Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-13 / 36. szám
1980. február 13. Képújság 5 Munkahelyi megbeszélés Dombóváron Az elnök dicsért, a brigád elégedetlenkedett egymagának: sok kocára kell figyelnie, s az ő dolga az ola'jkályhák feltörése is. A brigád azonnal határozott: a portán lévő éjjeliőr, ha sok a munka, segítsen. Ha várható, hogy sok koca ellik éj. jel, a váltótárs ezentúl ofct- mianad az éjszaka egy részében. Pintér György hízósertés-gondozó kérte, hogy ad. jón a vezetőség engedélyt arra, hogy a brigád menet közben differenciálja a bére. két. Ezzel azt lehetne elérni, hogy akinek a hibájából elhullik egy-egy állat, annak a béréből a kárt llevonnák. Ahogy a felvetett dolgokból kitűnik, ennek a brigád, nak a tagjai, bár igen jól dolgoztak, mégis elégedetlenek. önmagukkal. Mert munkájukat még jobban is végezhették volna — még- hozszá olyan körülmények között is, hogy a férőhelyek majd 150 százalékban van. nak kihasználva. A zsúfoltság csökken, hisz nem csak a hízóférőhely lesz több, ha. nem a malacférőhely is: a 60 Ka-Hyb battériát már megrendelték, s ahol eddig 360, ezután 600 malac fér majd el. A munkahelyi megbeszélésen szóba került, hogy az éltetők ezentúl egy életképes leválasztott malac után nem 20, hanem 25 forintot kap. nap, s emelik az éjjelid ellető munkabérét is. Fizetésemelést kap a műszaki hibaelhárító és a majorgazda. Meghatározták a sertéstelep vezetőjének és helyettesének adható prémium feltételeit. Ennek egyik pontja: a telep hízókibocsátása idén 6000 fölött Hegyen. A sertéstelepen sok mellékterméket — savót, sörélesztőt, a szárító melléktermékeit, száraz répaszeletet etetnek. Ezzel elérték, hogy az abrafcfelhasznál ás .a nor- mlatíváknál alacsonyabb. A fajlagos abrakfelhasználás 1 kilogramm hízósúly-gyarapodáshoz 3 kiló 61 dekagramm... A „Gagarin” sertéstenyésztő szocialista brigád gondo. san vezetett naplójában a legutolsó bejegyzés a következő: ,/Az elmúlt esztendőt vizsgálva úgy értékelte a brigád, hogy a sok elemi csapás ellenére a brigád, amit lehetett, megoldott. Sok esetben erején felüli munkát volt kénytelen elvégezni, mert a brigád tagjai közül ugyanabban az időben többen voltak betegek, vagy sürgős elintéznivalójukat, halaszthatatlan dolgaikat voltaik. kénytelenek elintézni. Váltó hiányában ilyenkor egy dolgozó két személy munkáját látta ed. A fenti nehézségek ellenére vállalá- sáinikat maradéktalanul tel. jesítetitiülk.” dvm A vita színhelye: a munkahelyi megbeszélés. Erre néhány nappal a zárszámadás előtt kerül sor, miikor is a szövetkezet vezetői fölkeresik a brigádokat. így tör. tént ez Dombóváron, az Alkotmány szövetkezetben is, ahol a „Gagarin” sertéstenyésztő szocialista brigád munkahelyi megbeszélésén jártunk. A brigád a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri. gádja, s ez nemcsak műn- kájuk eredményében, de be- szélgetésük szellemében is megim uta tko zik. Szőke Géza tsz-elnök, mint minden munkahelyi ímegb-e. szélésen, az ott dolgozók munkájáról szólt: elmondta, hogy milyen - munkát végeztek a sertéstelep dolgozói az elmúlt évben. Az eredménynyel elégedettek lehetnek. Tavaly 5796 sertést bocsátott ki ez a telep, méghozzá úgy, hogy az állatok igen szorosan voltak: a kihasználtság 142 százalékos. Egy -kiló malachús szűkített önköltsége az 1978. évi 35 forint 70 fillérről tavaly 19,58 forintra csökkent. Az előhasi kocák súlygyarapodásának költsége 7 forinttal lett kevesebb egy év alatt. A hízóknál a szűkített önköltség a következőképp alakult: 1978-ban 21,10 forint volt, 1979-ben viszont már csiak 18,11 forint. Egy 105 kilogrammos nettó súlyú hízóra vetített tiszta nyereség pontosan 724,46 forint volt, ami egy átlagkocára vetítve 12 473 forint nettó nyereséget jelent. A brigád 17 tagja türelmesen végighallgatta a beszámolót, s nem az követke. zet-t, amiir-e egy kívülálló számíthat. Tudniillik nem voltak megelégedve önmagukkal. Kilambauer Józsefné eile, tős például nem találta jónak a brigádon belüli összhangot, szerinte nem segíte. nek eleget egymásnak az emberek. A fizetésért meg kell dolgozni, de csak akikor lesz vastagabb a boríték, ha nem lesz egyes helyeken ab- rakpiazarlás. Linczmayer Já- nosné malacnevelő szerint a brigádba újonnan belépők túlságosan érzékenyek, nem hallgatnak a régiekre, ha valaki rájuk szól, megsértődnek:. Ezt a magatartást mielőbb le kell vetkőzni, mert eredményre csak akkor lehet számítani, ha mindenki jól végzi a munkáját. De jobban kell takarékoskodni az abrakkal is: a drága starter tápból inkább többször és keveset kapjanak az állatok, mert -ha egyszerre sokat tesznek eléjük, széttúrják. Gáspár Gézáné az új férőhelyekről beszélt. A napokban újabb 720 férőhelyet telepítenek be, s ha a túlzsúfolt telepről elviszik az állatokat, még kevesebb lesz az elhullás. Balog János kocagondozó javasolta, hogy 1—1 kocacsoport búgat ás áf 3—4 nap alatt fejezzék be, mégpedig azért, hogy a malacok átlagéletkora között kis-ebb legyen a különbség. Szabó Károly éjjeli ellető soknak találta a munkát A zárszámadási közgyűléseken az utóbbi években megritkultak az éles hangú viták, egyre kevesebbszer kerülnek szóba a fizetéssel, a munkavégzéssel, a háztájival kapcsolatos problémák. Az elnök, a közgyűlést levezető elnökheyettes vagy párttitkár nemigen nyugtatja mostanában a tagokat eképpen: megvizsgáljuk, utánanézünk, hogy kinek a hibájából történt mulasztás. A mezőgazdasági szövetkezetek évzáró közgyűlése egyre inkább hasonlít az üzemek termelési tanácskozásaihoz. A Gagarin brigád, a megbeszélés után Tizenkét vagon hal a horgon A sláger a ponty - Kevés a csuka - De újra Itt a kecsege A horgászszövetség megyei intézőbizottsága elvégezte az összesítést. A számadatok érdekesek. Bizonyosan érdeklik azokat is, akik nem tartoznak a madzagázitatók sorába, esetleg még a halat sem szeretik, a természetet viszont igen. Ebben bízva, néhány számadattal ismertetjük, hogyan is szerepelt megyénk több mint hétezer horgásza az elmúlt esztendőben. Igen, nem téves a szám. Tolna medvében tavaly ötszázzal több horgász volt, mint 1978-ban, szám szerint 7230. Ebből felnőtt 5395. ifjúsági 712, gyermek 1123. Tehát, akárhogy nézzük, egy kisebb város, vagy egy nagyobb falu .lakossága. A horgászokkal kapcsolatban általános a hiedelem, csak ülnek a vízparton, meredt szemmel nézik a dugót, aztán dühödten és főlég hal nélkül, elvonulnak haza. Nos. ezzel kapcsolatban: A Tolna megyei horgászok tavaly 119 544 kilogramm halat fogtak. Tehát durván tizenkét vagon mennyiségűt. Ezen belül ponty volt 44 907 kilogramm, csuka 4640 (enre még visszatérünk), süllő 7522 (örvendetes), harcsa 1266, egyéb 56 331 kilogramm. A pisztráng, kecsege, angolna, balin fogása elhanyagolható. Mennyisége nem jelentős. A kecsegénél viszont örülhetnek a Tolna megyei horgászok, fogásuk tavaly 233 kilogramm volt. Ez önmagában nem nagy szám, de legalább megint van kecsege. Köszönet érte a százhalombattai TEHAG-n-ak, meg a paksi htsz-nek. Az egy főre eső fogási eredmény 22 kilogramm körül volt. Érdemes megnézni, egyesületenként hogyan alakult ez. A legmagasabb fogási átlagot a dunaföldvári horgászegyesület tagjai -érték el, 35 kiló volt, a fad diáké 28. a szekszárdi közalkalmazotti egyesületi tagoké ugyancsak 28, a tamásiaké 26, a pincehelyieké 25 kiló személyenként. Az előbbiekben ígértük, hogy visszatérünk a csuka- fogásra. Kevés, gyenge ez az eredmény. Az' idén azonban várhatóan jobb lesz, hiszen most már a faddi vízen is szabad csukát fogni. Itt intenzív telepítés folyt, amelynek várható az eredménye. Persze ez önmagában nem minden, hiszen a tíz-húsz évvel ezelőtti csukairtás kárait nagyon nehéz lesz kiegyenlíteni. ehhez évek tervszerű, céltudatos gazdálkodása szükséges. A fadd-dombori vízen tavaly kétezren horgásztak, a napi és heti jegyeseket leszámítva. A fogási eredmény mégis 22 kiló körül volt személyenként, messze szórt megosztásban, hiszen a faddi horgászegyesület átlaga 28 kilogramm. Ez a tisztes eredmény nem kis mértékben a rendszeres telenítésnek és az ésszerű gazdálkodásnak köszönhető. összesen félmillió forint értékben helyeztek halat ebbe a vízbe az elmúlt év folyamán, közel 123 mázsa pontyot, tízezer előnevelt süllőt és húszezer csukát. Tavaly egyébként 57 mázsával több pontyot és 18 mázsával több egyéb halat fogtak itt, mint a megélőző esztendőben. Viszont csökkent a balin és a süllő fogása. Ugyanakkor megkétszereződött a harcsa*- és az angolna-fogás. Ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata további feladat. Az idén, horgászvízbént, belép a szálkai víztározó. Az előjelek biztatóak. Közel nyolcezer kiló pontyivadékot és tízezer darab előnevelt süllőt telepítettek a vízbe. Arról, hogy a horgászat tömegmozgalommá fejlődött, az ismertetett számadatok tanúskodnak, népgazdasági haszna pedig éppen a fogási eredményekből nyilvánvaló. L. Gy. Tavasz a gyümölcsösben A kertjét, földjét művelő ember saját tapasztalatból tudja, hogy tavasszal ugyancsak be kell osztania az idejét, ha a sokféle feladatot idejében kívánja elvégezni. A gyümölcsöskert is tavasszal igényli a legnagyobb szorgalmat, mert amit ilyenkor elmulasztunk, azt később már nincs lehetőségünk pótolni. NAGY SZAKÉRTELMET IGÉNYEL A METSZÉS Á gyümölcsfák koronáját minden év tavaszán meg kell metszeni. Ez a munka megfelelő felkészültséget követel, de ha valaki néhány alapszabályt elsajátít, akkor a többit már saját tapasztalatból kiegészítheti. Mihelyt a fagymentes idő elkövetkezik, meg lehet kezdeni az idősebb, termő gyümölcsfák tisztogatását. A törzset először fakaparóval, majd drótkefével tisztítsuk meg a kéregpikkelyektől, és az alattuk meghúzódó kártevőktől. A kaparékot haladéktalanul gyűjtsük össze és égessük el. Ezután következik a korona- ritkítás, amelynek során a sűrűn álló, elszáradt ágakat tőből metsszük ki. Ha az ágak végén több vessző csokrosan áll, akkor csak egyet — a legerősebbet — hagyjuk meg, a többit ugyancsak tőből eltávolítjuk. Fordítsunk gondot a faty- tyúhajtások kezelésére, mert ezek — ha megmaradnak — nyáron sok bosszúságot okoznak a kertésznek. A sűrűn álló fattyúvesszőket ritkítsuk meg, de ne vágjuk le valamennyit. Az egymástól tenyérnyi távolságra lévőket vágjuk vissza arasznyira; az ilyenek elágaznak, termőrüggyel berakodnak és a következő években már a fa koronájának értékes, termékeny részévé válnak. Az ősszel ültetett facsemeték koronáját vissza kell metszeni, mert különben a megroncsolt gyökérzet nem lesz képes a föld feletti részt elegendő vízben oldott tápanyaggal ellátni. Mielőtt a sövények, termőkaros orsófák, hagyományos sudaras koronájú facsemeték metszését megkezdenénk, ajánlatos szakemberek véleményét kérni, vagy szakkönyvben, folyóiratban utánanézni a legfontosabb tudnivalóknak. TAVASZI PERMETEZÉS Aki tavasszal gondosan, szakszerűen megpermetezi a házikert növényállományát, annak a nyár folyamán fele annyi gondja se lesz a növényvédelemmel. A gyümölcsfák és a gyümölcstermő bokrok rügyfaka- dása előtt, fagymentes napon, minél előbb lássunk hozzá a permetezéshez. A legáltalánosabban használt szer a Neo- pol, amelyet 5 százalékos töménységben szükséges kipermetezni. Ezzel a szerrel a kert minden növényét lemosássze- rűen lehet permetezni. Kivételt képeznek az örökzöld növények és bokrok; ezeket nem szabad Neopollal permetezni, mert megperzselődnek. A permetlé elkészítése némi időt vesz igénybe, de ezt ne sajnáljuk és pontosan hajtsuk végre a szer dobozán feltüntetett használati utasítás előírásait. Ahol lehetőség van rá, ott érdemes ismét a régen közkedvelt mészkénlevet használni, hatóanyaga azonos a Neopoléval, tehát éppen úgy pusztítja a gombák áttelelő spóráit, és a kártevők tojásait, bábjait, mint a gyári szer. A FAKAT TÁPLÁLNI KELL A gyümölcsfák gyökerei nagy területet hálóznak be és ennek megfelelően széles kiterjedésű talajból veszik fel a tápanyagokat. Minthogy azonban a fáknak sok tápanyagra van szükségük, ezért csak rendszeres táplálás mellett teremnek bőven és kiváló minőségű gyümölcsöt. A hajtás megindulásakor a fáknak és bokroknak elsősorban nitrogéntartalmú tápanyagra van szükségük, mert a lombozat kifejlesztéséhez, a virágok képzéséhez és a gyümölcs felneveléséhez sok nitrogént használnak fel. Ezt a tápanyagot a pétisó, a mészammonsalétrom és a mésznitrogén tartalmazza. Használhatunk természetesen vegyes műtrágyákat is, ezek közül azonban azokat részesítjük előnyben, amelyek több nitrogént és kevesebb kálit, illetve foszfátot tartalmaznak. Egy kifejlett gyümölcsfa alá, a lombkoronával megegyező területre 1,5—2,0 kg műtrágyát szórjunk ki és azonnal munkáljuk be a talajba. A ribiszke, köszméte bokrok adagja 0,2—0,3 kg. Sok nitrogént kedvel a szamóca; a sorok közé négyzet- méterenként 0,3—0,4 kg műtrágyát adagoljunk. SEGÍT az irodalom A gyümölcsöskertek művelőinek ajánljuk az Idejében szólunk című könyvet (szerkesztette: Gévay János), amely az év 52 hetére bontja a kerti munkákat. A múlt évi mezőgazdasági könyvhónapra jelent meg a Kertészek könyve (szerkesztői: Katona József és Oláh László). A növényvédelem bonyolult kérdéseiben nyújt eligazodást a Balázs—Bodor—Lelkes: Kiskertek és házikertek növény- védelmi naptára című kézikönyv. DR. BÁLINT GYÖRGY
