Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
2 WÉPOJSÁG 1980. február 20. Elégedetlenség Egyiptomban Őrségváltás Ottawában Kairó, Rákos György, az MTI tudósítója jeleníti: Palesztin zászlóval az utol. só oldalon jelent meg kedden az egyiptomi ellenzéki Szocialista Munkapárt hetilapja, az A1 Saab. Ibrahim Suikri pártja — válaszul az Izrael kairói nagykövetségén hétfőn lezajlott zászlófelvonásra „egymillió palesztin zászló felemelésére” szólít fel Kairó utcáin. A Szocialista Munkapárt, a parlamentben tartózkodott a szavazástól, amikor az Izraellel szembeni egyiptomi bojkottról hozott törvényt érvénytelenítették, és Suikri most »az Izrael elleni bojkott országos testületének” felállítását szorgalmazza. A parlamentben nem képviselt, baloldali ellenzéki Nemzeti Haladó Párt a diplomáciai kapcsolatok létrejötte alkalmából szintén az izraeli jelenlét bojkottálását szorgalmazza és az Al Daua című, a muzulmán testvérek szócsöveként számonitartott folyóirat immár sokadik ízben íz. rael Egyiptomba történő „békés behatolásának” veszélyeit ecseteli. A palesztin „autonómiáról” Izraellel tárgyaló Egyiptom hivatalos sajtója is az elégedetlenség hangján szól Izrael hétfő óta Kairóban tartózkodó diplomatáihoz. Az Al Gumhurtja, mintegy tanácsot adva arra vonatkozólag, hogy miről szóljon az izraeli nagykövetség első jelentése kormányának, arról tájékoztat, hogy „Izrael nagy- követsége itt lesz ugyan Kairóban, de távol Kairó népének szívétől mindaddig, amíg az izraeli csapatok nem vonultak ki a Sinai félsziget egész területéről és Tel Aviv nem hajtotta végre a Camp David-i megállapodások v-a. lamennyi előírását”. Egyiptom értelmezése szerint a megállapodások „teljes ön- rendelkezést” irányoznak elő a Ciszjordániáfoan és a Ga- za-övezetben élő palesztinok számára. SZADAT NYILATKOZATA Kairó, Hilu Anna, az MTI tudósítója jelenti: Szadat egyiptomi elnök az olasz tv-nek adott keddi interjújában az Arab-öböl országait, azaz a nyugat-európai államok energiaforrásait „fenyegető” szovjet veszély” rémének felidézésével az egyiptomi gazdaság támogatásának fontosságára igyekezett felhívni a figyelmet. Nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy az afganisztáni események óta — amelyeket az egyiptomi vezető nem először próbál a Camp David-i különbéke érdekében messzemenőkig kiaknázni — az arab—izraeli konfliktus elvesztette elsőrendű jelentőségét, s Nyugat-Európának ezentúl az Arab-öböl olajforrásainak megvéd elmezését kell feladatának tekinteni. Ehhez az egyiptomi elnök véleménye szerint a legalkalmasabb eszköz az egyiptomi gazdaság felfejlesztése „ olyan szintre, hogy az ország képes legyen teljesíteni a „fenyegetett arab országokkal” szemben vállalt kötelezettségeit. Ismeretes, hogy az elnök az elmúlt hetekben többször ajánlotta fel „segítségét” az öböl államainak, anélkül, hogy ajánlata visszhangra talált volna. „Mély sajnálkozásának” adott kifejezést az elnök Izrael legutóbbi gyarmatosító törekvéseit kifejező településpolitikai állásfoglalása miatt, meggyőződéssel hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a „békefolyamat lendületét senki nem állíthatja meg”. Ezúttal is derűlátóan nyilatkozott a palesztin autonómia kérdésé, ről zajló háromoldalú tanácskozások kilátásairól, s kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Egyiptom és Izrael megállapodásra fognak jutni a palesztinoknak nyújtandó „teljes autonómiáról” — „a Camp David-i előírásokkal összhangban”. Baniszadr az iráni fegyveres erők főparancsnoka Khomeini ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője kedden Ahol Hasszán Baniszadr elnököt nevezte ki az iráni fegyveres erők főparancsnokává — jelentette rövid közleményében a Pars hivatalos iráni hírügynökség. Mindeddig a jelenleg kórházban fekvő főpap töltötte be a hiadsereg-főparancsnoki tisztet. Az elnökhöz intézett üzenetében Khomeini hangsúlyozta: a kinevezés azért vált szükségessé, mert „Iránnak ebben a kényes időszakiban a hatalom nagyobb fokú köz- pontosítására van szüksége”. Az ajtollah felszólította az elnököt, hogy az iszlám elveinek megfelelően hajtson végre átszervezést a hadseregen belül. Az elmúlt év decemberében népszavazáson jóváhagyott új iszlám alkotmány 110. cikkelye szerint Khomeini, mint a hadsereg főparancsnoka rendelkezett azzal a joggal, hogy hadat üzenjen, békét kössön, valamint ő nevezze ki a vezérkari főnököt és a „forradalmi gárdák” vezetőjét, csakúgy, mint a nem. zetbiztonságd tanács tagjait. Baniszadr keddi főparancs- nokd kinevezése nyilvánvalóvá teszi, hogy örökli Khomeinitől ezt a széles hatalmi jogkört. Megfigyelők szerint ez a lépés tovább erősíti az elnök amúgyis növekvő, tekintélyét, aki megválasztása után már jelezte, hogy tervezi a hadsereg átszervezését, s ezzel a feladattal egy munkacsoportot bízott meg. Az ENSZ székhelyén hiva. talosan is bejelentették, hogy mind Irán, mind az Egyesült Államok belegyezett a megbuktatott császári rezsim bűncselekményeinek kivizsgálására hivatott nemzetközi bizottság, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár által javasolt összetételébe. Mint a TASZSZ jelenti: előzetes értesülések szerint a testület algériai, venezuelai, Szíriái, francia és Sri Lanka-i jogászokból áll. A bizottság létrehozása az iráni hatóságok álláspontja szerint, a Teheránban fogva tartott amerikai diplomaták szabadonbocsátásának csupán egyik előzetes feltétele. New Yorkban ugyanakkor közölték, hogy Teherán mindeddig csak szóban járult hozzá a nemzetközi bizottság összetételéhez, s Waldheim ENSZ-főtitkár az iráni kormány írásbeli megerősítésére vár. A tervek szerint Waldheim csak ezt követően hozza nyilvánosságra a testület összetételét. A főtitkár a bizottság tevékenységének fő irányvonalairól tárgyalt Vainoe amerikai külügyminiszterrel, aki nem sokkal később — már Washingtonban — Carter elnökkel is megbeszéléseket folytatott a kérdésről. A nemzetközi bizottság tagjai a hírek szerint a közeid napokban Genf ben találkoznak, s onnan indulnak Teheránba. Az amerikai diplomatákat fogva tartó iszlám diákok kedden reggel rendkívüli tanácskozást tartattak az amerikai nagykövetség épületében. A találkozón részt vött Khomeini ajatollah fia is. A diákok szóvivője közölte, hogy hamarosan nyilatkoza. tot adnak ki a nemzetközi bizottságról és azt is leszögezte: álláspontjuk változatlan, azaz a túszok szabadon- bocsátása fejében továbbra is követelik a volt sah Iránnak történő kiadatását, valamint vagyonának Irániba való visszajuttatását. Az amerikai túszokat csak abban az esetben bocsátanak szabadon s feltételek teljesítése előtt, ha erre Kihomeini ajatollah utasítja őket — közölte a szóvivő. Kínai * Sajíóforrások szerint Kínában az év elején sikeres űrkísérietet hajtottak végre: kutyáival a fedélzetén műholdat bocsátót, tak fel a világűrbe és hozták vissza a földre. Megfigyelők ezzel összefüggésben emlékeztetnek rá, hogy a kínai tudományos sajtó élső ízben számolt be képes riportban a klímái űrpilóták kiképzéséről. Idézik a rakéták gyártásával foglalkozó hetedik gépiipari minisztérium miniszterét, Szunk Zsen-esiun got, aki Japánban tett- látogatása alkalmával tójelentebte, Kína immár rendelkezik azzal a technikával és technológiával, amely lehetőivé teszi számára, hogy embert küldjön a világűrbe. Pekingi katonai és diplomáciai körökben rámutatnak, hogy az eddigi végrehajtott kínai űr- és rakétakísérletek a kínai rakétafegyverzet meglehetősen gyors fejlődéséről tánúskodná'k. Kína kilenc évvel ezelőtt bocsátotta fél az első műholdat, két alkalommal sikeresen vissza is hozta azokat a földre. A tervek szerint az idén és jövőre Kína két újabb űrkísérletet hajt végre az időközben kifejlesztett kétszáz- tonnás, három lépcsős rakéták segítségevei. Olyan vélemények is vannak, hogy Kína már rendelkezik négylépcsős- rakétával is. A hadsereg sajtója az utóbbi hónapokban számos olyan képriportot kitölt, amelyek azt tanúsítják, hogy Kínában jelentős mértékben felgyorsult a rövid, a közepes és az interkontinentális1 hatótávolságú ra- káték fejlesztése, amely közvetlenül ösz- szefügig a kínai nukleáris fegyverzet fej. lesztésévöl. Katonai források emlékeztetnek rá, hogy 1977. novemberében Kína sikeres kísérletet hajtott végre nukleáris fejjel felszerelt középhatótávolságú rakétával. A kínai rakétaipar és az űrtechnológia fejlődésének lendületet adott a Japántól vásárolt elektronika és komputer technika, amelynek eredlményeként állítólag frontáttörés következett be a kínai fegyverzet korszerűsítésében. Kínai politikai és katonai körökben újabb hasonló frontáttörésre számítanak, amikor kezdetét veszi az amerikai technika és technológia Kínába áramlása, amelyet pekingi vélemények szerint szorosan követ majd a- nyugat-európai technika és technológia beáramlása is. A kínai—amerikai katonai együttműködés jelentősen meggyorsítja majd a kínai fegyveres erők „korszerűsítésének” folyamatát, s nem utolsó sorban Kína rakétaiparának és űrtedhnológiiájá- nak fejlődését — mutatnak rá kínai források. ÉLIÁS BÉLA Kedd esti kommentárunk. Sok évtizede nem volt példa arra, hogy a mintegy tizenötmillió kanadai választópolgár csikorgó fagyban járuljon az urnák elé. A mostani kivételnek -természetesen nem meteorológiai, hanem politikai magyarázata van. A hagyományos forgatókönyv -ulgyan tavasszal, a májusi enyheségben írja elő az országos voksolást, most -mégis a hideg februárban tartották azt meg. Az ok: a hatalmas területű ország történetében a tavalyi választások nyomán létrejött kabinet szinte példátlanul -gyorsan és visszavonhatatlanul megbukott. A fiatal konzervatív pártvezér-miniszterelnökkel, Joseph Clarkkal történt ez. TaVa-ly nyilvánvalóan nem a pártja, vagy személye iránt érzett bizalom adta kezébe az ország kormányrújdát, hanem az, hogy a gazdasági-belpolitikai gondoktól megcsömörlött választók változást akartak — bármi áron. Ezt meg is kapták, csak éppen ellenkező előjellel. A konzervatív kabinet nem tudott — és ami a legjobban felháborította a közvéleményt, nem is akart — tenni semmit a gondok megszüntetésére, az infláció, a munkanélküliség fél- számolására, a lelassult gazdásági növekedés felgyorsítására. Az így -keletkezett bizalmi szakadékot Clark a lehető legszerencsétlenebb módon, külpolitikai lépésekkel akarta áthidalni. És milyen lépésekkel! Még a Trudeauval nem rokonszenvező kanád-ai lapok is megállapították, hogy Clark a világpolitika kulcskérdéseiben „Carternél is earteribb” akart lenni. Megválasztása után — egyedül a földkerekség valamennyi országa közül — áthelyeztette Kanada izraeli követséget Tel Avivból Jeruzsálembe, ezzel véglegesnek ismerve el a három vallás .központ jakémt számon tartott város izraeli birtoklását. Amint egyre nyilvánvalóbb lett a Olark-kabínet belpolitikai tehetetlensége (és ennek nyomán gyors népsze- rűségcsökkenése), úgy próbálkozott a vezetés a washingtoni hidegháborús szólamok szinte szó szerinti ismétlésével is. Sok megfigyelő szerint elsősorban ez juttatta a választópolgárok eszébe az ősszel politikiaiiláig már „eltemetett” Pierre Trudeaut, aki ugyan nem vonta kétségbe a NATO létjogosultságát, de emlékeztetett arra, hogy Kanada földrajzilag nem egy, hanem két nagyhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között húzódik. Washingtonban aligha fogadják örömmel Trudeau politikai reneszánszát. Carter számára ez annyit jelent, hogy egy általa kiélezett nemzetközi helyzetben többé nem számíthat északi szomszédja részéről politikájának feltétlen helyeslésére, egyértelmű itámogatáséra. HARMAT ENDRE PANORÁMA RÓMA " Az olasz kereszténydemokrata párt (DC) kongresszusán Rámában kedden úgy döntötték, hogy a leköszönő Zac- cagnini főtitkár utódját nem a kongresszusi küldöttek választják meg közvetlenül, hanem a DC országos tanácsa (központi. bizottsága) a kongresszust követő húsz napon belül. Kongresszusi kö. rökíbőil származó értékelések szerint a döntés a párt belső ellentéteivel hozható ösz- szefüggésfoe, továbbá azzal is, hogy a kereszténydemokraták körében újból felülkerekedett a halogatás politikája. SALISBURY (Lord Soames, Rhodesia brit kormányzója kedden — a választási kampány egyre feszültebbé váló légkörében — folytatta megbeszéléseit a választásokon induló afrikai csoportosulások vezetőivel. Soames elsőnek Sitholével, a ZANU elnökével találkozott. A -kormányzóhoz közelálló körök közlése szerint Soaimes arról tárgyal a • fekete vezetőikkel, hogy Imiképpen lehetne gátat vetni az egyre inkább eluralkodó törvénytelenségeknek és biztosítani a szábad és igazságos választásokat. Ugyanakkor Soames azzal fenyeget, hogy törvényen kívül helyez pártokat, -megtiltja jelöltek indulását a választásokon és egyes körzetekben betiltja a PÁRIZS választási kampány folytatását. ÜJ-DELHI Mintegy háromszáz embert tartóztattak le a délindiai Tamil Nadu államban — jelentette kedden a PTI indiai hírügynökség. Az intézkedésre az adott okot, hogy letartóztatottak gyújtogatással és egyéb erőszakos cselekményekkel „tiltakoztak” a szövetségi állam kormányának feloszlatása ellen. Indira Gandhi kormányának javaslatára vasárnap feloszlatták kilenc indiai szövetségi állam kormányát ás parlamentjét. Mindegyikükben az ellenzék volt többségben, amely szabotálta a központi kormány utasításainak végrehajtását, s így a helyi kormányok képtelenek voltak fönntartani a közrendet. SAN SALVADOR Szabadon bocsátották a még fogva tartott két spanyol diplomatát, és elhagyták a San Sálvador-i spanyol nagykövetségét a „Február 28-a népi liga” elnevezésű szervezet tagjai. A baloldali gerillák eredetileg 12 személyt ejtetek foglyul, követelve 23 bebörtönzött társuk kiszabadulását. Hosszas tárgyalások után tíz túszért cserében a salvadori kormány szabadon bocsátott 17 gerillát.. Mintegy 200 gépjármű ütközött össze Párizs határában a köd miatt. A baleset-sorozat következtében két ember meghalt, húsz megsebesült. Kanada Trudeau alakít kormányt Pierre Trudeau pártja nyerte a választásokat Kanadában. Washington, Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: A hétfőn megtartott kanadai választások abszolút többséget hoztak a liberális pártnak és 9 hónapos konzervatív kormányzás után ismét Pierre Trudeau alakít * kormányt. A választási ered- - miény vajmi kevés módosulást hozhat az ország belpolitikájában, de mérsékelheti Kanada újabban túltengőén Washington-barát külpolitikai vonalát. Közép-európai idő szerint a hajnali órákban Joseph Clark, Kanada tavaly májusban kormányra került konzervatív miniszterelnöke hivatalosan is beismerte vereségét. A még nem végleges adatok szerint a liberálisok 147, a" konzervatívok 100, az új demokraták 33 mandátumra számíthatnak az ottawai parlamentben. A tavaly májusi választások (16 év után először) a konzervatívok sikerét hozták és — rövid életű — kormányt alakíthattak. Joseph Clark, a párt 40 éves vezetője, Kanada történelmének legfiatalabb miniszterelnöke adó- csökkentést és egyéb kedvezményeket ígért a polgári rétegeknek. Ehelyett olyan gazdaságpolitikába kezdett, amellyel az egyébként is népszerűtlen politikus elidegenítette pártjától a szavazók szinte valamennyi rétegét. A liberálisok visszahívták tavaly már a párt éléről is visszavonult népszerű vezérüket, a 60 éves Pierre Trudeaut, aki — röviddel szégyenteljes vereségük után — elsöprő győzelemre vezette a pártot. A liberálisoknak mindenesetre ugyanazokkal a súlyosbodó gazdasági gondokkal kell szembenézniük, miint a másik nagy polgári pártnak, és nyílt kérdés, hogyan lesz úrrá Trudeau azokon a problémákon, amelyekbe tavaly belebukott. Joseph Clark rövidesen várható lemondása után a brit főkormányzó bízza meg a többségi párt vezetőjét a kormányalakítással. Pierre Trudeau új kabinetje valószínűleg két héten belül bemutatkozik. Sztrájk Ciszjordániában Nablus, Ramallah és El Bireh ciszjordániai városokban kedden egynapos általános sztrájkot hirdettek tiltakozásul az ellen, hogy az izraeli hatóságok megakadályozták egy jeruzsáleimi palesztin konferencia megtart á_ sát. A szervezői által palesztin nemzeti konferenciának nevezett tanácskozást kedden tartották volna a Jeruzsálem arab részében lévő Al-Alksza mecsetben.. A konferenciát a megszálló hatóságok úgy hiúsították meg, hogy utazási tilalomnak vetették alá a ciszjordániai polgármestereket, akik a tanácskozás fő szónokai lettek volna. t
