDK fiatal­Azok a bizonyos ólombetét­tel ellátott csizmák jainak a sport térén elért ki­emelkedő eredményeiben. Az iskolában folyó testne­velésről tájékozódtunk egy berlini általános iskolában, amely az átlagosat nyújtja a gyermekeknek a testedzés­hez; nem többet, mint bár­mely más hasonló jellegű in­tézet. A sportmunkáról az Otto Franke Intézet igazgató­nőjével, Heidemarie Metzner- rel és Friedemann Koch igaz­gatóhelyettessel beszélget­tünk. A két vezető elmond­ta, hogy az iskolában egyen­rangú feladat a gyermekek tanítása, szellemi nevelése és testük óvása, edzése. Ebben nemcsak a tantestület ért egyet, hanem ezen fáradozik a szülői,munkaközösség és az iskolát patronáló üzem is.' ni a tizenhét középfokú in­tézmény több mint 200 ta­nulójának. A változatos és sokoldalú Béke-parki ver­senyt a DVSE sporttelepén további versenyszámok kö­vették. így — akinek kedve volt — mehetett gólyalábon, részt vehetett a hordógurító versenyen, aztán volt gránát­dobás, párbajlövés bukó alak­ra. Nagy sikert váltott ki a csizmában futás, melynek ér­dekessége, hogy azt ólommal nehezítették és bizony próbá­ra tette az indulókat — kü­lönösen a lányokat. A DVSE tornacsarnokában megkezdődött a tollaslabda­bemutató, majd -verseny. Egy másik csoport — mivel tizenkét csapat volt — a kö­zépiskola tornatermében tol­laslabdázott. Az iskolában az ötven pe­dagógus közül ketten rendel­keznek testnevelői képesítés­sel — ez a szám látszólag el­lentmond a tantárgy hang­súlyozott jelentőségének. Ki­egészítő szakként több peda­gógus rövidesen testnevelői képesítést szerez, addig is se­gítenek a szülők és az isko­lát patronáló üzem dolgozói. Az üzem segítsége nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a gyermekek rendelkezésére bocsátja uszodáját, hanem dolgozói külön is foglalkoz­nak azokkal, akik az üzem­nél kedvelt és megfelelő fel­tételekkel rendelkező sportág iránt érdeklődnek. — Lehetőségeinket illetően elégedettek vagyunk — tá­iPénteken este csodálatos, szívet-lelket melengető ma­gyar siker, felejthetetlen ün_ neplés szemtanúi lehettek a televízió . képernyői előtt szurkoló sportkedvelők. A Regőczy, Sál fai (jégtönc- kettős Dortmundban meg­nyerte a világbajnokságot. Ugyanabban a csarnokban, a híres Westifalenihallében aratták győzelmüket, ahol másfél évtizeddel ezelőtt, 1965-lben a magyar női kézi- 1 ab da-ív áloga tot t vitágba j nők let-t. A rokonszenves kettős diadala tulajdonképpen rég;_ óta érett. Már tavaly, a Bécs'ben rendezett világbaj­nokságon is csaknem párat­lan. sikert arattak, felszaba­dult, nagyszerű táncukkal és ali'g-aliig, szorultak a dobogó második fokára. Majd a téli olimpián, Lake Piacidban csak a kilenc pontozó egyi­kének ítéletén múlt, hogy érmüket „csak” ezüsttel öt­vözték, nem nyertek a mai. gyár téli sportok első képvi­selőiként olimpiai bajnoksá­got. Pedig megérdemelték volna! Dortmundban azután kár. pótlást kaptak!... A sors fúr. csa játéka folytán két szám, bár fordított sorrendben, győzelmük érdekes történe­téhez tartozik. A kettős ugyanis pontosan 13 évvel ezelőtt kezdte közös pálya­futását ; magyar műkorcso­lyázók utoljára 31 esztendő vei ezelőtt nyertek világbaj­nokságot, s nem utolsósorban a tánckettős elsősége volt a magyar műkorcsolyázók 13. .világbajnoki . győzelme. Pá­lyafutásuk tizenhárom idé­nyének akad további, rend. kívül figyelemre méltó érde­kessége is. Hivatalos világ- versenyen ugyanis 1970-ben Leningrádfoan mutatkoztak be, s ekkor a tizenhárma, di'k (!) helyen végeztek a2 Európa-bajnokságon, s a következő esztendőben ugyan egy hellyel hátrább szorul­tak Zürichben, de ettől kezdi ve évről év.re mind előbbre előbbre léptek, mígnem 1977- ben Helsinkiben már az ün­nep ély es ered m én yihirdetés- kor is érdekeltek voltak. Igazán szívós küzdeni tudás, sál, ilyen egyenletes fejlődés­sel bizony nagyon kevesen dicsekedhetnek a sport vilá­gában, )Az újdonsült világbajno­kok a magyar műkorcsolyá. zó-sport gazdag hagyomá­nyainak méltó örökösei. A magyarok első., akkoriban még: Európa-bajnoki arany, érmét Földváry Tibor nyer. te az 1895-ben, Budapesten rendezett viadalon. Egyéb­ként ugyanez a Földváry Ti­bor dolgozta ki a műkorcso- lyázás kisebb változtatások­kal ma is érvényben lévő versenyszabályait, az értéke, lés bonyolultnak tűnő, de alapjában véve egyszerű pontozásos rendszerét. A ko_ rábbi tizenkét magyar vi­lágbajnokság közül egyéb­ként hét még az első világ­háború előtti időszakra esik. jékoztat az iskola igazgató­nője. — Ahhoz, hogy tanuló­inkat foglalkoztassuk, . meg­felelő tárgyi feltételekkel ren­delkezünk: van tornacsarno­kunk, az iskola területén kü­lönböző pályákpt használhat­nak diákjaink az atlétikához és a labdajátékokhoz. S ami itt nem áll rendelkezésünk­re, azt megtaláljuk patronáló­üzemünknél. Mint például az uszodát. — Diákjaink sok elisme­rést szereztek már isko’ánk színeinek, amelyben a bemu­tatókon, a versenyeken sze­repelnek. Világbajnokokkal nem dicsekedhetünk, hiszen iskolánk még csak nyolcéves múltra tekint vissza, de két volt diákunk is eljutott már világbajnoki versenyre cél­lövésben — mondja az igaz­gatóhelyettes. — Az iskola, nak nem is az a célja, hogy sportolókat neveljen, hanem A esak néhány éve elhunyt, s egészen addig a fiatalok versenyeit szemtanúként fi­gyelemmel kísérő Kronber. ger Lili négy (1908—1911), az aradi származású Mérai. Horváth Opika pedig három (1912—14) alkalommal nyert világbajnokságot. A két há­ború között, a harmincas években a Rotter, Szollás páros állt négyszer (1931, 1933—35) a dobogó legmaga­sabb fokán. A felszabadulás utáni időszak korábbi egyet, len világbajnoki címe a Ké- kessy, Király kettős 1949-foen Párizsban elért teljesítmé. nyét dicséri. A két kiváló műkorcsolyázó azután egy­mástól is messzire került. Kékessy Andrea Ausztráliá­ban telepedett le, Király Ede pedig Kanadában. Akkor is hallottunk róla, amikor a világ első háromfordulatos ugrásait végrehajtó Donald Jackson büszkén vallotta magát Király Ede tanítvá­nyának. Az elmúlt három évtized legjobbjainak síké. reit érmes, dobogós helyezés sek fémjelzik. A Nagy test. vérpár nyerte a magyarok k i leneed ik E u rópa-bai j no k- ságát (1955). Nagy László dir. egyébként nem . csupán a jégen, hanem az életben is követte ’edzőjét és példáké, péti, Szollás Lászlóhoz ha­sonlóan, sportorvosként te­vékenykedik, a sportkörhöz laboratóriumának vezető fő­orvosa; Marianne a Jászbe­rényben megnyílt műjég­pályán neveli, taníthatja a fiatalokat. A Korda, Vásár, helyi páros a jégtáncban tört első magyar kettősként az él­vonalba. Vásárhelyi Pál, a nemzetközileg i;s elismert számítógépes matematikus Dortmundban is ott volt, mint a táncverseny egyik ponto­zója: partnernője, a csinos Korda Györgyi az egyik kül­földi légitársaság alkalmazá­sában áll. Almássy Zsuzsit, a megelőző korszak utolsó világbajnoki helyezettjét a televíziós közvetítések révén már többen ismerik, szere, tik. A mérnöki diplomás baj­noknő rövidebb időre egy svájci jégrevüben kamatoz­tatja képeségeit, A Regőczy, Sallai jégtánc­kettős világbajnokságával mindenképpen újabb időszak kezdődik a magyar műkor­csolyázó-sportban. A rokon­szenves páros korábban be­jelentett elhatározásának megfelelően az idény végén visszavonul, Dortmundban versenyzett utoljára. Iavmár csak az utódokat kell keres­ni... De bizonyos fordulatot hozhat a nagy sportcsarnok megnyitása is. A jelenlegi előírások szerint már csak fedett pályán lehet világver. senyt rendezni. S így Buda­pest a három világbajnokság (1909, 1939 és 1935), valamint négy Európa-bajnokság (1895, 1955 és 1963) után újabb világverseny házigaz­dájának szerepére vállalkoz­hat. VAD DEZSŐ olyan nemzedéket, amely a munkában és a sportban egy­aránt megállja a helyét. Né­gyes átlag alatti tanulót nem javasolunk iskolán kívüli szakosztályban való foglal­koztatásra. Akik pedig minő­ségi sportot űznek, rendsze­resen beszámolnak eredmé­nyeikről osztályfőnöküknek, a szülői munkaközösségnek, s félévenként az edzők is tá­jékoztatják az iskola vezetőit és a szülőket a sportoló diá­kok teljesítményéről, maga­tartásáról. — Iskolánk tornaterme egyébként nemcsak a diákok előtt áll nyitva, hanem má­sok előtt is. Este tíz óráig sokan keresik fel a szülők közül, betegek is jönnek tor­názni a kórházból. A szerda este pedig a miénk, tanáro­ké. Nekünk sem árt a moz­gás — búcsúzik mosolyogva az igazgatónő. BUNI GÉZA Testnevelésből jeles Hordógurítás, mely mint kiderült, nem is olyan könnyű Labdarúgás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents