Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. március 19. • • ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért nem lehet horgászni? Az őcsényi horgászegyesülettől kaptuk a következő levelet: „...Egyesületünk tagjai tudomásul vették, hogy Gemenc tájvédelmi körzet, s oda nem járnak horgászni. A ke- selyűsi holt ág szerintünk nem tartozik a körzethez, hiszen mindenki tudja, hogy naponta a kirándulók töme- . gei keresik fel. Kempingezők, autósok és sokan mások. Horgászversenyt is tartottak a holt ágban. Ám másnap már tiltották a horgászatot és nemcsak tiltják, hanem szabálysértési feljelentést tettek. Több nyugdíjas horgásztársunkat 500—1000 forintra büntették meg. Egyesületünk nem rendelkezik másik vízzel. 1978-ban még szabad volt itt horgászni, tavaly már megtiltották. Horgászaink kevésbé zavarják a vadakat, mint a kirándulók. Az a kérdésünk, ha a turizmust engedik, a horgászást miért nem?...” A 98 horgász nevében írt levelet Tolna megye tanácselnökének, dr. Szabópál Antalnak küldtük meg, aki az alábbiakat válaszolta: „...Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnöke 1977. szeptember . 26- án a 141977. sz. határozatával rendelkezett a gemenci tájvédelmi körzet létesítéséről és annak területi határozatairól. A határozat 3. számú mellékletének 8. pontja egyértelműen szabályozza a tájvédelmi körzet területén a halászati és horgászati lehetőségeket. „A horgászat csak az élő Dunán és a MÉM és az OKTvH által együttesen meghatározott szegélyvizeken folytatható.” A tájvédelmi körzet létesítéséről szóló határozat a kihirdetési jogszabályoknak megfelelően ismertetésre került. Ezen túlmenően a határozat tartalma, és ebből, a horgászokra vonatkozó szabályozás teljes terjedelmében a Tolna megyei Népújságban is megjelent. A tájvédelmi körzet horgászható vizeinek kezelése tárgyában a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vadászati és halászati főosztálya határozott, mely határozatot a MOHOSZ Tolna megyei és Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottságai is megkaptak. A Bajai Sporthorgász Egyesület a Legfőbb Ügyészségen megtámadta a minisztérium határozatát. Az államtitkári döntés helyben hagyta azt és a felülbírálati kérelmet elutasította. E határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a jelenlegi állapot jogérvényes. Megjegyezni kívánom, hogy a tájvédelmi körzet létesítése miatt kb. 10 hektár területtel szűkült horgászati lehetőségek pótlására elsősorban Őcsény, Decs, Bátaszék községek vonatkozásában megépítették a szálkai víztározót, amely 57 hektáros terjedelmével a MOHOSZ Tolna megyei IB. kezelésébe került. Az egyesületek területi jegyet az adott térségre a MOHOSZ IB-től igényelhetnek. A szálkai tározóval együtt a megye területén lévő kizárólagos horgászvizek területe 440 hektárról 527 hektárra növekedett két év alatt. A tájvédelmi körzet kezelőjével, a Belügyminisztérium illetékes szerveivel és a MOHOSZ Intéző Bizottságával való egyeztetés értelmében 1978-ban a keselyűsi holt ágon tiltott helyen horgászok ellen csak figyelmeztetést alkalmaztak az ellenőrző szervek. A türelmi idő lejárta után, az 1979-ben kiszabott szabálysértési büntetések jog- szabályszerűek voltak.” Levélmérleg Pál János Tévéiről kérdezi: „...Érdeklődni szeretnék, hol lehet, illetve lehet-e levélmérleget kapni. Nagyon fontos volna a permetezésnél használatos vegyszerek pontos kimérésénél. Eddig bárhol érdeklődtünk, nem sikerült beszerezni. Kérem, tájékoztassanak, ha van ilyen mérleg, miért nem lehet kapA kérdést Tolna megye Tanácsa V. B. kereskedelmi osztálya vezetőjének, Korsós Istvánnak küldtük meg, aki az alábbiakat válaszolta: „A levélmérleg-értékesítés a Papír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat profiljába tartozik. E terméket hazánkban nem gyártják, tőkés importból kerül beszerzésre. Az említett nagykereskedelmi vállalat Tolna megyei lerakata éves szinten összesen 20 darabot kap. Ezt a mennyiséget kizárólag a posta, illetve közületek felé értékesítteti — speciális okok miatt — ezért nem kerülhet bolti forgalomba. Tájékozódásunk szerint magyar mérleg, amely 100 dekáig pontosan mér, Budapesten, a MÜÁRT-boltokban beszerezhető. Kérjük, forduljon oda igényével...” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Így közlekedtünk februárban Megyénk területén az elmúlt hónapban 32 olyan köz. úti közlekedési baleset tör. témt. melyek során személyi sérülés is bekövetkezett. Közülük négy volt halálos, 11 súlyos és 17 könnyű sérü- léses. összesen 78-an szenvedtek sérülést, négyen életüket vesztették, harminc, hárman súlyosan megsérül, tek. A területenkénti megoszlás a következőképpen alakult. Szekszárd város és já. rás területén 11, Paks város és járás területén 13, Tamási és dombóvári területen 3—(3, Bonyhád város és vá. roskörnyéki községeiben 2 balleset történt. A már emlí. tett nagyszámú személyi sérülés mellett az anyagi kár meghaladta a 600 ezer forintot. A számokat összeíráson, lítva az elmúlt évi február adat a iiho z, megállapítható, hogy összesen 4-gyel keve. sebb baleset történt, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül 2-ről 4-re emelkedett a halálos kimenetelűek száma. A kiváltó okokat tekintve legnagyobb számban a gyorshajtás szerepel, 17 esetben. Az elsőbbségi, az előzési,, az irányváltoztatási szabályok durva megsértése összesen további 7 esetben vezetett balesethez. A (járműnemenkénti .meg. oszlást tekintve a személy- gépkocsival 17, tehergépkocsival 5, motorkerékpárral 3, segédmotor-kerékpárral 2. autóbusszal 1 balesetet okoz. tak. Gyalogos hibájából két baleset történt. Az autóbusszal okozott baleset a 6'1-es úton történt, február 15-én. A Volán 15. sz. Vállalat (Veszprém) autóbuszának vezetőije a sűrű ködben egy kerékpárost szándékozott megelőzni. Az előzés közben a korlátozott látási viszonyok miatt későn vette észre a vele szemben érkező tehergépkocsit. Hogy a tehergépkocsival való ütközést elkerülje, fékezett és eközben elütötte a megelőzni szándékozott kerékpá. rost, aki olyan súlyosan sé. rül.t, hogy a helyszínen meghalt. (Februárban minden negyedik balesetet okozó ittas állapotban volt, ami igen magas arány. lAz elmúlt hetekben nem. egyszer felihívtuk a figyelmet a hirtelen változó út. és látási viszonyokra, melyek fokozott óvatosságát, figyelmet. követelnek. Ezekhez az ittas járművezető sehogy sem tud alkalmazkodni. Erre példa egy, Dunaiföldvár, bel. területén, február 17-én történt baleset. Csu torás Ferenc 21 éves, helybeli autószerelő személygépkocsiját ittas állapotban vezette. A csúszós úttestről — mivel nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedett — Le. sodródott, előbb egy beton- hídna-k, majd egy villany, oszlopnak ütközött. Az ittas gépkocsivezető könnyebb, míg három utasa súlyos sé. rüléseket szenvedett. Többek között az említett ügyekben is eljárás folyik. A jobbra fordult időjárás nagyobb számban csalta a közutakra a legsérülékenyebb gépjárművezetőket, a motorkerékpárosokat. Mint az előzőekben említettem, februárban „csak” három balesetet okoztak. A forgalomban való részvételük fokozatosan emelkedik a tavaszi hónapokban. Az általuk okozott baleseteknél inkább a megengedett sebesség túllépése szerepel túlsúlvban. Ezért tőlük is, de valameny. nyi közlekedőtől, járművezetőtől és gyalogostól egyaránt nagyobb óvatosságot, önfegyelmet és a közlekedési szabályok szigorúbb betartását kérjük. Februárban 3'56-an szerez, tek gépjárművezetői enge, délyt, míg 84 személytől hosszabb-rövidebb időre azt bevontuk. EIGNER GYÖRGY r. szds. * í A Magyar Nép- .1 köztársaság terüle- V létén tartózkodó v külföldi állampol- :í gárok betegellátásá- * ról és a betegellátási díjukról szól az egészségügyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 14. számában megjelent 2/1980. (III. 6.) EüM számú rendelete, amelyből kiemelendő, hogy az elsősegélynyújtás a külföldi állampolgárok részére díjtalan. Azok után a külföldi állampolgárok után, akik valamely — e feladat ellátására felhatalmazott — utazási iroda szervezésében részesülnek Magyarországon betegellátásban, a betegellátásukkal kapcsolatban felmerült díjat az utazási iroda téríti meg a gyógyintézetnek, azoknak a külföldi állampolgároknak a betegellátási díját pedig, akik betegségük esetére az Állami Biztosítóval megállapodást kötöttek és ezt az Állami Biztosítótól kapott tanúsítvánnyal igazolják, az Állami Biztosító téríti meg az intézetnek. Az intézet ilyen esetben a betegápolási díjat az Állami Biztosítónak számlázza. A jogi személyek által meghívott külföldi állampolgárok betegellátási díját a meghívó szerv viseli. A rendelet 1980. évi március hó 15. napján lépett hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az élelmiszeripari gépek higiéniai minősítéséről szóló 6/1980. (III. 6.) MÉM számú rendelete, amely szerint az élelmiszerek előállítására szolgáló új. átalakított vagy importált élelmiszeripari gépet, berendezést vagy felszerelést 1980. évi július hó 1. napja után csak akkor szabad üzembe helyezni, illetve használatba venni, ha az arra illetékes szerv minősítő bizonyítvánnyal igazolja, hogy az élelmiszeripari gép az előírt feltételeknek megfelel. A vállalatoknál működő párt- és tömegszervezetek függetlenített tisztségviselő i és alkalmazottai év végi részesedéséről, valamint jutalmazásáról szól a munkaügyi miniszter 5 1980. (III. 6.) MüM számú rendelete, amely szerint az említett függetlenített tisztségviselők, valamint a jogsegélyszolgálatnak a szakszervezet munkahelyi szerve által foglalkoztatott főállású vezetői és ügyintézői, a vállalati közművelődési intézmények vezetői állománycsoportba tartozó dolgozói részére a vállalatnál munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes szabályok szerint kell az év végi részesedést megállapítani, és részükre legfeljebb egy havi munkabérnek megfelelő jutalom adható. Kihangsúlyozandó, hogy az említett tisztségviselők és alkalmazottak év végi részesedését és jutalmát, a vállalat javaslata alapján — a vállalat körülményeinek figyelembevételével — a felettes pártvagy tömegszervezeti szerv állapítja meg. A jogszabály, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 1980. évi 14. számában jelent meg — kihirdetése napján — március 6-án — hatályba lépett. A Művelődésügyi Közlöny f. évi. 4. számában megjelent a munkavédelmi tevékenység fejlesztéséről szóló 101/1980. (MK. 4.) OM számú oktatási miniszteri rendelet szerint az oktatási intézmény vezetőjének gondoskodnia kell a munkavédelmi feladatok meghatározásáról, irányításáról, valamint a végrehajtás ellenőrzéséről. A vezető az intézmény nagysága, jellege, műszaki színvonala és egyéb körülmények figyelembevételével munkavédelmi vezetőt jelöl ki, az általános tanulmányi felügyelőnek és a szakfelügyelőnek a nevelő-oktató munka személyi és tárgyi feltételeit munkavédelmi vonatkozásban is vizsgálnia kell. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a vállalatok nem fizikai foglalkozású dolgozóinak anyagi érdekeltségéről szóló 2/1980. MÉM számú utasításából itt csupán az alábbiakat idézzük: „Meg kell vonni a vállalat (vezérigazgatójának és illetékes helyettesének prémiumát, ha halálos vagy súlyos csonkulásos balesettel kapcsolatban a bíróság vagy a felügyeleti szerv a vállaat, illetőleg a magasabb vezető állású dolgozó személyi felelősségét állapítja meg.” (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő idei 5. számában.) A ZIL 'gépkocsi vezetője nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette járművét. A kanyarban kisodródott és a szabályosan közlekedő személygépkocsival ösz. szeütközött. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Kengurucsaládi hír A közelmúltban új jövevénnyel gyarapodott a Budapesti Allatkert vörös óriás kenguru családja. A kis kenguru nemrég volt héthónapos, de csak a napokban szánta rá magát, hogy kidugja fejét anyja erszényéből. A várt esemény még nem elégítette ki teljesen a szakembereket, mivel amíg nem hagyja el „búvóhelyét”, addig nem tudják megállapítani, hogy fiú-e vagy lány.
