Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
Mai számunkból XXX. évfolyam, 33. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. február 9., szombat A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) EGY TUDÓSÍTÁS NYOMÁBAN (3. old.) olvasOszolgälat II! SISíPüw IllITilülIllll ' llpilJÜiiiiiii! FŐISKOLAI KÉRDŐJELEK...? (3. old.) A verseny ereje Rendszeresen figyelemmel kísértem a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny híreit, eseményeit. A felajánlások, a plusz tonnák, a minőség javítására, a határidők lerövidítésére tett vállalások mögötti erőfeszítéseket latolgatom. Jön a hír: az egyik bányában néhány ezer tonnával több szenet küldtek a felszínre a bányászok. Sok-e ez? Mennyi erőfeszítésébe, verítékcseppjé- be, törődésébe került ez az ott dolgozó embereknek? És vajon mennyi fejtörést okozhattak kitalálóiknak az újítások? Hány kilométerrel többet szaladgálnak a szövőnők a gépek között, hogy néhány százalékkal csökkentsék a selejtet? A munkaversennyel egyidejű az a tapasztalat, hogy az eredményeket nagyon nehéz mérni, még nehezebb ösz- szehasonlítani. De hát a verseny mégiscsak verseny, ezért szükséges valamiféle sorrendet is kialakítani, vállalva a megítélés szubjektivitását, azt, hogy az egyes erőfeszítések még ugyanazon a munkahelyen is csak nagyon nehezen vethetők össze egymással: Mennyivel ér többet az aranykoszorú az ezüstnél? Milyen anyagi vagy erkölcsi mértékegységben lehet kifejezni a kettő közötti különbséget? Ezzel egyáltalában nem a verseny mai értékelésének gondjait kívántam felidézni. Inkább azon töprengek, hogy vajon jó-e az a gyakorta előforduló sztereotip megfogalmazás: szocialista címért, bronz-, ezüst- vagy aranykoszorúért versenyző brigád. Persze a vállalások között a brigádnaplókban mindig meghatározzák azt is, hogy milyen helyezést szeretne elérni a versenyben a kollektíva, de a fő célja mégis az, hogy lelkesedésétől tehetségétől és szorgalmától függően minél hatékonyabban járuljon hozzá munkahelyi feladátai megoldásához. A munkafelajánlások egyértelműen azt tanúsítják, hogy a dolgozók általános egyetértésével találkozott az MSZMP Központi Bizottságának felhívása a munkatermelékenységének javítására, a termelés jövedelmezőbbé tételére, a népgazdaság exportképességének fokozására. A dolgozók nagy többsége nemcsak azt értette meg, hogy eddig elért eredményeink megszilárdításához, haladásunkhoz a korábbinál jobb munkára van szükség, hanem azt is, hogy mindez változó szemléletet, munkastílust is követel. A vállalások nem csupán a verseny részvevőinek szocialista elkötelezettségét, cselekvőkészségét, lendületét bizonyítják, hanem azt is, hogy megértették; saját eszközeiket, lehetőségeiket figyelembe véve hogyan segíthetik a legjobban a központi céljaink megvalósítását. Persze az ilyesfajta megfogalmazás túlságosan is sommás. Ha az ember tovább lapoz az újságokban, nem csupán jó híreket talál. Baj van a kooperációval, a munkafegyelemmel, a minőséggel, sok tervcélunkat nem sikerült teljesítenünk és sorolhatnánk még hosszan tovább azokat a bajokat, amelyek évek óta napirenden vannak, s amelyekből csak nagyon nehezen tudunk kilábalni. Hogy is van ez? Az egyik oldalon elkötelezettségről, cselekvőkészségről beszélünk és soroljuk a verseny eredményeit, a másikon pedig arról panaszkodunk, hogy sok helyütt gondok vannak a munkafegyelemmel, hogy egyes termékeink minősége csapnivaló, hogy hányán és hányféleképpen szegik meg a szocialista erkölcsi normáinkat. Végül is melyik kép tükrözi a valóságot? Mindkettő. Egyre inkább tény, hogy a szocialista munkaverseny morális és politikai hajtóerő, amely nagy mértékben hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához, a szocialista szemlélet fejlesztéséhez. Ugyanakkor az emberek gondolkodásában még kísért a múlt, még hatnak a régi, mai valóságunktól idegen erkölcsi normák. Sőt, tegyük hozzá, ebben nemcsak a múltunk kísért, számos napjaink szülte káros szemlélettel és gyakorlattal találhatjuk szembe magunkat. A lendület és a visszahúzó erő tehát egyaránt létezik társadalmunkban eredményeink és gondjaink nagy része e kettősségből ered. Azzal kezdtem, hogy a szocialista munkaverseny eredményeit nagyon nehéz tonnákban, forintokban mérni. Még ennél is nehezebb azt meghatározni, hogy a verseny mennyivel és hogyan járul hozzá a szocialista erkölcs, a személyi képességek, egyéniségek sokoldalú kibontakoztatásához. Nem lehet mérni azt sem, hogy mennyire változtatja meg az emberek szemléletét, mennyire formálja gondolkodását. Mégis, a munkaverseny egész történetén végigvonuló tapasztalat az, hogy dolgozó százezrekben fejleszti a szocialista szemléletet. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben is megfogalmazódott az a cél: a társadalmi élet minden területén fejeződjék ki jobban, hogy a munka a legfőbb értékmérő. Ennek jelképe, dolgozóink erkölcsi, politikai tudatosságának fokmérője az, hogy munkaversennyel készülnek a kongresszusra és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Eddig elért eredményeik jelzik és igazolják, hogy mennyi tartalékunk van még kihasználatlanul a termelésben, s jelzik azt is, hogy mennyi erkölcsi erő van az emberekben. A munkaverseny a hármas jelszó jegyében ez utóbbit is segíti felszínre hozni, s gazdagítja résztvevőinek egyéniségét, szocialista elkötelezettségét. KARCAGILÄSZLÖ Mezőgazdasági aktívaülés Jó eredmények, növekvő feladatok Felvételünk a tanácskozáson készült adása után huszonhárom Tegnap Szekszáron, a. megyei művelődési központban a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek, valamint a velük kapcsolatban álló vállalatok, intézmények vezetői tanácskozást tartották. Ezen részt vett dr. Soós Gábor me. zőgazdiasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár és dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is. Dr. Kálmán Gyulának, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitója után Bácsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismertette a tanácskozás résztvevőivel a megye múlt évi termelési eredményeit és szólt az idei feladatokról. A főbb ágazatokat viszgál- va megállapítható, hogy a nö. vénytermesztés eredményei két-három százalékkal csökkentek az előző évihez viszonyítva, az állattenyésztés viszont 2,5 százalékkal növelte termelését, az élelmiszeriparé 3,8 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés a tervezett 3 százalékos növekedés helyett csak 1,7 százalékot ért el. A sze'- rényebb eredmény egyik oka kétségkívül a búzatermés jelentős elmaradása volt a várttól. A csökkenés azért is számottevő, mert a gabonafélék adják a vetésterület kétharmad részét. A kedvezőtlen időjárás következtében kiritkult és húsz százalékben kipusztult vetések helyére kukorica került. Ennek a megnövekedett területnek a betakarítását segítette a hosszú ősz és így ebből a kultúrából hektáronként az országban a legtöbbet, a megye kombájnjai vághattak le. Jól termett a napraforgó és a cukorrépa. A kiesés ellensúiyo. zására a gazdaságok tavaly kilencven százalékkal több másodvetést alkalmaztak, mint a korábbi években. Jó minőséget adott a szőlő, az utóbbi évek legjobb évjáratát szüretelhették ősszel a borvidéken. Növekedett a műtrágya-felhasználás — magasabb az országosnál — és javult az istáHótrágya hasznosítása is. Csekély viszont az öntözőberendezések ki- használtsági foka — ez rész. ben az elavult berendezéseknek tudható be. Az állattenyésztésen belül kismértékben csőkként a szarvasmarha-létszám, de a tejtípusú .