Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

1980. január 15. 2 í«j=PÜJSÁGÍ Washington újabb szovjetellenes lépései Merénylet az AEROFLOT irodája ellen Nemzeti gyásznap Afganisztánban Karmai üzenete Khomeinihez Vasárnap este, nyugat- európai kőrútjának első állo­mására, Londonba érkezett Warren Christopher amerikai külügyminiszter-helyettes, aki az iráni és az afganisztáni ese­ményekről tárgyal vendég­látóival. Az amerikai külügyminisz­ter-helyettes kedden Brüsz- szelben részt vesz a NATO- tanács Afganisztánnal foglal­kozó «rendkívüli ülésén, majd ellátogat Bonnba, Rómába és Párizsba. Újabb szovjetellenes intéz­kedések lehetőségéről beszélt Bob Bergland amerikai me­zőgazdasági miniszter vasár­nap a CBS televíziójának adott nyilatkozatában. El­mondta, Warren Christopher külügyminiszter-helyettes azért utazott Nyugat-Európá- ba, hogy kérje a NATO- szövetségeseket: támogassák Carter újabb elgondolását a moszkvai olimpiai játékok bojkottálására. A teheráni túszok kiszaba­dításához Amerika megkísé­rel valamiféle nyugati egysé­get összekovácsolni, „esetleg tengeri blokád formájában” — mondta a miniszter. Hivatalos források Wa­shingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete, Thomas Wat­son „a közeljövőben nem tér vissza állomáshelyére”. Kormányforrásokból köz­ben ismertté vált, hogy Carter 400 millió dolláros katonai és Amnesztia és segély A Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács döntése alapján a Kandal tartomá­nyi átnevelő táborból szaba­don engedték a megdöntött Pol Pot-rezsim 51 kiszolgáló­ját, elsősorban katonákat. Szabadon bocsátásukra Kambodzsa felszabadulásá­nak első évfordulója alkal­mából került sor. A szovjet tömegszerveze­tek további nagy mennyisé­gű segélyt nyújtanak Kam­bodzsának. A Phnom Penh-i szovjet nagykövetség közlé­se szerint rövidesen élelmi­szereket, ruhaneműt, kerék­párokat, iskolai felszerelése­ket, textilipari alapanyago­kat tartalmazó segélyszállít­mány érkezik Kambodzsáiba, míg a szovjet Vöröskereszt gyógyszerekkel, szakértők­kel segíti az ország egészség- ügyi hálózatának munkáját. gazdasági segélyt hagyott jó­vá Pakisztán számára. A washingtoni külügymi­nisztériumban megtartott ülé­sen az Egyesült Államok, a közös piaci országok, Auszt­rália és Kanada képviselői úgy döntöttek, hogy támogat­ják Carter elnök kezdemé­nyezését a Szovjetunióba irá­nyuló gabonaszállítások be­szüntetésére. Argentína nem csatlakozott a döntéshez. Ugyanakkor az USA mező- gazdasági minisztériuma azt közölte, hogy amerikai ga­bonakereskedők 300 000 tonna búzát adnak el a Kínai Nép- köztársaságnak. Kína a jelen­legi gazdasági évben 1,5 mil­lió tonna búzát és 909 600 ton­na kukoricát vásárol az Egyesült Államoktól. Nagyerejű robbanás rázta meg vasárnap este az AERO­FLOT szovjet légitársaság, manhattani kirendeltségének irodáját — közölte a New York-i rendőrség. Az épület­ben senki sem tartózkodott, így szovjet alkalmazottak nem sérültek meg. A pokol­gépes merényletnek mind­amellett három sebesültje van, valamennyien amerikai állampolgárok, akik a me­rénylet elkövetésének pillana­tában az épület közelében tartózkodtak. A robbanás kö­vetkeztében súlyos anyagi ká­rok keletkeztek: a hatalmas detonáció pozdorjává zúzta az épület valamennyi ajtaját Az Egyesült Államoknak nem sikerült keresztülvinnie a Biztonsági Tanácsban azt a szándékát, hogy gazdasági szankciókat kényszerítsen ki Irán ellen. A hétfőre virradó­ra tartott szavazáson a Szov­jetunió, mint állandó tag, vétójogával élt, s így az ame­rikai javaslat nem vált hatá­rozattá. Nemmel szavazott az NDK is. Mexikó és Banglades tartózkodott, Kína képviselője pedig nem vett részt a szava­záson. „Igen” szavazatot adott a BT többi tíz tagja, élükön az Egyesült Államokkal. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió állandó ENSZ-képvi- selője az elutasítás indoklása­kor hangsúlyozta, hogy hazá­ja mindig is síkraszállt a és az első emelet ablakai ki­törtek. A rendőrség egy sze­mélyt őrizetbe vett. Röviddel a robbanás után két csoport is: az „Omega—7” elnevezésű kubai disszidens szervezet és a cionista zsidó védelmi liga képviselői vál­lalták a merénylet elköveté­sét. nemzetközi egyezmények és megállapodások, így a diplo­máciai mentességről szóló nemzetközi konvenció tiszte­letben tartása mellett. Hamis viszont az az állítás —.fűzte hozzá —, hogy Irán tevékeny­sége veszélyeztetné a nemzet­közi békét és biztonságot. Az Egyesült Államok és Irán kö­zötti vita kétoldalú, a két or­szágra tartozik, s ezért indo­kolatlan nemzetközi szank­ciók alkalmazása. A szank­ciók vagy bármilyen Iránnal kapcsolatos fizikai lépések csak feszültebbé tennék a helyzetet, és veszélyeztetnék a békét. ( Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter hétfőn haj­Az AEROFLOT menetrend- szerű járata vasárnap sike­resen földet ért New Yorkban, noha a közismerten jobbolda­li vezetésű szállítómunkás- szakszervezet korábban azzal fenyegetőzött, hogy sztrájkba lép, ha amerikai légitársasá­gok repülőtéri személyzete fogadja és kiszolgálja a szov­jet repülőgépeket. nalban a teheráni repülőté­ren tartott sajtóértekezletén kijelentette: a sah bűneit ki­vizsgáló nemzetközi bizottság megalakítása nem lenne ele­gendő a Teheránban fogva tartott túszok kiszabadításá­hoz. Az ország déli részébe indulása előtt újságírókkal kö zölte, hogy a túszok szaba­don bocsátásának feltétele an­nak a három pontnak a tel­jesítése, amelyet — Khomeini jóváhagyásával — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elé terjesztettek. Nevezetesen: a bizottság megalakítása, a sah kiadatása, és Irán jogának el elismerése ahhoz, hogy köve­telje a császári család javai­nak visszaszolgáltatását. Szovjet vétó Irán védelmében Ghotbzadeh sajtóértekezlete Afganisztán vasárnap a törvénytelenségek áldoza­taira emlékezett. Az ország forradalmi tanácsának el­nöksége nemzeti gyásznap­pá, s ezzel munkaszüneti nappá nyilvánította a va­sárnapot, amely az iszlám országban munkanap lett volna. A fővárosban, Kabul­ban, s a közép-ázsiai1, ország hegyes-'völgyes vidéki kör­zeteiben már reggel nyolc órakor megnyitották a me­csetek kapuját, s százezrek tódultak a templomokba, hogy leróják kegyeletüket azok előtt, akik a közelmúlt . b elpoditikai torzul ásai n ak időszakában, kiváltképpen Hafizullaíh Amin teljhatal­mának három , hónapjában, örökre eltűntek a kínzókam­rák ajtai, a börtönrácsok mögöítt. A Khialk-palota, a nép há­zának nevezett miniszter­elnökség saját mecsetjében Babrak Karmai, a forradal­mi tanács elnöke, miniszter- elnök délelőtt tizenegy órá­tól kezdve, az ország vezető testületéinek más tagjai tár­saságában részvétlátogatáson fogadta a magas rangú ál­lami alkalmazottakat és a Kabulban működő diplomá­ciai missziók vezetőit, kö­zöttük Kiss Dezsőt, Magyar- ország kabuli nagykövetét. A látogatók bejegyezték nevü­ket a kegyelet könyvébe. A Bakhtar hírügynökség jelentése szerint Babrak Karmai afgán vezető üzene­tet intézett Khomeinihez és felhívta az ajatollah figyel­mét arra, hogy Iránban bi­zonyos személyek és körök — az amerikai imperialisták felbujtására — a forradal­mi átalakítások és a Szov­jetunió önzetlen segítsége el­len irányuló propagandát in­dítottak és ellenséges akció­kat hajtanak végre. Karmai — az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság vezetősé­ge nevében biztosította Kho- meinit, hogy Afganisztán a lehető legszorosabb barát­ságra és testvériségre törek­szik az Iráni Iszlám Köztár­sasággal. Karmai szerint nincs olyan tényező, amely okot szolgáltathatna a test­véri muzulmán afgán és irá­ni nép, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti ellentétekre. Karmai végezetül biztosí­totta az iráni kormányzatot, hogy az afgán kormány nem engedi felhasználni területét az iráni iszlám forradalom és a testvéri iráni nép el­len irányuló tevékenységre. Meggyőződését fejezte ki, hogy az iráni fél hasonló álláspontra helyezkedik. BUDAPEST Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizottságá­nak 93. ülésén vesz részt. * Tang Sárim kereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn kambodzsai gazdasági kor­mányküldöttség érkezett Bu­dapestre. Hazaérkezett Kambodzsából a dr. Markója Imre igazság­ügy-miniszter vezette kor­mányküldöttség. A delegáció azokon az ünnepségeken vett részt, amelyeket a kambod­zsai népnek a Pol Pót—leng Sary rendszer felett aratott győzelme első évfordulója al­kalmából rendeztek. BERLIN A KGST közlekedési ál­landó bizottsága január 14— 18. között Berlinben tartja 58. ülését. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség — Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésé­vel — vasárnap elutazott a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosába. HANOI Az elmúlt napokban is folytatódott a kínai fegyveres tevékenység a vietnami—kí­nai határon — adta tudtul egy Hanoiban közzétett össze­foglaló jelentés. A beszámoló szerint elsősorban Hoang Lien Son tartomány határ menti körzetei voltak kínai tüzérsé­gi provokációk célpontjai. A támadások jelentős anyagi károkat okoztak. Figyelemre méltó tény, hogy e provo­kációkkal egyidőben Ha Tuyen. Cao Bang és Hoang Lien Son tartományok hegyi körzeteiben kínai ügynökök röplapokat szórtak, lázadásra próbálták ösztönözni a lakos­ságot és háborús fenyegetése­ket hirdettek. Carter igazi arca Kockázatos kampány Látványos és aggasztóan hidegháborús hangvételű szovjetellenes hadjáratot kezdeményezett az Egyesült Államok, amióta az afgán vezetők többszöri kérésére a Szovjetunió katonai segítsé­get is nyújtott e déli határai mentén fekvő országnak. Ez a segítség teljes összhangban áll az ENSZ alapokmányá­val és a két ország 1978 de­cemberében aláírt szerződé­sével. Mindebből logikusan kö­vetkezik, hogy az események Afganisztán belügyének te­kinthetők. Joggal vetődik hát fel a kérdés: a Fehér Házból irányított hidegháborús kam­pányt valóban az afganisztá­ni eseményék váltották-e ki, vagy netán mélyebb gyöke­rei vannak? Washingtonban mindenesetre a szovjet csa­ljatok afganisztáni jelenlété­vel indokolják a hideghábo­rús akciókat. Carter erre hi­vatkozva csökkentetté a ta­karmánygabona kivitelét • a Szovjetunióba, jelentette be a gazdasági, tudományos, 'mű­szaki és kulturális csere visszaszorítását, erőszakolta ki a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-közígyűlés rendkí­vüli ülésszaka összehívását. Erre hivatkozott akkor is, amikor előrevetítette azt a lehetőséget, hogy az Egye­sült Államok valóságos nem­zetközi konzorciumot hoz létre az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán tá­maszpont-állammá való ki­építésére. Ezzel egyidőben ugyancsak az afganisztáni eseményék ürügyén szorgal­mazzák, hogy Izrael, Egyip­tom, Omán és Szomália te­rületén is amerikai támasz­pontokat hozzanak létre. A VÁLSÁG VALÓDI GYÖKEREI A gondos időzítés és az Afganisztánra való hivatko­zás azonban csak a felszín. Valójában egy immár évek óta erősödő irányatról van szó az amerikai politikában. Ennék előzményeiről a kö­vetkezőket lehet megállapí­tani: a vietnami háború után a fejlődő országokban hallat­lanul felgyorsult a társadal­mi erők mozgása. A folya­mat a portugál gyarmatbiro­dalom széthullásával, Angola és Mozambik balrafordulásá- val kezdődött, az etiópiai forradalommal folytatódott. Ez — párosulva a rhodesiai fehér telepes rezsim mind tarthatatlanabb helyzetével — gyökeresen meggyengítette az imperializmus afrikai po­zícióit. Uj dimenziót adott ennék a folyamatnak az irá­ni forradalom, amely (függet­lenül annak egyértelműen iszlám jellegétől) az ameri­kai katonai hatalom legfon-' tosabb támaszpontjainak el­vesztését jelentette a Szov­jetunió déli határai mentén. Előzőleg a Szovjetunióval szomszédos, másik stratégiai­lag fontos országban, Afga­nisztánban is forradalom zaj­lott le 1978 áprilisában. Washington sohasem volt hajlandó elismerni, hogy po­zícióinak gyengülése az em­lített országokban alapvető­en a helyi társadalmi moz­gások eredménye. Az ameri­kai propaganda mindvégig azt állította, hogy „külső erők” (értsd: Szovjetunió) állnak a változások mögött. Ezzel próbálják a világ köz­véleményével elfogadtatni az amerikai politika enyhülésel- lenés fordulatát, amellyel kapcsolatban a Washington Post már 1978-ban azt írta: „Washingtonban a dolgok szovjetellenesebb irányba csúsznak, és újjáélesztik a hidegháborús korszak retori­kájának és dölyfösségének egy részét”. AMERIKAI FEGYVERKEZÉSI TERVEK A harmadik világban be­következett amerikai pozíció- veszteségek igazi, társadalmi okainak tagadása egybeesett az amerikai fegyverkezési el­vek felülvizsgálásával, a minden korábbinál nagyobb hadi költségvetés bejelenté­sével. Washingtonban sokan úgy vélték, hogy a Szovjet­unióra kényeszerített fegy­verkezési verseny gazdasági értelemben is érdeke az Egyésült Államoknak. A már csaknem teljesen előké­szített SALT—II. szerződés­re az első csapást a Carter— Brzezinski adminisztáráció mérte 1977 elején: felboly­gatták a már megállapított alapelveket, s a tárgyaláso­kat jóformán újra kellett kezdeni. Mihelyt ezek a tár­gyalások több. mint kétéves erőfeszítés után tavaly a SALT—II. aláírásával vég­ződtek — nyomban megkez­dődött Washingtonban a szerződés elleni kampány. Ebbe tartozott az elmúlt nyáron a kubai szovjet ki­képzők ürügyén szított hisz­tériás propaganda is. Ráadásul az amerikai kor­mány éppen a szerződés jó­váhagyásáról folyó szenátusi vita legkényesebb szakaszá­ban váratlanul napirendre tűzte a közép-hatótávolságú rakéták új generációjának nyugat-európai telepitését. Úgy állították be a kérdést, mintha ennek a veszélyes tervnek az elfogadtatása va­lamiféle feltétele lenne a SALT—II egyezmény ratifi­kálásának* Ez már volta­képpen hidegháborús politi­kai zsarolásnak minősült. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Carter legújabb lépése, amellyel utasította a szená­tust: a Szovjetunió afganisz­táni segítségnyújtásának megtorlásaként szakítsa félbe a SALT—II ratifikálási vitá­ját. a kínai kártya Egv harmadik tényező, amely az amerikai fordulat mélyebb gyökereire utal: Kí­na kezelése. Eredetileg az amerikai álláspont (Carter szavaival) ez volt: „Óvakodni fogunk attól, hogy a Kínával és a Szovjetunióval fenntar­tott kapcsolatainkban egyen­súly-eltolódás keletkezzék.” A valóságban ezt az egyen­súlyt Washington következe­tesen felborította. Mondale amerikai alelnök tavalyi pe­kingi látogatásakor már nyíl­tan jelezte: „Egy erős és szilárd biztonsági helyzetben lévő Kína megfelel az ame­rikai érdekeknek”. Brown amerikai hadügyminiszter mostani látogatása szintén ezt a tényt erősítette meg. A pekingi vezetőkkel közölte, hogy az amerikai kormány fokozza a Pakisztánban mű­ködő Afganisztán-ellenes csoportok katonai támogatá­sát, s ebben számít Kína te­vékeny részvételére is. Egy­idejűleg megállapodtak Kína és az Egyesült Államok ka­tonai együttműködésének a bővítésében, amelyet „vé­delmi lépésnek” minősítet­tek a Szovjetunió afganisztá­ni jelenlétével szemben. Az amerikai politika bo­nyolult összetevőinek a be­mutatása nyilvánvalóan tük­rözi a lényeget. Az elnökvá­lasztási harcot vívó, sokszor gyengeséggel és határozat­lansággal vádolt Carter tel­jésen megmutatta igazi ar­cát: a Washingtonban rég­óta érlelődő és gondosan elő­készített hidegháborús offen- zíva az afganisztáni esemé­nyek ürügvén immár nyíltan irányul a nemzetközi enyhü­lés vívmányai ellen. — i — e / Nagyerejű robbanás rázta meg az AEROFLOT szovjet légi- társaság manhattani kirendeltségének épületét.

Next

/
Thumbnails
Contents