Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 48. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. február 27., szerda Mai számunkból INFLÁCIÓ ELLEN INFLÁCIÓ? (2. old.) ŰJ HELYZETBEN — ŰJ MÓDSZEREKKEL (3. old.) MADONNA (4. old.) KÉT ELNÖK — EGY RIPORT (5. old.) KILENCVENHATEZER NADRÁG (3. old.) Ipar és zene Lassacskán, örvendetese«, szinte közhellyé válik a megállapítás, miszerint Szekszárd és a megye ipari fejlődése döntő jelentőségű a város — és a megye — általános gyarapodásában. Ám felvetődik a kérdés: vajon követi-e a mennyiségi változást minőségi is? Hiszen többen és jobban élünk itt most, mint korábban, de gazdagodásunk nemcsak az anyagi javak különféle mértékegységekkel jelzett mennyiségével, tömegével fejezhető ki, hanem olyan szellemi kincsékkel is, mint például a zene. Nos, a kérdésnek nagyon sok összetevője van. de mint a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola növendékeinek számából is kitűnik: nincs szégyenkeznivalónk e téren sem. Ugyanis jelenleg a megyeszékhelyen csaknem 600 növendéket tanítanak — igen magas színvonalon, s a nem kis számot tovább növelik azok, akik Tolnán,. ‘Pakson és Bátaszéken ismerkednek a zene. a muzsika titkaival, olykor mesterfogásaival, de ami lényegesebb : szépségével, örömével. Mert nem kifejezetten az a cél, hogy zongoraművészék, netán hegedűvirtuózok legyenek gyerekeinkből, mint ahogy már a régi görögöké sem ez volt, pedig nevelésük két fő tárgya közül az egyiknek a muzsikát tökintették. Nem véletlenül, hiszen a zene tanulása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ember szépen, kulturáltan tudjon élni, gazdag, színes legyen, érzelmi élete, fejlődjön fantáziája, mélyebben értse a valóságot, s munkájában, egész tevékenységében maga is alkotója legyen a szépnek. Vitathatatlan. hogy a zenei nevelésnek igen fontos szerepe van a személyiség formálásában, s nemcsak a lelket nemesíti, hanem javítja a gyerekek magatartását, türelmesebbé, harmo- inikusabbá teszi személyiségüket, csiszolja a viszonyukat az emberi tulajdonságokhoz és értékekhez, az örömhöz és a bánathoz. Talán nagy szavaknak tűnnék ezek, de tagadhatatlanul igazak, mint ahogy az is tudományosan bizonyított. hogy a zenetanulás fejleszti többek között az írási, olvasási, számolási készségeket és a memóriát Ezért is öröm arról beszélni. hogy ilyen sokan tanulnak muzsikálni, zongorázni. vonós vagy fúvó® hangszeren játszani. S szinte jelképes tandíjért, amelyről hallva1 sok hozzánk látogató nyugati vendég csodálkozva irigykedik. különösen akkor, ha arról is értesül: a szekszárdi zeneiskolában tanulóknak több mint a fele fizikai dolgozó gyermeke. Ipar és zene? A címben szereplő két fogalom között első pillantásra látszólag nincs szoros összefüggés. Pedig nem csak összefüggés van. Hanem az egymástól elválaszthatatlan anyagi és szellemi fejlődés egyik fontos élemét alkotó nagyszerű harmónia. VITASZEK ZOLTÁN TÁÉV-tanácskozás Ötvenhárom brigád tart kommunista műszakot Hesz Ádám — a kép jobb oldalán — nagyobb szervezett séget, jobb anyagellátást kért. Fotó: Gk. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetői tegnap a szekszárdi Babits Mihály művelődési központban tanácskozást tartottak. Villányi József igazgató ismertette a közel száz brigádvezető előtt a vállalat ez évi stratégiáját, intézkedési terveit, majd pedig széles körű vita bontakozott ki, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban hajtsák végre feladataikat, sikeresebb legyen a szocialista munkaverseny. A TÁÉV az elmúlt évben sikeresen teljesítette nem könnyű feladatát, a két kormánykiemelt beruházáson is tartani tudták a részhatáridőket. Tavaly Pakson 330 millió forint értékű munkát kellett volna végezni, az eredmény — generálkivitelezési szinten — négyszázmillió forint. A Szekszárdi Húskombinátnál 1979-re 167 millió forintos volt a terv, 171 millió forint értékű munkát számlázhattak. Az ÉVM 918 lakás megépítését írta elő, ezzel szemben 1122 lakást építettek, s adtak át. E három sarkalatos szám, illetőleg teljesítmény is mutatja, hogy a közel három és fél ezer dolgozót számláló vállalatnál nem dolgoztak rosz- szul tavaly, éppen ezért a brigádvezetők tanácskozásán a tavalyi sikeres munka folytatását, a szocialista munkaverseny szélesítését határozták el. Idén ismét három fő iránya van a munkaversenynek: 1. A Szekszárdi Húskombinát, 2. A paksi lakótelep és 3. Az idén 783 lakást kell megépíteni, kevesebb emberrel, nagyobb költségekkel. így különösen fontosak az olyan, intézkedési tervben szereplő tételek, mint a részhatáridők pontos betartása, a munkához a folyamatos ellátás anyaggal, szerszámmal, járművel. Az alapos munkaértékelés jó „anyag” volt a vitához, hiszen több mint húsz brigádvezető mondta el véleményét. Hesz Ádám az egyes munkák részhatáridőre történő átadását úgy látja biztosítottnak, ha az előkészítés, anyagellátás területén szigorítják a fegyelmet. Kovács László arra tett javaslatot, hogy a hegesztőtrafókat lássák el megfelelő kapcsolószerkezettel, mert tapasztalata szerint sok az üresjárat. Mischl József a nagyobb szervezettség megteremtésének szükségét nemcsak a felső vezetői munkában, hanem a brigádok életében is fontosnak tartja. Asbóth László a villamos energia, a tüzelőanyagok és a hajtóanyagok területén lát még kihaszná-' latlan lehetőségeket, többek között abban is, hogy a nehézgépek munkakönyvét pontosan vezessék, úgyszintén ne világítsanak az elemgyártó területen az összes reflektorral, ha nincs műszak. Zsiga György arra hívta fel a vállalatvezetés figyelmét, hogy vizsgálják azt is, hogy azonos munkához, ki mennyi energiát használ fel. Vörös István megállapítása szó szerint a tudósításba kívánkozik: „A műszaki előkészítés milyenségétől függ a nyereségünk, de amennyiben az előkészítők mással foglalkoznak, akkor a kivitelezésen dolgozó brigádok nem tudnak hatékony munkát végezni, s ez a terv nem teljesítéséhez vezet, a dolgozóknál pedig keresetkiesésben jelentkezik. A brigádvezetők ne fogadjanak el olyan tervet, amely hiányos, hibás.” Krémer Ferenc arról beszélt, hogy tavaly Pakson is nehezen indult a munka, feladatukat mégis teljesítették, s a jobb szervezés, amely már az idei év kezdésekor tapasztalható volt, biztosítéka az 1980-as terv teljesítésének, no és a munkaverseny. Ponekker András azt kívánja, hogy a munkahelyeken szakszerűbb irányítást kapjanak, Rórh Ferenc, Pegler Ferenc, Gilice Ferenc és mások az éves versenyükben egy-egy kommunista szombatot tartanak és az első ilyen nap március 22-én lesz. Pro- kos József szakszervezeti titkár bejelentette, hogy a vállalatnál ez ideig 53 szocialista brigád csatlakozott a kommunista szombatok mozgalomhoz, összesen 961 taggal. (Folytatás a 3. oldalon.) Kádáir János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kéked! György, az I. kerületi párt- bizottság első titkára és az MTI vezetői fogadták, majd tájékoztatták a száz évvel ezelőtt alapított hírügynökség munkájáról. Egyebek között elmondották: az MTI központi rovataitól. 19 megyei szerkesztőségétől, 23 külföldi tudósítójától és mintegy 70 külföldi hírszolgálati irodától, fotóügynökségtől, saj- tótezervtől kapja folyamatosan a híranyagot. Az intézmény hazánk életéről öt nyelven folyamatosan tájékoztatja a nagyvilágot, s nyomdai úton 50 — napi vagy heti — kiadványt készít a hazai és a külföldi előfizetők számára. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a külföldi adások szerkesztőségében a számítógéppel működő képernyős szerkesztési rendszert. A hírek, tudósítások innen öt világnyelven kábelen, rádióhullámokon, illetve műhold közvetítésével jutnak el négy világrész csaknem száz országába. A vendégek ezután a hű-ügynökség nagytermébe látogattak. ahol a belföldi, valamint a külpolitikai szerkesztőség tevékenységevei ismerkedtek, majd a tele fotó- központot és az MTI-fotó korszerű, színes technikára berendezett laboratóriumait keresték fel. Ezt követően Kádár János az MTI párt-, állami és társadalmi vezetőivel találkozott. Elismeréssel szólt arról a tájékoztató munkáról, amelyet a hírügynökség dolgozói mind eredményesebben végeznek, s tevékenységükhöz további sok sikert kívánt. Heti időjárás-előrefeizés fi hőmérséklet emelkedik Gyarapodott megyénk lélekszáma Első adatok a népszámlálásról Az elmúlt héten egy . magas nyomású légköri képződmény — anticiklon — határozta meg Közép-Európa időjárását. Számottevő csapadék sehol sem hullott. A reggeli órákban sokfelé volt párásság, köd, ami néhány helyen egész nap megmaradt. A hét közepétől a felhőzet hiánya miatt az éjszakai lehűlés erőteljessé vált, hajnalban általában —1, —6 fok közötti értékeket mértek, napközben viszont a napsütés hatására, plusz 4, plusz 8 fokig is felmelegedett a levegő. Ahol a köd egész nap megmaradt, ott csak 0, plusz 4 fok volt a kora délutáni maximumhőmérséklet. A következő időszakban várhatóan megnövekszik a felhőzet, néhány helyen kisebb hózáporra lehet számítani, majd a hét második felében ismét csökken a felhőzet, a hőmérséklet emelkedik. A hajnali minimum eleinte 0. —5 fok, később 0 fok körül, a nappali maximum eleinte plusz 2, plusz Dunántúli 7, később plusz 9, 14 fok között várható. A talaj nedvességtartalma megyénkben 0—50 cm-en 90—95, 50—100 cm-en 60—65 százalék. Tegnap délelőtt adott tájékoztatást Budapesten Nyit- rai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a januárban lezajlott népszámlálás egyes adatairól. Ezek hangsúlyozottan előzetesek, de a fejlődés irányát már híven tükrözők. Magyarország lakossága 10 év alatt 3,8 százalékkal nőtt, a népszámlálás eszmei időpontjában 10 millió 710 ezer volt. Az ország 19 megyéje közül változatlanul a második legkisebb Tolna, de itt a lélekszám csökkenésének folyamata megállt. Míg megyénkben 10 évvel ezelőtt 259 ezren laktak, most a lé- lekszám 266 ezres. A növekedés és a természetes szaporodás egyaránt 2,7—2,7 százalékos. Néhány fontosabb, az egész országra vonatkozóan leszűrhető tanulság. A születéskor várható életkor a férfiaknál változatlanul 67 maradt, a nőknél 1 évvel emelkedett, 73 év. A nemek aránya lényegében változatlan maradt, 1000 férfira 1062 nő jut. Továbbra is növekszik a válások aránya. A korábbi 7,4-el szemben, az 1970/79-es évek átlagában 9,2 válás jut 1000 fennálló házasságra. Jelentősen javult a népesség iskolázottsága. 1980-ban 100 18 éves közül 23 legalább középiskolát végzett. 1970-ben ez a szám 16. 1960-ban 9 volt. Az ország lakosságának 19,2 százaléka a fővárosban, 33,9 százaléka más városokban. 46,9 százaléka községekben élt. A foglalkoztatottság gyakorlatilag teljes, ami nemcsak a férfiakra, hanem a munkát vállalni kívánó és (Folytatás a 2. oldalon) 15 W 5 0 5 10 15 20-lt1_ i—i max . min. HflMUA BORÚIT ESŐS HElMÖs SZEUS rr' DERŰIT Mfcr SZARV m ZIVATAR 1 KÖDÖS ! . n! L___PÁRÁS A szocialista brigádvezetők egy csoportja — több mint háromezer dolgozót képviseltek a tanácskozáson. Kádár János látogatása az MTI-ben
