Tolna Megyei Népújság, 1980. február (30. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 26. szám ARA: 1,20 Ft 1980. február 1., péntek Mai számunkból A HATÉKONYSÁG KÖVETELMÉNY! 3. old. CSALÄD — OTTHON 4. old. ÉLETCÉL 5. old. 3. óid. TRÓPUS A TÉLBEN Ország dolga ■Lezajlottak azok a párDtaggyűlések, amelyeken az MSZMP KB kongresszusi irányelvei adták az első napirend témáját. Politikai, társadalmi intézményeink különféle testületéi is sorra megtárgyalják ezt a valamennyiünk további életére kiható dokumentumot, amelyek kiindulópontként szolgálnak ahhoz: mit tudunk elvégezni a legközelebbi években az elénk tornyosuló igen sok tennivaló közül. Hallottam olyan véleményeket: ezek is olyan irány- élvék, -mint a többi volt: alig átfoghatnak, annyi mindent tartalmaznak. Hát persze: ország dolgában nem lehet csak úgy futtábán, nagyjából helyére tenni, amit kell. Itt és most pedig sokimindent kell a helyére tenni. Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell csinálni. Együtt.. Mert az ország dolga ezt jelenti — nem1 kevesebbet. Nem olyasmit, amiből én nyugodtan kimaradhatok. Némiképp másként szól az írás napjainkban, mint azélőtt. Az előző, a XI. pártkongresszus irányelveinek kiadása idején a folyamatos volt a gazdasági növekedés, s a viszonylag akadálymentes gyarapodás légkörében éltünk valahányan. Most a legfontosabb: megőrizni, amit eddig elértünk. Nálunk a pártcsoportban azt idézte az emlékezetünkbe valaki: figyeljük csak meg; míg az öt évvel ezelőtti irányelvek a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésére helyezte a fő súlyt, a mostani a termelési 'viszonyok tökéletesítését helyezi előtérbe. Mint döntő feltételét annak, hogy a társadalmi viszonyok jobbak legyenek. Nem mindenki gondol erre, holott mennyire logikus. Egyfajta lehetőség kereteit túlléptük. A termelés színvonalának emelkedésétől függ, milyen új lehetőségek kínálják magukat a társadalmi — úgy is mondhatnánk szociális, kulturális, régies elnevezéssel népjóléti — előrehaladásra. Amá bizonyos, ma már szűknek tartott keretbe az anyasági segélytől az újonnan épült nagy, vidékig kultűrközpöntökig, az új autótulajdonosok százezreitől a bölcsődék és óvodák számának rohamos növekedéséig sok minden belefér. Világos, azonban, hogy újabb célok, vágyak elérését gazdasági megalapozottság nélkül kitűzni is kár lenne. Nagy feüelősségérziet kell ennek kimondásához, hiszen a párt szót akár érteni velünk. Ki-ki maga tudíja, hogy könnyű-e ez vagy nehéz. Egy biztos: az ország dolgában ez a helyes beszéd. Mert így nyer bizonyítást egy bevált politika változatlansága változó körülmények, között. Ország dolga és a kis család gondjai ? Sokáig ez a két argumentum szöges ellentétben állott egymással. Ma egyik a másikát kiegészíti, feltételezi, sok esetben ugyanarról van szó kicsiben éppúgy, mint nagyban. Aki az irányelvek megvitatásában részt vett, mindenlképp rá kellett, hogy jöjjön erre. Ha másból nem, abból, hogy — tapasztalatom szerint — olyan a légkör, amelyben nagyobb a becsületük az egészen apró tetteknek, mint a szóvirágoknak, a nagy szavaknak. Annyi „begyűrűzés” után, jó lenne, ha ez is begyűrűzne valamiképp, résziévé válna emberi viszonylatainknak. KOVÁCS IMRE Folytatódnak a haderfcsökkentési tárgyalások Bécs, Szabó Ztmátnaz MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön a bécsi Burg Redouten termében dr. Jan Chandoga csehszlovák kül- döttségv ezetö- helyet tes elnökletével megnyílt a közép- európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 20. ülésszaka. A sorrendben 214. plenáris ülésen előbb dr. Edouard Molitor nagykövet, a luxemburgi, majd pedig Tadeusz Strulak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője mondott beszédet. A nyitó ülés után — a hagyományoknak megfelelően — sajtóértekezletet tartott mindkét fél képviselője. Strulák nagykövet az újságírók előtt felolvasott nyilatkozatában emlékeztetett arra. hogy éppen hét évvel ezélőtt kezdődtek meg az osztrák fővárosban a had- erőcsökkentési tárgyalásokat előkészítő konzultációk. Az évforduló megünneplésére kevés okunk van — mondotta —, miivel az eltelt időszak alatt — sok erőfeszítés ellenére — nem sikerült elérni konkrét megállapodást. Megállapította azt is. hogy a 20. ülésszak kölcsönösen bonyolult nemzetközi helyzetben veszi kezdetét, s ez a körülmény a szocialista országok törekvései és szándékai ellenére alakult így. A december közepén megszakadt tárgyalási folyamatra visszatérve a lengyel diplomata bonckés állá vette a NATO-orszáigok múlt év végén — egyébként a NATO „euro-ra!kéták” gyártására és nyugat-európai telepítésre vonatkozó döntésével együtt — elfogadott és beterjesztett javaslatát. Kijelentette, hogy az említett NATO-javaSlat nem jelent közeledést a szocialista országok álláspontjához. ellenkezőleg, sok vonatkozásban tovább bonyolítja a bécsi tárgyalások menetét. A NATO-országök továbbra sem hagytak fel a Varsói Szerződés közép-európai haderői létszámára vonatkozó szélsőségesen túlzó értékeléseikkel, és a létszámadatok tisztázását a jövőben is a csökkentés első szakaszára vonatkozó megállapodás előfeltételeként kezelik. Ilyen körülmények között érthető — mondotta nyilatkozata befejező részében a lengyel küldöttség vezetője, — hogy a szocialista országok aligha reménykedhetnek a tárgyalások gyors eredményességében. Ennek ellenére a szocialista országok mindent megtesznek az előrehaladás érdekében. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tartják' Bécsiben. USA Egyetemista fiatalok kormányellenes tüntetése Tüntetésekre került sor szerdán három, a legnagyobb és legnevesebb amerikai felsőoktatási intézmény közé számító egyetemen Carter elnök döntése ellen, miszerint — a kötelező katonai szolgálat esetleges visszaállítását megkönnyítendő — újra bevezetik a hadköteles korúak összeírását. A New York-i Columbia, a Connectiout-i Yale és a kaliforniai Berkeley egyetem területén a hallgatók Carter döntését elítélő jelszavakat hangoztatva tiltakozó felvonulásokat tartottak. A Columbia egyetemen összetűzésekre is sor került az összeírást ellenző és támogató diákok között. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy a vietnami háború bes- fejezése óta a szerdai megmozdulások az első kormány- ellenes politikai tüntetések az amerikai egyetemeken. Genscher nyilatkozata Ikarusért színes fémek A jelenlegi nemzetközi helyzetben józan, higgadt és állhatatos politikára van szükség, a világpolitikai színteret nem szabad az érzelmeknek uralniuk — jelentette ki a Die Zeit című folyóiratnak adott interjújában Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Genscher leszögezte: a bonni kormány elsődleges célja változatlanul az enyhülési politika eddigi eredményeinek biztosítása és — a lehetőségekhez képest — a folyamat folytatása. Ennek érdekében nyugatnémet részről ki akarnak használni minden tárgyalási lehetőséget Kelet és Nyugat között, beleértve a madridi Európa-értekezletet és a két német állam vezetőinek csúcstalálkozóját is. A külügyminiszter az Irán és Afganisztán kapcsán kialakult feszültségre utalva, burkolt formában bírálta és figyelmeztette az Egyesült Államokat is: a nyugat energia- forrásainak védelmében meghirdetett katonapolitika — Genscher szavai szerint a Kelet—nyugati ellentétek ki- terjesztése az Észak—Dél viszonyra, a fejlett ipari államok és a fejlődő világ kapcsolataira —, veszélyes, a Nyugat érdekeire nézve káros következményekkel járhat. Ismételten elutasította azokat a követeléseket, hogy a nyugatnémet hadsereg közvetlenül vegyen részt egy NATO intervenciós egységben. Vas János és Jósé De La Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976—1980. évi hosszúlejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati termékeket, gyógyszereket, valamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai ösz- szeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Jósé A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) BVK Szekszárd Huszonkét extruder Energia a mezőgazdaságban Tíz év alatt megkétszereződött a felhasználás A következő években lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdaság energiafogyasztásának növekedési ütemét jelentősen, akár felére csökkentsék — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely az energiagazdálkodási tennivalókkal foglalkozik. Bár a mezőgazdaság nem tartartozik az energiát egyoldalúan csakis felhasználó ágazatok közé, hiszen a napenergia és a fotoszintézis jóvoltából végül is megnégyszereződik a terményekben felhalmozódott energiatartalom, mégis: az energiahordozókkal való körültekintő gazdálkodás hozzásegítheti az üzemeket jövedelmük fokozásához. Annál is inkább, mivel a termelési költségekben az olaj, a földgáz, a villamos energia, mind nagyobb részt követel, a takarmányszárításban például 50, az üvegházi termelésben pedig 70 százalékot. A mezőgazdaság energia- fogyasztása tíz év alatt — összefüggésben a korszerű gépek, technológiák alkalmazásával, valamint a növekvő hozamokkal — megkétszereződött. Az összes energiahordozót olajra átszámítva — azaz az olajegyenértéket alapul véve — 1,7—1,8 millió tonna volt a tavalyi felhasználás, amelynek növekedési üteme azonban — a korábbi intézkedések nyomán — máris fékeződött. Az 1970—74. közötti tíz százalékos évi fogyasztásbővülés az elmúlt időszakban hat százalékra mérséklődött, s azzal számolnak, hogy ez a tendencia tartós marad. Mindössze három százalékos növekedést terveznek a következő évekre, ami azt jelenti, hogy bár a felhasznált energiahordozók mennyisége tovább nő, egységnyi termék előállítására mégis kevesebb energiát használnak fel. Biztatóak a kilátások az olaj földgázzal való helyettesítésére. Az ország gázvezeték-hálózata már kialakult, s a számítások szerint ameny- nyiben egy-egy mezőgazdasági üzem 4—5 kilométernél nem hosszabb vezetékkel csatlakozik ehhez, úgy olcsóbb energiaforráshoz jut. Növeli az üzemek esélyeit, hogy a nyári időszakban kedvezményes feltételek mellett használhatják a földgázt, ily módon adott a közvetlen anyagi érdekeltség is. A geotermikus energia fel- használásában a magyar mezőgazdaság a nemzetközi élvonalban van. Jelenleg mintegy 100 hektáron fóliasátrakat üzemeltetnek, további 60 hektáron pedig üvegházakat fű- tenek termálvízzel. A lehetőségeknek határt szab, hogy a víz hőtartalma viszonylag alacsony, ennélfogva szállítása nem kifizetődő, csakis helyhez kötve hasznosítható. Noha a víz végső soron ingyen van, egy-egy kút fúrási költsége 8—10 millió forint, így a termálvizes gazdálkodás szintén alapos műszaki előkészítést igényel. A következő években józan számítások alapján megkétszerezik a geotermikus energia felhasználását, helyettesítve ezzel a drága fűtőolajat. A mezőgazdaság energiafelhasználásának mintegy 40 százalékát kitevő hajtóanyagok mennyisége mérsékelhető azzal, hogy motordiagnosztikai állomásokat és jól felszerelt szervizhálózatot alakítanak ki, és gondoskodnak a traktorok, erőgépek gazdaságos kihasználásáról. További lehetőség a géppark motorteljesítményének növelése, ezzel ugyanis arányosan csökkenthető a tüzelőanyagfogyasztás. (MTI) A megye leghatékonyabb vállalata, mondják a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáráról. Érthető, hiszen itt egy dolgozó több mint kétmillió forintnyi terméket állít elő évente. S a fejlődés is meghaladja a többi vállalatnál megszokottat. Tíz évvel ezelőtt, mikor az új gyárban megkezdődött a termelés, úgy számították, itt évente legfeljebb 120 milliónyi termék kerül ki a kapun. Ezt az összeget régen túlhaladták. Tavalyi termelésük, forintban számolva 330 millió volt, az idei terv pedig nagyon közel jár a félmilliárdhoz. A növekedés egyik feltétele a hely volt. Ezen úgy segítettek, hogy néhány éve „eladták” az ajtógyártást, s az igy felszabadult üzemrészre is extruder-sorokat állítottak be. Ezekben a napokban a huszonkettediken dolgoznak a szerelők, s az év végéig még négy új kezdi meg a termelést. Ezek segítségével tudják a tavalyi 7200 tonnás termelésüket újabb ezer tonnával megfejelni. Gépek, gépek, gépek. Az üzemcsarnokban most szerelik a huszonkettedik extrudersort.
