Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
2 Képújság 1980. január 26. Olimpia A többség a részvétel mellett téglái állást „Elutasító álláspontra helyezted« nemzeti olimpiai bizottságok, habozó kormányok és négy véglegesen bejelentett távoLm aradiás — ez a mérlege a Jimmy Carter amerikai elnök által a moszkvai nyári olimpiai játékok bojkottjára tett javas- Tatnölk” — állapítja meg a DPA nyugatnémet hírügynökség. iNem vesz részt a játékokon Szaúd-Arábia, Katar, Dzsibuti és a Fidzsi-szige- tek. Számítani lehet még ezen kívül a Brit Nemzetközüss ég egyes államainak (Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Uj-Zéland), az Egyesült Államok más politikai szövetségeseinek (Izrael, Egyiptom, Marokkó, stb.), valamint az afganisztáni ellenforradalmi erőket támogató Kína távolmaradására is. A részvétéi mellett foglalt állást máris — többek között — Argentína, Etiópia, Franciaország, Görögország, India, Irán, Libanon, Mexikó, Tanzánia, Uganda, s egy sor líatin-amerifcai ország kormánya vagy olimpiai bizottsága. A DPA a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert 135 nemzeti olimpiai bizottság közül ötvenhez intézett körikérdést Oartemek a nemzetközi feszültséget fokozó és az olimpiai mozgalom jövőjét fenyegető javaslatáról. „A megkérdezett ötven nemzeti olimpiai bizottság közül szinte mindegyik a moszkvai olimpián való részvétel mellett szállt síkra” — közli a nyugatnémet hírügynökség. A jelenlegi vita egyik jellemzője, hogy számos ország (Ausztria, Dánia, Írország, Japán, az NSZK, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, stb.) kormánya változatlanul „várakozó álláspontra” helyezkedik, s csak februárban vagy azután akarja meghozni végleges döntését. Az elkövetkező időszak legfontosabb fejleménye emiatt várhatóan az lesz, hogy fokozódnak az ellentétek az egyes országok kormányai és olimpiai bizottságai között. Erre a legszemléletesebb példa Nagy-Bri- tennia esete. Miközben a konzervatív Thatdher-kor- mány az egyik legelszántabb híve Canter tervének, addig az 54 brit' spörtszövétséget egyesítő Központi Testnevelési Tanács a részvétel mellett síkra szálló, kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a nemzetek együttműködését veszélyeztető boikottjávas- latot, a brit kormány azt támogató politikáját, a ’Politikai megfontolások leg- újiaibb drámai belekeverését a nemzetközi sportéletbe”. A vita alakulására döntő befolyással lehet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság február 9-i Lake Plaeid-i ülése. A 88 tagú bizottság tagjai közül az AP amerikai hírügynökség 32 tag véleményét kérte ki: húszán a részvétel mellett, hatan ellene foglaltak állást, a többiek még nem döntöttek. Az amerikai képviselőház csütörtökön 386-12 szavazati aránnyal határozatot fogadott el, amely a moszkvai Olimpiai játékok bojkottját követeli arra az esetre, ha a Szovjetunió nem vonja ki február 20-ig Afganisztánból a segítségnyújtás céljából odáíküldötit csapatait. PANORÁMA BUDAPEST Családtagjai, egykori pályatársai, elvtársai, a magyar politikai, kulturális élet képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Hidas Antalt, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom régi harcosát, Kossuth-díjas költőt. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalánál a párt- és az állami élet jéles képviselői, a magyar irodalom kiválóságai álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Kulturális Minisztérium nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője vett búcsút az elhunyttól. WASHINGTON Az amerikai törvényhozás csütörtökön túlnyomó többséggel megszavazta a normális kereskedelmi feltételeket Kínának. A lépés újabb jele az amerikai külpolitika, módosulásának: a Szovjetunióval 1973-ban kötött kereskedelmi egyezmény máig nem léphetett életbe 'a kongresz- szus ellenkezése miatt. A Kínával tavaly aláírt szerződés most biztosítja a megkülönböztetésektől mentes kereskedelmet, a pénzügyi kedvezményeket, amelyeket Washington a Szovjetuniótól és más szocialista országoktól változatlanul megtagad. NYUGAT-BERLIN Szmogriadót rendelt el csütörtökön este a nyugat-berlini szenátus, és a levegő igen magasfokú szennyezettsége miatt a rendkívüli állapotot pénteken reggel meghosszabbították. A Spree-parti városban gyakran még a főútvonalakon sem nagyobb a látástávolság 20—25 méternél. A köd zavarokat okoz az NDK-ban is, a légi és közúti közlekedésben és az utakon sok a baleset. DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái elnök szombaton Szaúd-Arábiába utazik, hogy Khaled király- lyal tárgyaljon a közel-keleti helyzetről a legutóbbi nemzetközi fejlemények fényében — jelentette a damaszkuszi rádió. A kairói Hilton vendégei 'Péntek esti kommentárunk. Kairó egyik legelegánsabb szállodájában, a Nílus-parti Hiltonban néhány napja szokatlan biztonsági intézkedésekre figyelhettek föl a vendégek. Nem sokkal később megoldódott a rejtély, az elnöki lakosztályokba hivatalos küldöttség: Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter és kísérete költözött. Kairó vendégéi egyiptomi kollégáikkal a február végén esedékes nagykövetcsere, a két ország diplomáciai kapcsolatai felvételének körülményeiről tanácskoztak. Az ehhez vezető út hosszú és göröngyös volt. Egyik utolsó szakasza éppen tegnap ért véget: az izraeliek kiürítették a Sínai-félszigöt újabb térségét, ezzel ismét egyiptomi fennhatóság alá került a félsziget ,minibegy kéth,armada. Megnyílt a lehetőség a két ország között a forgalom helyreállítására, kölcsönösen feloldották a korábbi bojkottltot: ezentúl az egyiptomi kikötőkben fogadják az izraeli hajókat és viszont. Kairó utcáin már jó'néhány izraeli újságot kínálnak a rikkancsok, Tel-Avívban pedig egyiptomi lapokat árulnák a standokon. « Látszólag tehát a Camp David-i különialku megvalósulása döntő szakaszába ért. Csakhogy a kérdésiék kérdése: a palesztinok sorsa jottányit sem változott. Kairó képmutató módon mindig szóba hozza a tárgyalásokon a palesztin ön- kormányzat kérdését, de minden álkaiommal sietve meghátrál, ha az izraeli tárgyaló partnereik a legcsekélyebb ellenállást is tanúsítják. Márpedig a palesztin kérdés megnyugtató rendezése nélkül a különbeké tartóssága és szilárdsága iránti kételyek jogosak maradnak. A Ciszjordániában és a Gazad- övezetben élő palesztinok számtalan jelét adták már ‘annak, hogy az amerikai támogatással létrejött egyiptomi—izraeli megállapodás voltaképpen jogiak és érdekeik Madását jelenti. Meglehet, hogy a Hí lton-szálló vendégei elégedetten távoztak Kairóból, hiszen a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, a nagykövetek cseréjéről a tervezettnél korábban sikerült megegyezniük. Ám ettől még nem köszönt be a rég áhított béke a Közel-Kelet térségében. GYAPAY DÉNES Elnökualasztas nyolc Jelölt közül Iránban pénteken reggel, helyi idő szerint 8 órakor 20 000 szavazóhelyiség nyílt meg, hogy a választásra jogosult mintegy 20 millió állampolgár megválassza az ország elnökét. Ebből az alkalomból Khomeini ajattol- lah betegágyából rövid felhívást intézett az iráni néphez és kérte: kerüljenek el mindenfajta incidenst, és bizonyítsák be, hogy az iráni nép felelősséggel tud dönteni jövendő sorsa felől. Khomeini az elsők között adta le szavazatát. Annak ellenére, hogy a rendkívül feszült választási kampány során összesen 124 jelölt neve merült fel, hír- ügynökségi jelentések szerint különböző okok miatt péntekre a jelöltlistán mindössze nyolc jelölt neve maradt. Közülük öten csütörtökön a késő esti órákban közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták: minden körülmények között tiszteletben kívánják tartani a választók döntését és bárki kerüljön az államfői székbe, a nyilatkozat aláírói a nép és az ország szolgálatában kívánnak együttműködni a megválasztott elnökkel. A nyilatkozat aláírói között van a két legesélyesebbnek tartott jelölt: Abol Hasz- szan Bianiszadr gazdasági és pénzügyminiszter 'és Hasz- sZan Habiibi kulturális és felsőoktatási miniszter. Aláírta a dokumentumot Szadegh Ghotbzadeh külügyminiszter, Darius Foruhar tárca nélküli miniszter, és végül Szadegh Tabatabai miniszterelnök-helyettes. Mint már jelentettük, Khomeini ajatollah néhány nappal ezelőtt több jelöltet — akik bojkottálták az ország alkotmányáról 1979 decemberében .tartott népszavazást —, kizárt az elnökválasztáson való részvételből. Ezzel magyarázható, hogy az autonómiát követelő kur- dok vezetői a választás bojkottjára szólítottak fel, mivel jelöltjük is korlátozás alá esett. India ünnepel Gandhi asszony gondjai A brit gyarmatbirodalomból függetlenné vált Indiában a legelső feladatok egyike volt ai alkotmány kidolgozása. 1950. január 26-én lépett életbe az ország új alaptörvénye — azóta ez a nap az Indiai Köztársaság nemzeti ünnepe. A mostani, 30. évfordulóra igen bonyolult körülmények között készültek Indiában. Olyan kül- és belpolitikai változások sora játszódott le. az elmúlt — viszonylag rövid — időben, amely az ország nemrég beiktatott új kormányától rendkívüli erőfeszítéseket, felelősségteljes döntéseket követel. KIÉLEZŐDÖTT HELYZETBEN A közép-ázsiai helyzet, a világ összes politikusát foglalkoztató iráni és afganisztáni események nem hagytak időt Indira Gandhinak, hogy a januári általános választásokon aratott elsöprő győzelmét hosszasan ünnepelje. Pedig ez a siker ellenzékének szinte teljes szétforgá- csolódását jelentette, s egyben olyan kormányzás lehetőségét, amely révén az ország vezetését három év után diadalmasan visszanyerő miniszterelnök-asszony abszolút parlamenti többségével gya* korlatilag akadálytalanul. hajthatja végre kül- és belpolitikai elképzeléseit. Ami a külpolitikát illeti, kevés alapvető változásra lehet számítani. India a Dzsa- nata-párt uralma idején is az el nem kötelezettség híve volt — Indira Gandhi kormányzásával legfeljebb ennék aktív, pozitív vonásai erősödhetnék. (Tervezik például a Kambodzsai Népköz- társaság elismerését.) Kevés módosulás jelentkezhet a Szovjetunióval, s a többi szocialista országgal fenntartott kapcsolatokban — ezek ugyanis a Dzsanata-vezetés alatt is jók voltak. Kritikusabban kezelhetik viszont az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt. Különösen, hogy az USA-nak a közép-keleti események kapcsán tett lépései Indiában nem kevés nyugtalanságot keltenek. így Indira Gandhi már első hivatalos nyilatkozataiban helytelenítette a Pakisztán katonai megerősítésére vonatkozó amerikai terveket — bár tény, hogy a Kabulnak nyújtott szovjet támogatás megítélésekor saját muzulmán vallású lakosságának érzelmeit is méltányolja. (Delhiben még nem felejtették el sem az indiai—pakisztáni háborúkat, sem Iszlámábád erőfeszítéseit az atombomba előállítására.) Gandhi asszony az egész térség szempontjából veszélyesnek minősítette Peking és Washington közeledését, stratégiai együttműködésének terveit is. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁG Nem irigylésre méltó India belpolitikai helyzete sem. Az ország gazdasága — jórészt a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt — válságban van. A monszunesők kimaradása hosszú évtizedek legsúlyosabb szárazságát Okozta: körülbelül 15—20 millió tonnával csökkent a gabonatermés, amely az előző évben pedig 130 millió tonnás rekordot ért el. A rendelkezésre álló készletek szerencsére elhárítják az éhínség veszélyét, de az exportlehetőségek kiesése, az infláció meggyorsulása mindenképp komoly gondot jelent. Az áremelkedést a szakértők 20—30 százalékosra becsülik, s ennek hatását a feketepiac, a spekuláció terjedése csak súlyosbítja. Csökkent az ipari termelés, nőtt viszont a kereskedelmi deficit. Nehézségek jelentkeznék az energiaellátás és a -szállítás terén is. A kapitalizálódó mezőgazdaság nincstelen parasztok milliót kényszerítette a városokba, pedig a munkalehetőségek szűkösek. Nem véletlen, hogy Gandhi asszony éppen a gazdasági problémákat állította válasz tási kampánya középpontjába. Erélytelenséggel, hibás gazdaságpolitikával vádolta a Dzsanata-vezetést — a jelek szerint okkal. Sajnos, a tavaly nyár óta elhúzódó kormányzati válság a gazdasági döntések jó részét is elodázta, s ez természetesen csak rontott a helyzeten. „MEGMENTENI INDIÁT" * Teljes joggal bírálta Indira Gandhi ellenfeleit az utóbbi években megszaporodott sztrájkok, a bűnözési hullám erősödése miatjt is, éppen úgy, mint a;. társadalmi feszültségek kiéleződése, a vallási és nemzetiségi ellentétek súlyosbodása miatt. „Törvény és rend”, „Szilárd kormány és stabilitás”, „Megmenteni Indiát” — ezek voltak Gandhi asszony jelszavai; s ezt. várja tőle most a kontinensnyi ország 680 millió lakosa. Korábbi programjaiban a külföldi monopóliumok korlátozását (igaz, egyben a hazai tőke erősítését), az állami szektor bővítését, mezőgazdasági reformokat és a tervgazdálkodás javítását ígérte. Ezek valóra váltásával hozzájárulhat hazája ma is nyomasztó elmaradottságának csökkentéséhez, India felemelkedéséhez. SZEGŐ GABOR Győzelem a múlt fölött: a Bhakra-Nangal vízi erőmű gátja. A szegénység tehertétele: asszonyok hordják a vizet egy indiai faluban.
