Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
2 Képújság 1980. február 5. Baniszadr-t elnökké nyilvánították Khomeini ünnepi üzenete Tíz nappal az Iránban tartott választások után. vasárnap a 47 éves Abol Hasszán. Baniszadr-t hivatalosan az ország elnökévé nyilvánították. Hasem Rafszandzsarti ügyvezető belügyminiszter vasárnap a teheráni rádióban rövid közleményt olvasott fel hangoztatva: Abol Hasszán Baniszadr megkapta az abszolút többséget az Iránban első ízben tartott elnökválasztásokon és ezzel az Iráni Iszlám Köztársaság első elnökévé vált. Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Abol Hasszán Baniszadrt, abból az alkalomból. hogy megválasztották az Iráni Iszlám Köztársaság elnökiévé. „A szovjet emberek megértéssel és rokonszenvvel viseltetnek az iránt a harc iránt, amelyet az iráni nép az imperialista mesterkedések ellen, azon elidegeníthetetlen jogáért folytat, hogy maga határozza meg, miként él a jövőben” — hangzik a távirat, „Meggyőződésem, hogy a Szovjetunió és Irán kapcsolata a jószomszédság, a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján továbbfejlődik országaink népei javára, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében”. Az iráni forradalom küszöbönálló évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozat kezdődött hétfőn Teheránban. Az ünnepségek keretében az irániak megemlékezek Mohamed próféta születésének évforSzelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök hétfőn Damaszkuszba utazott, hogy sürgős tárgyalásokat folytasson a Szíriái vezetőkkel a Szíriái békefenntartó erők Bejrutból történő kivonásának esetleges elhalasztásáról. dulójáról, valamint az iszlám időszámítás XV. évszázadának kezdetéről. Az ünnepségek első aktusaként több tízezer ember gyűlt össze a Teherán déli részén fekvő Behés.te Zahra temetőben, hogy meghallgassa Khomeini ajatollah üzenetét és a megválasztott elnök, Abol Hasszán Baniszadr első nyilvános beszédét. A kórházban fekvő főpap üzenetét fia, Ahmad Khomeini olvasta fel. Irán legfőbb vezetője éles támadást intézett az Egyesült Államok és Izrael ellen. Hangsúlyozta, hoCTv országa továbbra is fokozott támogatásban részesíti a palesztin népet és támogatást nyújt valamennyi felszabadítási mozgalomnak, ha azok törvényes jogaikért harcolnak. A néöhez intézett üzenetében Khomeini arra szólította fel a muzulmán országokat, hogy „keljenek fel'és védelmezzék meg az iszlám jogos követeléseit”. Élesen elutasított mindenfajta külföldi beavatkozást Irán belügyeibe . és arra hívta fel követőit, hogy „óvakodjanak a nyugati és keleti szuperhatalmaktól”. Az afganisztáni eseményekről szólva Khomeini „megszállásról” beszélt, hozzátéve, hogy Irán „minden szükséges segítséget megad afgán testvéreinek”. Abol Hasszán Baniszadr, Irán megválasztott elnöke felszólította honfitársait, „hogy védjék meg a forradalom szellemét, az ország egységét és az iszlám, kultúrát”. A várakozásokkal ellentétben Baniszadr beszédét nem arra használta fel, hogy napi politikai kérdéA damaszkuszi vezetés vasárnap tájékoztatta a bejrúti kormányt arról a szándékáról, hogy 48 órán belül kivonja az Arab Liga libanoni békefenntartó erőiben képviselt csapatait a libanoni fővárossekkel foglalkozzon és felvázolja a jövőre vonatkozó politikai elképzeléseit. Ezzel szemben az iszlám vallás szerepéről beszélt, hangoztatva, hogy az „iszlám forradalom nem ismerhatárőkat. s csak akkor győzedelmeskedik, ha az elnyomottak felszabadulnak”. Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó iszlám diákok amerikai küldöttséget hívtak meg az iráni fővárosba, hogy tájékoztassák Iránnak az Egyesült Államokkal és a volt sahhal kapcsolatos panaszairól — jelentette a Pars iráni hírügynökség. Washingtoni részről hivatalosan megerősítették, hogy a rövidesen amerikaiak indulnak Teheránba, de a külügyminisztérium egyik szóvivője hozzáfűzte, hogy a küldöttség nem hivatalos jellegű lesz, és nem nyilatkozhat majd az Egyesült Államok nevében. Valamelyest javultak az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátásának esélyei — legalábbis így értékelték nyugati hírügynökségek az ^ iráni külügyminisztérium szóvivőjének vasárnapi nyilatkozatát. Ennek lényege: Khomeini ajatollah és az iszlám forradalmi tanács jóváhagyta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár arra vonatkozó javaslatát, hogy a megbuktatott sah bűncselekményeinek kivizsgálására nemzetközi bizottságot állítsanak fel. A szóvivő szerint egy ilyen vizsgálat „hatékonyan hozzájárulhat a túszügy megoldásához.” ból. A bejrúti vezetés a döntés elhalasztását szeretné kieszközölni, hogy megfelelő intézkedéseket hozhasson a szír katonák kivonása nyomán támadt űr betöltésére. Heng Samrin Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) Hétfőn a Kremlben megkezdődtek a szovjet—kambodzsai tárgyalások. A tárgyaló küldöttségeket szovjet részről Leonyid Brezs- nyev. kambodzsai részről Heng Samrin vezeti. A szovjet vezető testületek hétfőn este a Kremlben vacsorát adtak a Heng Samrin vezette kambodzsai küldöttség tiszteletére. A vacsorán Leonyid Brezsnyev, és Heng Samrin, pohárköszöntőt mondott. — Örömmel üdvözöljük a szabad és újjászületett Kambodzsából érkezett magas vendégeket — mondotta a többi közt Leonyid Brezsnyev. — Alig több. mint egy év telt azóta, hogy megdőlt Pol Pót kegyetlen. embertelen rendszere. Úgy tűnik, hogy ez nem is nagy idő. Annál örven- detesebb érzés látni. hogy kel életre ősi nemzetük, miként építi az új életet. Uj életre kelt a szovjet—kambodzsai barátság is. Mi. szovjet emberek büszkék vagyunk arra. hogy a kezdet kezdetétől támogattuk harcukat az ország nemzeti megmentéséért és mindig igaz ügyük mellett álltunk. Befejezésül a szovjet vezető békét és nyugalmat, jólétet és haladást kívánt a kambodzsai népnek. amely óriási megpróbáltatásokon ment át. Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjére válaszolva Heng Samrin köszönetét fejezte ki a szovjet népnek, a Szovjetunió vezetőinek azért a segítségéért •és támogatásáért. amelyet a kambodzsai népnek nyújtottak. Heng Samrin végül kijelentette. hogy Kambodzsa kész tárgyalásokat kezdeni, meg nem támadási szerződést kötni kétoldalú alapön Thaifölddel. Malaysiával. Indonéziával, a Fülön-szigetek- kel. Szingapúrral, hogy Dél- kelet-Ázsia a béke. a függetlenség, a szabadság. a semlegesség, a stabilitás és a felvirágzás övezetévé váljék. Szelim Al-Hossz Damaszkuszban Avítt doktrína Történelmi párhuzamokat keresnek világszerte a politikai megfigyelők az Egyesült Államok elnökének a kongresszus előtt elmondott mostani beszédét vizsgálva. Az Unió helyzetéről szóló elnöki jelentés —■ mutatnak rá — tartalmával és hangvételével egyaránt a hidegháborús évekre emlékeztet. Az újraválasztásért küzdő Carter felelevenítette a harminc évvel ezelőtti stílust, s a demokrata párti szavazók szemében „áj Trumanként" kíván tündökölni. — új tálalásban A helyzet azonban az elmúlt három évtized alatt alapvetően megváltozott. Az ötvenes évek elején Amerika vezetői még az abszolút hadászati fölény tudatában, a szilárd szövetségi rendszer vezető hatalmaként politizálhattak. Truman idejében még nem szabadultak fel az imperialista hatalmak gyarmatai, s az Egyesült Államok tőkés partnerei is a teljes gazdasági függés és alárendeltség állapotában voltak. Azóta mindez megváltozott. Igaz, hogy az Egyesült Államok ma is a tőkés világ vezető gazdasági és katonai hatalma, ám a másik oldal a döntő területeken kiegyenlítette az erőfölényt. Megváltoztak a tőkés országok közötti kapcsolatok is: Japán és Nyugat-Európa alárendelt partnerből versenytárs lett, s ma már a Fehér Házban sem számíthatnak arra, hogy a kisebb szövetségesek fegyelmezett másodhegedűsként követik a nyugati zenekarban az amerikai vezérszólamot. Mindez főleg azért van, mert például az európai tőkés országok és Japán az elmúlt évtizedekben igen gyors gazdasági fejlődésen ment keresztül. Nem lebecsülhető számukra sem a szocialista országokkal való kapcsolatrendszer: azok a politikai és gazdasági előnyök, amelyeket az enyhülés évtizedében a két fél kölcsönösen elért. Az sem mellőzhető, hogy napjainkban merőben új szerepet játszanak az egykori gyarmatok és félgyarmatok is. Politikai és gazdasági súlyuk jövőjét jelzi az a hely, amelyet ma a kőolaj és más fontos termékek exportálói betöltenek. Nem lehet kétséges tehát: igen nehéz lesz Jimmy Carternek „új Trumanként” másodszor bevonulni a Fehér Házba. A jelenlegi hidegháborús hangulatkeltés, az „orosz medvével” való ijesztgetés persze nem teljesen hatástalan. Elsősorban az amerikai polgárt akarják befolyásolni, az ő nacionalista érzelmeit kívánja Washington manipulációs apparátusa mozgósítani, talán nem is sikertelenül. Hiszen Carter lényegében azt ígéri, hogy visszaállítják az amerikai birodalmat, azokat az időket, amikor az Egyesült Államok hatalma látszólag teljes volt, s a CIA kormányokat váltott le, s uralkodókat ültetett a trónra. A kétes értékű doktrína egyértelműen ennek a „birodalomnak” a felélesztésére törekszik. Több fokozatú tervről van szó. Az elmúlt évben keresztülvitték az új középhatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezésének tervét. Ez az új hadászati tényező növekvő veszélyt jelent a szocialista országok (és a NATO-tagálla- mok) biztonságára. Jelenleg — Afganisztán ürügyén — az amerikai haderő közép-keleti visszatérését készítik elő, létrehozzák az indiai-óceáni hadiflottát és a légiszállítású gyorshadtestet, azaz Washington globális csendőralakulatát. A katonai költségvetés öt- százalékos növelése újabb dollármilliárdokat biztosít ezekre a célokra, s közben folyik a hadászati csapásmérő erők korszerűsítése — MX-ra- kéták, Trident-tengeralattjá- rók, B—1 típusú távolsági bombázók építése, illetve gyártáselőkészítése is. A tervek része továbbá Kína korszerű fegyverekkel való ellátása, amiben Brown hadügyminiszter pekingi látogatásakor meg is egyeztek. Az amerikai fegyveres erők gyors fejlesztésével együtt, (mint a hajdani trumani időkben) ismét erőfeszítéseket tesznek valamiféle újabb katonai szövetségek létrehozására a Közép-Keleten és a Csendes-óceán térségében a dicstelenül kimúlt CENTO és SEATO helyébe. Kongresszusi beszédében Carter' „amerikai övezetnek” nyilvánította a Föld több térségét is; kijelentve, hogy ott a saját tetszése szerint alkalmazza az Egyesült Államok fegyveres erőit. A harcias megnyilatkozásokat olvasva sokakban felvetődik a kérdés: elfelejtették volna Amerikában a véres vietnami leckét,. azt, hogy a hatalmas hadigépezet milyen csúfos és keserves vereséget szenvedett Indokínában? Ügy tűnik, igen, s Washingtonban ismét hajlandóság van újabb katonai kalandokra, sajátjának vélt „befolyási övezete” megvédésére. Az elmúlt hetek eseményeit vizsgálva világszerte rámutatnak: veszélyes vízválasztóhoz érkezett Washington. Pedig a katonai kaland kockáztatását a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának a mégoly nagy katonai erővel rendelkező amerikai hatalom sem. Truman elnöksége idején az erőviszonyok még lehetővé tették, hogy az USA a „szakadék szélén táncolás” politikáját folytassa, s ebben szolidárisak voltak vele atlanti szövetségesei is, akik például a koreai háborúban segédcsapatokat küldtek az amerikai expedíciós hadtest mellé. Ma más a helyzet. Igaz, a nyugati tőkés középhatalmak készek, arra, hogy szavakban és bizonyos jelképes ügyekben szolidaritást vállaljanak az Egyesült Államokkal, de ha a két világrendszer közötti viszony fontos politikai, gazdasági oldaláról van szó, akkor nem követik Washingtont. A józan nyugati politikusok számára egyre világosabb: a kockázatos lépések, a fegy- vercsörgetés, az erővel való fenyegetés politikája hosz- szú távon nem hozhat hasznot — az újsütetű (de oly régi divatú) Carter-doktrína tételei nem alkalmazhatók a nyolcvanas években. MIKLÓS GÁBOR Amerikai vendég Pakisztánban Héttő esti kommentárunk. Brzezinski, az amerikai elnök inemzetbiztonsági főtanácsadója Iszlámábádban tárgyalt Ziul Hak elnökkel. Rövid időn