Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

1980. február 8. Képújság 5 A közművelődés kérdései Paks idei tervei A művelődési otthonok közös fenntartása Mire fordítják a város pénzét? A művelődési otthonok az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a politikai, vi­lágnézeti neveléshez, a mű­vészi képességek kibontakoz­tatásához, az általános és szakműveltség emeléséhez. A növekvő társadalmi szükségletek és igények azonban, tevékenységük to­vábbi bővítését, színvonaluk állandó emelését követelik meg. Ahhoz, hogy az eddigi­eknél hatékonyabban szol­gálhassák politikai, gazdasági, társadalmi céljainkat, mű­ködési körülményeik javítá­sára, bővítésére van szükség. Ezt szolgálják a művelődési otthonok társadalmi támoga­tásának különféle formái, így az egyre szélesebb körűvé váló közös fenntartás. Közművelődés-politikai és gazdasági okok egyaránt in­dokolják e kérdéskörrel való fokozott törődést. A közös fenntartás keretében egy te­lepülés . üzemei, társadalmi szervezetei közösen fedezik a művelődési otthon fenntartá­si és működési költségeit, egyben önálló igényeket, kö­vetelményeket támasztanak a támogatott intézménnyel szemben, sőt a település köz- művelődési terveinek kiala­kításában is részt vesznék. A közösen fentartott művelődé­si otthon esetében előzetes írásbeli megállapodást kell kötni, melyben meg kell ha­tározni a működtetéssel járó teendőket, a fenntartó jogait és kötelességeit. Az intézmények közös fenntartásának előnyei: az anyagi támogatás növelése jobb működési körülménye­ket teremt; differenciáltabb lesz a tevékenység, erősödnek a hatékony közösségi formák; növekszik a színvonalas ren­dezvények száma, szélesedik a működési terület, bővülnek a társadalmi kapcsolatok. A párthatározat szellemében fo­gant közművelődési törvény kimondja, hogy a lehetőségek jobb kihasználása érdekében a tanácsok, a társadalmi szervezetek, a vállalatok te­rületi és munkahelyi közmű­velődési feladatok jobb ellá­tására, a közművelődést szol­gáló pénzeszközök megállapí­tásánál, elosztásánál .és fel- használásánál kötelesek fi­gyelembe venni a jogszabá­lyokban, irányelvekben, ál­lásfoglalásokban meghatáro­zott köművelődési célkitűzé­seket; a kulturális javak és szolgáltatások tömeges hozzá­férhetőségének biztosítását; a társadalmi, a csoport- és egyéni érdekek összhangjá­nak következetes érvényesí­tését. 1968-ban a közös fenntar­tású intézmények számát (tíz) tekintve Tolna megye az or­szágos rangsorban a harma­dik helyet foglalta el, 1978- ban a 33 közösen működte­tett intézmény ellenére csak az országos középmezőnyben található. Tehát az országo­san felgyorsult folyamatot nem tudtuk megfelelő mér­tékben követni. Megyénk községeiben kü­lönösen a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek játszanak, játszhatnának meghatározó szerepet az intézmények kö­zös fenntartásában. Az anyagi támogatás mér­tékét tekintve az egyes ter­melőszövetkezetek esetében nagyok a különbségek. Tíz év óta a lehetőségekhez ké­pest sem talál méltó követők, re a faddi tsz példája, amely évi 300 ezer forint anyagi tá­mogatást nyújt a helyi mű­velődési háznak. (Tsz-támo- gatás megyei összes, 1978- ban 756 ezer forint.) Vannak üzemek, termelőszövetkeze­tek, melyek elzárkóznak az anyagi támogatástól, vagy csak minimális támogatást biztosítanak azon intézmé­nyek számára, ahova dolgo­zóik művelődni, szórakozni járnak. 1977-ben a megye termelőszövetkezetei 8,6 mil­lió forint kulturális alapot képeztek, ebből viszont két­millió forintot nem használ­tak fel. A különböző terüle­tekre fordított kiadások kö­zött első helyen a tagok bél­és külföldi kirándulásával, majd a sporttal kapcsolatos költségek állnak. Magasak az ünnepségek anyagi költségei. Ezek után következik lénye­gesen kisebb összegekkel a közművelődési intézmények támogatása. A kulturális alap hatékony és tervszerű felhasználása tekintetében még sok a tennivaló. Foko­zottabban érvényt kell sze­rezni az Országos Közműve­lődési Tanács elnökségének a vállalati és szövetkezeti kul­turális alapok célszerű fel- használásáról kiadott hatá­rozatának. A közös fenntartás a szín­vonalas munka egyik ténye­zője. Sajnos főként szemléleti okokból sok a formális vo­nás, „fizetünk valamit és ré­szünkről el van intézve a do­log.” Az ekként vélekedő ve­zetők nem igényük a támo­gatott intézmény segítségét, gyakran az adott összeg sor­sával sem törődnek. A kap­csolat abban merül ki, hogy a művelődési otthonokban kívánják megtartani a köz­gyűléseket, az üzemi ren­dezvényeket. A közös fenn­tartás ilyen esetekben nem együttes munkát jelent, ha­nem csak „közös kalapot” amelynek összegével a műve­lődési otthon vezetője saját belátása és felkészültsége szerint cselekszik. A közmű­velődési tevékenység szín­vonala az együttműkö­dés fokozásával, az anya­gi erők összevonásával, jelentősen emelhető. A közös fenntartás továbbfej­lesztésének fontos feltétele a hatályos jogszabályok, irány­elvek széles körű megismer­tetése, alkalmazásának segí­tése és ellenőrzése. PAPP JÓZSEF Könyvtár, bővítés előtt Negyvenezer kötet, nyolc- száz diafilm, félezer hangle­mez, mindez 2190 olvasónak, közülük killencszáz az ifjabb korosztályhoz tartozik. Szá­mok tömörségével ennyi a bonyhádi városi könyvtár. Gyakorlatban: egyik igen fontos centruma a város la­kói művelődésének. S ami szintén jelentős, a könyvek­kel megrakott polcok között nagyon sok a gyerek. — Napközi után, de ki­váltképp szombaton, alig le­het mozdulni tőlük — mond­ja Bertálan Sándorné, a köny vtár vezet ője. Nem mér­gesen, ellenkezőleg. S ami még nagyszerű, hogy az óvodások foglalkozásának is része a könyvt ári át ogat ás — folytatja. Azt pedig már .ter­mészetes dologként említi, hogy az iskolások gyakran tartják itt az irodalomórát, vagy ha a témája a Guten­berg galaxishoz kapcsolódik, az osztályfőnöki órát is. Pedig >a könyvtárra ma még rosszindulat nélkül is mondható, hogy raktár. De hát ez átmeneti időszak. Tart, mióta a Perczel-kertbe költöztek, a művelődési ház­zal együtt. Azzal a meg- egyeziésisél, hogy a művelő­dési ház majd átmegy a vég­leges helyére, s akikor az egész épület a könyveké, s az olvasóké lesz. lEz az időpont már egészen közeli. S akkor a félezíer hanglemez sem leltári tárgy lesz csupán. Várják már ezt nagyon az ifjú vá­ros fiatal és kevésbé fiatal olvasói, s azok is, akik ezt az intézményt a bonyhádi nagymamának csúfolják, de rögtön magyarázva, hogy azért az, mert ha a szülők­nek dolga van, a könyvtár vigyáz a csemetékre. ó hangulatban vitat­koztak a paksi tanács ülésén az idei pénzek felhasználásáról, a fej­lesztésről. Az egyik tanácstag anekdotával példálózott és a tanácselnök, „jegyzőkönyvön kívül”, ugyancsak derűs kis történettel válaszolt, kifejezve azt, hogy nem lehet mindig mindenki kívánságának ele­get tenni. Útépítésben, járdák készítésében csak töredékét tudják kielégíteni az igények­nek, s nagy a várakozás, a tü­relmetlenség. Lakásépítésre annál többet fordítanak az idén is, „a ren­delkezésre álló pénzeszközök 66 százalékát”. Dr. Dallos Ti­bor tanácselnök úgy fogalma­zott, hogy alapfeladataikat teljesíteni tudják. Ehhez azonban nagy összefogásra van szükség, hétmillió forint értékű társadalmi munkára dolgoztak ki tervet. Várhegyi József tanácstag így beszélt erről: „A társadalmi munka terve nagyon jó. Ha megva­lósul, igazán szép lesz Paks. Meg lehet csinálni ekkora tö­meggel.” Süth Miklós, a váro­si népfrontbizottság titkára kérte a tanácstagokat, ismer­tessék minél nagyobb körben a munkák lehetőségét, szer­vezzék ők is az összefogást, a társadalmi munkát, hogy minden paksi ember kivehes- se a részét a város fejleszté­séből, szépítéséből. A bevezetőben említett jó hangulat persze nem vélet­len, nem esetleges. Sokat gya­rapodott a város 1979-ben, akárcsak az előző évek alatt. Varga Imre tanácselnök-he­lyettes, akinek előterjesztésé­ben tárgyalták a fejlesztési alaptervet, elmondta a testü­letnek, kiegészítésül és emlé­keztetőül, hogy egyebek kö­zött 32 tantermes iskolát ka­pott a város 1979-ben, kapott gyorsvonatokat, ifjúsági há­zat, modern telefonközpontot. Sajnos nem javult a vízellá­tás, erre az idén lehet csak számítani, nem javult a helyi buszközlekedés, meg a város tisztasága sem. Sok a tenni­való. Már a tanácsülést megelőző vb-ülésen szó volt arról, hogy kevesebb pénz jut most beru­házásra, mint kellene. Sólyom Zoltán, a megyei tanács pénz­ügyi osztályvezető-helyettese felhívta a vb-tagok figyelmét, „bőség nem lesz a gazdálko­dásban”, de hozzátette, jól gazdálkodtak és rangsoroltak Pakson, a lehetőségekhez ké­pest minden megvalósult, így a következő időszak gazdálko­dása is eredményes lehet. Amihez persze a megyei ta­nács megadja a szükséges tá­mogatást, a legkülönbözőbb formákban. Sok a konzultáció, a megbeszélés Szekszárdon vagy Pakson a város vezetői­vel. Nem lesz bőség, mégis nagy gyarapodás a városnak az is, amit egy év alatt elér a fej­lesztésben. A Táncsics Mi­hály utcában, a kialakítandó városközpontban 43 lakás át­adása várható, a szerződés szerint. A dunakömlődi város­részben épülő_ orvosi rendelő és lakás idei befejezésére is lehetőség van, ha a városrész lakói 300 ezer forintos társa­dalmi munkával hozzájárul­nak az építkezéshez. Számíta­ni lehet az új OTP-fiók és ve­le együtt 16 lakás átadására. Itt a külső közművek teljes kiépítése a tanács feladata. Ugyancsak közművesíteni kell a Kishegyen azt a részt, ahol OTP-beruházásban megkez­dődik 55 távfűtéses munkásla­kás építése, és szükséges a közműtervek készíttetése to­vábbi 90 lakáshoz. Új posta épül majd a vá­rosban, a már kész „sárga épület” nem az, hanem mű­szaki épület, telefonközpont. Az új postának csak a helyét kell biztosítani az idén, elvé­gezni a terület előkészítését. (A telefonközponttól az építő­ipari szövetkezet székházáig, tehát három épület lebontá­sával.) Megkezdődik a Tavasz ut­cában 75 személyes óvoda épí­tése, a Paksi Körzeti Építő­ipari Szövetkezet vállalta a kivitelezést. Ehhez már biz­tosítva van a terv is, a mun­katerület is. Befejeződik a Táncsics utca elején épülő szép, hatalmas saroképület megvalósítása, ennek föld­szintjén az ABC-áruház már ebben a negyedévben meg­nyílik, az ÁFÉSZ javában dolgozik a berendezésén. Az áruház az egész városköz­pontnak létkérdés, nagy hi­ányt pótol. Kialakításához ta­nácsi pénzzel is hathatósan hozzájárultak. De már szükség van a le­endő bevásárlóközpont kivite­li terveinek készítéséhez a geodéziai és talajmechanikai szakvéleményekre is az idén, hogy időben tudjon tervet rendelni a tanács. Ez mind pénzbe kerül, természetesen. A bevásárlóközpont csak a VI. ötéves tervben valósul meg, de a tervezést jókor meg kell kezdeni, hiszen hossza­dalmas munkák ezek. Vita volt a tanácsülésen ar­ról, hogy elképesztően nagy, vagy elfogadható összegekért készülnek-e a műszaki szak­vélemények és tervek? Tokaji Sándor tanácstag kifejezte aggodalmát, miért ad a város 150 ezer forintot azért, hogy szakvélemény készüljön a posta mellett levő régi, mű­emlék jellegű iskolaépület ál­lapotáról, használhatóságáról. Dr. Dallos Tibor tanácselnök válaszolt. Az iskola felújítá­sa nagyon alapos előkészítést kíván, a 150 ezer forintért tervet kap a város és majd később, amikor lehetővé vá­lik anyagilag, átalakítják, megerősítik, iskolai politech­nika-oktatás céljára. Ebben az esetben is arról van szó, fel kell készülni minden műszaki körülmény ismeretében a le­endő munkákra. Mint aho­gyan például el kellett készí­teni az északi városrész táv­lati fejlesztési tervét, s a kö­zeljövőben ennek alapján le­het megkezdeni a közműhá­lózat kiépítését — mondotta a tanácselnök. Lesznek még egyéb fejlesz­tési munkák is 1980-ban, pél­dául csatornaépítés. Három utca kohósalakos alapozással elfogadható utat kap. Egyelő­re ilyen lehetőség adódik a sok sáros utca gépkocsival járhatóvá tételére. Lassan ke­rülnek sorra az utcák, sokban kellene javítani, legalább ilyen megoldással. Átmeneti megoldás, mondták a tanács­ülésen, és ez sem megy egy­szerre mindenütt. Előkészítésekben, a városi tanács sokrétű munkájának kialakításában egy év alatt nagyon sokat segített a tanács ügyrendi bizottsága, dr. Mol­nár István vezetésével. Dicsé­retet és köszönetét kapott a bizottság a tanácsülésen, mert elősegítette a szervezeti, szer­vezési és törvényességi fel­adatok elvégzését. Sokat végzett a paksi városi tanács egész testületé és ap­parátusa, megalakulása óta, s nem kevés' vitatkozni-dönte- nivalója adódott erre az egy tanácsülésre is. Felelősséggel, de nem görcsösen, hanem jó hangulatban vitatkozott, dön­tött. „Törvény” lett az idei fejlesztési alapterv megvaló­sítása. em kötelező, de nagyon szükséges mindehhez a tengernyi társadalmi munka. Érdek szerint ez mindenki ügye. Várhegyi József tanácstag nagy töme­get lát mozdulni a gondosan kimunkált terv mögött, és „igazán szép Paksot”. A tervkészítők is így gon­dolták.. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald. Fotó: Szepesi Az épülő OTP-fiók és 16 lakás Itt tartják gyakran az irodalomórát A legifjabb olvasók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents