Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. január 26, Ősidők óta lakott terület, erről tanúskodnak a múlt században Wosinsky Mór által feltárt bronzkori leletek, római településről az itt talált téglák és a hadi út maradványai. A római és hun fegyvertöredékekből arra lehet következtetni, hogy Attila hadai itt csatároztak a római légiókkal. Éltek itt avarok, szlávok, majd az itt élő népek beolvadtak a honfoglaló magyarságba. Tizennyolc évvel ezelőtt XI. századbeli magyar temetőt tártak fel. Az első írásos emlék 1365-ből származik, a vatikáni levéltárban őrzik. Tanúsága szerint Mesk plébánosa tizenöt báni dénárt adott a kereszteshadjárat költségeire. A törökdúlás Mözst sem kímélte, a másfél évszázad alatt elnéptelenedett. A török kiűzése után szlovákok települtek ide Nyitrából, majd németek. Az elmúlt két és fél évszázadban a németség került túlsúlyba. Negyvenöt után Szlovákiából és az Alföldről jöttek telepesek. Vasútállomása — Tolna-Mözs a környéket is „kiszolgálja”, van kenyérgyára, malma, itt működik a ZÖLDÉRT hűtőtárolója, ládaüzeme, sertésfeldolgozója, tavaly helyezték üzembe az AGROKER és kilenc tsz agrokémiai központját. Háztáji A megye konyhakertje Az Uj Élet Termelőszövetkezeté a megye legnagyobb kertészete. A szövetkezet látja el csaknem teljes egészében a megyét korai zöldségfélékkel és burgonyával késő őszi káposztafélékkel. A zöldség, a burgonya és a szója. ez utóbbiból évről évre kiemelkedően magas hozamot érnek el) foglaja el a szövetkezet szántóterületének egv- harmadát, ám növénytermesztési árbevételének 60 százalékát adja. Negyvenezer négyzetméternyi fóliasátraiban télen-nyáron folyik a munka. Gesztora a szövetkezet a tsz-ek kertészeti társulásának. A kertészet tavaly „meg- fiadzott”. Mellette alakult ki a szövetkezeti tagok háztáji fóliás kertészete. A szövetkezet adja tagjainak a területet, a fóliasátrakat, a palántát, a technológiát, az állandó szakmai segítséget és megszervezi az értékesítést. Tavaly még úgy kellett rábeszélni a tagakat, hogy vállaljanak itt is háztájit, ám az első esztendő nagyon jól sikerült — a negyven háztáji fóliáskertből kétmillió forint értékű primőr árut értékesítettek. Az idén már száz tsz-tag kertészkedik itt szabad idejében. A Sió balparti öntözőfürt „üzembe lépte” óta a szöRöviden Három éve kezdődött a német nyelvóktatás a község óvdájában. Az akkori kezdők iskolások lettek, ma már az első osztályban tanítja őket németre Tulincziki Jánosné óvónő, aki három év óta foglalkozik velük. * A falu lakosságának egy- hatoda cigány. Ma már a munkaképes férfiak 80 százalékának van állandó munkahelye. A tanáosválasztá- sokra készülve arra törekszevetkezet ötszáz hektáron öntöz rendszeresen, de szükség- öntözési lehetősége van a teljes szántóterületére. Teljesen gépesítették a burgonyaiermesztést és a ZÖLDÉRT-telepen lévő tárolóban telenként 250—300 vagon burgonyát raktároznak, innét szállítják rendszeresen a megye minden részébe a burgonyát. Befejezéshez közeledik a szövetkezet sertéstelepének rekonstrukciója. A harminc- millió forintos — „saját erős” beruházás 1982-re fejeződik be, és évente ötezer hízott sertést bocsát ki. Egy része már üzemel — tavaly 1200 sertést értékesítettek, az idei program 2300 darab. A jó gazdálkodás magas jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. a tagságnak és jut belőle sok mindenre. Tizenhat éve avatták fel a szövetkezet harkányi üdülőjét, a TOT-SZOT-akció keretében ötszázezer forintért „vár sároltak” üdülő-jogosultságot, s évente húsz beutalót kap a tsz szakszervezeti üdülőkbe. Nemrég horgásztavat létesítettek. A központi iroda mellett sportpálya van a szövetkezetnek, a szövetkezeté a megye legeredményesebb kézilabda-szakosztálya, tavaly a leánycsapat bejutott az NB II-be. nek a község vezetői, hogy közülük is legyen tanácstag. * A fejlődik a véradómozgalom a községben. A legutóbbi alkalommal 117- en adtak térítésmentesen vért. * Férfi- és nőifodrász-üzlet, valamint kozmetika létesítésére alakították át a tanácsháza épületében megszűnt szolgálati lakást. Női fodrász már működik, ám a mözsi- ek várják, hogy a másik két részleget is megnyissa a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Ezekből pár hónap múlva -hízott sertés lesz Az Alkotmány utca 24. számú lakóházról — az utcáról nézve — senki sem venné észre, hogy innen évente negyven hízott sertést visznek el. A hátsó traktusban — a modem, új családi ház mögött — szinte el vannak bújtatva az ólak. Ólak? — Mi csak így nevezzük — mondja Fauszt Ferenc, a szövetkezet takarmányos- fogatosa. — Amikor tizenöt évvel ezelőtt lebontottuk az öreg házat, elbontattuk a disznóólakat is, mert naEredményesen működik a mözsi könyvtár helyiségében a kézimunka-szakkör. A több mint két éve alakult szakkört az asszonyok közös munkásságainak, a különböző tájegységek hímzéseinek megismerése és a szövés iránti igény hozta létre. Nagy szorgalommal dolgoznak hetente egy alkalommal a foglalkozásokon, azon a nyolc szőnyegszövő-állványon, amelyet a művelődési ház bocsátott rendelkezésükre. Ezen kívül néhányan rendelkeznek saját készítésű állvánnyal is. A szakkörnek van két szakmai tanácsadója is, Mözsi Szabó István festőművészi és dr. Németh Pál- né. Minketten, a megyei művelődési központ munkatársai, akik gondoskodnak a tagok képzésével, művészeti neveléséről. gyón alacsonyak voltak. Én pedig nem szeretek hajladozni, ha nem muszáj. Uigy gondoltuk, ha a ház korszerű, legyenek azok az ólak is. Külön van az ellető, a két anyakoca — Zsófi és Olga szállása —, a hízóké és a malacoké, és természetesen külön a takarmánytároló, külön a -keverő. 1— Huszonhét éve csinálom. Eredményesen. Különösen a tavalyi év sikerült jól. Harmincegy hízott sertést adtam él a vállalatnak, nyolcat a helybeliek vittek el, kettőt vágtunk a családnak. Fauszt Ferenc pontos, naprakész nyilvántartást vezet. Mikor, mennyit választottak a Zsófitól, mikor lettek begörgetve, mikor, hányat ellettek. Az Olga „rekordja”: tavaly május 21-én tizenhetet fialt. Valamit hiányolok. Nem mintha kedvelném a sertés- trágya „illatát”, de számítottam rá, amikor a tanácsnál ajánlották, hogy Fausztékat keressem fel. — Nemcsak arra törekedtem, hogy az ólakat ne lássák meg az utcáról, hanem arra is, hogy a szag ne árulkodjon. A trágyát mindennap kidobom és minden etetés után almozok. így ni. — És kihúz néhány marékkai a padláson lévő szalmabálák- ból. A szakkör vezetőjét Böjthe Ambrusné védőnőt arról kérdeztük, miért olyan népszerű a mözsi asszonyok és lányok között a hímzés és a szőnyegszövés, — Elsősorban azért, mert szép és ízléses, másodsorban, mert ilyen szakkör itt, Mözsön még nem volt. Nagy mennyiségben gyártják különböző cégek a kalocsai hímzéseket, de az teljesen más, mint amit az ember saját keze hoz létre. Én Mözsi Szabó Istvántól tanultam meg a szövést, majd híre terjedt, hogy csinálom. Erre sok mözsi asszony elhatározta: ő is megpróbálja. Eddig két kiállításunk volt. Az elmúlt év novemberében a tolnaiak, decemberben pedig a mözsiek ismerkedhettek meg munkáinkkal. Népszerű szakkör Harminc éve tanácstag Ha megkeresték, segített mindenkinek A tanácskirendeltségen azt mondták, Holik Mihály bácsit okvetlenül keressük meg. Harminc éve tanácstag, s népszerű ember a faluban. Hozzá bárki, bármikor, akármilyen kéréssel mehet. Ha módjában áll, mindenképpen segít. Most is nyitva volt az ajtaja. A tacskó az udvaron, az illendőség kedvéért vak- kantott egyet-kettőt. — Csák jöjjenek nyugodtan, nem bánt. Mi járatban vannak? Kerüljenek beljebb. Kis rendetlenség van, amióta meghalt a feleségem, egyedül élek. A konyhában minden ragyog a tisztaságtól, nem látszik, hogy nincs asszony a házban. Mikor elmondom jövetelem célját, kicsit összeráncolja homlokát. — Minek arról írni?! Meg különben is, a munkámat végeztem. Hogy megkerestek a falubeliek? Az természetes, ők is annak vették. Sokszor 'mondták: Intézd el, szólalj fel, te vagy a tanácstag! Hát szóltam, szerveztem, főleg társadalmi munkát. A Széchenyi utcában nem volt járda. Azt mondták, ha társadalmi munkában megcsinálják, adnak hozzá anyagot. Megcsinálták! Utána jöttek a Gyöngyvirág utcaiak, hogy nekik meg vizük nincs. Majd lesz, de ahhoz is kell a társadalmi munka! Elvégezték! Most azért járnak hozzám, hogy náluk is legyen járda. Ismét felajánlották segítségüket. A bölcsőde építésénél is sokat segítettek. Cigány, nem cigány, nem érdekes! Ka a segítségükre van szükség, én megyek, mert állítólag rám hallgatnák. Bartók Béla kórus Próbál a kórus Hetvenkettő novemberében alakult meg a mözsi Bartók Béla női énekkar. Nem min- en előzmény nélkül, hiszen korábban már volt a faluban és évekig működött eredményesen egy százhúsz tagú vegyeskar. Húszán kezdték — ma már negyvenen vannak. Fellépnek a különféle ünnepségeken és adnak önálló műsort is. Tavaly nyáron, a VII. országos szövetkezeti dalostalálkozón — a kórust a MEISZÖV és a helybeli ÁFÉSZ tartja fenn — aranyérmes minősítést kaptak. Hetenkint próbálnak. A kórus tagjai szabadságukat úgy ütemezik, hogy abból egykét hetet együtt töltenek, túrázással. Jártak már Jugoszláviában, Erdélyben, tavaly pedig az NDK-bae. Most a Bárdos Lajos zeneszerző születésnapja alkalmából Szekszárdon szombaton rendezendő megyei kórustalálkozóra készülnek. Magazinunkat írta Pordán Jánosné, Jantner János és Szűcs László János tudósító, a fényképeket Gottvald Károly és Jantner János készítette. Munkatársaink legközelebb, január 28-án Kismányokra látogatnak. Társadalmi összefogással Hagyományai vannak Mözsön a társadalmi munkának. Ennek köszönhető, hogy az utcák 90 százalékában van járda, van az iskolának félmillió forintot érő sportudvara — a költségnek csak alig egytiaedét fedezték központi forrásból — és hamarosan elkészülnek az óvoda bővítésével.- Minden óvodáskorú gyerek óvodába jár, ám a helykihasználás 126 százalékos, nagy a zsúfoltság. Tavaly döntöttek a bővítésről. A tanács csak anyagot ad, a többi a mözsiek dolga. Szeptember 20-án volt a szülői értekezlet, kép nap múlva megkezdődött az építés és egy hónappal később már álltak a falaik. Az elmúlt tíz év alatt százkét családi ház épült a községben. Az új házak zöme emeletes. Rezi néni babai A tizennyolcadik század első felében idetelepülő németség magával hozta népviseletét is, ami sokat változott az elmúlt évszázadokban, ám így is teljesen elüt a többi hazai német népviselettől. Egyedülálló a ,,'Hau- we”, a hollandira emlékeztető főkötő, a bodorított alsó- szoknyák, a harisnya. Még negyven-ötven éve is a mözsi as-szonyok-lányok téli elfoglaltsága a ruhakészítés volt. Varrtak, hímeztek, keményítettek, rojtoz- tak, vasaltak. Néhány kényesebb munkához szakértelem kellett, ehhez csak néhány asszony értett a faluban. Köztük Lemler Teréz. Ma már csak egy-két idősebb mözsi asszonyt látni vasárnap ebben a viseletben. Újat nem csinálnak, nincs 4» igény rá. Annál kelendőbb a mözsi baba. Lemler Teréz pia babát ruház, öltöztet. — örültem is; .meg mérgelődtem, amikor megtudtam, hogy az egyik babámmal díjat nyertek egy kiállításon, örültem, hogy tetszett, de bántott, hogy csak a beküldőjének neve szerepel az oklevélen. — Hetvennégy éves vagyok, fogytán az erőm, de azért néha elvállalok egy- egy babát. Mint ezt is. Lemler Teréz a babával
