Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-23 / 45. szám
2 Képújság 1980. február 23. Brezsnyev választási beszéde Leonyid Brezsnyev beszédével fejeződött be a .Szovjetunióban a Választások előkészítése. A szovjet hadsereg napja A szovjet hadsereg és hadi. tengerészeti flotta megalakulásának 62. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Elsőként a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter, Papp Árpád vezérőrnagy, a Munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A szovjet nagykövetség koszorúját Vlagyimir Pavlov nagykövet, Vale- rij Muszatov követ tanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezte el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében S. Hegedűs László, a iBNF OT titkára és Hantos János, a HN1F OT alel nőké koszorúzott. * Czinege Lajos .hadseregtábornok, a Magyar Népköz- társaság honvédelmi minisztere az évforduló alkalmából táviratot küldött Dmitrij Usztyinovnak, a Szovjetunió marsalljának, szovjet honvédelmi miniszternek, melyben a Magyar Néphadsereg parancsnokai, katonái és a maga nevében kifejezte őszinte jókívánságait. * Tegnap délután koszorúzási ünnepséget tartottak Szek- szárdon, a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél. Az emlékmű talapzatán dísz- őrség állt, kétoldalt a néphadsereg katonái sorakoztak fel. A szovjet és a magyar him. nusz elhangzása után dr. Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára, dr. Péter Szigfrid, a .megyei párt- bizottság osztályvezetője és Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára helyezett el koszorút. Utána a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport koszorúit helyezték el, végül a magyar fegyveres testületek nevében Takács András, az MHSZ megyei titkárhelyettese, dr. Dajka Miklós, megyei rendőrfőkapitány-helyettes, Kovács Nándor és Kemény József, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese helyezte el a megemlékezés koszorúit. Dr. Rúzsa János, dr. Péter Szigfrid és Tatár Lajos (Folytatás az 1. oldalról), és az értelmiség megbonthatatlan szövetségében, vála. . mennyi társadalmi csoport és réteg létérdekeinek azonosságában, a város és a falu közötti különbségek fokozatos megszüntetésében, a fizikai és a szellemi munka között még meglévő különbség fokozatos eltűnésében. Brezsnyev rámutatott arra, hogy a társadalom egyisé. ge és összeforróttsága a szocializmus egyedüálló vívmánya. — Természetesen az imperialistáknak, épp úgy mint nekünk vannak rakétáik. Nekik is vannak, épp úgy, mint nekünk, természeti kincseik. Nekik is vannak tehetséges tudásaik, mérnökeik, művészeik. De náluk nincs és nem is lőhet egységes társadalom — mondotta Brezsnyev. — Ellenségeink emlékezetébe kell idézni a történelem leckéjét. Hadd tudják meg, hogy a szovjet emberek egysége éppen akkor nyilvánul meg különös erővel, amikor a fenyegetések nyelvén próbálnak beszélni velük. * A szovjet nép összeforrott. sága jelenti szocialista államiunk hatalmának megbízható alapját. A hetvenes években a szovjet állam, államunk gazdasági, társadalmi és politikai alapja, még szilárdabbá vált. Elmélyült a szocialista demokrácia, elfogadták az új alkotmányt, a fejlett, érett szocializmus alkotmányát — hangoztatta a többi között Leonyid Brezsnyev. Beszéde nemzetközi részében Leonyid Brezsnyev mindenek előtt azt húzta alá, hogy az elmúlt évtizedben tovább fejlődött és gazdagodott a szocialista közösség országúinak együttműködése. Ez az együttműködés va'lameny. nyi tesítvérország fejlődésé, nők nagy fontosságú gyorsítója. ' A tiestvérországok egységének, a szocialista internacionalizmusnak ereje, különösen meggyőző erővel nyilvánult meg abban a nagyszabású támogatásban, amelyét Vietnam népének nyújtottak az amerikai, majd a kínai ag. resszorok ellen vívott harcához — mondotta Brezsnyev. — Így lesz ez a jövőben is, ha bárkinek is az a gondolata támadna, hogy merényletet kísérel meg e hősi nemzet békéje és biztonsága ellen. Szolidárisak vagyunk Laosz és Kambodzsa népével Is, támogatjuk a népeiket, amelyek hosszú küzdelemben vívták ki jogukat az új élet. re. A nemzetközi élet- egyik legfontosabb tényezője lett a szocialista közösség országainak békepolitikája, az enyhülésért, a rakéta-nukleáris világháború fenyegetésének csökkentéséért vívott közös küzdelme. Gyakorlatilag valamieny. nyl olyan fontos döntés, amelyet az elmúlt évtizedben nemzetközi fórumokon hoztak a béke megszilárdításéról, a fegyverkezési hajsza megfékezéséről, — az ezekről a kérdésekről folytatott minden — fontos tárgyalás a szocializmus országai kezdeményezéseinek eredménye. A leszerelésre, a nemzetközi együtt működés re vonat kozó konkrét^ javaslataik olyan átfogó előrelátó és realisztikus programot jelentenek, amely biztosítja korunkban a bókét. Ma, amikor az imperializmus erői ellentámadásba mentek át az enyhülés, a béke, a népek jogai ellen, a szocializmus országainak egysége e legfontosabb értékek védelmiében minden eddiginél fontosabb. Meggyőződé- sem, hogy országaink teljes mértékben megoldják e tör ténelmi feladatukat. Külpolitikánk ereje abban van, hogy megfelel mind a szocializmus országai létérdekeinek, mind pedig földünk lakossága hatalmas többsége érdekeinek. Mindenek előtt ez a politika megfelel azoknak a népeknek, amelyek felszabadultak a gyarmati iga alól, s az új, független élet építésének nehéz feladatával foglalkoznak. E népeknek — nem kevésbé, mint a szocializmus országainak — tartós békére, arra van szükségük, hogy szigorúan tartsák tiszteletiben az államok szuverenitását, a népek jogait, s valódi, valóban egyenjogú nemzetközi kapcsolatokat hozzanak létre. iPomtosan ezen az alapon fejlesztjük jó kapcsolatainkat, kölcsönösen előnyös, együttműködésünket Ázsia, Afrika és Latin-Amerika sok országával, legyen bár olyan nagy ország, mint India, vagy a kicsiny Benin, legyén az a köztársasági Algéria, vagy a monarchikus Jordánia, a szomszédos Törökország, vagy a távoli Brazília. Nagyra értékeljük kapcsolatainkat ezekkel az országokkal, tiszteletiben tartjuk jogaikat, nem vágyódunk kincseikre, nem keresünk ezekben az országokban katonai támaszpontokat. A Szovjetunió jelentős mértékben járult hozzá számos ország gazdasági és kulturális építésének, védelmének megszilárdításához, s mi büszkék vagyunk erre. Lenin hagyatékához híven mindig azoknak a népeknek az oldalán állunk, amelyek védelmezik szabadságukat és függetlenségüket, de sohasem használjuk fel segítségünket arra, hogy nyomásit gyakoroljunk azokra az országokra, amelyek e segítségben részesülnék. Mindez létrehozza kapcsolatainkban a kölcsönös tisztelet és bizalom légkörét — s ez egyaránt jelent kölcsönös hasznot, a világbéke hasznát. Leonyid Brezsnyev külön kiemelte azt, hogy sikeresen fejlődnek a kapcsolatok Indiával. E kapcsolatok megfelelnek mindkét ország érdekeinek, Ázsia és az egész világ békéje érdekednek. E barátság jelképe lett az a nemrég létrejött megállapodás, amiéi ynek értelmében a nem távoli jövőben együtt indulnak a világűrbe szovjet és indiai űrhajósok. Az imperializmus kardcsörtető köreinek — mindenek előtt az Egyesült Államok imperial izmusának — nem tetszik a béke megszilárdulása, a népek felszabadít ó harcának sikere, folytatta Brezs. nyev. Nézzük csak meg, mivel válaszoltak arra, hogy a szocialista országok kapcsolatai sikerrel fejlődnek számos tőkés országgal, hogy sikerrel végződött Helsinkiben az európai biztonsági érte. kéziét, hogy győzelmet aratott Angola és Etiópia forradalmi népeinek harca az intervenciósok az imperializmus zsoldosai fölött. Ez a válasz rendkívül furcsa volt. Haloigatni kezdték például a SALT—II.. tárgyalásokat, majd a szerződés ratifikáció, ját, jutalomban részesítették Szadiat árulását, amely megbontotta az agresszor elleni arab egységfrontot. Sokéves erőltetett fegyverkezési programot kényszerítettek a NATO országaira. Befagyasztották és több esetben megszakították a leszerelés kérdéseiről szóló tárgyalásokat. Végül pedig provokatív határozatot hoztak .arról, hogy 'Nyuigat-EuTÓpa területén új, a Szovjetunióra és szövetségeseire irányozott amerikai rakétákat helyeznek el. Nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok jelenlegi vezetésének irányvonala az enyhülés aíláaknázására, á nemzetközi helyzet kiélezésére irányul. Minél inkább csökkennek az imperializmus lehetőségei arra, hogy uralkodjék más országok és népek fölött, annál dühödtebben reagálnak erre a fejleményre az imperializmus legagresszívebb, leginkább rövidlátó képviselőd Az Egyesült Államok azt követően, hogy rakétatervét rákónyszerítette Nyugat- Európa országaira, figyelmét Ázsiára és a Közel-Keletre fordította. A forradalmi Irán partjaihoz irányította hadiflottájának nagy erőit azzal az ürüggyel, hogy megmenti a túszként fogva tartott diplomatákat. Ezután lecsaptak a véleményük szerint kedvező ürügyre: az .afganisztáni eseményekre. Az ezzel kapcsolatban Amerikában megkezdett dühödt szovjetellenes kampány a jelek szerint minden eddigi rekordot megdönt. Természeseten ez csak ürügy, Carter űr és környezete tökéletesen tudja, hogy Afganisztánban semmiféle orosz „intervenció” nem volt és nincs. A Szovjetunió a a szovjet—afgán barátsági szerződés alapján járt el. Három egymást követő afgán kormány kérte tőlünk állhatatosan azt, hogy segítsünk megvédelmezni az országot az ellenforradalmárok kívülről történő behatolása ellen. Washingtonban jól tudnak mindent arról is, hogy milyen intervenciót hajtanak Végre Afganisztán ellen pakisztáni területről. Hiszen ezt az intervenciót, amely komoly fenyegetést jelent az afgán forradalomnak és déli határunk biztonságának, maguk az amerikaiak irányítják, kínaiakkal és másokkal együtt. A Fehér Ház azt is tudja, hogy a Szovjetunió azonnal kivonja katonai kontingensét; Afganisztánból, ahogy megszűnnek a jelenlétüket előidéző okók, és az afgán kormány úgy véld, hogy többé nincs szükség erre a jelenlétre. Az Egyesült Államok nagy .hangon követeli a szovjet csapatók kivonását, de gyakorlatilag mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a lehetőség minél távolabb kerüljön: folytatja és növeli a beavatkozást Afganisztán ■ügyeibe. Teljes határozottsággal kívánom kijelentem: tószék vagyunk arra, hogy megkezdjük csapataink kivonását, ahogy teljesen megszűnik az Afganisztán kormánya és népe ellen irányuló külső beavatkozás minden formája. Garantálja ezt az Egyesült Államok Afganisztán szomszédaival együtt — s akkor megszűnik .a szovjet katonai segítség szükségessége. A’z Egyesült Államok vezetői tudják .azt is, hogy Afganisztán kormánya teljes mértékben tiszteletben tartja a lakosság vallásos hitét, kiszabadította azokat a papokat, akiket Amin vetett börtönbe, és hivatalosan a törvény védelme alá helyezte az iszlámot. Meglehetősen sután festenek a kísérletek, amikor az izraeli agresszor védelmezői, az. Irán elleni megtorlás szervezői „az iszlám védelmezőinek” próbálják feltüntetni magukat. Akkor hát miért szítanak Washingtonban világméretű hisztériát? Milyen célból terjesztik azokat a hazugságokat, amelyek szerint „az oroszók háborút folytatnak az afgán nép ellen”, „szovjet fenyegetés ■nyilvánul meg Pakisztánnal és Iránnal szemben”, s ehhez hasonló rágalmakat? A válasz világos: Washingtonnak egyszerűen ürügyre van szüksége ahhoz, hogy kiszélesítse expanzióját Ázsiában, s ezt az ürügyeit minden eszközzel létre akarja hozni. A szovjetellenes hisztéria nem csupán azért vált szükségessé, hogy ezt a hullámot meglovagolva bárki is győzelmet arasson ősszel az elnökválasztásokon. A fő dolog az, hogy az Egyesült Államokban megnyilvánul az a szándék, hogy létrehozzák katonai támaszpontjaik rendszerét az Indiai-óceánon, a Közel- és a Közép-Kelet országaiban, az afrikai országokban. Az Egyesült Államok saját hegemóniájának szeretné alárendelni ezeket az országokat, akadály nélkül szeretné kiszipolyozni természeti kincseiket. Egyúttal föl akarja használni területüket a szocializmus világa és a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen irányuló hadászati elképzeléseinek megvalósításához. Ez a dolog lényege — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A jelenlegi gyarmatosítók azonban azt kockáztatják, hogy alaposan elszámítják magukat. Ma már nem a háború előtti időkben, s nem is az ötvenes években élünk. A korábban függő helyzetben lévő országok tucatjai szereztek tapasztalatot az önálló életben és politikában. A népek jobban eligazodnak az imperialisták játékaiban, tudják, hol vannak barátaik és hol ellenségeik. Még a világ olyan térségeiben is, mint például Nyugat-Európa, vagy Japán, az emberek saját tapasztalataik alapján győződtek meg a nyugodt, békés élet, az előnyös kereskedelem fölényéről. Nem egykönnyen mondanak le az enyhülésről az amerikai világuralmi tervek javára. Washingtonban szeretnek arról beszélni, hogy feltétlenül biztosítani kell az olajszállítmányoknak az Egyesült Államokba vezető útját. Ezt még meg is lehet érteni. De vajon ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy az útvonalak térségét lőporoshordó. vá változtatják? Magától értetődő, hogy az eredmény éppen a célokkal ellentétes lesz. Az „erőpolitika” új prófétáinak „kalandor-doktrínái” nemcsak valamiféle távoli országok, vagy országcsoportok számára veszélyesek, minden ország, minden nép békéjét és biztonságát fenyegetik. A Szovjetuniót senki sem félemlítheti meg. Erőink, lehetőségeink hatalmasak. Szövetségeseinkkel együtt mindig helyt tudunk állni, vissza tudunk verni mindenfajta ellenséges rajtaütést, és senkinek sem sikerül az, hogy prpvökáljon bennünket. A háborús hisztéria, a fékevesztett fegyverkezési verseny „doktrínájával” szambesze- gezzük a békéért, a világ biztonságáért vívott következetes harc doktrínáját. Hívék vagyunk a pártunk XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott bókeprogramhoz. Ezért most, a 80-as években éppúgy, mint korábban, a 70-es években, az enyhülés megszilárdítása, nem pedig annak szétrombolása mellett foglalunk állást. Álláspontunk nem a fegyverzet növelése, hanem annak csökkentése, nem a mesterséges elidegenítés1, ellenségeskedés, hanem a népeik közötti közeledés és kölcsönös megértés. Magabiztosan tartjuk magasra lenini külpolitikánk zászlaját, a béke, a népek függetlensége, a szabadság, a társadalmi haladás zászlaját — mondotta beszédében a többi között Leonyid Brezsnyev. NEW YORK William Fülbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának egykori elnöke élesen bírálta Carter elnöknek á nemzetközi enyhülés megtorpedózására irányuló kardcsörtető külpolitikai irányvonalát. Fullbright a szovjet— amerikai kapcsolatokról szólva kifejtette: az Egyesült Államok politikai lépései elejét veszik annak, hogy folyta, tódjék a mértékletesség politikája. Aiz Egyesült Államok eltúlozva reagált az afganisztáni eredményekre. * Február 21-re virradó éjszaka New Yorkban merényletet követték el a Szovjetunió állandó ENSZ képviselete elleni. Az épület egyik lakásának ablakára ismeretlen személyek lövést adtak le. Az ablak betört, személyi sérülés nem történt. Az ügy kapcsán a szovjet ENSZ- képviselet élesen tiltakozott az amerikai hatóságoknál, hiangsúflyova, hogy a támadást az USÁ-lban folyó szovjetellenes kampány részének tekinti, s hogy a támadásért a teljes felelősség az amerikai hivfatados hatóságokat terheli. DELHI Ivan Arhipov miniszterefl- nök-lhelyettes vezetésével szovjet kormányküldöttség érkezett csütörtökön Delhiibe. A repülőtéren. Arhipov kijelentette, hogy tárgyalásain a szovjet—indiai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről lesz ■ szó. BONN Az idén felemelik a nyugatnémet katonai költségvetést, hogy a növekedés megközelítse a NATO által szorgalmazott 3 százalékot. Az NSZK eredetileg összesen 38j5 milliárd márkát irányzott elő katonai célokra a decemberben elfogadott 1980-as költségvetésiben, ez 1,8 százalékos emelkedést jelentett volna. A bonni hadügymi- •nttSíztériium szóvivője csütörtökön .közölte, hoigy 300 millió nyugatnémet márkát költenek az üzemanyagárak emelkedésének ellensúlyozására és több száz milliós katonái hitelt adnak Törökországnak. Még nem döntötték el, hogy mennyit költsenek a nyugatnémet .hadsereg lő- szertkészletének növelésére. DAMASZKUSZ Abdel Halim Hadam Szíriái miniszterelnök-helyet.tes, külügyminiszter Waldheim ENSZ-főtitkárhoz és a Biztonsági Tanács soros elnökéhez intézett üzenetében cáfolta azt az izraeli vádat, amely szerint Szíria csapatokat von össze a GoTan-fenn- sífc közelében és támadásra készü] Izrael ellen. Jdgael Ja. din izraeli miniszterelnök- helyétltes korábban azt állította, hogy „több ezer szíriai harckocsi vonul az izraeli határ felé” és ezért — mond. ta Jiadin — Izrael „elővigyázatossági intézikedésket” tesz. PEKING (Pekingiben pénteken megnyílt a Kínai Nukleáris Társaság alapító kongresszusa. A megnyitó ülésen jelen volt Fang Ji miniszterelnök-helyettes, az állami tudományos és műszaki bizottság mi. ndsztere és Vang Csen mi. niszterelnök-helyettes. Ä kongresszuson részt vevőhá. romszázötven tudós, köztük az Egyesült Államokból hazatelepült kínai atomfizikusok előtt elhangzott beszédében Fang Ji miniszterelnök-helyettes kijelentette: a kormány támogatja azt a kezdeményezést, hogy teremtsék meg a feltételeket atomreaktorok építéséhez Rína energia,problémáinak megoldása érdekében.
