Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

2 Képújság 1980. január 23. Irán Elnökválasztási kampány Iránban folyik az elnökválasztási kampány. Képünkön: te- heráni egyetemisták Baniszadr gazdasági miniszter röp­lapját olvassák. Az értelmiség békemunkája Tudományos konferencia Budapesten A magyar békemozgalom­ban, kibontakozása óta aktív társadalmi tényezőként — szalkmai és tudományos fel- készültségük kamatoztatá­sával, a politikai törekvé­sek meggyőző érvekkel alá­támasztásával — vesznek részt az értelmiségiek. E x gondolat jegyében és egyik konkrét megnyilvánulása­ként ült össze kedden délelőtt Budapesten az a tudomá­nyos konferencia, amelyet „Az értelmiség feladatai a béke és a társadalmi haladás szolgálatában” címmel szer­vezett az Országos Béketa­nács tudományos bizottsága, közöslen > a TIT-tel és az M'TESZ-szél. Dr. Köpeczi Béla akadé­mikus, az MTA főtitkárhe­lyettese tartotta a napirendi téma vitaindító előadását, amelyre dr. Szádeczky-Kar- doss Elemér akadémikusnak, az OBT tudományos bizott­sága elnökének megnyitója után került sor. Az esemény hátteréhez tartozik, hogy — miiként a konferencia szerve­zői az MTI tudósítójának el­mondták —, a társadalmi szerkezet átrendeződése, a fizikai és szellemi munka arányának változása, a gaz­daság intenzív fejlődése, a tudomány és a kultúra irán­ti társadalmi szükséglet nö­vekedése együtt jár-azértel­miség szerepének és jelen­tőségének további erősödé­sével. A ma aktív értelmi­ségiek kétharmada szárma­zik munkás- vagy paraszt­szülőktől, azok eredeti fog­lalkozása szerint. Az elmúlt harminc évben hazánkban hatszorosára nőtt az értel­miségiek létszáma. Természe­tes tehát, hogy a politika gyakorlatából, a mozgalmi munka elő retten d í téséb ő 1, a békeépítés soron lévő fel­adatainak megoldásából is mind nagyobb hányadban veszik ki részüket a szelle­mi foglalkozásúak. Béke­munkájuknak jó keretet ad az Országos Béketanácsnál hosszú idő óta működő tudo­mányos bizottság. Csikós-Nagy Béla Moszkvába utazott Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke kedden — Nyikolaj Gluskov miniszter­nek, a Szovjetunió Állami Árbizottsága elnökének meg­hívására — Moszkvába uta­zott a két hivatal közötti to­vábbi együttműködés módo­zatainak megtárgyalására. Csikós-Nagy Béla részt vesz a KGST anyagi-műszaki el­látási és együttműködési bi­zottság 10. ülésén, ahol a magyar delegációt vezeti. A tanácskozáson megvitatják a tagországok javaslatait az energia- és fűtőanyag-takaré­kosságra, programot dolgoz­nak ki a tűzálló anyagokkal történő hatékonyabb gazdál­kodásra és meghatározzák az újonnan létesítendő nemzet­közi ágazati anyagi-műszaki ellátási együttműködési tudo­mányos információs rendszer irányelveit. Szovjet tiltakozás a lehallgató berendezések miatt A Szovjetunió washingtoni nagykövetségén dolgozó diplo­maták számára új lakásokat építtetett a szovjet külképvi­selet. A lakótömböt a moszk­vai külügyminisztérium ille­tékes bizottsága december vé­gén vette át az amerikai épí­tővállalattól, kifogásolva, hogy hiányosságok tapasztal­hatók a kivitelezésben. A hi­bákat a kivitelező cég szak­értője elismerte, és kijavítá­sukra kötelezettséget vállalt. A garanciális javítási mun­kálatok elvégzése után a szovjet szakértők lehallgató berendezéséket, antennákat, az egész épületet átfogó ve­zetékhálózatot, elektromos te­lepeket, mikrofonokat talál­tak a hálószobákban, a mel­lékhelyiségekben, a lakószo­bákban. A berendezések se­gítségével az FBI és a CIA minden, a7- épületben elhang­zott szót akadálytalanul le­hallgathatott. A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége hivatalosan tiltakozott az Egyesült Államok kormányá­nál az eset miatt. Az üggyel foglalkozó cikké­ben az Izvesztyija emlékezte­tett arra, hogy az amerikai titkosszolgálatok provokatív akciója korántsem példa nél­kül álló eset. A szovjet koló­nia gyermekeinek üdültetését szolgáló úttörőtábor épületei­ben maguk a gyermekek buk­kantak leihallgatóberendezé­sekre. Telefonbeszélgetések automatikus rögzítésére szol­gáló berendezést találtak a követségi dolgozók üdülőhá­zában. Mikrofont találtak a szovjet kereskedelmi kiren­deltség kandallójában, a San Francisco-i főkonzulátus épü­letében, s az Egyesült Nemze­tek Szervezeténél dolgozó, szovjet diplomaták gépkocsi­jaiban is. Az Izvesztyija megállapítja, hogy a lehallgatóberendezések elhelyezése feltehetően nem a különleges szolgálatok saját felelősségükre végzett akciója volt, végrehajtásához minden bizonnyal megszerezték a leg­felsőbb vezető körök, leg­alábbis hallgatólagos hozzá­járulását. Carter elnök évi üzenete Katonai erőre alapozott külpolitika Washington, Haltai And­rás, az MTI 'tudósítója je­lenti : A gyorsuló fegyverkezést, a katonai erőn alapuló kül­politikát hangsúlyozza az amerikai kormány. Hétfőn hozták nyilvánosságra Carter elnök szokásos évi jelentését a törvényhozásnak. A terje­delmes okmányban az elnök jószerével semmi újat nem ígér már a belpolitikában hivatali szakasza utolsó évé­ben —, de hidegháborús szellemű külpolitikára ala­pozza újjá választási kampá­nyát. Az elnök egyik fő bi­zalmasa ugyanakkor — ez­úttal először —, óvta a saj­tót: ne dramatizálja a hely­zetet, nincs szó arról, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió véglegesen szem­bekerült volna egymással, együttműködés a jövőben is lehetséges. HIDEGHÁBORÚS TERV Carter szerdán a kong­resszus előtt „az unió”, az ország helyzetéről mondandó beszédében Részletesen meg­fogalmazza majd hideghábo­rús ihletésű terveit, amelye­ket — indokolása szerint —, az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatás tett szükségessé. Az előre ki­adott, bővebb jelentés arról tanúskodik, hogy a mind féktelenebb fegyverkezés, új külföldi katonai szövetségek felállítása, további ázsiai, af­rikai támaszpontok, s a nyílt erőpoilitika határozza majd meg a következő évek wa­shingtoni terveit. Az elnök szerint a törvényhozás leg­sürgetőbb feladatai: — fogadja el az új kato­nai költségvetést, amelynek összege több, mint 158 mil­liárd dollár, szemben az idei 129 milliárddal; — döntsön a Pakisztánnak szánt — 400 millió dolláros — fegyverszállításról és más országok fegyverzéséről; — adja meg Kínának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt; — szabályozza — egyben könnyítse meg — a hírszer­zés titkos akcióit. A lista legvégén szerepéi a SALT—II egyezmény. Az elnök ugyan újra leszögezi, milyen nagy jelentőségű, mennyire amerikai nemzeti érdek — volna, ha elfogad­nák a megállapodást, de ezt most nem tartja tanácsos­nak... Az elnöki jelentés ismét szélsőséges vádakkal illette a Szovjetuniót az afganisz­táni események ürügyén, s e fejtemén yek'kel igyekezett indokolni az új amerikai erőpolitikai próbálkozáso­kat. Carter az állítólagos „szovjet veszélyre” hivat­kozva békülékenyen beszélt arról az iráni forradalmi rendszerről, amelyet .még rö­viddel ezelőtt terroristaként bélyegzett meg és háborúval fenyegetett. A washingtoni elgondolások szerint Délnyu- gat-Azsiában — amerikai vezetéssel, fegyverekkel — szovjetellens katonai együtt­működést kell kialakítani — tűnt ki az okmányból. FEGYVERKEZÉS Carter egyúttal arról szólt, hogy általában gyors ütem­ben bővítik, korszerűsítik az amerikai fegyveres erőket, a többi között Nyugat-Európá- ban, gyarapítják a nukleáris fegyverzetet, mégha mindez „áldozatokkal is jár”. Külön hangsúlyt adott a — kilenc milliárdos költséggel — ki­fejezetten külföldi beavatko­zásra szánt csapatoknak, amelyeket most állítanak fel. Jelentősen növelik a techni­kai és a „hagyományos” módszerekkel való hírszer­zésit szolgáló alapokat — kö­zölte. A jelentés Európában a NATO, Ázsiában Japán je­lentőségét húzta alá. A ko­rábbi megnyilatkozásoknál mértéktartóbb, sőt, feltűnően óvatos volt a Kínára vonat­kozó szakasz: arról beszélt, hogy sok fontos kérdésben találkoznak ugyan a két or­szág nézetei (főként az „af­gán kérdésben”), dé ilyen esetekben is külön járnak el- A tervek szerint fejlesztik a két ország kereskedelmi, kulturális, tudományos, köz­lekedési kapcsolatait. Figyelemre méltó, hogy az elnök együk fő külpolitikai tanácsadója, aki a jelentést a sajtó előtt, szokás szerint „értelmezte”, az áltatta is fo­galmazott szöveggel szem­ben mértéktartásra- figyel­meztette az amerikai újság­írókat. A vezető politikus szerint a Carter-féle külpo­litikát, a jelenleg megnőtt nemzetközi feszültség elle­nére folyamatosnak tekintik — beleértve a Szovjetunió­val való együttműködést is amikor ez tehetséges. A „hi­degháború sohasem ért vé­get —, de nem igaz, hogy az enylhülés halott” — fogal­mazta’ meg a sajátos fehér házi nézetet a nyilatkozó. VÁLTOZATLAN BELPOLITIKA Az elnöki jelentés belpoli­tikai fejezetei arról tanús­kodnak, hogy a Capter-kor- mány semmi újra nem ké­szül a választásig. A jelek, szerint a fő cél a — most 13 százalék körüli — infláció leszorítása — még a mun­kanélküliség emelkedése árán is. Az úi költségvetés hiánya az idei 33.2 milliárd­dal szemben „csak” 15—16 milliárd lesz. Adócsökken­tésről nem lehet szó — vi­szont felkészülnek az üzem­anyag adagolására, a meny­nyiben (a rohamosan emel­kedő árak ellenére) nem csökken mégfalelően tovább a fogyasztás. Baljós egyetértés Kedd esti kommentárunk. Ziaul Hak tábornok, a Pakisztáni Iszlám Köztársaság ál­lamfője fogadta a kínai külügyminisztert, aki péntek óta tar­tózkodik az országban. Huang Hua látogatása szerves része an­nak a veszélyes célzatú tárgyalássorozatnak, amelyet az Egye­sült Államök és vele szorosan együttműködve Kína az Afga­nisztán ürügyén immár nyíltan szított szovjetellenes kampány „kiszélesítéséért” folytat. Ebbe a folyamatba illeszkedett Lord Carrington brit külügyminiszter iszlamabadi, Agha Sahi pa­kisztáni külügyi tanácsadó washingtoni és Harold Brown ame­rikai hadügyminiszter pekingi útja is. Akárcsak a7 előző megbeszéléseknek, Ziaul Hak és Huang Hua vasárnapi találkozójának is az volt a célja, hogy fokoz­zák az afgán népi rendszer ellen fellépő fegyveres bandák tá­mogatását. Ezeket az ellenforradalmi csoportokat Pakisztán már régóta „patronálja”, felszerelésükről és kiképzésükről pe­dig az Egyesült Államok és Kína „gondoskodik”. Ennek je­gyében Kína külügyminisztere elindulása előtt ismét nagy mennyiségű hadianyagot küldött Pakisztánba, Huang Hua pe­dig a tábornok elnökkel folytatott megbeszélése után közölte, hogy ,,a két ország barátsága kiáll minden próbát”. Magyarán: teljes volt az egyetértés közte és vendéglátója között. Kína már régóta Pakisztán legfőbb szövetségese és leg- nagyobb^fegyverszállítója: 1966 óta Iszlámábád több mint kétmilliárd dollár értékben 700 harckocsit, sok vadászrepülő­gépet és más hadfelszerelést kapott Pekingtől. így érthető, hogy az Egyesült Államok által felajánlott 400 millió dollárt a tábornok elnök keveselte Ziaul Hak a jelenlegi válságos helyzetet arra is igyekszik felhasználni, hogy a maga szája- íze szerint javítsa meg országa kapcsolatait az USA-val. (Pa­kisztán és az Egyesült Államok viszonya ugyanis az elmúlt évben némileg feszült volt amiatt, hogy a Bhuttó elnök pol­gári kormányzatát katonai puccsal megbuktató Hak tábornok atombomba kifejlesztésére törekszik.) Huang Hua látogatása, akárcsak Lord Carringtoné, Harold Browné és a pakisztáni elnök külügyi tanácsadójáé, ismét a térség igen bonyolult helyzetének egyik, talán legveszélyesebb elemére utal: arra, hogy az Iszlámábádban székelő kormányzat gátlástalanul kész országa területét a veszélyes kínai—ameri­kai törekvések szolgálatába állítani. Aligha csak a ‘véletlen időbeli egybeesés magyarázza azt a jelentést, amely szerint éppen a kínai külügyminiszter látogatása idején pakisztáni csapatok vonultak fel Quetta város közelében — Afganisztán határa felé... H. E. PANORÁMA BUDAPEST Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára kedden Békés megyébe látogatott. Békés­csabán, a megyei pártbizott­ság székházában Frank Fe­renc, első titkár és Gyulavá­ri Pál, a megyei tanács el­nöke fogadta. A Központi Bizottság titkára meghallgat­ta Frank Ferenc beszámoló­ját a XII. pártkongresszus előkészületeiről, a megyei feladatok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről, vala­mint a gazdasági építömun- ka idei első tapasztalatairól. Németh Károly ezután a nagyszénás! Október 6. Ter­melőszövetkezetet kereste fel. WASHINGTON •Carter elnök Kennedy fe­letti nagyarányú győzelmét és a .republikánus George Bush előretörését hozta az amerikai elnökválasztási küzdelem első, Iowa állam­ban megtartott fordulója. A demokrata szavazók jelölő- tanácslkozásain Carter a vártnál jóval nagyobb ará­nyú, kétharmados többséggel győzött vetélytársa, Edward Kennedy szenátor felett. Az eredmény annál is inkább jelentősnek mondható, mivel Carter — az ország súlyos külpolitikai gondjaira hivat­kozva —, nem vett részt az iowai kampányban. A szava­zás eredménye azt tanúsítja, hogy az elnök számára nem járt különösebb szavazat- veszteséggel a Szovjetunió ellen elrendelt gabonaszállí­tási tilalom sem. holott Towa mezőgazdasági jellegű állam. BUDAPEST Január 22-én. hosszan tar­tó betegség után elhunyt Hi­das Antal, a magyar és a nemzetközi kommunista moz­galom régi harcosa, Kossuth- díias költő, író. a Magvar írók Szövetségének tagja. Hi­das Antal temetése január 25-én. pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége — sa­ját kérése alapján — fel­mentette tisztségei alól Vla­gyimir Kirillint, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettesét, a tudományos és műszaki állami bizottság elnökét. PEKING Frank Press, Carter elnök különleges tudományos ta­nácsadója hétfőn négynapos látogatásra Pekingbe érkezett. A látogatás célja a két or­szág közötti tudományos és technológiai együttműködés elmélyítése. Frank Press és az általa vezetett küldöttség a kínai—amerikai tudomá­nyos-technológiai együttmű­ködési vegyes bizottság első ülésén vesz részt. BERLIN A berlini katonai törvény­szék a nyugatnémet szövetsé­gi hírszerző iroda (BND) szá­mára végzett több éves, min­denekelőtt az NDK katonai berendezéseire és objektumai­ra kiterjedő kémtevékenysé­gért 15 évi szabadságvesztés­re ítélte Dieter Ebert NSZK állampolgárt. * Werner Krolikowski, az NDK minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese hétfőn Berlinben fogadta Nyikolaj Patoliesevet, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét. A tanácskozás középpontjá­ban a két ország kétoldalú kereskedelmének 1979-es eredményei és 1980. évi fel­adatai álltak. WASHINGTON Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter hétfőn Washingtonban Vance amerikai külügyminiszterrel tárgyalt, kedden fogadta őt Carter elnök. Mértékadó kö­rök szerint Vance nagy el­ismeréssel nyilatkozott a nyu­gatnémet kormány állásfogla­lásáról az „afgán kérdésben”, 3 immár nem igényli, hogy Bonn és más NATO-országok korlátozó intézkedéseket hoz­zanak a Szovjetunióhoz fű­ződő gazdasági kapcsolataik­ban. Washington ugyanakkor köszönettel nyugtázza és ösz­tönzi, hogy az NSZK és más nyugat-európai szövetségesek részt vegyenek a Nyugat szempontjából különösen fon­tos országok: Pakisztán, Tö­rökország, Egyiptom gazda­sági és katonai támogatásá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents