Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
1980. január 25. "rsftPÜJSÄG 5 Jegyzet Nagytakarítások alkalmával szoktunk „szanálást” rendezni. Kiselejtezzük a ruhaneműket, megtizedeljük a kamrában, pincében őrzött kacatokat, s a gyerekszobák polcait is úgy próbáljuk elrendezni, hogy jusson is, maradjon is hely. Gyakran logikátlanul történik a játékpolc % rendezése: nemcsak az összetört, használhatatlan játékokat dobjuk ki, hanem olyanokat is, amivel ,,már úgysem játszik a gyerek”, vagy „új korában sem szerette”. Eszünkbe sem jut a nagy rendcsinálás közepette, hogy ezeket a játékokat eljuttassuk azoknak, akiknek ezzel örömet szereznénk, akik a félfülű nyuszival is szívesen játszanak, s nem csak a kirakatokban csillogó drágaságok hozzák őket lázba. Az sem ötlik fel gyakran a szülőkben, hogy egy-egy megunt játékot fel lehet újítani, meg lehet javítani. Magunkban helyszűkére, s a gyerek időhiányára hivatkozva, kihajítjuk ezeket a tárgyakat. Igaz, hogy ma a korszerű játékok idejét éljük, s nincs is ellenemre, hogy gyermekeink reflexét, logikai készségét, ügyességét — és még sorolhatnám — fejlesztő játékokat vásároljunk, s adjunk az apróságok kezébe. Gondom csupán az, hogy szükségtelen a számunkra fölöslegeset igazán fölöslegesnék kikiáltani. Kitűnő ötletnek tartom, hogy a kocsolai úttörők börzén árusították egymás között játékaikat, s a befolyt összeget pedig nem rágóra és csokoládéra, hanem közös — óvodai és iskolai — játékok vásárlására fordították. Sőt, a börzén elkeltek azok az ügyes tárgyak is, amiket maguk a szülők készítettek, vagy varázsoltak újjá. A kocsolai példa követendő és számtalan ötlettel módosítható. Egyik szekszárdi bölcsődében rendszeresen kérik, illetve fogadják a nagyobb gyerekek „kinőtt” gumiállatkáit, figuráit, melyek a tipegőknél igencsak elkelnek. A nagyobbak pedig szívesen adják át a régi játékokkal megtömött szatyrot, s tettük büszkeséggel tölti el őket. A régi játékok oda- ajándékozásával takarékosságra is neveljük gyermekeinket. Persze a felsoroltakon kívül is még rengeteg helyen kelne el régi játék, képeskönyv. Vannak családok, ahol nem, vagy csak igen kevés jut játékvásárlásra. Említhetem példának, az egyik Vasárnap délelőtt című Vitray- műsort. Hárs László telefonált egyik budapesti kórházból, s az ott fekvő gyerekeknek megunt játékokat, könyveket kért a nézőktől. V. HORVÁTH MÁRIA 1/ • // I // •• rrt Visszaeső bűnözök Az a tudományos felismerés, hogy a bűnözés a fejlett szocializmust építő társadalomban sem csökken automatikusan, azonban megvannak a feltételek a fokozatos visszaszorítására, szükségessé tette a büntetőjog korszerűsítését. Ennek jegyében kerül sor hosszú előkészítő munka után az új Büntető Törvénykönyv megalkotására. Az új Büntető Törvénykönyv 1979. július 1-én lépett hatályba, így a jogalkalmazó szervek azt a gyakorlatban fél éve alkalmazzák. Az új büntető törvény egyik fontos célja a bűncselekmények ismételt elkövetésének megakadályozása. a visszaeső bűnözőkkel szembeni hatékony védekezés. Ennék érdekében a törvény olyan új rendelkezéseket, előírásokat tartalmaz, melyek igen nagy mértékben elősegítik a társadalom védelmét a visszaeső bűnözőkkel szemben. Azt, hogy egyáltalán ki tekintendő viszaeső bűnözőnek, valamint melyek azok a fontosabb rendelkezések, melyek a bűn- cselekményt ismételten elkövetők hátrányára alkalmazandók, — a teljesség igénye nélkül — a következőkben foglalhatjuk össze. Uj Büntető Törvénykönyvünk, a bűncselekményeket ismételten elkövetőket négy csoportba osztja, s az egyes csoportokba tartozó elkövetőkkel szemben eltérő jogkövetkezményeket helyez kilátásba. Az első csoportba azok tartoznak, akik a bűncselekmény elkövetését megelőzően már követtek el bűncselekményt, ezért a bíróság velük szemben büntetést szabott ki, azonban a visszaesők más csoportjába nem sorolhatók. Az ilyen elkövetők korábbi elítélését a bíróság az újabb bűncselekmény elbírálásakor súlyosító körülményként értékelheti. A második csoportba a „visszaesők” tartoznak. A törvény szerint: „visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője ha korábban szándékos bűncselekmény miatt, végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélték és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekménye elkövetéséig öt év még nem telt el”. Fokozottan veszélyes csoportot jelentenek azok a visszaesők, akik ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekményt követtek el ismételten. E harmadik csoportról a törvény úgy rendelkezik, hogy „különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el”. A visszaeső bűnözők legveszélyesebb csoportjába, a negyedik csoportba tartoznak a többszörös visszaesők. A törvény szerint: „többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig három év nem telt el.” A törvény nemcsak meghatározta a fenti fogalmakat, hanem az egyes csoportokba tartozókkal szemben különböző jogkövetkezményeket ír elő. Ilyenek például a büntetési tételek emelése, egyes bűncselekmények esetében a különös vagy többszörös visszaesőként elkövetést eleve minősítő körülményként szabályozza. és súlydsabb büntetéssel fenyegeti. Azokban az esetekben pedig amikor ezt nem teszi, általánosságban rendelkezik arról, hogy az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tétel alsó és felső határát a felével kell emelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg az első esetben bűncselekményt elkövető személyt a törvény 15 000 Ft értékű lopás esetén 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadság- vesztéssel fenyegeti, addig a különös és többszörös visz- szaesővel szemben. ugyanezért a lopásért 6 hónaptól 4 és fél évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.-Megemlítendő továbbá, hogy ugyanebben az esetben az első bűntényessel szemben, amennyiben az összes körülményekre figyelemmel a 3 hónapi szabadságvesztés is túl szigorú, úgy kivételesen ennél enyhébb büntetés, javító-nevelő munka, vagy pénzfőbüntetés is kiszabható. A többszörös visszaesővel szemben ez a kedvezmény nem alkalmazható, tehát a fenti példában, a többszörös visszaesőt legalább 6 hónapi szabadságvesztésre kell ítélni. E szabadságvesztést végre is kell hajtani, mivel ugyancsak nem teszi lehetővé a törvény a szabadság- vesztés végrehajtásának felfüggesztését a visszaesővel szemben. További jogkövetkezmény, hogy míg az első bűntényes a szabadságvesztés háromnegyed részének kiállása után feltételes szabadságra bocsátható, addig a többszörös visszaeső ilyen kedvezményben nem részesíthető, a teljes büntetést ki kell töltenie. Említésre méltó még, hogy míg az első bűntényes bizonyos esetekben a törvény erejénél fogva mentesül az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóló, addig a többszörös visszaeső törvényi mentesítésben nem részesülhet. A visszaeső bűnözés visz- szaszorításának egyik további igen hatékony eszköze a „szigorított őrizet”. A törvény bizonyos bűncselekmény-kategóriákat a többi közül kiemel, s úgy rendelkezik, hogy ha azokat többszörös visszaesőként követi el valaki, s azt megelőzően az elkövetett bűncselekmények miatt legalább háromszor, egyenként egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik és ezen újabb bűncselekmény elkövetéséért legalább két évi szabadságvesztésre ítélik, szigorított őrizete rendelhető el. A szigorított őrizet leghosszabb tartama öt év. és az a szabadságvesztés végrehajtása után kezdődik. A fentiekből kitűnően büntető törvényünk széles lehetőséget biztosít a bűnözés visszaszorítására. Jogalkalmazó szerveink a jogpolitikai elvek figyelembevételével a gyakorlatban is érvényt szereznek a törvényhozó akaratának. Ez a küzdelem azonban csak akkor lehet eredményes, ha e harcban nemcsak az arra hivatott szervek, hanem minden becsületes magyar állampolgár tevékenyen részt vesz olymódon, hogy segít a bűncselekmények megelőzésében, és az elkövetett bűncselekmények felderítésében azért hogy a bűnelkövetők megkapják megérdemelt büntetésüket DR. FARKAS KÁROLY városi—járási vezetőügyész-helyettes (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szalay Lajos Németkéren azok közé tartozik, akit ezermesternek tartanak az ismerősök. Uj háza építésekor is gazdagon hasznosította sokirányú ismereteit. Ebben az időben kapott fúrni-'faragni tudó bátyjától egy mini bar- kácsgépet. Később ő maga készített egy kis esztergát és szabad idejében hozzálátott különböző használati eszközök és dísztárgyak készítéséhez. A fa engedelmeskedett szerszámainak és fantáziájának. Fél évvel később kezdett faragni. Körző és vonalzó segítségével mutatós mintákat rajzolt a munkadarabokra, s vékony pengéjű késével kifaragta. Mindezt olyan precizitással tette, hogy amikor november végén a helyi művelődési házban, felkérésre kiállította munkáit, mindenkit ámulatba ejtett, mert addig egyetlen szót nem hallottunk arról, hogy művészi ambíciói lennének. Furdalt a kíváncsiság, ezért kerestem fel lakásán. Előszobájában a régi paraszti életet idéző 12 darabból álló csengő-, kolompgyűjtemény ragadta meg figyelmemet. — Ilyesmit is gyűjt? — Csak alkalmi gyűjtő vagyok. Ha valami érdekes, lassan feledésbe menő eszközt, tárgyat taláiok, megőrzőm. Ennyi az egész. — A kiállításon látott dobozok, tányérok, mozsarak, poharak nagyon tetszettek. Azért jöttem, hogy készítőjükről többet megtudjak, mint amit á kiállításon láttam, s amit eddig tudtam. — Jó. de előbb nézze meg éremgyűjteményemet. Hátha örömét leli benne, mert én sokszor nézegetem. Van köztük római kori is, meg néhány későbbi ezüst is. Nézem á mintegy 500 darabból álló kis gyűjteményt, s az jut eszembe, milyen jó lenne, ha az ilyen és ehhez hasonló gyűjtemények egyszer olyan helyre kerülnének, ahol egy numizmatikus megMegkérdeztük Lovas Henrik igazgatótól, milyen költségvetéssel dolgozik a megyei könyvtár 1980-ban? — Hárommillió 330 ezer forinttal gazdálkodunk. Ebből könyvbeszerzésre 373 ezer forint jut, folyóiratokra 150 ezer. Nem lett kevesebb a pénzünk, de nagyon takarékosan kell bánnunk mind a szerzeményezéssel, mind az anyag és az energia felhasználásával. Hiszen a szolgáltatások ára emelkedett, a folyóiratok ára is magasabb lett az elmúlt évben. Minden takarékossági szempontot figyelembe véve: a tizedik évébe lépő Könyvtáros című kiadványt az eddigi háromszori kiadás helyett kétszer jelentetjük meg, illusztrációk nélkül. A köztes időben módszertani levélben segítjük a könyvtárosok munkáját A kötészeti hulladékot is maximálisan felhasználjuk az anyagbeszerzés csökkentése érdekében. Nagy táblákban vesszük a papírt, mi vágjuk fel, így gazdaságosabb, olcsóbb. Saját dolgozónkkal kötöttünk karbantartási szerződést az esetleges hibák kijavítására, a víz- és energiaveszteség megszüntetésére. Növeli kiadásainkat a drágább szolgáltatás, berendezéseink, gépeink rendszeres karbantartására fordítandó szerződéses átalány, amelyet fix összegben kell megtervezni. — Miután különös hangsúlyt kapott társadalmunkban a munka hatékonysága, a gazdaságpolitika, a vezetéstudomány, valamint a pedagógia, milyen gondot fordítanak ilyen témájú könyvek beszerzésére? — Komolyan foglalkozunk a jelennel. Hivatalokkal, vállalatokkal keressük az ezirá- nyú kapcsolatot. Sajtófigyeléseket végzünk, bibliográfiákat állítunk össze a számukra. Kerestük a TIT-,tel, az MTESZ-szel, a Vezetéstudományi Társasággal a jobb együttműködést, műszaki és gazdaságpolitikai szak- referenset állítottunk be az elmúlt évben, sajnos nem túl nagy eredménnyel. A befektetett energia nem volt összhangban a reagálással. A vállalatok saját könyvállományát szerettük volna bekapcsolni a forgalomba. Sajnos legtöbb esetben könyvállományuk feldolgozatlan, nincs rendezett katalógusuk, így nehezen hasznosítható a köriyvanyaguik nagyobb közösség számára. — A könytár kis alapiterü- leténél fogva talán nem is tudná a sokféle szakkönyv iránti igényeket kielégíteni. — Ez így van, nincs elég helyünk és példányszámunk. Már pincét is bérelünk, évi 23 ezer forintért. Az épületünk kicsi, a helyben olvasás is korlátokba ütközik. A járási városi könyvtárak lassan maguk mögé utasítanak minket. — Hasznos lenne tudni — ha már szó esett az anyagiakról —, hogy mekkora kiadás terheli az intézményt az időben vissza nem hozott könyvek kölcsönzőinek felszáll tása következtében ? — Évente több mint tízezer forint kiadást jelent ez és rengeteg munkált. Ez az összeg ablakon kidobott pénz, amit az olvasók 25 százaléka figyelmen kívül hagy azzal együtt, hogy közben már más is keresheti azt a könyvet, amelyik éppen valakinél pihen. És persze ugyanazokkal az olvasókkal évente többször is előfordulhat az eset. Aki kétszeri felszólításra sem jelentkezik, annak ügyét végrehajtásra a bíróságnak adjuk át. őket is munkával terhel jük! Évente 40—50 ilyen ügy fordul elő. — Egy hónap eltelt az 1980-as esztendőből. Milyen . reményekkel tekint az igazgató az elkövetkező hónapokra? — Egyrészt örülök a növekvő olvasótábornak, (711- el nőtt az olvasók létszáma 1979-ben), jó a könyvállományunk, ki tudjuk elégíteni az igényeket. Másrészt örülök, hogy az illetékesek látják, hogy ennyi ember tanulását, szellemi igényeinek kielégítését ilyen szűkös körülmények között tartósan nem lehet megoldani. Ismét napirenden van a könyvtár bővítése. RUSKÓ N. JUDIT felelő rendezéssel a köz számára is hozzáférhetővé tenné. — Érdekes a gyűjtemény, de szépek a különböző méretű és formájú esztergált tárgyak is. Kitől tanulta a fa- megmunkálást ? — Családomban sok a barkácsoló, ezermester ember. Én is örököltem a hajlamot — Minden elismerésem a szép gépi munkáért, de én mégis kétkezi munkáját értékelem többre. — Ha hozzájutok megfelelő fához, fél, egy óra alatt kiesztergálok egy-egy darabot. A faragás egy-két napba telik. — Változatosak a munkái. Honnan veszi a mintákat, motívumokat? — A legtöbb saját elképzelésű. Sokat tanultam bátyámtól és a faluban élő Vajda Sándortól. Böngészem a szakkönyveket is. — Nem gondolt arra, hogy továbbképezze magát? — De igen. Lekéstem egy szekszárdi tanfolyamról, de mihelyt új indul, jelentkezem. — A magához hasonló korú emberek ráérő idejüket nem terhelik le úgy, mint maga teszi. Raktáros a tsz- ben, tulajdonképpen mikor, és miért farag? — Esténként szól a tv, közben én faragok. Örömöm telik benne. Úgy láttam a kiállításon, hogy mások is gyöRészlet a kiállításból nyörködtek a munkámban. Csak azért is megéri dolgoznom. Szeretném tökéletesíteni, magasabb szinten folytatni azt, amit fél éve elkezdtem. Dió, hárs, alma, körte és másfajta fák engedelmeskednek a negyven felé közeledő raktárosnak. Serlegek, sótartók, tányérok, hamutartók és más használati és dísztárgyak kerülnek ki keze alól. Egy részük natúrszínben, míg a többség fényezett kivitelben. Készítőjüknek még nincs kiforrott stílusa, most keresi, kutatja az egyéniségéhez legjobban illőt. Ahogy ismerem, meg is találja! NAGYFALUSI ALBERT Az ügyes kezű mester
