Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
XXX. évfolyam, 37. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. február 14., csütörtök Mai számunkból EGY KENDERGYÁR ALKONYA (3. old.) A KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSE (3. old.) (5. old.) (7. old.) KIK VOLTAK AZ IGRICEK? (4. old.) KAMERÁVAL A SZEKSZÁRDIAKNÁL AHOL A BAUXIT REGÉNYE KEZDŐDÖTT Munkához látva Begfejeződtek a vezetőségválasztó taggyűlések, új vezetőség áll immár minden pártalapszervezet élén. Üj, pontosabban szólva újjáválasztott, hiszen tagjaik nem cserélődtek ki mind egy szálig, ellenkezőleg, többségük ismételten bizalmat kapott. De nemcsak a személyek biztosítják a folytonosságot, hanem mindenekelőtt magának a munkának jellege. Az új vezetőségek azoknak a feladatoknak megoldását folytatják, amelyekkel a korábbi vezetőségek foglalatoskodtak. Mégis, a legtöbb helyen az új testület most ezekben a napokban egészében átgondolja a teendőit, azzal a szándékkal, hogy bizonyos dolgokat másként, jobban csináljon, megújítsa a pártszervezet tevékenységét. Erre a szándékra nemcsak az újjáválasztás ténye késztet és késztethet. Szinte közhely már, annyiszor elhangzott az utóbbi időben (ám ettől igazságtartalma nem csorbult): a próbára tevő idő nehezebb feladatokat, magasabb követelményeket állít most a pártszervezetek elé. Nincs egyetlen olyan vezetőség sem, melynek „arca verejtékével” kellene kiagyalnia a teendőket. Az élet tálcán kínálja őket, s sokszor inkább a rangsorolásuk okoz (gondot, mintsem a megtalálásuk. Persze a legfőbb gond — a dolog természetéből adódóan — a megoldás módjainak kimunkálása, s ez a legfontosabb is, hiszen ez ad alapot a cselekvéshez. Ahhoz a cselekvéshez, amelyre — a decemberi és a januári taggyűlések tanúsága szerint — eleven és erőteljes a készség a párttagságban. Ezeket a taggyűléseket a cselekvés eltökélt szándéka jellemezte. Erre a szándékra lehet és kell is alapozniuk az alapszervezetek új irányító testületéinek. Természetesen ebben az az alapfeltétel, hogy a cselekvés iránya, tartalma kellőképpen világos és körvonalazott legyen, hogy az egyes pártcsoportok, párttagok megtalálhassák benne a maguk kézzelfogható teendőit. Mire alapozhat a vezetőség a cselekvés irányának meghatározásakor? Alapozhat mindenekelőtt a legutóbbi taggyűlések vitáira, állásfoglalásaira, értékeléseire. Az előző öt esztendő munkájának átfogó elemzése számos következtetésre adott és ad módot. Ezeket lényegében levonták a beszámoló taggyűléseken, de a vezetőségnek jogában áll újabb következtetésekkel is gazdagítani az eddigieket, további tanulságokat is levonni az értékelésből. Jogában áll, sőt, ha például a taggyűlés vitái jelentősen bővítették, illetve vitatták a vezetőségi beszámoló megállapításait, akkor ez kötelessége is. A párttagok javaslataikat — ha a dolog lényegét nézzük — már az újjáválasztott vezetőségnek címezték, még ha maga a választás aktusa előtt is hangzottak el. A tagság bizalma megőrzésének, aktivitása megtartásának feltétele, hogy a vezetőség minden érdemi észrevételt a maga súlyának megfelelően mérlegeljen, s amelyeket helyesnek talál, beépítse a további munkát meghatározó állásfoglalásaiba. Vannak alapszervezetek, ahol a különböző munkaterületeken nagyjából egyenletes volt a fejlődés. Ám nem kevés az olyan, amelynél bizonyos területeken az átlagosnál lassúbb a haladás, vagy kifejezett elmaradás érzékelhető. Ezekről általában szó esett a vitákban, s indokolt, hogy a vezetőség különleges figyelmet fordítson rájuk. Nem lenne helyes azonban a feladatokat leszűkíteni a korábbi gyengeségek kiküszöbölésére. Épp abból következően, hogy az élet újfajta feladatokat is hoz magával, sok területen minőségileg új, a fejlődés magasabb szintjére vezető tennivalókat is szükséges megjelölni, megoldásukat célul tűzni. A konkrét helyzet dönti el, miben legyen a vezetőség célja az „ugyanúgy, csak kicsit jobban”, miben törekedjen megújítani munkáját. Sok helyen a vezetőség képes jól átlátni működési területén a fejlődés igényeit. Nem kevés alapszervezet hatósugara azónban csupán egy-egy vállalat, szövetkezet, intézmény valamely részterületére terjed ki, amelynek feladatai az egész tevékenységi terület helyzetének, teendőinek ismerete nélkül nem határozhatók meg. Ilyen esetben az alapszervezeti vezetőség semmiképpen sem nélkülözheti az irányító pártszerv — a vállalati, szövetkezeti, intézményi pártbizottság vagy pártvezetőség — útmutatását, tanácsait. Az egyes alapszervezetek természetesen részesei kell legyenek a közös tennivalók meghatározásának, de a döntés meghaladja illetékességüket, ez magasabb szinten történik. Éppen ezért érdemeltek nagy figyelmet az ilyen jellegű alapszervezetek vezetőségei részéről a napokban lezajlott helyi pártértekezletek, amelyek az adott vállalat, intézmény egészén belüli pártmunka tartalmát határozták meg. S ennek ismeretében a vezetőség már pontosabban megtervezheti, mit kíván tenni, mire akarja mozgósítani, szervezni az alapszervezet tagságát. Hosszú távra és legátfogóbban a közelgő XII. kongresszus határozatai mutatják meg minden alapszervezet számára a további munka irányát. De a vezetőségnek addig sem kell várnia. A helyi körülmények és feladatok ismeretében már most választ adhat minden párttagnak arra, hol és hogyan vegye ki részét a párt politikájának gyakorlati megvalósításából. GYENES LÁSZLÓ Napirenden: Az Állami Biztosító és múzeumi szervezetünk Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt megtartott ülésének napirendjét két egymástól meglehetősen távol eső téma alkotta. Lux Sán- . dór, az Állalmi Biztosító Tolna .megyei Igazgatóságának vezetője megyénk mezőgazdasági üzemeinek és lakosságának biztosítási helyzetéről tájékoztatta a testületet. Majd dr. Szilágyi Miklós, a Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója számolt be múzeumi szervezetünk kiépítettségének tapasztalatairól, illetve a múzeumok tevékenységéről. A tanácskozási joggal meghívottak körében köszöntötte dr. Szabópál Antal, a. megyei tanács elnöke az Állami Biztosító központjának vezérigazgatóját, Gerberics Ferencet, továbbá Szabó Gézáit, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét és az ülésen a Kulturális Minisztériumot képviselő dr. Kovács Tibort. Az Állami Biztosító műm kájának közösségi és egyéni fontosságát, hasznát ezúttal is fölösleges szószaporítás lenne méltatni. Az ÁB a maga sajátos eszközeivel segíti a gazdasági egységek gazdálkodásénak tervszerűségét, szolgáltatásával hozzájárul a gazdálkodás menetének egyenletesebbé tételéhez, végül és nem utolsósorban hozzájárul, az életszínvonal stabilitásához, az egyén és közösség életének -biztonságához. (Bár a 'tájékoztató a Tolna megyei igazgatóság eredményes munkájáról adhatott számot, listába szedite az ÁB tevékenységének — véleményünk szerint nem csak megyei — gondjait is. így például azt, hogy mezőgazdasági üzemeink közül számos nem él a biztosítás lehetőségével, noha nincs még egy olyan termelő ágazat, mély annyira ki lenne téve az időjárás viszontagságainak, kártételeinek, mint éppen a mezőgazdaság. Emelkedő ugyanakkor a biztosított lakások és gépjárművek száma. Kielégítő a CSÉB egyes változatainak igénybevétele, az életbiztosítások számárnak alakulása1. A végrehajtó bizottság elismerve az ÁB tevékenységének eredményéit, a biztosítottság országos átlagainak közelítésére, túlháladására adott biztatást. Múzeumi szervezetünkkel öt éven belül több alkalommal is foglalkozott a végrehajtó bizottság és ez az érdeklődés a szervezet munkájának, közművelődésben betöltött szerepének fontosságát hangsúlyozza. Mint ismeretes, 1962-ben, a múzeumok tanácsi kezelésbe adásaikor a megyében csak egyetlen intézmény, az 1897-ben alapított, Béri Balogh Ádám nevét viselő szekszárdi látott él múzeumi feladatokat. A komplex múzeumi teendőket — tudományos és közművelődési munkát — vállaló és teljesítő intézmény személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei a megyei kézbevételkor csak fő vonásaiban voltak biztosítottak. A nagy arányú fejlesztés — és az ennék eredményeként elkönyvelhető fejlődés a 60—70-es évek fordulóján kezdődött és a hetvenes évek második felében bontakozott ki. Ennek során bővült a szervezet, újult meg — országos elismerést is kivíva — a megyei múzeum tartalmi munkája, gazdagodott a múzeumi szervezet olyan létesítményekkel, mint a simontomyai és diunaföMvári vármúzeum, vagy ezeknél valamivel korábban a szekszárdi Liszt- emlékszoba. A beszámoló feletti, igen élénk vitában, az elkövetkező évek feladatúit meghatározandó nem a mennyiségi, hanem a minőségi fejlesztés tennivalóit hangsúlyozták a testület tagjai és a tanácskozást! joggal meghívottak. Kádár János és Lázár György fogadta Kulikovot ÍKiádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán :a Központi Bizottság székhazában -fogadta Viktor Georgijevics Kulikovot, a Szovjetunió mlarsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát és Anatolij Ivanovics Gribkov hadsereg- tábornokot, -az egyesített fegyveres erők törzsi önökét. A vendégek az egyesített fegyveres erőket érintő, valamint a Varsói Szerződés megalakulásának 25. - évfordulójával- kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélése végett, Cztalege Lajos hadsereg! ábom ok, honvédelmi miniszter meghívására tartózkodnak hazánkban. A fogadáson részt vett Korom Mihály, az MSZMP KB titkaira, Czinege Lajos hadise- regtábomok, honvédelmi miniszter és Oláh István altábornagy, vezérkari főnök, honvédelmi miniszterhelyettes. Gyuranovics Berlinben Veszelin Gyuranovics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnöke szerdán hivatalos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. Berlin schönefeldi repülőterén Vilii Stoph, az NDK miniszterelnöke, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja köszöntötte a jugoszláv kormányfőt. Tiltakozó sztrájkok Olaszországban Olasz politikai körökben a Moro-gyilkosság óta elkövetett legsúlyosabb merényletnek tartják az olasz igazság- szolgáltató testület alelnöke ellen kedden elkövetett gyilkos merényletet. Utalnak arra, hogy a meggyilkolt Bachélet professzor közvetlenül Pertini köztársasági elnök alárendeltségébe tartozott. Az olasz államfő a közelmúltban a padovai egyetemen kijelentette, hogy hivatalát „előretolt bástyának” tekinti a terrorizmus elleni harcban, s mindent elkövet, hogy kiirtsák az ország életéből ezt a rákfenét. Pertini „új ellenállásra” is felszólított és egyenlőségjelet tett a „vörös brigádok” és a fasiszták közé. A gyilkosság miatt szerdán délelőtt országszerte két órán át szünetelt a munka. Rómában négyórás általános sztrájkot tartottak. Több- millió olasz dolgozó szak- szervezetének felhívására válaszolva, gyűléseken tiltakozott a terrorizmus ellen és vállalt szolidaritást a meggyilkolt Bachelet hozzátartozóival, haladó politikai gondolataival. Épül a laboratórium Szekszárdon, az állategészségügyi állomáson alapozzák a laboratóriumot. Ezt a munkát a Szekszárd—paksi Vízitársulat végzi. A további építést a tanácsi építő’ vállalat folytatja. /
