Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXX. évfolyam 46. szám ARA: 1,60 Ft 1980. február 24., vasárnap A szolgáltatások szervezettsége Akinek kerek egy hónapnyi határidőre vállalják a közönséges cipősarkalást, mondván, hogy a csorba- sarkú lábbelit nekik a központi műhelybe keü to­vábbítaniuk ---- akit három helyen elutasítanak mo­s ógépjavítás-ügyben. mondván, hogy nincs alkatrész, s az aranykezű mestert végül is egy. kisiparos sze­mélyében fedezi fel, aki egyenest az NDK-ból szerzi be a sehol nem kapható alkatrészt.... aki kocsija rutinszervizéért kifizet majd másfélezer forintot, és csak fél év múlva jön rá. hogy az esedékes olajcse­réről egyszerűen megfeledkeztek, jóllehet felszámítot­ták.... aki hónapokig kénytelen fazekakban melegí­teni a vizet, mert gázbojleré, egy aprócska alkatrész híján hasznavehetetlen .... szóval, aki kénytelen kel­letlen hetente-havonta járja végig a szolgáltatás ide­geket megviselő kálváriáját, annak a következő szá­mok bizony aligha szolgálnak vigasztalásul: Az elmúlt tíz évben majdnem 15 milliárd forintot költöttek a szolgáltatóintézmények gyarapítására, bő­vítésére. korszerűsítésére, s jelenleg több mint 100 ezer szolgáltatóhely áll a fogyasztók rendelkezésére. Tiszteletet parancsoló számok, s éppen ezért az em­ber csák azt nem érti, miért van az. hogy egyre ne­hezebb, _ egyre körülményesebb valamit elvégeztetni, megjavittatni. miért van az, hogy változatlanul, sőt: egyre inkább úgy érezzük, a szolgáltatóipar valami­féle kegyet gyakorol azzal, ha egyáltalán alkalma­zottai szóba állnak velünk? Úgy tűnik: a mennyiségi fejlődéssel nem lehetnek különösebb gondjaink. Nagy kérdés azonban, hogy a vitathatatlan mennyiségi fejlődés mögött, illetveamel- lett, javult-e a szolgáltatások minősége és még in­kább az egész szolgáltatóipar szervezettsége? Erről kinek-kinek megvan a személyes tapasztalata, ami­re, többnyire azt szokás mondani, hogy „nem jellem­ző ..Ez esetben viszont a bosszantó személyes ta­pasztalatok összecsengenek a szakemberek értékíté­leteivel. Már az a bizonyos mennyiségi fejlesztés is megkérdőjelezhető. Mert például hiába a 100 ezer szolgáltatóhely, ha az üzemek, műhelyek esy részében súlyos munkaerőhiánnyal bajlódnak. A legmértéktar- tóbb számítások szerint is, megközelítően 300 ezerrel kellene növelni a szolgáltaóiparban dolgozók számát a következő években ahhoz, hogy az iparág viszony­lag zökkenőmentesen működhessék. S az ehhez kapcsolódó további kérdés: valóban reá­lisaik-e a mértéktartó számítások? Nem lehetne vala­mit .keresni” a munka jobb szervezésével, a bürok­ratikus módszerek kiküszöbölésével? A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, bogy a szolgáltatás szervezeti kereteit módosítani kellene, éppen az igények jobb kielégítése érdekében. Különösen problematikus a több ezerre tehető, egészen kis szolgáltátóhelyek jö­vedelmi helyzete. Ezek általában indokolatlanul ma­gas költségekkel, a nagy szervezetekre jellemző, és automatikusan átmásolt bürokratikus módszerekkel dolgoznak, s a fogyasztókkal való kapcsolataik már csak ezért is nehézkes, alacsony színvonalúak. Szó sem lehet arról, hogy e kis üzemeket, műhelyeket centralizálják. Ennél .sokkal egyszerűbb megoldás a szolgáltatási „ügyvitel” egyszerűsítése, a bürokrácia nyesegetése. Itt vannak aztán azok a gazdasági egységek, ame- I lyak afféle melléktevékenységként foglalkoznak a 9 szolgáltatásokkal. Jelenleg e vállalatok elégítik ki a I szolgáltatási igények kétharmadát, de olyan körül- I menyek között, hogy valóságos csodának minősíten- I dő, ha nem hagynák fel sorozatban a szolgáltatással. I Az efféle „melléktevékenységnek” hivatalosam ugyanis I nincs sok becsülete. Sőt: gyakran nem titkolt gya- I nakvással szemlélik a vállalatok és szövetkezetek I m ellék p rof i 1 ként vállalt szolgáltató tevékenységét. I Nyilvánvaló, hogy éppen az ellenkező magatartásra I lenne szükség: a bizalmon alapuló támogatásra, il- I letve ösztönzésre. A szervezeti egyszerűsítést szolgálná az is, ha pél- I dául a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek I nagyobb részt vállalnának — vállalhatnának — a I területükön élő emberek szolgáltatási ellátásában. Eh- | hez megint csak a támogatás, az ösztönzés hiányzik. g És ne feledkezzünk meg a kisiparosokról sem. Lé- | tűk és működésük a szolgáltatóipar szempontjából 1 sorsdöntő. Létszámuk nő, tevékenységük köre bő- p vül, de nem eléggé. Pedig ennek aztán nincs semmi- | Iyen hivatalos akadálya. Ám a központi elképzelések I érvényesítését ez esetben sok mindem nehezíti. Például: állami vállalatnál főfoglalkozásban lévő j szakemberek, ha akarják, mellékfoglalkozásként mű­ködési engedéllyel dolgozhatnak a szolgáltató ágaza­tokban. Erről rendelet van, amit helyenként Sehogy- sem akarnak tudomásul venni, s minden lehető és lehetetlen módon akadályozzák, vagy éppen megta­gadják az ilyesfajta melléktevékenység engedélyezé­sét. A szolgáltatóipar fejlesztésének lehetőségei, és szük­ségessége elvileg, kristálytiszták. Csak éppen az elve­ket kellene következetesen megvalósítani. Mór csak azért is, mert a szolgáltatás minősége, rugalmassága és gyorsasága életkörülményeket, közhangulatot ala­kító tényező. VÉRTES CSABA | HÁROMEZER FOTÓ A TERMÉSZETRŐL (4 old.) EGYÜTT— EGYMÁSÉRT (5. old.) MÜLTÜNKBŐL (6. old.) NAGYMÁNYOK AZ V. ÖTÉVES TERV UTOLSÓ ÉVÉBEN (7. old.) SZAKMAVALTÓK (7. old.) KUTATÁS ÉS TERVEZÉS (8. Old.) SZÖVETSÉGBEN A TÖBBI KGST- ORSZÁGGAL (8. old.) MIRŐL HÍRES MÁTÉSZALKA? (8. old.) BOHEMIA fővárosában (9. old.) ELTÉPHETETLEN SZÁLAK (9. old.) NÄPOLYT látni (10. old.) CIRILL ÉS METÓD A ZALA PÁRTJÁN (11. old.) ERDEI LAKOMA (13. old.) TOLNAI EZÜSTÉREM A BEK-DÖNTŐN (14. old.) Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkot­mány 22. §-ának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1980. március 6-án, csütörtökön délelőtt 11 órára összehív­ta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az atomenergiáról szóló törvényja­vaslatot. Az Alkotmány előírásának megfelelően az ülésszak na­pirendjén szerepel még az Elnöki Tanács, valamint a leg­főbb ügyész és a legfelsőbb bíróság elnökének beszámoló­ja működésükről. (MTI) MUNKÁSASSZONYOK A PÄRT- VÉGREHAJTÓ- BIZOTTSÄGBAN (3. old.) SAVARIN MESTER ÉS A TÖBBIEK (4 old.) Pártértekezletek a fővárosban és vidéken Folytatódott az MSZMP XII. kongresszusát előkészítő, a tapasztalatok, a javaslatok tárházát tovább gazdagító pártértekezletek sorozata. Szombaton a főváros I., V., VI., VII., IX., X., XI., XIII., XV. és a XIX. kerülete, valamint Debrecen, Miskolc, Pécs, a Csepel Vas- és Fémművek, a Fővárosi Tanács, és a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság kommunistáinak küldöttei tartották meg tanácskozásu­kat. A pártértekezletek meg­vonták az elmúlt ötévi mun­ka mérlegét. Az elemző írá­sos beszámolókat és a szóbeli kiegészítőket a felszólalók az előkészítő taggyűlések és pártcsoport-értekezleteknek az elért eredményekről s a tennivalókról közösen kiala­kított értékeléseivel gazdagí­tották. A kommunisták ta­nácskozásai összegezték a kongresszusi irányelvek vi­táinak tapasztalatait, és ki­alakították a nagy jelentősé­gű dokumentummal kapcso­latos állásfoglalásokat. A pártértekezletekre előter­jesztett beszámolók, a felszó­lalások, valamint a kommu­nista kollektívák vélemé­nyét megtestesítő határozatok alátámasztották: a párttag­ság az elmúlt évtizedben is eredményesen munkálkodott a fejlett szocializmus építé­sén. JBK püh itcilft A wwm ÜZEM­EGÉSZSÉGÜGYÜNK (3. old.) Építőművészetet vagy az épü let formáját jelenti a szó. Tág abb értelemben, mint minden művészet, az emberi gondol­kodásmód, az emberi lélek tükre. Képes összeállításunkat a z 5. oldalon láthatják.----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents