Tolna Megyei Népújság, 1980. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2. Képújság 3 Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról.) Legnagyobb létszámú a megye munkássága. Szám­aránya az elmúlt években is növekedett. Döntő mérték­ben járul hozzá a megyében megtermelt nemzeti jövede­lemhez. A munkásosztály ve­zető szerepe megyénkben is érvényesül. A termelésben el­foglalt helye, osztályöntuda­tának, helytállásának, ál­dozatkészségének fokozódása révén a megye munkássága meghatározója a társadalmi, politikai, gazdasági fejlődés­nek. Ez kifejezésre jut továb­bá a párt vezető szerepének és munkásjellegének erősö­désében; a munkásképvise­let növekedésében; a munká­sok vezető posztra állításá­ban; a szocialista, ezen be­lül az üzemi demokrácia tartalmasabb működésében is. Fokozódott részvételük a tanács, a szakszervezet, a KISZ és a népfront testüle­téiben. Az öt évvel ezelőtti 35 százalékról 43 százalékra emelkedett a szakmunkás vagy ennél magasabb szak­mai képesítéssel rendelkezők aránya. Mérsékelt ütemben — mintegy 2000 fővel — tovább csökkent a termelőszövetke­zeti dolgozók száma, ugyan­akkor a termelőszövetkezeti üzemeink korszerűsödésé­nek eredményeként növek­vő termelési értéket állíta­nak elő. A gépesítés, a kemizálás, a termelési kultúra fejlődé­se együtt járt a szakmai, az általános és politikai mű­veltség növekedésével, öt év alatt a szakmunkások száma 23 százalékkal nőtt, és eléri a fizikai dolgozók 33 száza­lékát. A megye társadalmi és gazdasági fejlődésével együtt növekedett az értelmiségiek és az alkalmazottak száma és társadalmi szerepe. A gazda­sági szerkezetben beállt vál­tozások hatására az értelmi­ségen belül emelkedett a műszaki és az agrárértelmi­ség aránya. A megyénkben élő nemze­tiségiek az élet minden terü­letén teljes egyenjogúságot élveznek. Alkotó módon vesznek részt a szocializmus építésében. Anyanyelvűk, kultúrájuk ápolásához és fejlesztéséhez a feltételek nö­vekvő mértékben biztosítot­tak, bár a nemzetiségi ál­lampolgárok egy része nem él ezekkel a lehetőségekkel. Megyénkben az állam és az egyházak között kiegyen­súlyozott, rendezett viszony érvényesül. Biztosított az ál­lampolgárok lelkiismereti szabadsága, szabad vallás­gyakorlása. A hívő emberek — vallásos meggyőződésük sérelme nélkül — elfogad­ják pártunk politikáját, te­vékenyen részt vesznek a fejlett szocialista társadalom megyei feladatainak a meg­valósításában. A munkásosztály, a párt vezető szerepe és szövetségi politikájának megyei érvé­nyesülése kedvezően járul hozzá a szocialista nemzeti egység erősödéséhez. Kifeje­zésre jut ez megyénkben va­lamennyi osztály és társadal­mi réteg egymáshoz való kö­zeledésében, növekvő politi­kai elkötelezettségében, cse­lekvési egységében. Az elért eredmények láttán szélesedik az önzetlen tenni akarás, az összefogás, a társadalmi tevé­kenységben való részvétel és a közéleti aktivitás. Szép példája ennek a települések, főként a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében és a szo­ciális gondoskodásban meg­nyilvánuló közös cselekvés. Fejlődött az állami élet. Tovább javult a tanácsi irá­nyító testületek és az appa­rátus munkája. Tevékenysé­gük eredményesen járult hozzá a megye elé tűzött fel­adatok végrehajtásához. Korszerűbbé vált a megye államigazgatási szerkezete. A 109 települést 57 községi ta­nács és 4 városi tanács igaz­gatja. Az elmúlt években két településünk — Bonyhád és Paks — nyerte el a városi rangot. Város környéki igaz­gatási keretek között műkö­dik két városunk — Dombó­vár és Bonyhád — valamint a vonzáskörzeteikbe tartozó 15 községi tanács és 37 te­lepülés. A XI. kongresszus óta minden területen fejlődött a szocialista demokrácia. Az állampolgárok egyre aktívab­ban vesznek részt a közügyek intézésében. Az üzemi demokrácia az elmúlt öt év során tartal­mában és formájában is gaz­dagodott. Javult a termelési tanács­kozások színvonala. Mindin­kább lényegi kérdéseket és érdemben tárgyalnak. Egyre nagyobb szerepet kapnak a szocialista brigádvezetőik ta­nácskozásai. Továbbfejlődött a szövet­kezeti demokrácia. Megnőtt a szövetkezeti küldöttgyűlé­sek szerepe. Rendszeresebb a küldöttek beszámolása. A bűnüldöző és igazság­ügyi szervek tevékenysége egyenletesen fejlődő. Szilárd a közrend és a közbiztonság. A megye lakossága bizton­ságban, nyugodt körülmé­nyek között végezheti mun­káját. A munkásőrség, mint a párt fegyveres szervezete, becsülettel teljesíti kötelessé­gét. Az állomány politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzete szilárd. A munkásőrök több­sége a kommunista erkölcsi normák szerint él és dolgo­zik; munkahelyükön példa­A beszámolási időszak legfőbb jellemzője, hogy to­vább folytatódott a megye felgyorsult gazdasági fejlő­dése. Az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság termelése, valamint a beruházások szintje az országosnál gyor­sabb ütemben növekedett. Fejlesztési politikánk ered­ményeként az iparban a ter- 'meJési érték és a foglalkoz­tatottak száma is meghalad, ta a mezőigazdaságét. A megye ipara a XI. párt- kongresszus és. a megyei pártértekezlet által; kitűzött oéttoikmak megfelelően fejlő­dött. Mindinkább érvénye­sülnek az iparral szemben támasztott minőségi követel­mények1. A megye iparának terme­lése aiz V. ötéves terv első négy éve a-latt gyorsan, 26,8 százalékkal nőtt. Ezen belül 1979-lben a növekedés meg­állt, a termelési érték szá­mottevően nem emelkedett. Ez összefüggésben van a Köziponti Bizottság 1978. de­cember 6-i határozatában megfogalmazott .minőségi, hatékonysági követelmények fokozott élőtérbe kerülésé­vel, a megváltozott piaci lehetőségekkel. Az ipari foglalkoztatottak létszámnövekedése lelassult. Kedvező, hogy az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés négy év alatt 23,5 százalék­kal' nőtt. A termelés növe­kedése ez ideig 89,7 száza­lékban származik a terme­lékenység növekedéséből. Ez megfelel célkitűzésünknek. A jelentős gyártmány, struktúra-váltást nem követ, te mindenütt a korszerűtlen gyártmányok visszafejlesz­tése. Ezért több üzemben nőtt a gyártmányféleségek száma és nem emelkedett lé. nyögésén a sorozatnagyság. Kedvező, hogy a beruhá­zások eredményeképpen nőtt a műszaki színvonal. Ezt a folyamatot tovább erősítik a jelenlegi beruházások is. Az export a tanácsi és szövetkezeti iparban nőtt gyorsabban, ami arra utal, hogy a kis- és középüzemek tudtak jobban igazodni a piaci igényekhez. Javuló,' de még tovább javítandó a ter­melő és külkereskedelmi szervek kapcsolata. Sokszor hiányzik a kínálat, máskor a kereslet ismertetése. Az V. ötéves tervidőszak­ra — a felgyorsult fejlődés­ből adódó építési igények növekedése miatt — a me­gye építőipari kapacitásának az országosnál gyorsabb üte. mutatóan helytállnak, fegyel­mezetten teljesítik a munkás­őri szolgálattal járó felada­tokat. Elért eredményeinkre tá­maszkodva, változatlanul fel­adatunk a szocialista társa­dalmi és politikai viszonyok fejlesztése. Tovább kell erősítenünk a munkásosztály vezető szere­pét, szilárdítani a munkás­paraszt szövetséget. Segítsük és ellenőrizzük a munkások, a termelőszövetkezeti pa­rasztok politikai, szakmai és általános műveltsége színvo. nalának további emelését. Az eddigieknél még nagyobb arányban vonjuk be őket — főként a fizikai dolgozókat — a vezetésbe, a közügyek in­tézésébe. Továbbra is feladatunk a szocialista nemzeti egység erősítése, fejlesztése. Segít­sük a társadalom minden osztályának, rétegének ösz- szefogását együttműködését pártállásra, felekezeti hova­tartozásra, marxista vagy vallásos világnézetre, nemze­tiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében törekedjünk a jogok és köte­lességek együttes érvényesíté­sére, a meglévő formák, fó­rumok tartalommal való megtöltésére, a párhuzamos­ságok megszüntetésére, a fel­adat- és hatáskörök' elhatá­rolására. mű fejlesztését irányoztuk elő. Az előirányzatot a me­gye építőipara teljesítette. A termelésnél gyorsabb ütemben nőtt a termeié, kenység. Ez döntően a foko. zott gépesítés eredménye. Az építőipari váHaüatidkinál egy­re jobban tért hódítanak a korszerű technológiák. A többszintes, többlakásos épü­letek szinte kizárólag így készülnek. Fejlődött a saját ipari háttér, az előregyártás. A létesítmények átadása tervszerűbb lett. A határidő előtt befejezettek aránya nö_ vekedett. Csökkenő a hiány­pótlással átadottak száma, kevesebb a minőségi kifogás. A megye mezőgazdasága, ban mérsékelt ütemű terüle. ti koncentráció ment végbe, melynek során az állami gazdaságok száma kettővel, a termelőszövetkezeteké nyolccal csökkent. A haf ál­lami gazdaság átlagos föld­területe 9429 ha, a 66 me­zőgazdasági termelőszövet­kezeté 3400 ha. A pártértekezlet célkitű. zését a megye mezőgazdasá. ga teljesítette, a termelés értéke 17—18 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasá­gi termelésen belül az ága"1 zatok fejlődése közel azonos ütemű volt. A növénytermelés szerke­zete nem változott, a koráb­ban kialakult fontosabb ará. nyok maradtak fenn. Az összes termékmennyi, ség nagymértékben növeke­dett. Kedvező a szántóterü­let meghatározó részén ter­mesztett fő növények, a ku­korica, búza, napraforgó ter_ mésátlaga. Ebben nagy sze­repűik van a termelési rend­szereknek. Nem kielégítő vi­szont a cukorrépa, a silóku­korica, a kender, a lucerna, az egyes zöldségfélék ter­mesztésében bekövetkezett változás a stagnáló vagyaiig emelkedő termelési eredmé­nyek miatt. Kedvező eredmények szü. lettek az állattenyésztésben is. Az egy tehénre jutó ho­zam 25 százalékkal emelke­dett és jelentősen meghalad, ja már az 1980. év végére számítottat. Az állomány tbc-mentesítése befejeződött. Gyorsabban. fejlődött a sertéstenyésztés. Az anya­kocáié tszam 18 százalékkal, a vágósertés-termelés 17—18 százalékkal növekedett. Tovább emelkedett a mező- gazdasági termelés technikai színvonala. A növekvő mező- gazdasági beruházás 52 szá­zalékát fordították gépesítés­re az előző tervidőszak 47 százalékával szemben. A megye közlekedése közel a terv szerint alakult. A vas. úti vontatás korszerűsítésé­ben megfelelő ütemű a fej­lődés, a vágánykorszerűsítés és a rakodás fejlesztése azonban lassú. A közúti közlekedés fejlő­dött. Bővült a személyszállí­tás. A Volán teljesítménynö­vekedése meghaladja a ter­vezettet. Jelentős a mezőgaz­dasági és ipari üzemek által fenntartott járatok száma is. iA közúthálózat fejlődött, állapota javult. Közel egymil- liárd forintot fordítottak út­hálózat-korszerűsítésre és fenntartására. 210 km útbur­kolatot erősítettek meg és 380 km utat szélesítettek ki. Ez több a tervezettnél. Egyre túl. terheltebbé és ebből követ­kezően balesetveszélyesebbé válik a 6. sz. fő közlekedési út. Az V. ötéves tervidőszak beruházása mintegy négysze­rese a IV. ötéves tervidőszak­ban megvalósultnak. Eddig összességében a teljesítés idő­arányos. A beruházások nagysága minden jelentős népgazdasági ágban növeke­dést mutat, kiemelkedő azon. ban az ipar részaránya. A megye területén 3 egyedi nagyberuházás folyik. Legje­lentősebb a Paksi Atomerő­mű. A most folyó I. ütem 1760 megawatt villamos energiát fog termelni. Az első 440 MW-os reaktor 1980 decem­beri párhuzamos kapcsolása után 1981^ben, míg a negye­dik 1985-ben lép be a terme­lésbe. A KISZ Központi Bizott­sága az építkezést KlSZ-épít- kezéssé nyilvánította, foko. zottan figyelemmel kíséri és segíti. így pl. a hiányszak­mákból ifjúsági brigádokat szervezett és irányított a helyszínre. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága és a kormány eddig két-két alkalommal tárgyalta a beruházás helyzetét. A párt és a kormány több vezetője helyszíni ellenőrzést is vég­zett. Látogatást tett a beru­házás területén Kádár János elvtárs, a Központi Bizott­ság első titkára is. A Politikai Bizottság, a kormány által hozott határo­zatok végrehajtására tett in­tézkedések hatására javult a beruházás szervezettsége, a kivitelezés ütemesebbé vált. Főként 1979-ben a beruházás üteme felgyorsult, az ez évre kitűzött kiemelt feladatok megvalósultak, a pénzügyi előirányzat túlteljesült. Ma reális lehetőség, hogy a szer­vezettség, a munka további javításával az üzembe helye­zés határidőre megtörténjen. \A Szekszárdi Húskombinát beruházási javaslatát az Ál­lami Tervbizottság 1974 jú­niusában hagyta jóvá, évi 550 ezer db sertés-, 45 ezer db marhavágással, konzerv és főként dobozolt sonka gyár­tási kapacitással. A fejlesz­tés költségelőirányzata 1775 millió Ft, a befejezés terve­zett határideje 1979. decem­ber 31. volt. A kivitelezés az engedély­okiratnak megfelelően 1977- ben megkezdődött. A tervezés során elkövetett hibák, a részletterveknél hiányok és tervmódosítások akadályoz­ták, nehezítették a munkát. Mindezek miatt az eredeti határidő irreálissá vált. Az Állami Tervbizottság az új befejezési határidőt — 1980. évi részleges üzembe helye­zéssel — 1981. december 31- ben állapította meg. A beruházás kivitelezése az utóbbi hónapokban felgyor­sult, szervezettebbé vált, de az új határidőre is csak igen megfeszített munkával ké­szülhet el. A beruházásra ki­emelt figyelmet fordítunk, a közreműködő vállalatok te­vékenységét fokozottan segít­jük, ellenőrizzük. A mezőgazdasági beruhá­zások eddig mintegy 9 szá­zalékkal haladják meg a IV. ötéves tervi teljesítést. Közel 25,6 százalékkal nőtt a taná­csi, emelkedett a közlekedési, az építőipari, a kereskedelmi ágazatban is a beruházások mennyisége. Javult a beruházások kivi­telezésének tervszerűsége, a határidőre történő befejezés. A szerződéses fegyelem meg­szilárdult. Továbbra sem ki­elégítő még a beruházások előkészítése. Tervszállítási, területelőkészítési problé­mák vannak. Az utóbbi évékben a me­gyében is előtérbe kerültek a munkaerő-gazdálkodási feladatok. Sok még a gond a munka­idő kihasználásában. Anyag- ellátási, szervezési és egyéb hibák miatt tekintélyes a munkaidő-kiesés. Nem növe­kedett kielégítően és így to­vábbra is alacsony a teljesít­ménybérben foglalkoztatottak aránya. Csökkenő mértékben ugyan, de még tapasztalható, hogy vállalati, üzemi veze­tők a munkaerő megtartása érdekében eltekintenek a fe­gyelmezéstől, a bérkülönbsé­gek alkalmazásától. Több gazdasági egységnél tapasz, talható az alkalmazotti lét­szám indokolatlan felduz­zasztása. A gazdaság fejlesztésének főbb feladatai: Az ipari termelés fejlesz­tésében fő feladat a műsza­ki színvonal növelése, a pia­ci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, a termelési és termékszerkezetnek adottságainkhoz és a nem­zetközi feltételekhez való igazítása. A termelést csak azokból a cikkféleségekből kell növelni, amelyeket gaz­daságosan, hatékonyan tud­nak termelni és belső vagy külső piacokon jól értékesít­hetők. Az építési igények és az építőipari kapacitás közötti tartós összhang megteremté­se érdekében növelni szüksé­ges a megye építőiparának termelését. A megye mezőgazdaságá­nak termelését tovább kell növelni a növénytermesztés­ben, az állattenyésztésben egyaránt. A termelési szer­kezet nagyobb változtatása nélkül folytatódjon az üze­mek közötti szakosodás. Az üzemek termelésének össze­tétele jobban igazodjon a termőhelyi adottságukhoz, ezáltal is javuljon a jövedel­mezőség. A közúti közlekedésben fontossági rangsorolással kell folytatni a közúthálózat korszerűsítését. Az érdekelt megyékkel egyeztetve, kezde­ményezzük a 6-os számú fő közlekedési út tehermentesí­tését, illetve bővítését. A megye lakosságának életkörülményei: A lakosság életszínvonala a gazdasági fejlődéssel össz­hangban, de rétegenként el­térő mértékben emelkedett. A munkások és termelő­szövetkezeti parasztok reál­keresete — kongresszusi cél­kitűzéseinknek megfelelelően — megközelítőleg azonos ütemben emelkedett. Az anyagi ágazatokban foglal­koztatottak átlagbérének nö­vekedése megegyezik az or­szágos növekedési ütemmel. Az átlagot némileg meghala­dó mértékben növekedett az építőipari munkások bére, főként az atomerőmű-építők kiemelt bérezése miatt. A XI. kongresszus óta megvalósult szociálpolitikai intézkedések hatására emel­kedtek a társadalmi juttatá­sok, mintegy 40 százalékkal magasabbak, mint 1975-ben. A megye kiskereskedelmi forgalma a tervezettnek meg­felelően fejlődött. Az áru­ellátás javult, egészében ki­egyensúlyozott. A válaszék bővült, kulturáltabbá váltak a vásárlási körülmények. Né­hány cikkből azonban nem lehetett megfelelően kielégí­teni az igényeket. A megye lakossága részé­re nyújtott fogyasztói szol­gáltatási tevékenység a terv­időszakban tovább bővült. A tervezett szolgáltatásfejlesz­tési beruházások viszont csak mintegy kétharmad részben valósulnak meg. A lema­radás oka részben a központi támogatás, részben a válla­lati források csökkenése, de hozzájárul a késedelmes elő­készítés, a nem következetes ellenőrzés is. A lakásellátás mennyiségi növelése és minőségi színvo­nalának fejlesztése érdekében a megye az V. ötéves terv­időszakban 9400 lakás felépí­tését irányozta elő, aminek némi túlteljesítésével szá­molunk. Ezen belül a cél- csoportos tanácsi lakásoknál lemaradás, a magánerős la­kásoknál túlteljesítés várha­tó. A közműves vízellátás te­rén a megye helyzete vi­szonylag kedvező, a 109 tele­pülésből 73-ban van vezeté­kes ivóvíz. A fejlődésben nagy szerepük volt a vízmű­társulatoknak, a vízhálózat bővítésére irányuló tanácsi és vállalati fejlesztéseknek. Sürgős feladatot jelent vi­szont, hogy 15 községben egyetlen kútban sincs egész­séges ivóvíz. Megyénk egészségügyi el­látása magasabb színvonalú, korszerűbb lett. A betegségek megelőzése, az egészségvéde­lem és a gyógyítás intézmé­nyes feltételei tovább javul­tak. Megyénkben a testnevelés és sportmozgalom egyre na­gyobb tömegeket fog át, fej­lődése töretlen. Erősödött az a szemlélet, amely az egész­ség megőrzésében és a fizikai erőnlét fejlesztésében jelen­e A GAZDASÁGI ÉLET, AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSA, FELADATOK (Folytatás a 4. oldalon.) Űtban a tanácskozás színhelye felé

Next

/
Thumbnails
Contents