Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

Mai számunkból XXX. évfolyam, 33. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. február 9., szombat A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) EGY TUDÓSÍTÁS NYOMÁBAN (3. old.) olvasOszolgälat II! SISíPüw IllITilülIllll ' llpilJÜiiiiiii! FŐISKOLAI KÉRDŐJELEK...? (3. old.) A verseny ereje Rendszeresen figyelemmel kísértem a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny híreit, eseményeit. A fel­ajánlások, a plusz tonnák, a minőség javítására, a ha­táridők lerövidítésére tett vállalások mögötti erőfeszíté­seket latolgatom. Jön a hír: az egyik bányában néhány ezer tonnával több szenet küldtek a felszínre a bányá­szok. Sok-e ez? Mennyi erőfeszítésébe, verítékcseppjé- be, törődésébe került ez az ott dolgozó embereknek? És vajon mennyi fejtörést okozhattak kitalálóiknak az újí­tások? Hány kilométerrel többet szaladgálnak a szövő­nők a gépek között, hogy néhány százalékkal csökkent­sék a selejtet? A munkaversennyel egyidejű az a tapasztalat, hogy az eredményeket nagyon nehéz mérni, még nehezebb ösz- szehasonlítani. De hát a verseny mégiscsak verseny, ezért szükséges valamiféle sorrendet is kialakítani, vál­lalva a megítélés szubjektivitását, azt, hogy az egyes erőfeszítések még ugyanazon a munkahelyen is csak nagyon nehezen vethetők össze egymással: Mennyivel ér többet az aranykoszorú az ezüstnél? Milyen anyagi vagy erkölcsi mértékegységben lehet kifejezni a kettő közötti különbséget? Ezzel egyáltalában nem a verseny mai értékelésének gondjait kívántam felidézni. Inkább azon töprengek, hogy vajon jó-e az a gyakorta előforduló sztereotip meg­fogalmazás: szocialista címért, bronz-, ezüst- vagy aranykoszorúért versenyző brigád. Persze a vállalások között a brigádnaplókban mindig meghatározzák azt is, hogy milyen helyezést szeretne elérni a versenyben a kollektíva, de a fő célja mégis az, hogy lelkesedésétől tehetségétől és szorgalmától függően minél hatékonyab­ban járuljon hozzá munkahelyi feladátai megoldásához. A munkafelajánlások egyértelműen azt tanúsítják, hogy a dolgozók általános egyetértésével találkozott az MSZMP Központi Bizottságának felhívása a munkater­melékenységének javítására, a termelés jövedelmezőb­bé tételére, a népgazdaság exportképességének fokozá­sára. A dolgozók nagy többsége nemcsak azt értette meg, hogy eddig elért eredményeink megszilárdításá­hoz, haladásunkhoz a korábbinál jobb munkára van szükség, hanem azt is, hogy mindez változó szemléletet, munkastílust is követel. A vállalások nem csupán a verseny részvevőinek szocialista elkötelezettségét, cse­lekvőkészségét, lendületét bizonyítják, hanem azt is, hogy megértették; saját eszközeiket, lehetőségeiket fi­gyelembe véve hogyan segíthetik a legjobban a köz­ponti céljaink megvalósítását. Persze az ilyesfajta megfogalmazás túlságosan is sommás. Ha az ember tovább lapoz az újságokban, nem csupán jó híreket talál. Baj van a kooperációval, a mun­kafegyelemmel, a minőséggel, sok tervcélunkat nem si­került teljesítenünk és sorolhatnánk még hosszan tovább azokat a bajokat, amelyek évek óta napirenden vannak, s amelyekből csak nagyon nehezen tudunk kilábalni. Hogy is van ez? Az egyik oldalon elkötelezettségről, cselekvőkészségről beszélünk és soroljuk a verseny eredményeit, a másikon pedig arról panaszkodunk, hogy sok helyütt gondok vannak a munkafegyelemmel, hogy egyes termékeink minősége csapnivaló, hogy há­nyán és hányféleképpen szegik meg a szocialista erköl­csi normáinkat. Végül is melyik kép tükrözi a való­ságot? Mindkettő. Egyre inkább tény, hogy a szocialista munkaverseny morális és politikai hajtóerő, amely nagy mértékben hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink meg­valósításához, a szocialista szemlélet fejlesztéséhez. Ugyanakkor az emberek gondolkodásában még kísért a múlt, még hatnak a régi, mai valóságunktól idegen er­kölcsi normák. Sőt, tegyük hozzá, ebben nemcsak a múltunk kísért, számos napjaink szülte káros szemlé­lettel és gyakorlattal találhatjuk szembe magunkat. A lendület és a visszahúzó erő tehát egyaránt létezik tár­sadalmunkban eredményeink és gondjaink nagy része e kettősségből ered. Azzal kezdtem, hogy a szocialista munkaverseny ered­ményeit nagyon nehéz tonnákban, forintokban mérni. Még ennél is nehezebb azt meghatározni, hogy a ver­seny mennyivel és hogyan járul hozzá a szocialista er­kölcs, a személyi képességek, egyéniségek sokoldalú ki­bontakoztatásához. Nem lehet mérni azt sem, hogy mennyire változtatja meg az emberek szemléletét, mennyire formálja gondolkodását. Mégis, a munkaver­seny egész történetén végigvonuló tapasztalat az, hogy dolgozó százezrekben fejleszti a szocialista szemléletet. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben is megfogalmazódott az a cél: a társadal­mi élet minden területén fejeződjék ki jobban, hogy a munka a legfőbb értékmérő. Ennek jelképe, dolgozóink erkölcsi, politikai tudatosságának fokmérője az, hogy munkaversennyel készülnek a kongresszusra és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Eddig elért ered­ményeik jelzik és igazolják, hogy mennyi tartalékunk van még kihasználatlanul a termelésben, s jelzik azt is, hogy mennyi erkölcsi erő van az emberekben. A munkaverseny a hármas jelszó jegyében ez utóbbit is segíti felszínre hozni, s gazdagítja résztvevőinek egyé­niségét, szocialista elkötelezettségét. KARCAGILÄSZLÖ Mezőgazdasági aktívaülés Jó eredmények, növekvő feladatok Felvételünk a tanácskozáson készült adása után huszonhárom Tegnap Szekszáron, a. me­gyei művelődési központban a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek, valamint a velük kapcsolatban álló vál­lalatok, intézmények vezetői tanácskozást tartották. Ezen részt vett dr. Soós Gábor me. zőgazdiasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár és dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára is. Dr. Kálmán Gyulának, a megyei tanács elnökhelyette­sének megnyitója után Bácsi Mihály, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismer­tette a tanácskozás résztve­vőivel a megye múlt évi ter­melési eredményeit és szólt az idei feladatokról. A főbb ágazatokat viszgál- va megállapítható, hogy a nö. vénytermesztés eredményei két-három százalékkal csök­kentek az előző évihez viszo­nyítva, az állattenyésztés vi­szont 2,5 százalékkal növelte termelését, az élelmiszeripa­ré 3,8 százalékkal emelke­dett. A mezőgazdasági ter­melés a tervezett 3 százalé­kos növekedés helyett csak 1,7 százalékot ért el. A sze'- rényebb eredmény egyik oka kétségkívül a búzatermés je­lentős elmaradása volt a várttól. A csökkenés azért is számottevő, mert a gabona­félék adják a vetésterület kétharmad részét. A kedve­zőtlen időjárás következté­ben kiritkult és húsz száza­lékben kipusztult vetések he­lyére kukorica került. Ennek a megnövekedett területnek a betakarítását segítette a hosszú ősz és így ebből a kul­túrából hektáronként az or­szágban a legtöbbet, a megye kombájnjai vághattak le. Jól termett a napraforgó és a cu­korrépa. A kiesés ellensúiyo. zására a gazdaságok tavaly kilencven százalékkal több másodvetést alkalmaztak, mint a korábbi években. Jó minőséget adott a szőlő, az utóbbi évek legjobb évjára­tát szüretelhették ősszel a borvidéken. Növekedett a műtrágya-felhasználás — ma­gasabb az országosnál — és javult az istáHótrágya hasz­nosítása is. Csekély viszont az öntözőberendezések ki- használtsági foka — ez rész. ben az elavult berendezések­nek tudható be. Az állattenyésztésen belül kismértékben csőkként a szarvasmarha-létszám, de a tejtípusú .állomány megte­remtéséért folytatott keresz­tezések eredményeképp közel két százalékkal emelkedett a tejtermelés. A sertésállomány 6,7 százalékkal gyarapodott és javult az egy kocára ju­tó hízóktibocsátás is. Válto­zatlanul probléma a magas elhullás és az abrakfelhasz- nálás területén is akad javí­tani való. örvendetesen fej­lődik a juhászat. A megye anyajuhállománya öt száza­lékot .meghaladóan nőtt. Ál­talában javult a tömegtakar­mányok és a legelő szerepe a takarmányozásban. Az épülő húskombinát ellátása szem­pontjából jelentős, hogy ta­valy a hí zó férőhelyek száma a befejezett beruházások át­ezerrel növekedett és átadtak közel ezerötszáz szarvasmar­ha-férőhelyet biztosító épüle­tet is. iA megye mezőgazdasági termeléséből a háztáji és kis­gazdaságok 26,5 százalékkal részesülnek, a nagyüzemek feladata továbbra is, hogy ezek munkáját irányítsák, se­gítsék. összegezve a múlt évet, figyelembe véve a kö­rülményeket, a megye mező- gazdasága kielégítő ered. ményt ért el — reprodukál­va az 1978-as, jónak mondha­tó évet. A megye élelmiszer­ipara elmarad a mezőgazda- sági termelés jelenlegi szín­vonalától. Lgy többek között problémát jelent évről évre, hogy a gabonaforgalmi válla­lat tárolókapacitása nincs szinkronban a termeléssel. A lakosság ellátását nagymér­tékben fogja javítani ajkö- zeljövőben beinduló — re­konstrukcióval felújított — szekszárdi kenyérigyár. Dr. Soós Gábor államtit­kár felszólalásában vázolta az ország mezőgazdasága előtt álló feladatokat. Ezek a fel­adatok — miként a népgaz­daság más ágazataira is >— fokozottabb tehertételt jelen­tenek a nagyüzemekben dol­gozók számára. Elismerve szólt az államtitkár a megye mezőgazdaságának termelésé­ről. Az előttünk álló népgaz­dasági tervek, elképzelések ismertek, ezért a nyolcvanas évek mezőgazdasága nem is­mételheti az elmúlt évtized útját. A következő tervcik­lus gazdasági cselekvéseihez igazodó közgazdasági szabá­lyozókat — már egy évvel ko­rábban, vagyis az idén — be­vezették. A változás legin­kább abban fejezhető ki, hogy a célok eléréséheznem, vagy nem kizárólag a terme­lés mennyiségi növekedése vezet, hanem mindinkább a termelés általános értélem­ben vett minőségi oldalának fokozása, a piacképes áru­termelés növelése. Az idei tervek löitszázalékos növeke­désit irányoznak elő és a me­zőgazdasági termelésen belül a növénytermesztés növeke­dési ütemének meg kell ha­ladni az állaltenyésztését.­A neuado puszta Fácánkert község nevét a hasonló elnevezésű kis pusztától kapta. A névadó ma már majdnem lakatlan. Területén van a Természet- és Vadvédelmi Állomásnak otthont adó Kunfy-kastély és a Tolnával közös Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szá­rítója és a magtárak. Itt áll még a már használaton kívüli szeszgyár is. A helybéliek szerint kár volna pusztulni hagyni. Ipari műemlékké kellene nyilvánítani. (Fácánkerti magazinunkat a 4. oldalon találják.) Zsivkov és Sityikov tárgyalásai Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács élnö- ke pénteken Szófiában fo­gadta Alekszej Sityikovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Szövetségi Tanácsának elnökét, a szovjet európai biz­tonsági és együttműködési bi­zottság elnökét. A forró, elvtársi légkörben lezajlott találkozón a nemzet­közi helyzet időszerű kérdése­it tekintették át, s megálla­pították, hogy a két ország teljes mértékben egyetért a leszerelést és az enyhülési fo­lyamat megszilárdítását érin­tő kérdések megítélésében. Todor Zsivkov pénteken ebédet adott Alekszej Sityi­kov tiszteletére. / (temesi)

Next

/
Thumbnails
Contents