Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
6 ^wÉPÜJSÁG 1980. január 9. Ismét edzésben Sűrített program a tavaszi rajtig Január 3-án kezdte meg felkészülését a Szekszárdi Dózsa NB Il-es labdarúgó- csapata. Az idő sürget: február 17-én kezdődik a tavaszi idény. A napközis rendszerű alapozás során január 31-ig napi két edzés szerepelt a lila-fehérek programjában. Az erőnléti foglalkozásokat a Zrínyi utcai torna- csarnokban, a futóedzéseket a Dózsa-stadionban tartják, s időnként igénybe veszik a fedett uszoda nyújtotta felkészülési lehetőséget is. i Az együttes huszonkettes keretében azok a játékosok kaptak helyet, akik az őszi idényben szerepeltek a bajnoki mérkőzéseken. A szakvezetés örömére szolgál; Walter, Pölöskei és Bocz felépült sérüléséből, mindhárman teljes intenzitással edzenek. Sajnálatos viszont Szőllősi esete, aki orvosi javaslatra január 1-től abbahagyta az aktív sportolást. A megbízhatóságáról ismert középhátvéd így kényszerű búcsút vett Szekszárdtól, visz- szaköltözött szülőfalujába. Az alapozók keretében két új játékost találunk: Pásztor István a Dunaújvárosi Kohászból igazolt át, Kiss Zoltán pedig az ifjúsági együttesből került a felnőttek keretébe. Az előrehozott bajnoki rajtig 10—12 edzőmérkőzést tervezett Magasházi József vezető edző. Az elképzelés teljességgel realizálódik, annál is inkább, miután a csapat részt vesz a Hétfői' Du- nátúli Napló Kupa-küzde- lemsorozatán. A mezőnyt két NB I-es, három NB Il-es és egy megyebajnokságban szereplő csapat alkotja. Az odavisszavágó rendszerű kupában a következő időpontokban játszik a szekszárdi csapat: január 17: Mohács-Vé- ménd—Szekszárd, 22-én: Szekszárd—Komlcf 24-én: Szekszárd—BMSC, 26-án: Sellye—Szekszárd, 29-én: Szekszárd—Pécsi VSK. A februári menetrend: 2-án: Komló—Szekszárd, 5-én: PMSC—Szekszárd, 7-én: Szekszárd—Sellye, 9-én: RVSK—Szekszárd, 13-án: Szekszárd—-Mohács-Vémánd. A februári 17-i NB Il-es rajt előtt még két találkozót vívnak a Dunaújvárosi Kohász NB I-es gárdájával. LANDOVER Martina Navratilova nyerte a 250 ezer dolláros nemzetközi női teniszversenyt, miután a döntő mérkőzésen 6-2, 6-1, arányban győzött az amerikai Tracy Austin ellen. Ezzel elnyerte a női „mesterek” címet. A harmadik helyen az amerikai Chris Evert- Loyd végzett, miután 6-1, 6-1-re verte az ausztrál Wendy Turn, bullt. A további sorrend ez lett: 5. Regina Marsikova (csehszlovák), 6. Goolagong-Cawley (ausztrál), 7. Fromholtz (ausztrál), 8. Reid (ausztrál). AUCKLAND Az új-zélandi nemzetközi nyílt teniszbajnokság férfi egyes döntőjében a hazaiak versenyzője. John Sadri 6-4, 1-6, 6-3, 6-4 arányban nyert az amerikai Tim Wilkinson ellen. MILÁNÓ Tanácskoztak az olasz egyesületek menedzserei és a játékosok képviselői. Egyetértettek abban, hogy függesszék fel az 1965-ben hozott határozatot és engedélyezzék külföldi játékosok olaszországi szereplését. A legtehetősebb olaszországi klubok mindenesetre máris munkához láttak, tárgyalásokat kezdtek Európa leghíresebb labdarúgóival. A listák élén Kevin Keegan, a Hamburger SV angol játékosa áll. 99 Uttörö-olímpíca Tolnában- nemzetközi szinten” Atlétika Edzőtábor a legjobb iiistáknak Amikor véget ért -az ünnepélyes eredményhirdetés, s levonták az úttörő-olimpia ötkarikás zászlaját, még azok tenyere is tapsra verődött, akik nem szereztek érmet. Mindenki elégedett volt. Száznyolcvannyolc mérkőzés után, a búcsúzás percei következtek a Zrínyi utcai tornacsarnokban. Az asztalitenisz-sportág ifjú reprezentánsainak két és fél napos randevúja, a XV. országos döntő befejeződött. Siker koronázta a szervezők tevékenységét. Még mielőtt valaki elfogultsággal illetne bennünket a dicsérő megállapításért, máris átadjuk a szét két megkérdezett szakember vendégnek. Hammer László, a MO ATSZ elnökségi tagja, az országos döntő versenybíróságának elnöke: — Úttörő-olimpia Tolnában — nemzetközi szinten. Ilyen előkészülettel, körültekintő szervezéssel csak a legrangosabb nemzetközi versenyeken lehet találkozni. Valamennyi résztvevő már a rajt előtt kézhez kapta a sorsolásokat, menetközben pedig folyamatosan készültek az eredménylisták. A XV. úttörő-olimpia asztalitenisz- döntőjének színvonalát Euró- pa-bajnoki ezüstérmes játékos részvétele fémjelezte Bolváfi Katalin személyében. Az úttörő-olimpia a serdülő korosztály viadala, az erőviszonyokra jellemző, hogy tucatnyi aranyjelvényes ifjúsági szintet teljesítő versenyző indult Szekszár- don. Ez az országos döntő a legméltóbb hírverése volt sportágunknak. Pigniczky László, a Bp. Spartacus sokszoros válogatottja, BEK-győztes csapattag, legutóbb három évig Ausztria válogatottjának vezető edzője volt: — Nagyszerű hagyomány az úttörő-olimpia, s ennek ápolása valamennyiünk közügyé. Sose feledjük: az után- pótlásnevelésről egy pillanatig sem mondhatunk le. Megítélésem szerint mind a lányok, mind a fiúk mezőnyében elsősorban a III. korcsoportban tapasztalhattunk egészségesebb j átékstüust, ami a jövőt tekintve re- ménytkéltő. Elégedett vagyok a budapesti gyerekek eredményességével. Az aranyérmes. Andódy, valamint ezüstérmet nyert fiam a Spartacus versenyzője. Az ő sikerük külön öröm számomra. Ilyen nagyszerű rendezés és lebonyolítás mellett öröm sportolni. Gratulálok a házigazdáknak. Eddig az elismerő szavak. Mindehhez gyorsan tegyük hozzá saját véleményünket: nemcsak házigazda szerepben bizonyult jónak Tolna megye. A Tolnai VL fiataljai jóvoltából az eredményességet tekintve sincs szégyenkeznivalónk. Sőt! A sportág úttörő-olimpiáinak eddigi történetében a legsikeresebb szereplés fűződik 1980. január 3—4-thez. Az aranyérmeken — a 19 megye és a főváros képviseletében rajthoz állt 92 versenyző közül — csak a (budapesti és a tolnai pajtások osztoztak. így aztán senki számára nem volt meglepő, hogy az Oktatási Minisztérium különdíjait Tolna I. és Budapest X. csapatának nyújtották át. Bővítsük az értékelés körét: tekintsük át az 1—6. helyezések megoszlását. I. II. III. ív. v. VI. helyezések Budapest 3 2 3 — 1 2 Tolna 2 1 — 2 1 — Borsod — — — 2 1 _ Heves — — 1 — 1 1 Veszprém — 1 — — — 1 Győr — 1 — — ‘— — Baranya — — — ,— 1 — Somogy — — 1 — — — Bács — — — 1 — — Szabolcs — — — — — 1 A legeredményesebb ver- senyzőknek felajánlott külön díjak odaítélésében sem volt „nehéz dolga” a szervező bizottságnak. Erről Bolvári Katalin, illetve a budapesti Andódy Tibor gondoskodott: mindketten harmadik aranyérmüket szerezték Szekszárd on. A piros nyakkendős asztaliteniszezők megmérettek. A XV. téli úttörő-olimpia nagyszerű erőpróba volt számúkra, amely egyúttal erősítette a sportba-rátságot, ami két és fél napon keresztül az egyik legkedvesebb színfoltBefejeződött Szekszárdon, a megyei edzőtábor a legjobb ifjúsági korú atlétáknak, A megyei szövetség nagy gonddal válogatta ki a legjobb ifjúsági korú atlétákat és részükre bentlakásos edzőtábort rendezett. A szünidő alatti továbbképzés jó hatással volt a fiatal sportolókra és remélhetőleg ez a szezon kezdetekor az eredményekben is megmutatkozik. Iván Gyula (Dombóvár) a legeredményesebb gyei fiúversenyzőnek bizonyult Tolna meja, maradandó élménye volt városunknak. — fi — Fotó: Gottvald Gergely (balról) és Vanya, a két bonyhádi magasugró lelátó lépcsőjén szökdell Sportkrónika A felemelkedés mítosza Az amerikai álom a színes bőrűek számára többnyire ringben, vagy a sportpályán teljesedik be: Jesse Owens és Joe Louis nevét a németek milliói ismerik. Az Egyesült Államokban a színes bőrűek milliói versengenek, hogy a nyomdokukba léphessenek. Olyan gazdagok szeretnének lenni, mint Wilt Chamberlain (a „Gólyaláb”), aki a Lakers színeiben Los Angelesben milliókat keresett játékával, és még ma is százezreket kap, mondjuk a Volkswagen termékeit reklámozó hirdetésekért. Olyan híresek szeretnének lenni, mint Muhammed Ali, aki társalgód Carterral és Brezsnyev- vel és meghívásokat kap számos egyetemtől, előadások tartására. Ahogy azt eddig tartották, a sport az amerikai feketék számára az egyetlen lehetőség a társadalmi előrejutás terén. A négerek sportbeli erőfeszítései és sikerei jelentős mértékben hozzájárultak egyenjogúsításukhoz. Mostanában éppen ezt vonja kétségbe egy fekete szociológusokból, írókból és sportolókból álló csoport. „Az afro-amerikai életben a sport sötétebb valóságot mutat be, mint a fehér társadalomban” — állítja Harry Edwards, a bekerley-i egyetem szociológus professzora Sókkal inkább „aknamezőnek” és „taposómalomnak” lehetne nevezni, mint a „felfelé jutás eszközének”. Aley Haley író arra inti a fekete fiatalokat, hogy ne öljenek túl sok energiát a sportba. Arthur Ashe teniszsztár nyílt levélben fordult az amerikai fekete szülőkhöz: „Szerencsétlen módon az atléták... a legelismertebb példaképeink. Mi feketék túl sok időt töltünk a sportpályákon. Küldjék gyermekeiket inkább a könyvtárakba.” Ashe és a vele együtt vitatkozók szerint a sport segítségével való felemelkedés mitosza tévútra viszi a fekete fiatalokat. Ahelyett, hogy szorgalmasan tanulnának az iskolában és egy polgári hivatásnak megfelelően képeznék magukat, túl sokan a hivatásszerű sportolás nyújtotta karrierre törekszenek. A profisport azonban csak nevetségesen keveseket tart el: 3170 játékost a nagy futball-, baseball-, kosárlabda- és jégkorongligák tagjai közül 200—200 golfozót és teniszezőt és kb. száz hivatásos ökölvívót. A 28 millió fekete közül 13,5 millió a férfiak száma, ezen belül 5—6 millió a húsz éven aluliaké. Ashe érvelése szerint ezek esélye arra, hogy sikeres profiéletutat járjanak be, kevesebb, mint egy az ezerhez. A feketék azonban vagy nem ismerik ezt az arányt, vagy nem rettennek vissza tőle. Már az amatőrök között — ami a profikarrier felé vezető utat is jelenti — jelentős arányban képviseltetik magukat. A montreáli olimpiai játékokon a 29 érmes amerikai atléta közül tizenkilencen négerek -voltak. Mind az öt amerikai aranyérmes ökölvívó fekete bőrű volt. Edwards szociológus „faj- elméletgyanúsnak” tartja, ha ezeket a sikereket azzal magyarázzák, hogy a négerek különös adottságokkal rendelkeznek a sport területén. Valójában a sikerek szokatlanul sok fiatalember rendkívül nagy ráfordításának eredményei. Az Egyesült Államok lakosságának 12 százalékát kitevő feketék ragyogó teljesítménye a sport terén nagy árat követel — folytatja Ashe. .^Miközben közülünk kerül ki a profi kosárlabda-játékosok 60 százaléka, az orvosok és ügyvédek kevesebb mint a 4 százaléka fekete”. Számuk azért is ilyen alacsony, mivel sokan megszakítják tanulmányaikat. Edwards szerint „országos üzérkedés folyik a fekete atlétákkal a profi emberkereskedők részéről”. Az ifjú tehetségek két-, vagy négyéves egyetemi ösztöndíjat kapnak. Ahelyett, hogy tanulmányaikat folytatnák, a tanintézetek „a XX. század gladiátoraiként” kezelik őket. Ezeknek a „diákoknak” 70 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A bennfentesek szerint a többiek aligha tudják elolvasni azt a diplomát, amit megszereztek. Virágzik az atlétakereskedelem, mivel az amerikai egyetemvárosoknak jó sportolókra van szükségük. Azok öregbítik hírnevüket — amiért pénzt kapnak. A Yale University például körülbelül 500 ezer dollár különjutal- mat kap, ha legyőzi az évi futballbajnokságban a Har- vardot. A jó sportolók sok nézőt vonzanak és jövedelmező tv-megállapodásokat hoznak. A legjobb egyetemi sportolók álma beteljesedik végül; szerződést kapnak egy proficsapatnál. Ott azonban kemény élet várja őket. „Hívjanak csak meg egy játékost a cserepadról” — sürgeti Ashe a fekete szülőket. „Kérdezzék meg, tud-e minden éjjel aludni. Mit tesz, ha holnap elküldik? Mi lett azok-, kai a társaival, akikkel együtt edzett?” , Az edzők és a versenyek lebonyolításában részt vevők között rendkívül alacsony a feketék aránya. A börtönlakók között azonban sok fekete sporttehetséget találunk. És a négergettók lelkes kosárlabdázó fiataljai között gyakran látható egy szomorú alak: egy rongyosan öltözött, barátságos, hosszúra nőtt férfi, túl a harmincon, akinek szemmel láthatóan nincs más dolga, mint egész nap a többiekkel játszani — ami a szomszéd gyerekek részéről a bálványozást jelenti a‘szá- mára. A dobók erősítőgyakorlata a megyei sportszékház nagytermében Leány egyéni döntő. Bolvári (jobbról) az első játszmában 20-8-ra vezet