Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 35. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. február 12., kedd Mai számunkból GYÜMÖLCSÖZŐ MAGYAR-SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI KAPCSOLATOK (2. old.) MINDEN A TERJESZTŐKÖN MÚLIK (3. old.) TV-JEGYZET (4. old.) VENDÉGSÉGBEN BACS MEGYÉBEN (5. old.) Ami nem mellékes Az óv elején Gödöllőn megrendezett országos ag- rártanácslkozáíson dr. Villányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes, majd néhány héttel később egy újság, írókkal folytatott beszélgetésen Lakatos Tibor mező­gazdasági éis élelmezésügyi miniszterhelyettes foglal­kozott meglehetős részletességgel a mezőgazdaságnak azzal a területével, amit a köznyelv „melléküzemág” címszó alatt könyvelt el. Amelynek korántsem „mel­lékes” voltát azonban az is jelzi, hogy Pest megyében a tsz-ék árbevételiének 70, Komárom megyében 50 százalékát adják a különféle, kiegészítőnek mondható munkálatok. Termelési érték, nyereség dolgában országosan is tekintélyes, néhol éppenséggel döntő szerepe van az ipari, feldolgozásbeli, építési, szállítási, kereskedelmi tevékenységnek. Ahol idejében észrevették a kínálkozó lehetőségeket, ott jutott pénz az alacsony termőfcé- pességű talajok megjavítására, gépek beszerzésére, s általában: a kiegészítő üzemágak nyújtotta pénzeket áramoltatták át az úgynevezett alaptevékenység bőví­tését célzó beruházásokba. Példaként elsősorban a fő­városi és Pest megyei tsz-ek kínálkoznak. A csepeli Duna Termelőszövetkezetben például Olyan minőségű, exportra szállított zöldségszárítimónyokat készítenek, amelyekkel egyetlen konzervgyárunk sem tudna kon- kuirráln'i. Az ócsái Vörös Október Tsz — amelynek ter­melési értéke a legmagasabb valamiennyi tsz közül —, vagy a duoavarsányi Petőfi Tsz egyaránt az említett utat választotta —, teljes sikerrel. Jó ideje figyelemmel kísértem a szóban forgó mun­kálkodás meghnnyi kanyarulatát, bukfencét, döccenő- jét, s a mindezzel együtt járó, többszörös állami sza­bályozást, jogszabályt. Az Uj Tükör egyik számában olvasható riport arról a dömsödi <tsz-alkatmazottról, akit fölöttesei juttattak -méltó helyére, a börtönbe, ahol a mavelőtiiszt így búcsúzott a cikk szerzőjétől: „...hozzák be folyton az ilyen .melléküzemágiakat... de még mennyi lehet odakint”. Vannak tehát ma is a melléküzemek háza táján sikkasztok, helyzetükkel visszaélők — hol nincsenek?! —, s vannak ma is általánosításra hajlamosak, ami­nek számos példájával találkoztam az elmúlt években. Boldogult rendőri riporter koromban az egyik megyei főkapitányságon kérdezgettek: hát teheti ezt egy tsz. elnök? (Ma országosan megbecsült és sikert sikerre — immár nem a melléküzemékiben — egymásra halmozó vezető az illető.) FöLrémlliik egy Madkó utcai beszélge­tés, amit ügyészi ^ngedély birtokában folytattam egy Kecskemét melleti tsz elítélt elnökével: „.De hát itt mindenki jól járt: a szövetkezet, a megrendelő, a piac, mi hát akkor a vétkem?” — kérdezgette az elnök, s mi tagadás, jócskán akadt lyuk a jogszabályokban ak­kortájt. A keszthelyi tsz-mintaiboltot létre hívó társu­lás igazgatóját és főkönyvelőjét úgy ítélték el, hogy a bíróság kénytelen volt megállapítani: „...a rendeletiben előírtak nem felelnek meg a .gyakorlati élet követel­ményeinek, a fejlődés túlhaladta...” A jog — olykor lassacskán — követte az életet. Már az 1971-es szabályozás megbízható keretet adott e tennivalóiknak, lenyesvén a vadhajtásokat, sok min­dent egyértelműbbé téve. Legfőképpen talán azt, hogy amit korábban ebbe a „melllóksávfoa” utaltak, annak jó részét az élelmiszer-gazdaság körébe sorolták. Hi­szen nevezhető-e „mellékesnek” a traktorok javítása, az istállók fölépítése, a fuvarozás, a termékek földol­gozása és közvetlen értékesítésük?! Néhány hajdan volt magyarországi uradalom éppúgy megvalósította saját kebelében ezt a „vertikumot”, mint nem egy szo­cialista ország és sok nyugat-európai szövetkezet. Azt is állíthatom., hogy aki a tsz-ek kiegészítő tevékenysé­gét kiiktathatónak vélte, az voltaképpen önmaga ja. vát sem szolgálta. Nem pusztán azért, mert például ily módon jóval több lett volna — s lenne ma is! — a mérleghiányos tsz, vagyis növekednének a költség­vetés terhei, hanem azért is, mert éppenséggel az ál­talános fejlődéshez volt forrás az így kapott nyereség. Hogy ez mekkora? A tsz-ek árbevétele tavaly 191 milliárd forintra rúgott, s ebből nem. kevesebb, mint 74 milliárd forint származott a kiegészítő ágazatokból! Egy bökkenő azonban a mostani ösztönzőkben is akad. Elismerően nyugtázhatjuk, hogy nem pusztán szóbeli ez az ösztönzés a kiegészítő bevételek fokozá­sára. Nem, mert a kedvezőtlen adottságú gazdaságok esetében 30 helyett 70 százaléka maradhat vissza a ter­melési adónak, s más, kézzel fogható segítség is ígér­kezik. De éppen ott, ahol a legfontosabb lenne — például Szabolcsban, Vasban, Somogyiban —, s ahol a legtöbb erre szoruló tsz működik, ott a legérzékelihe. tőbb a ma általános .pénzhiány, A mezőgazdáság arculata az alaptevékenységen belül is sokszínű, váltpzíatos. Nem készletre — szűk. ségletre termelnek a kiegészítő üzemágak is, legyen szó óvodák építéséről, könnyűipari munkálkodásról. Persze elképzelhetetlen bármiféle fejlődés az érintett tárcák állásfoglalása nélkül, amelyektől egyebek közt azt várják a gazdaságok vezetői, hogy vágjanak ös­vényt a jogszabálydzsungelben. KERESZTÉNYI NÁNDOR Megkezdődött a LEMP Vili. kongresszusa Óvári Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára vezetésé­vel Varsóba érkezett a magyar pártküldöttség. Óvári Mik­lóst Jerzy Lukaszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB titkára üdvözli. Varsó, Barabás János és Kelemen István, az MTI tu­dósítói jelenítik: Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában hét­főn délután négy órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt Vili. kongresszusa. Több mint há. rommillió párttag képvisele­tében 1847 választott küldött vesz részt a munkajéllegű tanácskozáson, amelyen nemcsak az 1975-ben tartott, előző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét vonják meg, hanem a hetvenes évek, az elmúlt évtized eredményeit is értékelik.1 Meghívott vendégként 32 kommunista és .munkáspárt delegációja van jelen. Meg­figyelői minőségben három európai szocialista párt kép­viselteti magát, ezenkívül delegációt küldött a Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztősége. A meghívott testvérpártok küldöttségeinek túlnyomó többségét központi bizottsá­gi titkár, illetve annak meg­felelő rangú személyiség’ ve­zeti. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja küldöttségének élén Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára áll. A Magyar Szocialista Mun­káspárt delegációját Óvári Miklós, az MSZMP PB tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A kongresszust, az Inter- naeiionálé eléneklése után Edward Gierek, a LEMP KIB első titkára nyitotta meg. Rövid beszédében méltatta az eredményeket, amelyeket az ország a párt vezetésével ért el. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország szilárd tagja a szocialista országok kö­zösségének, .hű a proletár internacionalizmus eszméd­hez. Javaslatára a küldöttek egy perces néma felállással adózták a párt 1975 óta el­hunyt harcosai emlékének. Az első titkár melegen üd­vözölte a kongresszus kül­földi vendégeit. Ezután a kongresszus meg­választotta elnökségét, tit- kárságát, a mandátumvizs- gáló és a határozat-megszö­vegező bizottságot, majd úgy döntött, hogy a keddi plenáris ülés után szerdán 18 munkabizottságban foly­tatják a munkát, ezzefl több száz küldöttnek adva lehető­séget a hozzászólásra. A kongresszus elnökségé­nek soraiban foglaltak helyet a testvérpártok küldöttségei­nek vezetői, valamint a Len­gyel Demokrata Párt és az Egyesült Parasztpárt elnöke. Miután a központi bizott­ság jelentését a két kong­resszus között végzett mun­ka értékeléséről már koráb­ban írásban kapták meg a delegátusok, a megnyitó be­széd és az ügyrendi kérdé­sek tisztázása után Edward Gierek .megkezdte a politi­kai bizottság programbeszá- molójának ismertetését. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja üdvözletét küldött a Lengyel Egyesült Munkás­párt VIII. kongresszusának. Az SZKP KB üdvözlete hangsúlyozta: a LEMP kongresszusa összegezi az eddig elért eredményeket és megjelöli a következő fel­adatokat abban a nagy mun­kában, amelyet Lengyelor­szágban végeznek a fejlett szocialista társadalom meg­teremtésére. „Mint az Önök szövetsége­sei a közös ügyért vívott küzdelemben, büszkék va­gyunk arra, hogy a népi Lengyelország történelmileg rövid idő alatt a világ élen­járó fejlett ipari orsizágai közé került — hangzik az üdvözlet. — Tiszta szívből kívánjuk Önöknek, hogy emeljék új magasságokba a gazdaságot és a kultúrát or­szágukban, haladjanak to­vább az emberek életének megjavítása útján, növeljék meg még' inkább a Lengyel Népköztársaság tekintélyét a nemzetközi életben”. „Immár több évtizede or­szágaink szorosan együtt­működnek az élet minden területén. Országaink kultú­rája között még sohasem voltak ilyen mélyek és tar­talmasak a kapcsolatok. A szocialista államaink, a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseknek megfelelően, hatékonyan összehangolják akcióikat a nemzetközi küz­dőtéren. Az SZKP és a LEMP a többi testvérpárttal együtt jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a kommunista világmozgalom erői összeforrjanak az egye­düli helyes, .marxista—leni­nista alapom”. Az SZKP KB üdvözlete hangsúlyozza, a szovjet kom­munisták még tovább erősí­tik ’harci szövetségüket len­gyel eltttiársaikkal, fejlesztik a két nép együttműködését. AFIT, Szekszárd Megkezdődött az autószerviz bővítése Csujkov marsall nyolcvanéves Kedden ünnepli 80. szüle­tésnapját a Nagy Honvédő Háború egyik legendás hírű hadvezére, Vaszilij Csujkov marsall. Csujkov, aki már a polgárháborúban is ezred­parancsnokként harcolt, az elsők között végezve el a Vö­rös Hadsereg parancsnoki tanfolyamát, a háborúban a Sztálingrádot védelmező 62. hadsereg — későbbi nevén a 8. gárdahadsereg — parancs­noka volt, s nagy szerepet töltött be a legendás harcok­ban, egyik fő irányítója volt a város védelmének, annak, hogy a hitleri hadseregnek nem sikerült elfoglalnia Sztá­lingrádot, s itt szenvedte el első nagyszabású, mindvégig kiheverhetetlen hatású vere­ségét. Csujkov hadserege élén Berlinig űzte vissza a fasisz­ta hadsereget, katonái élén részt vett a város elfoglalásá­ban. A háború után egy ideig a németországi szovjet had­seregcsoport parancsnoka - volt, majd felelős tisztségeket töltött be, köztük a száraz­földi haderő főparancsnoka­ként is dolgozott. Magas kora ellenére ma is aktív: a hon­védelmi minisztérium fel­ügyelőiéként végzi munkáját, s egyúttal a legfelsőbb ta­nácsnak is képviselője. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnökségéé Csuj- kov marsallt születésnapja alkalmából a szovjet állam és a szovjet fegyveres erők Szolgálatában szerzett kima­gasló érdemeiért Lenin-rend- del tüntette ki. Lassan tízesztendős lesz az a terv, aminek megvaló­sítása ezekben a napokban kezdődött meg az APIT szek­szárdi szervizében. Felvonul­tak az építők, s hozzáláttak az autójavító bázis bővítésé­hez. A leendő korszerű laka­tos-, fényező-, és kárpitos­műhely, az igényeket elfo­gadhatóan kielégítő raktár, az új ügyfélváró, s az Állami Biztosító itteni irodái helyén még csak földkupacok, desz­kakerítések. halmokban álló építőanyagok látszanak, de hát ez az építkezés el­kerülhetetlen velejárója. S jezik be az építők a mint­egy negyvenmilliós munkát még sok gonddal kell meg­küzdeniük a szerviz dolgozói­nak, s valószínűleg a jármű­vüket javíttató gépkocsi-tu­lajdonosoknak is. Nemsokára megszűnik a szerviz mostani bejárata, he­lyette a gyorsmosó és az ügyfélváró között lesz az egyik kapu. ahol csak be­hozni lehet az autókat, ki­menni a szervizből a tolnai út felé lehet. A munkafelvé­tel pedig gyakorlatilag a ka­pu előtt, az utcán lesz. Ez azonban csak azokra a ko­csikba vonatkozik, amiket a szerelőkhöz hoznák. Ugyan­is a horpadt, törött járműve­ket a karosszéria-lakatosok­hoz kell vinni, akiknek az üzemrésze átmenetileg el lesz választva a szerelőműhelytől. Ott egy harmadik bejáratot nyitnak. A szerviz jókora udvara ma már építési terület. A ja­vításra várakozó autókat át­szállították a szerelőcsarnok mellő a lakatosok műhelye előtti térre, s a szabaddá vált területen az építők hoz­jövő év őszéig — akkora fe­záiláttak az alapok ásásához. Markológép és billenős, meg halomba rakott építőanyag. Az építkezés elkerülhetetlen velejárói. Fotó: Sz. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents