Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

4 Képújság

1980. február 14

A „ Bizalo

a nyugat-berlini fesztiválon

Szabó István legújabb alkotása, a „Bizalom” képviseli a magyar filmgyártásit a február 18-án kezdődő, 30. nyugait-toérlini nemzetközi filmfesztiválon. Az egyidejűleg sorra kerülő fittírnfórum- ra Jeles András „A kis Valentino” című művét hívták meg. Az információs programban többek között levetítik az 1979-es év .'külföldön legnagyobb sikert aratott magyar filmjét, a Gábor Pál rendezte „Angi Verá”-t, valamit Jancsó Miklós „Allegro Barbaro” című alkotását.

A fesztivál eseményeivel párhuzamosan filmvásárra is sor kerül, amelyen magyar flimátvéitedi szakemberek is válogatnak.

Alexovics László kiállítása

Első alkalommal mutatkozott be Alexovics László 67 éves szobrászművész gyűjteményes kiállításával Győrött. A Pesterzsébeten született művész a felszabadulás utáni években került Győrbe. Tizennyolc köztéri alkotása között egyalakos kompozíció, emléktábla és hősi emlékmű szerepel. A Győri Műcsarnokban negyvenkét alkotásából nyílt kiállítás.

(MTI Fotó: Ma túsz Károly felvétele — KS)

Nyolc Ú

szovjet fi

m

A különleges izgalmakat kínáló, Legénység című, kétrészes produkció is szerepel a közelmúltban magyarországi forgalmazásra átvett szovjet filmek között. A hazatérésre készülő TU—154-es repülőgép felszállása előtt földrengés rázza meg a külföldi repülőteret, s a megrongálódott pályán kérdésessé válik az utasokkal teli légi jármű elindulása. A gép- óriás végül is a levegőbe emelkedik, de a testén keletkezett sérülésék továbbra is fenyegetik a fedélzeten tartózkodók életét. A Ragyogj, ragyogj csillagom című film alkotójaként már nálunk is ismert A'lekszan. der Mitta rendező feszültség, gél telítve ábrázolja a földindulás megrendítő percéit, s a repülők emberfeletti küzdelmét, megrajzolva a műben a legénység sokszínű emberi portréját, is.

A Moszkvából hazatért fiilmszakemberek szerint a mai Valóságot feltáró, realista szemléletű, humanista hangvételű szovjet filmek közül is kiemelkedik a Moszkva nem hisz a könnyeknek című alkotás, amely a szovjet társadalom élmúlt két évtizedéről nyújt hiteles képet. Az 1958-ban kezdődő cselekmény 20 év múlva folytatódik, s a szereplők életsorsának alakulását kísérve bepillantást enged á szovjet emberek mindennapi életébe is.

Goncsarov híres regényével, az Oblomtowal a színházi bemutató után filmvásznon is megismerkedhetnek a magyar nézők. Címszereplője a számos alkotásban látott, kitűnő művész, Oleg Tabalkov.

A grúz filmművészetet Apáink földjén című produkció képviseli az újonnan megvásárolt filmek között A történet két ember kapcsolatának drámáján kersztül kö. zelíti meg a második világháború témakörét. A fiatalabb korosztályokra gondolva egy gyerekfilm, egy An- dersen-masék alapján készült féldolgozás, és a szov. jét repülés történetét végigkísérő újdonság is helyét ka. pott a válogatásban.

FEJÉR MEGYEI

HÍRLAP

A „receptet”, s a mennyiségi arányt a melléktermék etetéséhez a szlovákiai hidaskürti tsz-ltől tanulták az enyingi Vörös Hajnal Tsz- ben, nem szégyellik elmondani. Tavaly 102 vagon ré- pakoronábód, 45 vagon kukoricás zárból, 25 vagonnyi kukorica rostaalijból és 46 vagonnyi másodvetésű silóku. koricából készítették silóke.

. verőket, december elsejétől ezt etetik, s ami a legfontosabb, a tehenészetben ez a téli takarmányozásra váló átállás tejihozamicsökkenés nélkül ment végbe. így sikerült elérni, hogy egy liter tej előállításához mindössze 33 deka abrakot használtak tavaly fel, s az egy liter tej önköltsége 6,37 forintról egy év alatt 5 forint 76 fillérre csők. kant.

PETŐFI

NÉPE

Balja az elmúlt öt évben minden eddiginél többet tett a lakáskörülmények javít á. sáért. összesen 2059 lakás épül, amely 30 százalékkal több, mint az előző tervciklusban. örvendetes, hogy a vállalatok 25 millió forinttal segítették a munkások és dolgozóik lakásépítését.

A beruházások sorában kell említeni a kórház re- kontsrulkcáój'ának folytatása mellett több egészségügyi ellátást szolgáló létesítmény megvalósítását, a bölcsődei

helyek számának növelését, az új sebészeti és belgyógyászati pavilon építését és az új körzeti orvosi rendelőket. A városit szerető lakosság összefogásának köszönhető, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben — ötszázzal —nő az óvodai helyek száma, 24 tanteremmel bővülnek az általános iskolák; felépült a Frankel Leó némát nyelvű gimnázium, a 184 személyes Radnóti Miklós középiskolai kollégium, az új úttörőház és a KISZ-iskola.

Ebben az évben- fejezőid ik be a város harmadik Sport- csarnokának építése a tanítóképző főiskolán és ebben az évben kezdik el az összefogással épülő városi fedett uszoda munkálatait is. Emellett el kell mondani, hogy a kulturális ellátás fejlesztését szolgáló célkitűzések egy része nem valósul meg (könyvtár, művelődési ház).

Dunántúli

napló

Jóllehet, az árvízveszélyes szezon még messze van, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felkészült a legirosz- szabbra, remélve - egyúttal azt, hogy idén sem lesz szűk. ség a védekező apparátus mozgósítására. A Dráva 1972-ben, a Duna legutóbb 1975-ben okozott gondokat az igazgatóságnak. Azóta mindkét folyósiziákaszon jé- lentős mértékben megerősítették a gátrendszert, s különösen a Dunán szinte maximálisnak mondható a rendszer védelmi képessége. Mohács térségében az 1956- os emlékezetes jeges ár a mértékadó magasság. Akkor mérték ott 100 év legnagyobb vízmagasságát: 1010 cm-t. A gátak 'magassága ezt 130 am-nel' haladja meg.

Az idei árvízvédelmi felkészülés részeként még az ősszel bejárták az igazgatósághoz tartozó dunai és drá- vai partszakaszokat (az utóbbit a jugoszláv vízügyi szervekkel közösen a folyó mindkét oldalán), a töltések fenntartottslági állapotának, valámint a területi védelmi raktárakban elhelyezett

anyagok, eszközök meglétének és állapotának vizsgálata végett. Felülvizsgálták az úgynevezett lokalizációs töltésrendszereket is, amelyeknek a gát mentett oldalán töltés&zafcádás esetén kell megfeleli ő védelmet biztosítani Mohács számára. Az Országos Vízügyi Hivatal megállapítása szerint az ár- vízvédélmi -töltések fenntar- tottsága kiváló.

SOMOGYINÉPLW>

Tizenegy évvel ezelőtt hozita létre a nagybajom! ÁFÉSZ méhész szakcsoportja a műlépüzemét. Azóta jó munkájával kiérdemelte az üzem a méhészek elismerését.

A múlt évben 180 mázsa műlépet gyártottak, szinte az egész ország területére szállítottak, a legnagyobb meny. nyiséget Mohács, Szeged, Nagykanizsa és Kőszeg környékére. Sok levelet írtak a méhészek, dacsérve a termék kiváló minőségét.

Az időjárás eddig kedvezett, a míéhek jól vészelték át a telet. A nagyhajóim műlépüzem január 29-én megkezdte a munkát. Ezekben a napokban egymásnak adják a kilincset a méhészek az üzemben. A viaszért készárut kapnak cserébe. A munka hajnali 4 órakor kezdődik a Viasz felolvasztásával, azután a fertőtlenítő, az ülepítő, majd a műlépgyártó gép következik. Az üzemnek három gépe dolgozik. Várható, hogy 1980-ban kétszáz mázsa műlépet 'gyártanak.

A méhész szakcsoportoknak Nagybajomban sonkolyfőző üzeme is van. A múlt évben 250 mázsa sonkolyt főzték, az előzetes fölmérés szerint az idén ennél többre lesz igény.

Mattioni-kiállítás Budapesten

Kik voltak az igricek?

Csütörtökön, február 14 én, délután fél hátkor nyí liik meg Budapesten a Csői Istvám Galériában, a Szék szánton és Tolna megyében méltán népszerű Mattion Eszter festőművész kiállí'tá sa, mely február 28-tLg te kinthető majd meg.

Az esemény alkalom arra hogy a .közelmúltban ide haza járt művész (ékkor inti alá a szekszárdi Mattion! kiállítás anyagának adoma nyozó levelét) eddig megtet útijára emlékeztessünk. £ műbarátok még nem felej tették el azt a nagy sdikierv és néhány esztendeje rende zett jubileumi, gyűjteménye, kiállítást, melynek a Ma. gyár Nemzeti Galéria adoti otthonit. A televíziónak a kö. zönség kívánságára 'meg kel. lett ismételnie a rótta készí tett poritréfilmet:. Szülőváro sában, Szekszárdon. is nag; hatást gyakorolt a tárlata Mikor a szolnoki művészié lep egykori tagjaként jelent, kezeit a Tisza-parti város, ban, ahol életművének váló. gatobt anyagát megtoüttönböz teteti figyelemmel fogadták Mattioni Eszter műveinél bemutatóját bárhol hirdeti! meg az országban, az érdek lődés nem marad el. Mi ; titka a hazai és külföldi sí kereknek? Egyik méltat ója Pogány ö. Gábor szerint s magyar képzőművészet nem zeti vonásainak jelenlétéér szeretik Mattioni munkáit, ; műharátok úgy érzik, hog; derűs színvilága, motívumai nak egész sora közvetlen kapcsolatban van a Magyar országról kiaflakuttt képzetek

kel, azzall a szeMemS atmoszférával, mely a D.unantáj né. pi kultúráj ából' árad át mind intenzívebben a művészetek szférájába.

Nekünk mi a legkedvesebb ? Megbocsátható elfogultságunkban az, ami tehetségének. karakterét tükrözve a szülőföld szeretetét, a gyermekkor, a Tolnában töltött ifjúság emlékeit hordozzák.

A középkorból lekottázott magyar világi dallam nem maradt reánk. Ami kevés zenei anyag feltűnik, mind egyházi vonatkozású. Pedig gazdagon virágzó zenéje lehetett, ami nemzedékről nemzedékre öröklődött. A számos históriás éneknek nyoma veszett, legfeljebb egyik-másiknak szövegét ismerjük.

Szomorú igazság, az első magyar zenei bejegyzéseket a XVI. századi énekeskönyvek hagyományozták át az utókorra: a Hofgreff-£éle kiadványban és Tinódi Lantos Sebestyén krónikás énekgyűjteményében találunk először hangjelzett szövegeket. Az énekmondók előadói praxisából nem ismerünk semmit, csak gyanítjuk gazdag tartalmukat.

Az igricek királyi, főúri, nemesi udvarokban működtek, s egy részük szórakoztatta a köznépet vidám, pajzán nótákkal, a győztes csaták emlékét ápoló históriás énekekkel, vezéreket, királyokat dicsőítő dalokkal. Néha vallásos tartalmú szöveggel, s a gyászos kimenetelű csata síratásával is bővült műsoruk.

Az igricek nemcsak énekeltek, hangszerpengetéssel, talán citeraszerű tamburazen- géssel kísérve éneküket, hanem szívesen fújták sípjukat is. A népies tánczenének konzerválói voltak. Bizonyára kóklerkedtek, alakoskod- tak, bohóckodtak, komédiáz- tak is. Java részük nem mint költő és zeneszerző működött, hanem a néptől ellesett nótákat, táncbuzsikát terjesztette, variálta. Közönségük szívesen hallgatta danáikat,

táncfiguráik zenéjét, bár az egyház mindig üldözte őket.

Az igric szó szláv eredetű, vígasságtevőt jelent. Ismeretes ez a szlovák nyelvben és a szlovénban is igric alakban, továbbá az ukránoknál ihrec formában. Igriceink elmagya- rosodott szlovákok lehettek, róluk elnevezett falvakat általában hazánk peremvidékein, szélein találunk. 1244- től kezdve olvasunk okleveleinkben róluk elnevezett falut, települést. Borsod megyében feltűnik Igrichi község, Zalában is hasonló nevű telek, Pozsonyhoz közel terült el Igrech falu, amelyet IV. Béla király 1244-ben a kápolnai egyházi birtokhoz csatolt. Torda megyében is találunk Igrechteluk elnevezésű telepet.

Két igric tulajdonnevét ismerjük. Az 1446-ból való oklevél Iván nevű zenészt emleget, aki neve után ítélve szláv lehetett. Az 1449. évi irat Egri Balázs igricről szól, akinek neve magyar csengésű. A középkori oklevelek számos elnevezéssel illették az énekmondókat. Igricen kívül regös, ioculator, trufator (tru- fa, azaz tréfa szóból képezve), kobzos, lantos, hegedős néven emlegetik őket. A mimus, his- torio és scurra szó is bohóckodó zenészt jelent. Lehet, hogy volt árnyalati különbség köztük, de valószínűleg a sok elnevezés java része szinoním értelmű.

Az énekmondók működését kezdettől fogva üldözte, elítélte az egyház, mert műsorukon szerepeltek a vezérek korából való, pogánykori históriák. Továbbá kifogásolta őket a papság verseik tartalma, sikamlós kifejezéseik, laza erkölcsi felfogásuk, legtöbbjük alacsony műveltségi színvonala miatt. Már Gellért püspök, majd 1200 körül Anonymus emlegette Gestájában. Ennek bevezető prológusában garulo cantu ioculatorum-ról, azaz énekmondók csacsogó énekéről emlékezett meg. Krónikájában még három ízben szerepelnek a ioculatorok a vezérek korának eseményeivel kapcsolatban.

Az egyház álláspontja később sem enyhült meg irányukban. Az 1279. évi budai zsinat 8. pontja eltiltja a papokat a ioculatorok és históriák hallgatásától. A 180 évvel későbbi szepesi zsinat 38. kánonja is rosszallja működésüket. Még három XVI. századi iratot idézhetünk, amely elitéli játékukat. A nagyszombati kódex kárhoztatta az igrich beszédet: a Nádor-kódex a nyelv 24 bűne közé sorolta az igricdalt. A Virginia-kézirat szerzetes szerzője pedig töredelmesen meggyónta bűnét: „hallásomba vétkeztem, mert hallgattam vígságokat, énekmondásokat”.

De a királyok, főurak, s a nép szívesen szórakoztak hangszerrel, talán citera-, tamburapengetéssel kísért nótáik mellett. Birtokokat is adományozott nekik a király. Erről tanúskodik III. Endre 1292-ből kelt oklevele, amelyben telket ajándékozott az igriceknek. De helyük lassanként megszűnik a királyi udvarban a XIV. század folyamán, s a regös, hegedős, lantos veszi át szerepüket. A regös szóval először tulajdonnévként 1219-ben találkozunk oklevélben.

DR. SONKOLY ISTVÁN

Hímes kövei a népművészet közelségéről tanúskodnak