Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

4 Képújság 1980. február 14 A „ Bizalo a nyugat-berlini fesztiválon Szabó István legújabb al­kotása, a „Bizalom” képvi­seli a magyar filmgyártásit a február 18-án kezdődő, 30. nyugait-toérlini nemzetközi filmfesztiválon. Az egyidejű­leg sorra kerülő fittírnfórum- ra Jeles András „A kis Va­lentino” című művét hívták meg. Az információs prog­ramban többek között leve­títik az 1979-es év .'külföldön legnagyobb sikert aratott magyar filmjét, a Gábor Pál rendezte „Angi Verá”-t, va­lamit Jancsó Miklós „Alleg­ro Barbaro” című alkotását. A fesztivál eseményeivel párhuzamosan filmvásárra is sor kerül, amelyen magyar flimátvéitedi szakemberek is válogatnak. Alexovics László kiállítása Első alkalommal mutatkozott be Alexovics László 67 éves szobrászművész gyűjteményes kiállításával Győrött. A Pesterzsébeten született művész a felszabadulás utáni években került Győrbe. Tizennyolc köztéri alkotása kö­zött egyalakos kompozíció, emléktábla és hősi emlékmű szerepel. A Győri Műcsarnokban negyvenkét alkotásából nyílt kiállítás. (MTI Fotó: Ma túsz Károly felvétele — KS) Nyolc Ú szovjet fi m A különleges izgalmakat kínáló, Legénység című, két­részes produkció is szerepel a közelmúltban magyaror­szági forgalmazásra átvett szovjet filmek között. A ha­zatérésre készülő TU—154-es repülőgép felszállása előtt földrengés rázza meg a kül­földi repülőteret, s a meg­rongálódott pályán kérdéses­sé válik az utasokkal teli légi jármű elindulása. A gép- óriás végül is a levegőbe emelkedik, de a testén ke­letkezett sérülésék továbbra is fenyegetik a fedélzeten tartózkodók életét. A Ra­gyogj, ragyogj csillagom cí­mű film alkotójaként már nálunk is ismert A'lekszan. der Mitta rendező feszültség, gél telítve ábrázolja a föld­indulás megrendítő percéit, s a repülők emberfeletti küz­delmét, megrajzolva a mű­ben a legénység sokszínű emberi portréját, is. A Moszkvából hazatért fiilmszakemberek szerint a mai Valóságot feltáró, realis­ta szemléletű, humanista hangvételű szovjet filmek kö­zül is kiemelkedik a Moszk­va nem hisz a könnyeknek című alkotás, amely a szov­jet társadalom élmúlt két évtizedéről nyújt hiteles ké­pet. Az 1958-ban kezdődő cselekmény 20 év múlva folytatódik, s a szereplők életsorsának alakulását kí­sérve bepillantást enged á szovjet emberek mindennapi életébe is. Goncsarov híres regényé­vel, az Oblomtowal a szín­házi bemutató után film­vásznon is megismerkedhet­nek a magyar nézők. Címsze­replője a számos alkotásban látott, kitűnő művész, Oleg Tabalkov. A grúz filmművészetet Apáink földjén című pro­dukció képviseli az újonnan megvásárolt filmek között A történet két ember kapcsola­tának drámáján kersztül kö. zelíti meg a második világ­háború témakörét. A fiata­labb korosztályokra gondol­va egy gyerekfilm, egy An- dersen-masék alapján ké­szült féldolgozás, és a szov. jét repülés történetét végig­kísérő újdonság is helyét ka. pott a válogatásban. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A „receptet”, s a mennyiségi arányt a melléktermék ete­téséhez a szlovákiai hidas­kürti tsz-ltől tanulták az enyingi Vörös Hajnal Tsz- ben, nem szégyellik elmon­dani. Tavaly 102 vagon ré- pakoronábód, 45 vagon kuko­ricás zárból, 25 vagonnyi ku­korica rostaalijból és 46 va­gonnyi másodvetésű silóku. koricából készítették silóke. . verőket, december elsejétől ezt etetik, s ami a legfonto­sabb, a tehenészetben ez a téli takarmányozásra váló át­állás tejihozamicsökkenés nél­kül ment végbe. így sikerült elérni, hogy egy liter tej elő­állításához mindössze 33 de­ka abrakot használtak tavaly fel, s az egy liter tej önkölt­sége 6,37 forintról egy év alatt 5 forint 76 fillérre csők. kant. PETŐFI NÉPE Balja az elmúlt öt évben minden eddiginél többet tett a lakáskörülmények javít á. sáért. összesen 2059 lakás épül, amely 30 százalékkal több, mint az előző tervcik­lusban. örvendetes, hogy a vállalatok 25 millió forinttal segítették a munkások és dolgozóik lakásépítését. A beruházások sorában kell említeni a kórház re- kontsrulkcáój'ának folytatá­sa mellett több egészségügyi ellátást szolgáló létesítmény megvalósítását, a bölcsődei helyek számának növelését, az új sebészeti és belgyógyá­szati pavilon építését és az új körzeti orvosi rendelőket. A városit szerető lakosság összefogásának köszönhető, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben — ötszázzal —nő az óvodai helyek száma, 24 tanteremmel bővülnek az általános iskolák; felépült a Frankel Leó némát nyelvű gimnázium, a 184 személyes Radnóti Miklós középiskolai kollégium, az új úttörőház és a KISZ-iskola. Ebben az évben- fejezőid ik be a város harmadik Sport- csarnokának építése a taní­tóképző főiskolán és ebben az évben kezdik el az össze­fogással épülő városi fedett uszoda munkálatait is. Emel­lett el kell mondani, hogy a kulturális ellátás fejlesztését szolgáló célkitűzések egy ré­sze nem valósul meg (könyv­tár, művelődési ház). Dunántúli napló Jóllehet, az árvízveszélyes szezon még messze van, a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság felkészült a legirosz- szabbra, remélve - egyúttal azt, hogy idén sem lesz szűk. ség a védekező apparátus mozgósítására. A Dráva 1972-ben, a Duna legutóbb 1975-ben okozott gondokat az igazgatóságnak. Azóta mindkét folyósiziákaszon jé- lentős mértékben megerősí­tették a gátrendszert, s kü­lönösen a Dunán szinte maximálisnak mondható a rendszer védelmi képessége. Mohács térségében az 1956- os emlékezetes jeges ár a mértékadó magasság. Akkor mérték ott 100 év legnagyobb vízmagasságát: 1010 cm-t. A gátak 'magassága ezt 130 am-nel' haladja meg. Az idei árvízvédelmi fel­készülés részeként még az ősszel bejárták az igazgató­sághoz tartozó dunai és drá- vai partszakaszokat (az utóbbit a jugoszláv vízügyi szervekkel közösen a folyó mindkét oldalán), a töltések fenntartottslági állapotának, valámint a területi védelmi raktárakban elhelyezett anyagok, eszközök meglété­nek és állapotának vizsgála­ta végett. Felülvizsgálták az úgynevezett lokalizációs töl­tésrendszereket is, amelyek­nek a gát mentett oldalán töltés&zafcádás esetén kell megfeleli ő védelmet biztosí­tani Mohács számára. Az Országos Vízügyi Hivatal megállapítása szerint az ár- vízvédélmi -töltések fenntar- tottsága kiváló. SOMOGYINÉPLW> Tizenegy évvel ezelőtt hozita létre a nagybajom! ÁFÉSZ méhész szakcsoport­ja a műlépüzemét. Azóta jó munkájával kiérdemelte az üzem a méhészek elismeré­sét. A múlt évben 180 mázsa műlépet gyártottak, szinte az egész ország területére szál­lítottak, a legnagyobb meny. nyiséget Mohács, Szeged, Nagykanizsa és Kőszeg kör­nyékére. Sok levelet írtak a méhészek, dacsérve a termék kiváló minőségét. Az időjárás eddig kedve­zett, a míéhek jól vészelték át a telet. A nagyhajóim műlépüzem január 29-én megkezdte a munkát. Ezek­ben a napokban egymásnak adják a kilincset a méhészek az üzemben. A viaszért kész­árut kapnak cserébe. A mun­ka hajnali 4 órakor kezdő­dik a Viasz felolvasztásával, azután a fertőtlenítő, az üle­pítő, majd a műlépgyártó gép következik. Az üzemnek három gépe dolgozik. Várha­tó, hogy 1980-ban kétszáz mázsa műlépet 'gyártanak. A méhész szakcsoportok­nak Nagybajomban sonkoly­főző üzeme is van. A múlt évben 250 mázsa sonkolyt főzték, az előzetes fölmérés szerint az idén ennél többre lesz igény. Mattioni-kiállítás Budapesten Kik voltak az igricek? Csütörtökön, február 14 én, délután fél hátkor nyí liik meg Budapesten a Csői Istvám Galériában, a Szék szánton és Tolna megyében méltán népszerű Mattion Eszter festőművész kiállí'tá sa, mely február 28-tLg te kinthető majd meg. Az esemény alkalom arra hogy a .közelmúltban ide haza járt művész (ékkor inti alá a szekszárdi Mattion! kiállítás anyagának adoma nyozó levelét) eddig megtet útijára emlékeztessünk. £ műbarátok még nem felej tették el azt a nagy sdikierv és néhány esztendeje rende zett jubileumi, gyűjteménye, kiállítást, melynek a Ma. gyár Nemzeti Galéria adoti otthonit. A televíziónak a kö. zönség kívánságára 'meg kel. lett ismételnie a rótta készí tett poritréfilmet:. Szülőváro sában, Szekszárdon. is nag; hatást gyakorolt a tárlata Mikor a szolnoki művészié lep egykori tagjaként jelent, kezeit a Tisza-parti város, ban, ahol életművének váló. gatobt anyagát megtoüttönböz teteti figyelemmel fogadták Mattioni Eszter műveinél bemutatóját bárhol hirdeti! meg az országban, az érdek lődés nem marad el. Mi ; titka a hazai és külföldi sí kereknek? Egyik méltat ója Pogány ö. Gábor szerint s magyar képzőművészet nem zeti vonásainak jelenlétéér szeretik Mattioni munkáit, ; műharátok úgy érzik, hog; derűs színvilága, motívumai nak egész sora közvetlen kapcsolatban van a Magyar országról kiaflakuttt képzetek kel, azzall a szeMemS atmosz­férával, mely a D.unantáj né. pi kultúráj ából' árad át mind intenzívebben a művészetek szférájába. Nekünk mi a legkedve­sebb ? Megbocsátható elfo­gultságunkban az, ami tehet­ségének. karakterét tükrözve a szülőföld szeretetét, a gyer­mekkor, a Tolnában töltött ifjúság emlékeit hordozzák. A középkorból lekottázott magyar világi dallam nem maradt reánk. Ami kevés ze­nei anyag feltűnik, mind egy­házi vonatkozású. Pedig gaz­dagon virágzó zenéje lehe­tett, ami nemzedékről nem­zedékre öröklődött. A számos históriás éneknek nyoma ve­szett, legfeljebb egyik-másik­nak szövegét ismerjük. Szomorú igazság, az első magyar zenei bejegyzéseket a XVI. századi énekeskönyvek hagyományozták át az utó­korra: a Hofgreff-£éle kiad­ványban és Tinódi Lantos Sebestyén krónikás ének­gyűjteményében találunk elő­ször hangjelzett szövegeket. Az énekmondók előadói praxisából nem ismerünk semmit, csak gyanítjuk gaz­dag tartalmukat. Az igricek királyi, főúri, nemesi udvarokban működ­tek, s egy részük szórakoztat­ta a köznépet vidám, pajzán nótákkal, a győztes csaták emlékét ápoló históriás éne­kekkel, vezéreket, királyokat dicsőítő dalokkal. Néha val­lásos tartalmú szöveggel, s a gyászos kimenetelű csata síratásával is bővült műso­ruk. Az igricek nemcsak énekel­tek, hangszerpengetéssel, ta­lán citeraszerű tamburazen- géssel kísérve éneküket, ha­nem szívesen fújták sípjukat is. A népies tánczenének konzerválói voltak. Bizonyá­ra kóklerkedtek, alakoskod- tak, bohóckodtak, komédiáz- tak is. Java részük nem mint költő és zeneszerző működött, hanem a néptől ellesett nó­tákat, táncbuzsikát terjesz­tette, variálta. Közönségük szívesen hallgatta danáikat, táncfiguráik zenéjét, bár az egyház mindig üldözte őket. Az igric szó szláv eredetű, vígasságtevőt jelent. Ismere­tes ez a szlovák nyelvben és a szlovénban is igric alakban, továbbá az ukránoknál ihrec formában. Igriceink elmagya- rosodott szlovákok lehettek, róluk elnevezett falvakat ál­talában hazánk peremvidé­kein, szélein találunk. 1244- től kezdve olvasunk okleve­leinkben róluk elnevezett fa­lut, települést. Borsod me­gyében feltűnik Igrichi köz­ség, Zalában is hasonló nevű telek, Pozsonyhoz közel terült el Igrech falu, amelyet IV. Béla király 1244-ben a kápol­nai egyházi birtokhoz csatolt. Torda megyében is találunk Igrechteluk elnevezésű tele­pet. Két igric tulajdonnevét is­merjük. Az 1446-ból való ok­levél Iván nevű zenészt emle­get, aki neve után ítélve szláv lehetett. Az 1449. évi irat Egri Balázs igricről szól, akinek neve magyar csengésű. A középkori oklevelek szá­mos elnevezéssel illették az énekmondókat. Igricen kívül regös, ioculator, trufator (tru- fa, azaz tréfa szóból képezve), kobzos, lantos, hegedős néven emlegetik őket. A mimus, his- torio és scurra szó is bohóc­kodó zenészt jelent. Lehet, hogy volt árnyalati különbség köztük, de valószínűleg a sok elnevezés java része szinoním értelmű. Az énekmondók működését kezdettől fogva üldözte, el­ítélte az egyház, mert műso­rukon szerepeltek a vezérek korából való, pogánykori his­tóriák. Továbbá kifogásolta őket a papság verseik tartal­ma, sikamlós kifejezéseik, la­za erkölcsi felfogásuk, leg­többjük alacsony műveltségi színvonala miatt. Már Gellért püspök, majd 1200 körül Ano­nymus emlegette Gestájában. Ennek bevezető prológusában garulo cantu ioculatorum-ról, azaz énekmondók csacsogó énekéről emlékezett meg. Krónikájában még három íz­ben szerepelnek a ioculatorok a vezérek korának esemé­nyeivel kapcsolatban. Az egyház álláspontja ké­sőbb sem enyhült meg irá­nyukban. Az 1279. évi budai zsinat 8. pontja eltiltja a pa­pokat a ioculatorok és his­tóriák hallgatásától. A 180 évvel későbbi szepesi zsinat 38. kánonja is rosszallja mű­ködésüket. Még három XVI. századi iratot idézhetünk, amely elitéli játékukat. A nagyszombati kódex kárhoz­tatta az igrich beszédet: a Nádor-kódex a nyelv 24 bű­ne közé sorolta az igricdalt. A Virginia-kézirat szerzetes szerzője pedig töredelmesen meggyónta bűnét: „hallásom­ba vétkeztem, mert hallgat­tam vígságokat, énekmondá­sokat”. De a királyok, főurak, s a nép szívesen szórakoztak hangszerrel, talán citera-, tamburapengetéssel kísért nótáik mellett. Birtokokat is adományozott nekik a király. Erről tanúskodik III. Endre 1292-ből kelt oklevele, amely­ben telket ajándékozott az igriceknek. De helyük lassan­ként megszűnik a királyi ud­varban a XIV. század folya­mán, s a regös, hegedős, lan­tos veszi át szerepüket. A re­gös szóval először tulajdon­névként 1219-ben találkozunk oklevélben. DR. SONKOLY ISTVÁN Hímes kövei a népművészet közelségéről tanúskodnak

Next

/
Thumbnails
Contents