Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
a Képújság 1980. január 5. A Dél-Mezőföld egyik legfontosabb települése, Duna- földvár már a történelem előtti korok óta lakott hely. A táj fölé magasodó itteni lösz „tanúhegyek” védelmet nyújtottak az ősembernek éppúgy, mint a rómaiak kereskedelmi utat vigyázó őrhelyének, később a bencés apátságnak. A magyar történelemben először 1009-ben szerepel Földvár nevének szláv változata, majd később egyre sűrűbben. Vára gyakran volt ostromok tárgya. Egy 1663- as leírás szerint „lakói mind törökök, a várost és a falut pedig törökök, cigányok, rácok és keresztények lakják”. A török kitakarodása után megmaradt „jobbágyősök emlékezetét” ma emléktábla hirdeti a nagyközségi tanács falán. Emléktáblája van Beszédes József reformkori vízmérnöknek, Magyar László Afrika-kutatónak, Alpári Gyulának, Dunaföldvár szülöttének és a felszabadító harcokat innen irányított Tolb uhin marsallnak is. A mai Dunaföldvár sokkal jelentősebb annál, hogy maradéktalan bemutatására vállalkozhatnánk. Az egészet ezeken a hasábokon csak néhány jellemző részlet felvillantásával igyekszünk érzékeltetni. Üzem a Duna-parton *X W Csak a karbantartók dolgoznak az új gépsoron Költségvetési üzem A Dózsa szocialista brigád tagjai, Gudics Fe- rencné és Birkás Mihály- né gallyazzák a Rákóczi utcában a fákat A tanács költségvetési üzemének komoly feladatai vannak, ezt bizonyítja, hogy elmúlt évi termelésük 18 millió forint volt. Elkezdték az autóbusz-pályaudvart építeni, ennek költsége 13 mil- . lió forint, ők készítik azt a 9 lakást is, amely alatt ÁFÉSZ-bolt lesz, ez 4 millió 300 ezer forintba kerül, a szennyvízkezelő telep 700 ezerbe. Az elmúlt éviről áthúzódik, „kicsit!’ vontatottan halad annak a 32 lakásos társasháznak az építése^ amit a TOTÉV-vel közösen készítenek. A költségvetési üzem itt kétmilliót érő munkát végez. Hozzájuk tartozik az utak, járdák javítása, karbantartása is, ami 1 millió 120 ezer forintba került. Lakóházjavításokra másfélmilliót költöttek, a tanács intézményeinek felújítására 500 ezret. Ipar és mezőgazdaság A keresők között legnagyobb arányban az iparban dolgozók szerepelnek, ide értve természetesen az eljárókat is. A község iparát a kendergyár és rostlemezüzem, az oxigén- és dissousgázgyár, a Medhlabor, a malom, a gumiipari szövetkezet, a fa- és építőipari szövetkezet, a Dux Kötő- és Hurkolóipari Szövetkezet egyetlen vidéki telepe, az ÁFÉSZ betonüzeme, a sütőipari vállalat, a költségvetési üzem és 160 magán- kisiparos képviseli. A mezőgazdaságban dolgozókat az Alkotmány, a Virágzó és az Aranykalász termelőszövetkezetek foglalkoztatják, összesen 8332 hektáron. Az 1980-as év első magazinját készítjük, éppen ezért arra kértük Jendrolovits Ferencet, a nagyközségi tanács elnökét, hogy készítsen gyorsmérleget arról, mivel gazdagodott az elmúlt esztendőben Dunaföldvár. — Ezt nehéz elválasztani attól — mondotta —, amivel majd az idén gazdagodik, hiszen a beruházások egy része áthúzódik 1980-ra. Tavaly mindenesetre felépült 50 új családi ház. Befejeződött ugyanennyi OTP- és állami bérlakás építkezése. Átadtunk egy tucat szövetkezeti lakást és előkészítettük a területet másfél tucat hasonlóhoz. A Népújság is hírt adott Dr. Pataki Józsefet idézzük, aki az 1967-ben megjelent „Tolna megyei kalauz” című könyvében a következőket írja: „1839-ben 40 vízi malmot és 349 iparost számoltak össze Földváron. Elsősorban a vízből élt Dunaföldvár népe. Erre emlékeztet egy újabban felélesztett régi népszokás is, „a vízen járókat billegező vigasság”. Farsangkor szánkókra vagy szekerekre szerelnek egy nagy dunai dereglyét, árbocA helybeli horgászélet hosz- szú ideje híres mozgalmasságáról, eredményeiről. A 495 dunaföldvári horgász közül 1979-ben Hős Gyula vitte el a rekordot egy 35 kilós haraz új kemping faházairól, de a rakpart kandeláber es világításáról még nem, pedig a fővárost nem számítva, ilyen csak nálunk van az egész hazai Duna-szakaszon. Csónak- lakunk most a MAHART jóvoltából Dunaújvárosban telel, ahol félmilliós társadalmi munkával új felvonókat kap. A Víz- és Csatornamű Vállalat megkezdte a fürdő felújítását, egy mély furatú ku- tunk van és egyet felújítottunk. A Shell, a Mechalbor és a tanács elkészítette a Fehérvári utca másfél kilométeres hosszat érintő csatornázásnak tervét, mely az idén valósul meg. Feltétlenül említeni kell még az 5 kilométeres út- és oal, evezőikkel, csáiküyákfcal. A 20—30 ló vontatta alkotmánnyal csengőszó és muzsika mellett végigjárják a várost, a vízből élő gazdáktól (révészek, hajósok, halászok, hajósgazdák, molnárok) pénzt szednek és azon este nagy táncmulatságot rendeznek.” Óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy ebben az érdekes, régi hagyományban nem rejlenek-e egy ötletesen felújítható idegenforgalmi attrakció csírái? csávái. Kiss László tavalyi legszebb zsákmánya egy 17 kilós ponty volt, míg Szűcs Béla 16 kilós busával büszkélkedhetett. járdaépítést, illetve -felújítást és azt a másfél millió forintot, amit állami bérlakások felújítására fordítottunk. Minden hozzánk látogató láthatja, hogy folytatódik a központ régi épületeinek szanálása és kialakul a település új magva. Sajnos egyik legértékesebb műemlékünk, a görögkeleti templom restaurálásával kapcsolatban még nem tudtunk dűlőre jutni az illetékes egyházi szervekkel. A városközpont változásához tartozik, ami szintén megkezdődött, a forgalomhoz illő autóbusz-pályaudvar több mint 10 millió forintot igénylő építkezése. Az utcán kapott információ szerint a József téri faóvodában, imás szóval az OVIT-ovifoan fáznak a gyerekek. Belépve az óvoda ajtaján, kellemes meleg fogad. Ott- jártumkkor, két ünnep közti időszak lévén, egy teremben van az a húsz gyerek, aki eljött óvodába. Rájuk vigyáz a három óvónő. Mint kiderüli, az idei télen háromszor előfordult, hogy szóltak a szülőknek, aki teheti, vigye haza a gyermekét, mert a kazán elromlott, nem tudnak fűteni. Egyébként a faépületet az OVIT-tól (budapesti vállalat) vásárolta meg a tanács. A régi kazán elöregedett, rendszeresen meghibásodott. A Mechanikai Labor dunaföldvári kísérleti üzemének egyik szocialista brigádja vállalt védnökséget az óvoda Betonüzem A Dunaföldvár és Bölcske Vidéke Egyesített ÁFÉSZ dunaföldvári betonüzemében napi átlagban 560 mozaiklapot készítenek el. Az üzem foglalkozik emellett salakblokk és járadalapok gyártásával, kisebb tételben többféle betonáru készítésével. Felvételünkön: készül a mozaiklap. Dunaföldvár legrégebbi üzeme húzódik meg a nagyközség északi oldalán, a Duna-parton. A kendengyár, vagy pontos elnevezése szerint: a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonő- és Szövőgyára dunaföildvári kenderkikészítő telepének jogelődje 1910-ben kezdte el tevékenységét. A mára korszerű nagyüzemmé vált kenderkikészítő telepen ott- jártunkkor csak a karbantartók dolgoztak. Az áztatok, a modern üzemcsarnokok között csak a szél járt, mivel a két ünnep között leállt a termelés. Dósa Tibor gyárvezetővel röviden áttekintettük az üzem történetét. Mint elmondotta, az 1910- es indítást követően mintegy 100—120 embert foglalkoztatott az üzem, de nem fűtése felett, ott jártunkkor ők fűtöttek, felügyelték a kazánt. Ma és holnap az óvoda- szüneti napokon szerelik be — 1969-ben 800 ezer forint volt a nagyközségben végzett társadalmi munka értéke. Tavaly 5 millió 300 ezer forint. — 900 magántulajdonban lévő személygépkocsi és mintegy 350 motorkerékpár van Dunaföldváron. A robogók száma ismeretlen. — Naponta 1400-an utaznak innen távolabbi munkahelyre, elsősorban Dunaújvárosba. Azoknak száma, akik „ellentételként’ Dunaföldvár- ra járnak be dolgozni: 400. — Az 1968. évi 8 kilométer vízvezeték helyett napjainkban 45 kilométer van. Tavaly nem volt ivóvízhiány, a nagyközség 3745 lakása közül 1400-ban van vízvezeték. — Joggal hiányolják a vásárlók a meséskönyveket a szép — 4 millió forintos — forgalmat lebonyolító könyvesboltban. Kevés van belövőit folyamatos termelés. Az ötvenes évek elejétől már három műszakban termelték és kétszázötven volt a foglalkoztatottak száma. Ekkor váltotta fel a kézi tilolást a gépi megmunkálás. Az akkor üzembe helyezett 'cseh kenderturbma 1975-ben adta át helyét a korszerűbb, szovjet gépsornak. A szocialista államokban először 1957-ben Dunaföídváron kezdődött el a pozdorjatamezek gyártása. Az addig hulladékként eldobott melléktermékből bútorlapot készítettek. Ma a bútorlapgyártő üzem a rekonstrukció óta az új, modem, automatizált gépsoron évente mintegy kilencezer köbméter bútorlapot gyárt. Az üzemnek jelenleg háromszázötven dolgozója van. a konténerbe az új kazánt, így hétfőtől — előreláthatólag — nem lesz többé hideg lük és a kiadottak többségének nyomása, illusztrálása színtelen. — A Földvár nevű települések találkozója a művelődési központnak egyik érdekes rendezvénye volt az elmúlt évben. — Minden különösebb hírverés, tehát toborzás nélkül 3062 vendég szállt a májusban megnyílt Kék Duna kempingben, közöttük 1271 külföldi. — Dunaföldvár közlekedési csomópont. Naponta 18 vonatpár érinti a községet, közöttük 4 gyorsvonat. Az autóbusz-állomásra 35 helyről 175 busz érkezik, a szűk Duna-hídon pedig napi 6000 (nyáridőben) 10 ezer gépkocsi halad át, nem kis torlódást okozva, mert az a 10— 13 tehervonat kedvéért 4 óránál tovább le van zárva. Magazinunkat irta Ordas Iván, Pordán Jánosnc és Tamási János, aki a fényképeket is készítette. A grafikon Schubert Péter munkája. Legközelebbi magazinunk Sárpilist mutatja be, január 12-én jelenik meg. Sárpilisre január 7-én látogatnak cl munkatársaink. Dunaföldvár lélekszáma Fáznak még az óvodások? 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 Mire magazinunk a olvasók kezébe kerül, már javában zajlik a 12-ik modern, magyar népszámlálás. Grafikonunk a nagyközség léleks zárnának eddigi alakulását mutatja, az 1980-as adat természetesen még bizonytalan. Vízen járó-billegezés Horgászeredmények a dunaföldvári faóvodában sem. Apróságok- melyek nem mind kicsinyek Délelőtti foglalkozás az óvodában