belül ő a harmadik — és alighanem legfontosabb — látogató a pakisztáni fővárosban: Lord (Carrington brit és Huang Hua kínai külügyminisztert követte. A nemzetbiztonsági főtanácsadó utazása a nemrég deklarált Carter-doktrina egyenes következménye. Ennek doktrínának, amelynek az amerikai elnök a névadója, de Brezinski az ihletője, egy sajátos koncepcióbeli visszakanyarodás a lényege. A Truman-, az Eisenhower -, majd a lohnson-doktrina az amerikai csapatok nyílt beavatkozását helyezte kilátásba (és valósította meg Libanontól Dominikán át egészen Vietnamig) „az amerikai érdekelteket veszélyeztető kihívás” — illetve a Washington által annak minősített helyzet — esetére. A vietnami vereség sokkjában a sorban a Nixon-doktrina következett. Ez azt hirdette, hogy amerikai csapatok részvétele nélkül, egy-egy térség .kulcsországának felfegyverzésével kell megvédelmezni az Egyesült Államok érdekeit, iá Közép-Keleten ez a kulcsország a sah rezsimje ivóit — ennek látványos bukásával szűnt meg létezni a Nixon-doktrina. Carter Afganisztán ürügyén, de egy jóval korábbi döntés alapján! — hagyományos kongresszusi üzenetében kneghirdette a maga doktrínáját, ami részben visszakanyarodik az amerikai katonai beavatkozás kilátásba helyezéséhez, részben megtartja „a kulcsország-koncepció” egyes elemeit is. Ilyen szempontból lett Irán kiszemelt utóda a Közép-Keleten, e fontos térségben Pakisztán, újból bizonyítva azt a régi igazságot, mennyire kell komolyan vennie a világnak a Fehér Ház emberi jogokkal kapcsolatos kampányát. Hak tábornok ugyanis katonai puccsal döntötte meg — majd felakasztatta — Zulfikar Ali Bhutto miniszterelnököt, szétverte a ma is legerősebb politikai tömörülést, Bhutto Pakisztáni Néppártját és többször elhalasztotta — legutóbb Imár „bizonytalan időre” — a megígért választásokat. Amikor ráadásul ez a Pe- kinggel kitűnő kapcsolatokat fenntartó rezsim úgy döntött, hogy nukleáris fegyvert készít, a washingtoni—iszlamabadi kapcsolatok alaposan lehűltek. De csak nagyon rövid ideig. Washingtonban a „geopolitikai nézőpont” bizonyult döntőnek. A felfüggesztett támogatást 400 millió dolláros „gyorssegéllyel” toldották meg és mind politikailag, mind anyagiiag-ka- tonailag megerősítették a kontinens egyik legnépszerűtlenebb emberét. Ez a Brzezinski-látogatás lényegé A Magyar Televízió nézői is láthatták azt a felvételt, amelyen a nemzetbiztonsági főtanácsadó pakisztáni területen, az afgán-ellenes diverzánsok egyik táborából, távcsöves puskával a kezében kémleli a határ túloldalát. Nemcsak kép éz, több annál: jelkép. HARMAT ENDRE Csúcstalálkozó Párizsban Francia—nyugatnémet csúcstalálkozót tartanak Párizsban. A képen Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt tárgyalásaik kezdetén. (Képtávírónkon érkezett.) PANORÁMA BUDAPEST öttagú gyógyító csoportot küldött a Magyar Vöröskereszt a Kambodzsai Köztársaságba. A két magyar orvos és három ápolónő a lakosság gyógyító-megelőző ellátásának javításához nyújt segítséget és várhatóan négy hónapig dolgozik majd Kambodzsában. Egyidejűleg úton van Kambodzsába a Magyar Vöröskereszt segélyszállítmánya. PÁRIZS Hétfőn délelőtt tüntetők egy csoportja körülzárta Francia- ország tripoli nagykövetségét és felgyújtotta az épület helyiségeit. A nagykövetség személyzetének sikerült időben sértetlenül elhagyni az épületet — közölték Párizsban. WASHINGTON Két évig tartó nyomozás után szombaton pattantak ki Washingtonban a Watergate- ügy óta legnagyobbnak minősített amerikai megvesztegetési botrány részletei. Az első, vizsgálati forrásokból származó jelentések szerint az ügybe belekeveredett egy szenátor, hét kongresszusi képviselő és további húsz magas beosztású köztisztviselő. A szövetségi nyomozó hivatal (FBI) ügynökei, arab üzletembereknek adva ki magukat, képmagnóval és magnetofonokkal rögzítették a politikusokkal megtartott találkozóik részleteit. Ezek segítségével bebizonyították, hogy az említett politikusok mintegy egymillió dollár megvesztegetési pénzt fogadtak el.