állomány megteremtéséért folytatott keresztezések eredményeképp közel két százalékkal emelkedett a tejtermelés. A sertésállomány 6,7 százalékkal gyarapodott és javult az egy kocára jutó hízóktibocsátás is. Változatlanul probléma a magas elhullás és az abrakfelhasz- nálás területén is akad javítani való. örvendetesen fejlődik a juhászat. A megye anyajuhállománya öt százalékot .meghaladóan nőtt. Általában javult a tömegtakarmányok és a legelő szerepe a takarmányozásban. Az épülő húskombinát ellátása szempontjából jelentős, hogy tavaly a hí zó férőhelyek száma a befejezett beruházások átezerrel növekedett és átadtak közel ezerötszáz szarvasmarha-férőhelyet biztosító épületet is. iA megye mezőgazdasági termeléséből a háztáji és kisgazdaságok 26,5 százalékkal részesülnek, a nagyüzemek feladata továbbra is, hogy ezek munkáját irányítsák, segítsék. összegezve a múlt évet, figyelembe véve a körülményeket, a megye mező- gazdasága kielégítő ered. ményt ért el — reprodukálva az 1978-as, jónak mondható évet. A megye élelmiszeripara elmarad a mezőgazda- sági termelés jelenlegi színvonalától. Lgy többek között problémát jelent évről évre, hogy a gabonaforgalmi vállalat tárolókapacitása nincs szinkronban a termeléssel. A lakosság ellátását nagymértékben fogja javítani ajkö- zeljövőben beinduló — rekonstrukcióval felújított — szekszárdi kenyérigyár. Dr. Soós Gábor államtitkár felszólalásában vázolta az ország mezőgazdasága előtt álló feladatokat. Ezek a feladatok — miként a népgazdaság más ágazataira is >— fokozottabb tehertételt jelentenek a nagyüzemekben dolgozók számára. Elismerve szólt az államtitkár a megye mezőgazdaságának termeléséről. Az előttünk álló népgazdasági tervek, elképzelések ismertek, ezért a nyolcvanas évek mezőgazdasága nem ismételheti az elmúlt évtized útját. A következő tervciklus gazdasági cselekvéseihez igazodó közgazdasági szabályozókat — már egy évvel korábban, vagyis az idén — bevezették. A változás leginkább abban fejezhető ki, hogy a célok eléréséheznem, vagy nem kizárólag a termelés mennyiségi növekedése vezet, hanem mindinkább a termelés általános értélemben vett minőségi oldalának fokozása, a piacképes árutermelés növelése. Az idei tervek löitszázalékos növekedésit irányoznak elő és a mezőgazdasági termelésen belül a növénytermesztés növekedési ütemének meg kell haladni az állaltenyésztését.A neuado puszta Fácánkert község nevét a hasonló elnevezésű kis pusztától kapta. A névadó ma már majdnem lakatlan. Területén van a Természet- és Vadvédelmi Állomásnak otthont adó Kunfy-kastély és a Tolnával közös Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szárítója és a magtárak. Itt áll még a már használaton kívüli szeszgyár is. A helybéliek szerint kár volna pusztulni hagyni. Ipari műemlékké kellene nyilvánítani. (Fácánkerti magazinunkat a 4. oldalon találják.) Zsivkov és Sityikov tárgyalásai Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács élnö- ke pénteken Szófiában fogadta Alekszej Sityikovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnökét, a szovjet európai biztonsági és együttműködési bizottság elnökét. A forró, elvtársi légkörben lezajlott találkozón a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit tekintették át, s megállapították, hogy a két ország teljes mértékben egyetért a leszerelést és az enyhülési folyamat megszilárdítását érintő kérdések megítélésében. Todor Zsivkov pénteken ebédet adott Alekszej Sityikov tiszteletére. / (temesi)
