Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

6 ^wÉPÜJSÁG 1980. január 9. Ismét edzésben Sűrített program a tavaszi rajtig Január 3-án kezdte meg felkészülését a Szekszárdi Dózsa NB Il-es labdarúgó- csapata. Az idő sürget: feb­ruár 17-én kezdődik a tava­szi idény. A napközis rend­szerű alapozás során január 31-ig napi két edzés szere­pelt a lila-fehérek program­jában. Az erőnléti foglalko­zásokat a Zrínyi utcai torna- csarnokban, a futóedzéseket a Dózsa-stadionban tartják, s időnként igénybe veszik a fe­dett uszoda nyújtotta felké­szülési lehetőséget is. i Az együttes huszonkettes keretében azok a játékosok kaptak helyet, akik az őszi idényben szerepeltek a baj­noki mérkőzéseken. A szak­vezetés örömére szolgál; Walter, Pölöskei és Bocz fel­épült sérüléséből, mindhár­man teljes intenzitással ed­zenek. Sajnálatos viszont Szőllősi esete, aki orvosi ja­vaslatra január 1-től abba­hagyta az aktív sportolást. A megbízhatóságáról ismert kö­zéphátvéd így kényszerű bú­csút vett Szekszárdtól, visz- szaköltözött szülőfalujába. Az alapozók keretében két új já­tékost találunk: Pásztor Ist­ván a Dunaújvárosi Kohász­ból igazolt át, Kiss Zoltán pedig az ifjúsági együttesből került a felnőttek keretébe. Az előrehozott bajnoki rajtig 10—12 edzőmérkőzést tervezett Magasházi József vezető edző. Az elképzelés teljességgel realizálódik, an­nál is inkább, miután a csa­pat részt vesz a Hétfői' Du- nátúli Napló Kupa-küzde- lemsorozatán. A mezőnyt két NB I-es, három NB Il-es és egy megyebajnokságban sze­replő csapat alkotja. Az oda­visszavágó rendszerű kupá­ban a következő időpontok­ban játszik a szekszárdi csa­pat: január 17: Mohács-Vé- ménd—Szekszárd, 22-én: Szekszárd—Komlcf 24-én: Szekszárd—BMSC, 26-án: Sellye—Szekszárd, 29-én: Szekszárd—Pécsi VSK. A februári menetrend: 2-án: Komló—Szekszárd, 5-én: PMSC—Szekszárd, 7-én: Szekszárd—Sellye, 9-én: RVSK—Szekszárd, 13-án: Szekszárd—-Mohács-Vémánd. A februári 17-i NB Il-es rajt előtt még két találkozót vívnak a Dunaújvárosi Ko­hász NB I-es gárdájával. ­LANDOVER Martina Navratilova nyerte a 250 ezer dolláros nemzetközi női teniszversenyt, miután a döntő mérkőzésen 6-2, 6-1, arányban győzött az amerikai Tracy Aus­tin ellen. Ezzel elnyerte a női „mesterek” címet. A harmadik helyen az amerikai Chris Evert- Loyd végzett, miután 6-1, 6-1-re verte az ausztrál Wendy Turn, bullt. A további sorrend ez lett: 5. Regina Marsikova (csehszlo­vák), 6. Goolagong-Cawley (ausztrál), 7. Fromholtz (auszt­rál), 8. Reid (ausztrál). AUCKLAND Az új-zélandi nemzetközi nyílt teniszbajnokság férfi egyes dön­tőjében a hazaiak versenyzője. John Sadri 6-4, 1-6, 6-3, 6-4 arányban nyert az amerikai Tim Wilkinson ellen. MILÁNÓ Tanácskoztak az olasz egyesü­letek menedzserei és a játéko­sok képviselői. Egyetértettek abban, hogy függesszék fel az 1965-ben hozott határozatot és en­gedélyezzék külföldi játékosok olaszországi szereplését. A legtehetősebb olaszországi klubok mindenesetre máris mun­kához láttak, tárgyalásokat kezd­tek Európa leghíresebb labdarú­góival. A listák élén Kevin Kee­gan, a Hamburger SV angol já­tékosa áll. 99 Uttörö-olímpíca Tolnában- nemzetközi szinten” Atlétika Edzőtábor a legjobb iiistáknak Amikor véget ért -az ünne­pélyes eredményhirdetés, s levonták az úttörő-olimpia ötkarikás zászlaját, még azok tenyere is tapsra verő­dött, akik nem szereztek ér­met. Mindenki elégedett volt. Száznyolcvannyolc mérkőzés után, a búcsúzás percei kö­vetkeztek a Zrínyi utcai tor­nacsarnokban. Az asztalite­nisz-sportág ifjú reprezen­tánsainak két és fél napos randevúja, a XV. országos döntő befejeződött. Siker koronázta a szerve­zők tevékenységét. Még mi­előtt valaki elfogultsággal il­letne bennünket a dicsérő megállapításért, máris át­adjuk a szét két megkérde­zett szakember vendégnek. Hammer László, a MO ATSZ elnökségi tagja, az országos döntő versenybíróságának el­nöke: — Úttörő-olimpia Tolná­ban — nemzetközi szinten. Ilyen előkészülettel, körülte­kintő szervezéssel csak a leg­rangosabb nemzetközi verse­nyeken lehet találkozni. Va­lamennyi résztvevő már a rajt előtt kézhez kapta a sor­solásokat, menetközben pe­dig folyamatosan készültek az eredménylisták. A XV. út­törő-olimpia asztalitenisz- döntőjének színvonalát Euró- pa-bajnoki ezüstérmes játé­kos részvétele fémjelezte Bolváfi Katalin személyé­ben. Az úttörő-olimpia a ser­dülő korosztály viadala, az erőviszonyokra jellemző, hogy tucatnyi aranyjelvé­nyes ifjúsági szintet teljesítő versenyző indult Szekszár- don. Ez az országos döntő a legméltóbb hírverése volt sportágunknak. Pigniczky László, a Bp. Spartacus sokszoros váloga­tottja, BEK-győztes csapat­tag, legutóbb három évig Ausztria válogatottjának ve­zető edzője volt: — Nagyszerű hagyomány az úttörő-olimpia, s ennek ápolása valamennyiünk köz­ügyé. Sose feledjük: az után- pótlásnevelésről egy pillana­tig sem mondhatunk le. Megítélésem szerint mind a lányok, mind a fiúk mező­nyében elsősorban a III. kor­csoportban tapasztalhattunk egészségesebb j átékstüust, ami a jövőt tekintve re- ménytkéltő. Elégedett vagyok a budapesti gyerekek ered­ményességével. Az aranyér­mes. Andódy, valamint ezüst­érmet nyert fiam a Sparta­cus versenyzője. Az ő sike­rük külön öröm számomra. Ilyen nagyszerű rendezés és lebonyolítás mellett öröm sportolni. Gratulálok a házi­gazdáknak. Eddig az elismerő szavak. Mindehhez gyorsan tegyük hozzá saját véleményünket: nemcsak házigazda szerep­ben bizonyult jónak Tolna megye. A Tolnai VL fiataljai jóvoltából az eredményessé­get tekintve sincs szégyen­keznivalónk. Sőt! A sportág úttörő-olimpiáinak eddigi történetében a legsikeresebb szereplés fűződik 1980. ja­nuár 3—4-thez. Az aranyér­meken — a 19 megye és a fő­város képviseletében rajthoz állt 92 versenyző közül — csak a (budapesti és a tolnai pajtások osztoztak. így aztán senki számára nem volt meg­lepő, hogy az Oktatási Mi­nisztérium különdíjait Tolna I. és Budapest X. csapatának nyújtották át. Bővítsük az értékelés körét: tekintsük át az 1—6. helyezések megoszlá­sát. I. II. III. ív. v. VI. helyezések Budapest 3 2 3 — 1 2 Tolna 2 1 — 2 1 — Borsod — — — 2 1 _ Heves — — 1 — 1 1 Veszprém — 1 — — — 1 Győr — 1 — — ‘— — Baranya — — — ,— 1 — Somogy — — 1 — — — Bács — — — 1 — — Szabolcs — — — — — 1 A legeredményesebb ver- senyzőknek felajánlott kü­lön díjak odaítélésében sem volt „nehéz dolga” a szerve­ző bizottságnak. Erről Bolvá­ri Katalin, illetve a buda­pesti Andódy Tibor gondos­kodott: mindketten harma­dik aranyérmüket szerezték Szekszárd on. A piros nyakkendős aszta­liteniszezők megmérettek. A XV. téli úttörő-olimpia nagyszerű erőpróba volt szá­múkra, amely egyúttal erősí­tette a sportba-rátságot, ami két és fél napon keresztül az egyik legkedvesebb színfolt­Befejeződött Szekszárdon, a megyei edzőtábor a legjobb ifjúsági korú atlétáknak, A megyei szövetség nagy gonddal válogatta ki a leg­jobb ifjúsági korú atlétákat és részükre bentlakásos ed­zőtábort rendezett. A szün­idő alatti továbbképzés jó hatással volt a fiatal sporto­lókra és remélhetőleg ez a szezon kezdetekor az ered­ményekben is megmutatko­zik. Iván Gyula (Dombóvár) a legeredményesebb gyei fiúversenyzőnek bizonyult Tolna me­ja, maradandó élménye volt városunknak. — fi — Fotó: Gottvald Gergely (balról) és Vanya, a két bonyhádi magasugró lelátó lépcsőjén szökdell Sportkrónika A felemelkedés mítosza Az amerikai álom a színes bőrűek számára többnyire ringben, vagy a sportpályán teljesedik be: Jesse Owens és Joe Louis nevét a németek milliói ismerik. Az Egyesült Államokban a színes bőrűek milliói versengenek, hogy a nyomdokukba léphessenek. Olyan gazdagok szeretné­nek lenni, mint Wilt Cham­berlain (a „Gólyaláb”), aki a Lakers színeiben Los Ange­lesben milliókat keresett já­tékával, és még ma is száz­ezreket kap, mondjuk a Volkswagen termékeit reklá­mozó hirdetésekért. Olyan hí­resek szeretnének lenni, mint Muhammed Ali, aki társal­gód Carterral és Brezsnyev- vel és meghívásokat kap szá­mos egyetemtől, előadások tartására. Ahogy azt eddig tartották, a sport az amerikai feketék számára az egyetlen lehető­ség a társadalmi előrejutás terén. A négerek sportbeli erőfeszítései és sikerei jelen­tős mértékben hozzájárultak egyenjogúsításukhoz. Mostanában éppen ezt von­ja kétségbe egy fekete szo­ciológusokból, írókból és sportolókból álló csoport. „Az afro-amerikai életben a sport sötétebb valóságot mutat be, mint a fehér tár­sadalomban” — állítja Harry Edwards, a bekerley-i egye­tem szociológus professzora Sókkal inkább „aknamező­nek” és „taposómalomnak” lehetne nevezni, mint a „fel­felé jutás eszközének”. Aley Haley író arra inti a fekete fiatalokat, hogy ne öljenek túl sok energiát a sportba. Arthur Ashe teniszsztár nyílt levélben fordult az ame­rikai fekete szülőkhöz: „Sze­rencsétlen módon az atléták... a legelismertebb példaké­peink. Mi feketék túl sok időt töltünk a sportpályákon. Küldjék gyermekeiket inkább a könyvtárakba.” Ashe és a vele együtt vi­tatkozók szerint a sport se­gítségével való felemelkedés mitosza tévútra viszi a feke­te fiatalokat. Ahelyett, hogy szorgalmasan tanulnának az iskolában és egy polgári hi­vatásnak megfelelően képez­nék magukat, túl sokan a hi­vatásszerű sportolás nyújtotta karrierre törekszenek. A pro­fisport azonban csak nevetsé­gesen keveseket tart el: 3170 játékost a nagy futball-, baseball-, kosárlabda- és jég­korongligák tagjai közül 200—200 golfozót és tenisze­zőt és kb. száz hivatásos ököl­vívót. A 28 millió fekete kö­zül 13,5 millió a férfiak szá­ma, ezen belül 5—6 millió a húsz éven aluliaké. Ashe ér­velése szerint ezek esélye ar­ra, hogy sikeres profiéletutat járjanak be, kevesebb, mint egy az ezerhez. A feketék azonban vagy nem ismerik ezt az arányt, vagy nem rettennek vissza tőle. Már az amatőrök között — ami a profikarrier felé ve­zető utat is jelenti — jelen­tős arányban képviseltetik magukat. A montreáli olim­piai játékokon a 29 érmes amerikai atléta közül tizen­kilencen négerek -voltak. Mind az öt amerikai arany­érmes ökölvívó fekete bőrű volt. Edwards szociológus „faj- elméletgyanúsnak” tartja, ha ezeket a sikereket azzal ma­gyarázzák, hogy a négerek különös adottságokkal rendel­keznek a sport területén. Valójában a sikerek szokat­lanul sok fiatalember rend­kívül nagy ráfordításának eredményei. Az Egyesült Államok lakos­ságának 12 százalékát kitevő feketék ragyogó teljesítmé­nye a sport terén nagy árat követel — folytatja Ashe. .^Miközben közülünk kerül ki a profi kosárlabda-játékosok 60 százaléka, az orvosok és ügyvédek kevesebb mint a 4 százaléka fekete”. Számuk azért is ilyen alacsony, mivel sokan megszakítják tanulmá­nyaikat. Edwards szerint „országos üzérkedés folyik a fekete at­létákkal a profi emberkeres­kedők részéről”. Az ifjú te­hetségek két-, vagy négyéves egyetemi ösztöndíjat kapnak. Ahelyett, hogy tanulmányai­kat folytatnák, a tanintézetek „a XX. század gladiátorai­ként” kezelik őket. Ezeknek a „diákoknak” 70 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A bennfentesek szerint a töb­biek aligha tudják elolvasni azt a diplomát, amit megsze­reztek. Virágzik az atlétakereske­delem, mivel az amerikai egyetemvárosoknak jó spor­tolókra van szükségük. Azok öregbítik hírnevüket — ami­ért pénzt kapnak. A Yale University például körülbelül 500 ezer dollár különjutal- mat kap, ha legyőzi az évi futballbajnokságban a Har- vardot. A jó sportolók sok nézőt vonzanak és jövedelme­ző tv-megállapodásokat hoz­nak. A legjobb egyetemi spor­tolók álma beteljesedik vé­gül; szerződést kapnak egy proficsapatnál. Ott azonban kemény élet várja őket. „Hív­janak csak meg egy játékost a cserepadról” — sürgeti Ashe a fekete szülőket. „Kér­dezzék meg, tud-e minden éjjel aludni. Mit tesz, ha hol­nap elküldik? Mi lett azok-, kai a társaival, akikkel együtt edzett?” , Az edzők és a versenyek lebonyolításában részt vevők között rendkívül alacsony a feketék aránya. A börtön­lakók között azonban sok fe­kete sporttehetséget találunk. És a négergettók lelkes ko­sárlabdázó fiataljai között gyakran látható egy szomorú alak: egy rongyosan öltözött, barátságos, hosszúra nőtt fér­fi, túl a harmincon, akinek szemmel láthatóan nincs más dolga, mint egész nap a többiekkel játszani — ami a szomszéd gyerekek részéről a bálványozást jelenti a‘szá- mára. A dobók erősítőgyakorlata a megyei sportszékház nagy­termében Leány egyéni döntő. Bolvári (jobbról) az első játszmában 20-8-ra vezet

Next

/
Thumbnails
Contents