Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-02 / 27. szám

1980. február 2. Képújság 3 Miért lett vékonyabb a boríték? A népfront életéből — Tessék! Népújság Szer­kesztősége — mondom a te­lefonba. — Vidékről beszélek, fod­rásznő vagyok. A nevemet nem titkolom, de nincs ér­telme közölnöm. Olyan prob­lémát szeretnék elmondani, ami a Tolna megyei Szolgál­tat.ó Szövetkezet minden női és férfifodrászát, koz­metikusát, manikűrösét érin­ti. Mégpedig érzékenyen. Pénzről van szó, sóik pénzről. — Kérem mondja. — A dolgozó év végi pre­mizálásáról van szó. Minden esztendőben, így idén ja­nuárban is kifizették az el­múlt évben végzett mun­káért járó prémiumunkat. Annak rendje-módja szerint meg is kaptuk a pénzt — mégpedig körülbelül annyit, amire számítottunk is. Egy­két nap múlva viszont levél érkezett a szövetkezettől: fi­zessük vissza az összegnek több mint a felét, mivel mó­dosították a prémium össze­gét. Ha nem küldjük, követ­kező két havi munkabérünk­ből levonják. — Visszaküldték? — Volt aki igen, volt aki nem. Én például félretetet­tem az üzletben egy szőnye­get. Amint megkaptam a pénzt, nyilván azonnal elköl­töttem. Mivel nagyobb ösz- szegről volt szó, hát tervez­tünk vele... Háromezer fo­rintot nem szór csak úgy szét az ember. * Színhely: szekszárdi fod­rászüzlet. — Nézze meg ezt a bérel­Január végéig lezajlottak a pártalapszervezetekben a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveit megvitató, vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések. Megtartották az összevont taggyűléseket, illet­ve küldöttértekezleteket azok­ban a községekben, üzemek­ben, ahol pártvezetőség fogja össze az alapszervezeteket. Most, február első napjaiban pártértekezleteket tartanak ama üzemekben és községek­ben, ahol pártbizottság irá­nyítja a politikai munkát. Elsőként Faddon és Decsen tartották meg — csütörtök es­te — a pártértekezletet. Mindkét községben eddig pártvezetőség irányította a politikai munkát, február 1- étől községi pártbizottság. Decsen küldöttértekezlet hallgatta meg és fogadta el a pártvezetőség ötéves mun­kájáról szóló beszámolót és az irányelvek megvitatásának tapasztalatait, amit Vida Já­nos, a pártvezetőség titkára is­mertetett. Ezután a testület átlakult pártértekezletté, majd megválasztotta a pártbizott­ságot és a járási pártértekez­számolási lapot. Csupa fir­kálás. Ez lenne a tavalyi év­re járó prémiumom — mu­tat a fodrásznő egy áthúzott számra, amiből pontosan ki­vehető: 2900 forint. De! 1300 lett belőle ... — Mit gondol, miért? — Volt valami módosítás. Azt tudom. De el nem kép­zelem. hogy miért vették el tőlem és kolléganőimtől az eredeti összeg több mint fe­lét. Becsapva érezzük ma­gunkat, mert számítottunk a pénzre. Nem mindegy. Higy- gye el! * Hencsiik Józseffel, a szol­gáltató szövetkezet elnökhe­lyettesével beszélgetünk. — Tavaly januárig a terv­teljesítést is premizáltuk, a túlteljesítésért pedig igen magás összegeket fizettünk dolgozóinknak. Ez így igaz­ságtalan volt, ezért a szemé­lyi szolgáltatásban dolgozók­nak új premizálási rendszert léptettünk életbe. (Tehát a korábbi évek „igazságtalan” premizálása durván így néz ki: adott egy dolgozó, aki rendszeresen át­lagon alul teljesít, évi terve hatvanezer forint. Ugyanő egy jobb esztendőben, mond­juk kilencvenezret hoz. Ter­vét teljesítette, tehát alap­prémiumot kap érte, a túltel­jesített harmincezerért pedig busás összeget. Ugyanakkor adott egy másik dolgozó — a hajtósabb fajtából való — százhúszezer forintos- tervét nem teljesítette, ezért meg azért... Száztízezer forintot azonban hozott, ennek elle­let küldötteit. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Király Ernő, a megyei pártbi­zottság titkára. A megválasz­tott pártbizottság megtartotta első, alakuló ülését, megvá­lasztotta a pártbizottság tit­kárát — Máté József, a járási pártbizottság volt csoportve­zetője személyében — a vég­rehajtó bizottságot, a fegyel­mi bizottságot, megalakította állandó bizottságait. Faddon összevont taggyű­lést tartottak a termelőszövet­kezetben és a községben. A téeszben titkárt és vezetőségi tagokat is választottak, a községi összevont taggyűlé­sen csak a beszámolót hall­gatták és vitatták meg, fo­gadták el, mindkét tanácsko­záson megválasztották a köz­ségi pártértekezlet küldötteit. A községi pártértekezleten részt vett és felszólalt Tatár Lajos, a járási pártbizottság első titkára. Megválasztották a pártbizottságot és a járási pártértekezlet küldötteit. A községi pártbizottság, első ülésén titkárává választotta Hága Jánost, a járási pártbi­zottság volt csoportvezetőjét. nére egy huncut vas pré­mium sem járt neki.) — Az új premizálási rend­szerben megszabtuk, hogy például a női fodrászok hat­vaniháromezer és százezer fo­rint közötti termelési érték 2 százalékát kapják prémium címén, százezer felett pedig 2,5 százalékot — mondja Henosik József és kezembe adja a körlevelet, amin tel­jesen világosan áll: milyen teljesítményért, mennyi pré­mium jár. — Az új prémiumfeltéte­lekről értesítették a dolgo­zókat? — Hogyne. Körlevelet küldtünk ki minden üzle­tünkbe. tanácskozásokon is­mertettük az új szabályokat. — Akkor mi a magyará­zata, hogy itt a központban a bérszámfejtők sem ismer­ték az új feltételeket, vagyis a régi rendszerben számfej­tettek? — A hó végén, ami egy­ben év vége is volt, sok munka és úgyszintén sok ünnep adódott. A bérszám­fejtők túlóráztak, hogy dol­gozóink január 8-án meg­kapják a fizetést és azzal együtt a prémiumot is. Nincs könnyű dolguk. Hu­szonhat szakmában hétszáz embernek mindössze öten fejtik a bért. — Biztosan nincs könnyű dolguk. De ők a szakembe­rék. Számukra ez rutinmun­ka. Vagy nem? — De igen — válaszol Va- nitsek Jánosné a bérszámfej­tők csoportvezetője. — Az új prémiumrendszerről szóló A váróteremben tucatnyi utai$, meg a könyvet árusí­tó pereskedő található és jó meleg, ami fölöttébb kívá­natos, mert kívül, a peronon, meg a sínek között nem any- nyi a hőmérséklet, mint amennyit a falon lévő mérő mutat. A peronon két kiska- tona ácsorog, a gyékényes i vonat az orrunk előtt áll, gőzöl-pöfög az egész szerel­vény. A hangulat télies, meg­hitt, csúcsforgalomtól mentes időben vagyunk a dombóvári állomáson. A síneken. ,nem is látni se elejét, se végét, hosszú vona­tok állnak, laposodó féde­rékkel. Olajos kocsik, fával rakottak, amott traktorok havas teteje fehérük, s sze­nes vonat áll a hatodik vá­gányon, Komlóról megy Du­naújvárosba. A vágányok között pályamunkások dol­goznak: tisztítják azt a részt, ahova a személyvonatok áll­nak. sa.lakkal-sóval szórják be, hogy ne csússzon el az. utas. A pénztár-előtérben is csend van. Az információs ablakot bezárták, ne men­jen be a hideg. Ha érdeklő­dő jön, azonnal nyitják a kicsi ablakot, adják a felvi­lágosítást ... A peronon állunk, nézzük amint a kettes torony felől vonat jön, bele a vágányokon álló vonatok közé, egy sza­bad sínpárra... Itt, szemlé­lődés közben állítjuk meg az állomásfőnököt: Márfai Ot­tót. — A birtokra megyek — mondja és mutat a kettes torony Irányába. Szokásos reggeli útja ez, amint végez az irodai munkával, indul te­repszemlére — a jelentések­ből eligazodhat az ember, de jobb, ha a gazda — az állo­másfőnök — maga néz szét a birtokon. — Sok volt a gondunk, a . mínusz tizenöt foknál hide­gebb napokon, bizony azt hittük egy-egy éjszaka, hogy körlevél nem világos, nem egyértelmű és nem elég rész­letes. — Mikor tudták meg, hogy hiba csúszott a „borítékok­ba”? — kérdem az elnökhe­lyettestől. — Sajnos későn, mégpedig úgy, hogy kiderült: a bér­számfejtés a háromszázhat­vanezer forint kifizethető prémium helyett majdnem hétszázezret írt ki. A vidé­kieknek már ki is lett küld­ve, a szekszárdiakét pedig gyorsan kijavították. — Miért nem préselték át? Vagy küldték volna utólag a prémiumot. Nem kellett annak a fizetéssel együtt a helyszínre érnie. — Igen nagy munka lett volna az. — Nem lett volna nagyobb, mint amekkora csalódást okoztak így a dolgozóknak. — Megértem. De a pré­mium egy kicsit talált pénz — így az elnökhelyettes. — És hozzánk is többen jöttek panasszal. Hibáztunk. Elis­merem . .. * A következőket nem csat­tanónak hagy tuk a riport vé­gére. De az ügy furcsaságá­hoz tartozik, hogy azt a bi­zonyos körlevelet elfelej­tették dátummal ellátni. A dolgozókat pedig —- nem levélben! — stencilezett nyomtatványon értesítették prémiumuk új összegéről, s arról, hogy hány forintot kell visszaküldeniük a szö­vetkezet pénztárába. sohasem lesz reggel. Lefagy­tak a váltók, a gurítóvágá­nyok között hiába hintettük a salakot, csúszott az út, a kocsik nehezen gurultak, szóval nehéz napjaink voltak. És akkor még újabb gondok is jöttek: néhány személy- kocsi alatt elfagytak a csö­vek — nem tudtunk fűteni. Az utasok panaszkodtak — gyorsjavító brigádot indítot­tunk a helyszínre, és percek múltán kicserélték a sérült csövet, volt fűtés. A tél a vasutas és a MÁV különleges próbája. A gőz­mozdonyok jórésze elment már „nyugdíjba”, jötték a dízelesek, a dízelelektromo­sok — de nem mindegyike képes fűteni a szerelvényt, így elővették a régi-régi fű­tőkocsikat, amelyek kisegítők voltak a gőzmozdonyok mel­lett, rendszerint a szerelvény végén. Most ilyen kocsikból fűtik a vonatokat — mert hiába van némely mozdony úgy készítve, hogy villannyal fűthessen — a személykocsik nagy többsége még gőzfűté- ses. — így állt elő az a helyzet, hogy elől korszerű mozdony van a szerelvényen, hátul meg a fűtőkocsd. De mennek a vonatjaink. Alig fordul elő késés. Az innen - indulók is csak akkor késnek, ha a csatlakozó, a messziről jövő vonat késik. Túl vagyunk az első igazi téli időszakon, ez a három hét próbára tett bennünket. De folyamatos volt a rakodás, az 'áruk ki- berakása az iparvágányokon, partnereink, a szállíttatok is megértették, hogy most szi­gorúbban kell ragaszkod­nunk megállapodásainkhoz, a MÁV-szabályokhoz. Tizenöt kemény nap pró­bára tette a dombóvári vas­utasokat. A rendkívüli időjárási vi­szonyok ellenére feladataikat sikeresen teljesítették. Legfiatalabb városunk, Paks fejlődése meggyorsult az utóbbi években. A városiaso­dás tempója alapvetően attól függ, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a beruházások­hoz. A folyamat azonban tel­jesebbé válhat, ha a lakosság mind szélesebb rétegei kap­csolódnak be a munkába. Mi­lyen a városi népfrontbizott­ság mozgósító munkája a vá­rospolitikai feladatok segíté­sére — erről számolt be a városi párt végrehajtó bizott­ság legutóbbi ülésén a városi népfronttitkár. A népfrontbizottság arra tö­rekedett — és törekszik —, hogy a városfejlesztésről mi­nél több információ jusson el a lakossághoz, hogy ezáltal mozgósítani is lehessen az embereket. A városi tanács­csal közösen szerveztek fó- rumjellegű tanácskozásokat, amelyeken ismertették a fej­lesztési terveket. A fejleszté­si tervek alapján állították össze a társadalmi munkára vonatkozó terveket és ennek alapján szervezték a lakosság önkéntes társadalmi munká­ját. Elsősorban a parkosításra sikerült mozgósítani. Mint a vb-ülésen elhangzott, a tár­sadalmi munkákról szóló sta­tisztikák nem is tartalmaz­nak mindent, számos olyan munkát végeztek el, főleg üzemi szocialista brigádok, de egyes utcaközösségek is, ami­ről nem készült jelentés. Több éve sikeresen folyik a gyer­mekintézmények patronálásá- ra indított akció. Évről évre sok új lakossal gyarapodik a város, az or­szág minden tájáról költöz­nek az emberek Paksra. Ezek az emberek részt kérnek és vállalnak a közéleti tevékeny­ségből is. A népfrontbizottság egy kiadványt szerkesztett, amely bemutatja a város tör­ténetét, a környék idegenfor­galmi nevezetességeit, szól a mindennapi élet tudnivalói­ról. Ezt és egy üdvözlőkár­tyát juttatnak el minden új ideköltözőhöz. Alakítottak két új lakóbizottságot az Atom­erőmű lakótelepen és több „atomos” dolgozót bevontak a népfrontbizottság munkájába. Az ülésen Balogi Jenő, a Paksi Atomerőmű Vállalat főmérnöke, a párt vb tagja, elismeréssel szólt a népfront ez irányú tevékenységéről. Mint mondta, a népfrontbi­zottság sokat tesz azért, hogy az idetelepülök itthon érez­zék magukat a városban, be­kapcsolódjanak a közéletbe. A népfrontbizottság új te­rületre terjeszti ki tevékeny­ségét, foglalkozik a környe­zetvédelemmel is. Az atom­erőművel kapcsolatban isme­retterjesztő előadásokat szer­vez, ahol a PAV és az ERBE szakértői tartanak előadáso­kat, megnyugtatják a lakos­ságot, hogy az erőmű nem fogja szennyezni a környeze­tet, üzemelése biztonságos lesz. Itt a megnyugtatásra volt szükség, más területen a ténylegesen meglévő környe­zetszennyezés kiküszöbölésé­re. A népfrontbizottság javas­latára kezdeményezte a ru­haipari szövetkezet egyik szocialista brigádja, hogy éves vállalásukba a brigá­dok a környezetvédelemmel kapcsolatban is tűzzenek ki célokat. Ez ma már sok. pak­si szocialista brigád vállalá­sában szerepel. A városi párt végrehajtó bizottság megítélése szerint eredményesen dolgozik a vá­rosi népfrontbizottság a vá­rospolitikai feladatok megol­dásán, sajátos módszereivel igyekszik elérni, hogy a la­kosság tájékozódjék a ter­vekről, tennivalókról, észre­vételeivel működjék közre azok kialakításában és mun­kával segítse megvalósításu­kat. Hétezer sertés Felső-T engelicen A Paksi Állami Gazdaság, Biritó, felső-tengelici kerületé­ben mintegy hétezer sertést tartanak. A kerületben ösz- szesen harminckilenc tenyészkan biztosítja a gazdaságnak az állomány szaporulatát. Téli gépjavítás A 16 ezer hektáron gazdálkodó vaszari Hunyadi Termelő- szövetkezet gépműhelyeiben is javában folyik a téli gépja­vítás. A közel száz szerelő ezekben a hónapokban 15 nagy­teljesítményű erőgépet, 85 hagyományos traktort, 30 kom­bájnt, s 53 szállító járművet, valamint ezek munkagépeit készíti fel a tavaszi és nyári munkákra. Az öt szakosított műhelyben külön brigádok foglalkoznak az alkatrészfelújí­tással. (MTI Fotó — Vida András felvétele — KS) V. HORVÁTH MÁRIA Községi pártértekezlet Decsen és Faddon A birtokon — p} —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents